Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-07 / 131. szám

HÁTTÉR Labdarúgás A Békéscsabai Előre FC kettős győzelmével megőrizte NB l-es tagságát. 13. oldal Kick-box Az olaszországi Piacenzában 6 arany és 7 bronzérmet nyertek a megyei karatésok. 14. oldal Idén elmarad a forróság? Sokszor még a meteorológusok sem tudják, milyen idő várható a következő napokban. Ha még­is, nem árt, ha felhívják az or­vosok, kórházak figyelmét a je­lenségre, hiszen a hirtelen vál­tozásnál mindig több baleset történik. Egy, a klímaváltozás egész­ségügyi hatásairól szóló konfe­rencián elmondták: bolygónk átlaghőmérséklete az elmúlt száz esztendőben, de különö­sen az utóbbi tíz évben növeke­dett jelentősen. Az utolsó két évben főként száraz és meleg időben volt részünk. Szudár Bé­la, az Országos Meteorológiai Szolgálat dél-alföldi ügyeletese elmondta, úgy tűnik, véget ér a nagy meleg, ebben az évben az átlagosnál hűvösebb nyár vár­ható, hogy kiegyenlítődjön a hőmérséklet. Mivel a hirtelen jött változás befolyásolja a szervezetünket, egy megállapodás szerint a kór­házakat értesítenék a meteoro­lógiai szolgálatok, ha komoly frontot látnak előre. Legtöbben elsősorban a melegtől tartanak, hiszen tavaly 270 ember halálá­hoz vezetett a hőség, ami 17 na­pon volt kiugróan magas. Leg­inkább a 65 év feletti lakosság veszélyeztetett és azok, akik szív-érrendszeri vagy légző­rendszeri megbetegedésben szenvednek. A fiataloknak „csak” arra kell ügyelniük, hogy ne száradjanak ki. F. G. K. Táncgála Nagybánhegyesen A nagybánhegyesi Petőfi Sán­dor Művelődési Házban ren­dezték meg a napokban a helyi Alapfokú Művészeti Iskola tár­sastánc tanszakának gálaműso­rát. Jancsó Ottó polgármester a rendezvény megnyitójában méltatta a művészetoktatás je­lentőségét, majd köszöntötte Antali Zoltán táncpedagógust, aki immár 20 éve tanít a köz­ségben. A gálán közreműköd­tek a furulya és zongora tan­szak diákjai, valamint énekszá­maival Reszeli Kitti középisko­lás diák. A szünetben tűzzo­mánc-kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők, majd a táncszak évfolyamainak növen­dékei léptek a parkettre, és tánctudásukból adtak ízelítőt. A közönség vastapssal jutal­mazta az orosházi Gombkötő Péter és Baki Gabriella verseny­táncosok látványos fellépését, illetve a tartalmas és színvona­las táncgála megrendezését. _________________________ty Gy ermekhét Reformátuskovácsházán A reformátuskovácsházi 4. számú óvoda egyhetes gyer­mekprogramot szervezett az intézmény kicsinyei részére. Kedden Fenyves János őster­melő közreműködésével lovas kocsin sétakocsikáztak, majd Takács Károly „farmján” meg­tekintették a vidéken ma fel­lelhető összes háziállatot. Ez­után karaoke-show és pizsa- maparty szórakoztatta a gye­rekeket. Szerdán aszfaltrajz­és sportverseny, fagyizás a Thurzó Bt. cukrászdájában, ilj- letve kerékpártúra a Makkos­ba volt a napi program. Csü­törtökön a szarvasi látogatá­son sétahajózás és Erzsébet-li­geti túra szerepelt a tervben. Pénteken a mezőhegyesi Ménesbirtok lovaival ismer­kedtek, kocsimúzeum, illetve a hazautazás előtt játszótéri kikapcsolódás zárja a hetet. _________________________iU Ak adálymentesen Dombiratoson Nyár közepére, a törvényi kötele­zettségnek is eleget téve, vala­mennyi közintézményt akadály- mentesen közelíthetnek majd meg a Dombiratoson élő mozgás- korlátozottak. A helyi önkor­mányzat saját erőből oldja meg a feladatot.- A könyvtár előtt már elké­szült a feljáró, amit korláttal tettünk biztonságossá. Ez az épületünk már kerekes szék­kel is megközelíthető. Köz­munkásaink jelenleg a többi intézményünk akadálymente­sítésén dolgoznak. Rámpa épül a polgármesteri hivatal­hoz, az egészségházhoz, a há­ziorvosi szolgálathoz, az idő­sek napközi otthonához és az iskolához - tudtuk meg Róka Rudolfnétól, Dombiratos pol­gármesterétől. ________________ K. E. Kegye let a kettétört növendék fánál Emlékidézés az utolsó hadiözveggyel — A kőbe vésett nevek figyelmeztetnek Kevermesen 1990- ben, a nagyközség telepítésének 175. évfordulóján avat­ták fel a