Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-08 / 132. szám

KÖRNYEZETVÉDELEM 2004. JÚNIUS 8., KEDD - 7. OLDAL Köszönjük, környezetvédők! Tisztelt Olvasók! Február 10-én jelent meg először a felhívásunk la­punkban, melyben környezetünk védelmére irányí­tottuk a figyelmet, kérve a szakemberek és a magán- személyek csatlakozását is. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati nyerteseként tizen­nyolc héten át villantottuk fel e terület egy-egy témá­ját. Megnyugvással és örömmel zárhatjuk a soroza­tot azzal, hogy megyénkből sokan jelentkeztek jó és rossz példákkal egyaránt, jelezve: a környezetvéde­lem valóban mindannyiunk ügye. Egyre többen szó­lalnak meg tehát főleg a közvetlen környezetüket érintő visszásságok ellen, és az sem ritka, hogy egy- egy közösség öntevékennyé válik: hulladékot gyűjt, virágokat, fákat ültet, szebbé varázsolja a környező világot. Ebben a végeláthatatlan munkában folya­matosan nyújtott szakmai segítséget lapunknak Szelekovszky László, a megyei önkormányzat termé­szetvédelmi vezető szakfőtanácsosa. Köszönjük a tá­mogatását! Ugyancsak köszönettel tartozunk többek között a Körösök Völgye Turista Egyesületnek, az orosházi Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény Né­meth Imre Alapítványának, a medgyesegyházi diá­kok alkotta szemétkommandónak (Serfőző Sándor­nak, Fehér Rolandnak, Junászka Krisztiánnak és a többieknek), * békéscsabai 10. Számú Általános Is­kolának, dr. Fórján Mihálynak, a békéscsabai pol­gármesteri hivatal környezetvédelmi csoportvezetőjé­nek, Szabó Mariannának, a megyei művelődési köz­pont munkatársának, Kincses István okányi olva­sónknak, Vid Katalin erdőpedagógusnak, Vésztőn az önkormányzatnak, az általános iskolásoknak és az óvodásoknak, a reformátuskovácsházi Szőke Jánoséknak, illetve Forgách Balázs természetvédelmi tájegységvezetőnek, dr. Domokos Tamásnak, a Mun­kácsy múzeum főmuzeológusának, valamint a Kö­rös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségnek. Sorozatunk végén el kell mondanunk: lapunk to­vábbra is fontosnak tartja a természet- és környezet­védelem ügyét - most már európai uniós kitekintés­sel -, még ha nem is külön oldalon, de mindenkép­pen a jelentőségéhez mérten teret adva a témának. S persze, továbbra is várjuk a környezetvédők, szak­emberek és olvasóink jelentkezését. UszLÓ ERZSEBet Elemi igényük legyen! Május 21-én másképp kezdődött a nap a medgyesegyházi általános iskolában, mint szokott. A gyerekek felhörpintették az iskola­tejet és osztályonként felkerekedtek, hogy fel­kutassák a település környéki illegális sze­métlerakókat és azokat a területeket, amelyek tisztasága példaértékű. >if;n»ö icv. MedgyesegyhäZa rrj _ Ne m bántja a szemét? címmel rendezte meg az is­kola a környezetvédelmi napot, melyet gyalogtúrá­val is összekapcsoltak.- A gyerekek nagyon lelkesek voltak, hetekkel korábban készültek a jeles napra. Egy térképen zászlók jelezték, melyik osztály merre indul majd. Az útjukba kerülő illegális szemétkupacokról jegy­zőkönyvet és fényképeket készítettek diákjaink, s le­fotózták azokat a területeket is, ahol rend van, ami­lyennek lennie kellene mindenhol a település kör­nyékén - mondta Nagy Attila, az iskola igazgatója. A Nem bántja a szemét? című akcióra a gyerekek az önkormányzati képviselőket is meghívták. A diákoknak az elkészített fényképekből tablót kell készíteniük, erre egy hét áll rendelkezésükre. A tab­lókból sokkoló kiállítást készítenek, amelyet remé­nyeik szerint minél több felnőtt is megtekint majd.