második világháborús em­lékművet. A ketté­tört növendék fa a fiatal életek derék­ba törését jelképe­zi, akik soha többé nem térhettek ha­za szeretteikhez. Az emlékművön lévő 127 név arra int: soha többé ne legyen háború... Kevermes A település lakói kö­zül 136-an estek el az első világháború­ban. Rájuk emlékez­ve, a korabeli meghí­vó tanúsága szerint, talán nem is véletle­nül a második világ­háború kellős köze­pén, 1942. május 31- én állított a település emlékművet a katoli­kus templom előtti téren. — A második vi­lágháború áldozatai­nak azonban évtize­dekig nem volt em­lékművük Keverme­sen, ami nekem min­dig is fájt — tudtuk meg a 80 esztendős Bíró Jánostól,.,.aki a ^ m ^ rendszerváltás máj- Bíró János egykori hadifogoly és özvegy KstwíShstvánné, Kevermes utolsó hadiözvegye, * d-fotó, kovács Erzsébet nalán kezdeményez­te a II. világháborús emlékmű fel­állítását. Bíró János maga is megjárta a harcok színterét. Amerikai hadi­fogságba került, ami évtizedekig bélyeget jelentett számára: nyu- gatos fasisztának, klerikálisnak, kulákcsemetének titulálták az akkori rendszer egyes kiszolgá­lói. Bíró János talán ezen indítta­tás miatt is tartotta fontosnak, hogy egykori katonatársai emlé­két őrizze meg Kevermes lakos­sága.- Szerettem volna elérni, hogy településünkön is legyen egy em­lékmű, ahol leróhatják kegyeletü­ket azok a hozzátartozók — hadi­özvegyek és hadiárvák —, akik­nek nem adatik meg, hogy kijár­hassanak szerettük sírjához, mert az elesett katonák messze földön, legtöbb alkalommal ismeretlen helyen nyugszanak. Rajzot készí­tettem arról, hogyan is képzelem az emlékművet. Úgy éreztem, egy kettétört fa szimbolizálja legin­kább, ami történt: hogy fiatalokat küldtek a halálba. Kevermesről 127-en estek el a háborúban. A la­kosság szívesen ada­kozott az emlékmű felállítása érdekében, az egykori önkor­mányzat azonban csak akkor állt igazá­ból az ügy mellé, ami­kor kiderült, szemé­lyesen Für Lajos volt hadügyminiszter avat­ja fel Corvus-Kora Ró­bert alkotását - rész­letezte Bíró János az 1990. október 6-án fel­avatott emlékmű tör­ténetét. Az elesett hősök hozzátarto­zói közül is sokan elmentek már. A településen csak egy hadiöz­vegy él, sorstársát néhány hete kísérték utolsó útjára. A 82 esz­tendős özvegy Kotroczó Istvánnét Bíró Jánossal együtt kerestük fel.- Idősebb lányom 1942-ben született, a fiatalabb pedig 1944­,,...hiszen a rokonod!” A második világháborús emlékmű 1990 óta áll Kevermesen, 1999 óta rendeznek minden évben, május utolsó napján hősök napi megemlékezést. A főszervező Bíró János. így történt ez idén is,- Fontos, hogy az utódok, a mai fiatalok is ápol­ják a hősök emlékét. A minap gyerekek jöttek a hősi emlékműhöz és olvasgatták a kőbe vésett neveket. Egyiküknél elgondolkodott egy kislány, vajon ki is lehetett. „Nem tudod ki ő?" - kérdez­tem, „hiszen a rokonod". Ezért kell szorgalmazni, hogy a fiatalok is emlékezzenek a háborús hősök­re... - mondta Bíró János. ben. Amikor a kicsi megszüle­tett, egy hétre hazajött a hábo­rúból a férjem, majd ismét a frontra vitték. 1944. augusztus 17-én fejlövést kapott, meghalt, azt sem tudjuk, hová temették, csak annyit, valahol orosz föld­ben nyugszik. Sem a nagyobb, sem a kisebb gyermekem nem ismerhette az édesapját. Na­gyon nehéz életünk volt... A férjem emléke azonban mindig ve­lünk élt, szinte nem múlt el úgy nap, hogy ne említettem volna meg a gyermekek előtt... — mondta még ennyi év távlatából is könnyekkel küszködve özvegy Kotroczó Is­tvánná, aki nem ment újra férjhez. — Életemben egy­szer eljutottam a Szov­jetunióba. Egy temető mellett haladtunk el, megállni nem lehetett. Összeszorult a szívem, mert’ arra gondoltam, lehet, hogy éppen itt pihen a férjem... KOVÁCS ERIKA Elismerés az Aranynak Mint arról beszámoltunk, Magyar Bálint oktatási mi­niszter Budapesten átadta a Közoktatás Minőségéért Dí­jakat. Bár nem volt „dobo­gós”, az ünnepségen a békés­csabai Arany János Tehet­séggondozó Kollégium is ér­dekelt volt. Budapest Laduver Ferenc, a Békés megyei intézmény igazgatója elmondta