- A környezetvédelmi nap célja, hogy ez a gene­ráció már úgy cseperedjen fel, hogy elemi igényük legyen a környezet védelme. A gyerekek segítségé­vel pedig a felnőttek szemléletváltozását is szeret­nénk elősegíteni. K E Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: László Erzsébet. Sikeres évtizedet zárt a Körös—Maros Nemzeti Park Magyarországon nagy a természetvédelem társadalmi támogatottsága „Nagy álmom, hogy Magyarország úgy érje el a jólétet, a magasabb életszínvonalat, hogy közben pusztáinkon megmaradjanak a túzokok, s löszgyepeinken min­den évben virágozzanak a védett növények” — mondta Tirják Lász­ló, a Körös—Maros Nemzeti Park igazgatója, akitől egy fontos évfor­duló kapcsán, rövid összegzést kértünk a Körös—Maros vidéké­nek természetvédelmi helyzetéről. Szarvas A Körös—Maros Nemzeti Park Igazga­tóságának elődje, a Körös—Maros­vidéki Természetvédelmi Igazgatóság - egy kormányhatározat nyomán - tíz esztendővel ezelőtt, 1994. május 21-én alakult meg. Korábban az itteni tájvédelmi területek a Kecskeméti Ter­mészetvédelmi Igazgatósághoz tar­toztak, s a Kiskunsági Nemzeti Park részét képezték. Az ezt követő másfél év megfeszített munkájának eredmé­nyeként az Európai Nemzeti Parkok Szövetsége az igazgatóságot felvette tagjai sorába, és elkészült a nemzeti park megvalósítási koncepciója, amelynek alapján a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter rendele­tével 1997. január 16-án megalakult az ország hetedik nemzeti parkja, a Körös-Maros Nemzeti Park. Az igaz­gatóság élén 1994 (tehát már a jogelőd szervezet megalakulása) óta Tirják László okleveles erdőmérnök, agro- ökológus áll, aki­től először azt kérdeztük, mi­lyen célokat tűz­tek maguk elé tíz esztendővel ez­előtt.- Egyik leg­fontosabb fel­adatként azt je­löltük meg, hogy az , Alföldnek ezen a részén megóvjuk a ter­mészeti értékeket. Ehhez kapcsolódó­an fontos cél volt a nemzeti park létre­hozása, ami 1997 januárjában sikerült is. Emellett orvosolni szerettük volna azokat a tájsebeket, melyek bizony ezen a tájon is szép számmal kelet­keztek. Itt elsősorban a mocsarak fel­töltéséről és a madarak számára meg­felelő vizes élőhelyek kialakításáról van szó. Mindehhez persze először is Eredeti állapotába állították vissza az Anna-ligeti kastélyt, melyben jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatósága működik. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET szükség volt jó néhány infrastrukturá­lis beruházásra. Ereded állapotába ál­lítottuk vissza például az Anna-ligeti kastélyt, melyben jelenleg igazgatósá­gunk működik. A Csáky-Bolza kas­télyt ugyanis - mely korábban az Ön­tözési Kutató In­Van mit védenünk A taiajlakó élőlények legnagyobb része szabad szemmel nem lát­ható. Egy gramm talaj mikro­szkopikus lakói: 1 milliárd bakté­rium, 35 millió sugárgomba, 100 ezer egyéb gomba, ugyanennyi kékalga, valamint 30 ezer egy­sejtű állat. Egy kávéskanálnyi ta­lajban több élőlény van, mint ahány ember él a földön. tézet tulajdoná­ban állt - 1962- ben átépítették, három részre osztották. Igaz­gatóságunk a megalakulás után teljesen ki­cserélte a tetőt, s a korábbi képek alapján visszaál­lítottuk a kastély eredeti főbejára­tát, illetve belső tereit.- Melyek az eltelt évtized legfonto­sabb eredményei?- A már említett nemzeti parkká alakulás mellett büszkék vagyunk ar­ra, hogy parkunk területén felépült két látogatóközpont, mégpedig Dévaványa határában a Réhelyi, itt Szarvason, az Anna-ligetben pedig a Körös-völgyi. Emellett a park terüle­tén minden jelentősebb helyen ren­delkezünk már irodákkal, kiállítóhe­lyekkel, például Kardoskúton az egy­kori „csendőrlaktanya” megvásárlásá­val. Ma már elmondhatjuk tehát, hogy az infrastruktúra nagy része elkészült. Emellett a különböző fajok megmara­dásáért is sokat tettünk. Az egykori kardoskúti Új Élet Termelőszövetke­zet szürkemarha-állománya például- Az uniós csatlakozás a természet- védelmet is minden bizonnyal új fel­adatok elé állítja. A Körös-Maros Nemzeti Park életében most melyek a legfontosabb teendők? — Mindenekelőtt természetesen ala­pos ismereteket kell szereznünk az unió működéséről, s ki kell építenünk a megfelelő kapcsolatrendszert, ami­hez persze elengedhetetlen a megfele­lő nyelvtudás. Fontos teendőnk a TÍZ EV SZAMOKBAN Ev 1994 2004 A KMNP országos jelentőségű védett területe: 35 500 hektár 51 200 hektár A park alkalmazottainak száma: 30 65 A nemzeti park illetékességi területe 800 ezer hektárra terjed ki. 1994-ben mindössze harminc volt. Ma pedig több mint háromszáz szürke­marha legel a kardoskúti pusztán. Je­lentősen megnőtt a cigájaállomány is, az anyaállatok száma meghaladja a háromszázat. Összességében tehát azt hiszem, elégedettek lehetünk az elért eredményekkel. Nem értünk az út végére, de megteremtettük a jövő szakmai munkájának infrastrukturá­lis alapjait. Natura-2000 hálózat magyarországi megvalósítása. Olyan természetvédel­mi rekonstrukciók várnak ránk, mint például a mocsarak újraélesztése és a Körös-holtágak élővilágának megőrzé­séhez szükséges munkák elvégzése. Bízunk abban, hogy a következő évek is sikeresek lesznek, annál is inkább, mert Magyarországon ma meglehető­sen nagy a természetvédelem társadal­mi támogatottsága. _______upták judit Or szágos első díj A Város- és Faluvédők Országos Szö­vetsége A gyermekek az építészet és a természetvédelmi környezet védelme érdekében címmel pályázatot írt ki, melyre az általános iskola első osztá­lyától a középiskolákig korcsoporton­ként nevezhettek be az érdeklődők. Mezőhegyes Az országos pályázat keretében A lakó­hely temetőinek megőrzésre érdemes sír­emlékei címet viselő témában Szabó And­rás, a mezőkovácsházi Hunyadi János Kö­értékvédelemért zépiskola 12. B osztályos tanulója is készí­tett egy pályaművet. Szabó András mezőhegyesi, ezért munkája a helyi teme­tő értékeit, azok védelmét és a megőrzésü­ket célzó eddigi tevékenységet fogta cso­korba a Ménesbirtok és város alapítási ide­jétől napjainkig. Az értékeléskor a Hol sír­jaink domborulnak című pályázatával a 750 résztvevőből a középiskolás kategóri­ában első helyezést ért el. Az érte járó dí­jat a Ráday Mihály vezette Unokáink is lát­ni fogják című tévéműsorban vehette át. ______________________________iy Me gmenekült a gólyapár __________Kaszaper Egy letelepedni készülő fehér gólyapár életét mentette meg nemrég Kaszaperen a helybéli Mag Györgyné. A madarak egy nagyfeszültségű villanyoszlopra akartak fészkelni, ám teendőik közben folyton áramszünetet okoztak, az utca lakói és a Démász Rt. hosszússágára. Mivel az rt. munkatársai „megoldás­ként” le akarták rombolni a fész­küket, ezért Mag Györgyné a Körös-Maros Nemzeti Park állat­védőihez fordult segítségért, akik­től egy magasító felszerelését kér­te. Az állatvédők intézkedését kö­vetően a Démász munkatársai is­mét a helyszínen jártak, ahol a magasítóval áthelyezték a gólyák fészkét egy másik villanyoszlopra. Mag Györgyné elmondta, jó érzés volt segíteni a madarakon, ame­lyek azóta már a tojásaikat költik. _________________________ty Dr . Sebők Ferenc szakszerű mozdulatokkal mentette meg a fára telepedett új méhcsaládot. Rajbefogással új méhcsalád született A háziméh nagy családokban él. Egy-egy méhcsaládban egész éven át rendesen egyetlen anya, 10—50 ezer munkás vagy dolgozó, a szaporodás idején 1—3 ezer here van. Ha a család túlságosan elszaporodik, népessé válik, akkor a család egy része az öreg vagy egy fiatal anyaméhhel kivonul, hogy egy másik lakásban új életet kezdjen. Ezt a kivonulást neve­zik rajzásnak. A kivonult méhtömeg a raj. A rajzás a méhcsa­lád életének legszebb és legérdekesebb jelensége. M EZÖ KOVÁCSHÁZA Egy méhrajzásnak volt szemta­núja nemrég a mezőkovácsházi Jurányi Ferenc családja, illetve az éppen náluk tartózkodó jó né­hány vendég. Arra lettek figyel­mesek, hogy a lakóház udvarán a fára egy méhraj telepedett. Az erőteljes zümmögés, röpködés először ijedelmet keltett, majd egyre többen figyelték a „jövevényeket”. A családfő ugyan nem méhészkedik, de ar­ról tudott, hogy egy kirajzott méhcsoportról lehet szó, amely vélhetően új lakóhelyet próbál keresni magának. A fa ágába szőlőfürtszerűen kapaszkodó, összetömörödött sokaság nem maradhatott úgy, hiszen a lakó­kat is fenyegették, ráadásul a ki­rajzott család előbb-utóbb el­pusztult volna. Megmentésük ér­dekében dr. Sebők Ferenc állat­orvost hívták a helyszínre, akiről köztudott, hogy egyéb hobbijai mellett járatos a méhészkedés­ben. A látványos mentőakciónak sok nézője akadt, mindenki iz­gult a méhek sikeres befogásá­ért. A doktor először létrát és vé­dőfelszerelést hozott, majd meg­nyeste a fát, hogy az ágon csün­gő bolyhoz érjen. Ezután egy la­katlan kaptárt alájuk tartva szakszerű mozdulatokkal pró­bálta „beleütni” a méhgombo- lyagot a ládába. A sikeres műve­letet a szemtanúk hangos elis­meréssel és tapssal jutalmazták. A kaptárt ezután a fa alatt hagy­ták, amelybe rövid időn belül szinte libasörban soroltak be a méhek. Ezzel egy új család szü­letett - mondta Sebők doktor, aki 25 éve foglalkozik méhészet­tel, és nem az első esete az ilyen rajbefogás. Mint mondta, a méh­család — melynek idei „főfog­lalkozása”, hogy felerősödjön — a következő évben már nagyon finom mézet termel. A méz a gazdag vitamin- és ásványi- anyag-tartalma miatt mindenki­nek ajánlott, nagyon egészséges élelmiszer-kiegészítő és gyógy­hatású termék. HALASI MARIA Parkrekonstrukció A Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal a Falufej­lesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségé­nek védelme és megőrzésé­nek támogatására pályázati felhívást tett közzé. Tótkomlós ________ Tótkomlóson, a Szabadság téri buszállomás épületének és a kör­nyék parkjának rekonstrukciójára pályázati forrást szeretne igénybe venni az önkormányzat. A Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hi­vatal ilyen célra legfeljebb 50 mil­lió forint pályázati pénzt biztosít. A tótkomlósiak a pályázat építé­szeti és kertészeti részére vállal­kozóktól kértek ajánlatot. A leg­utóbbi testületi ülésen a képvise­lők úgy határoztak, támogatják a majd 34,5 millió forintos projekt­tel kapcsolatos pályázati szándé­kot és biztosítják hozzá a 8,5 mil­lió forintos önrészt. * A y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom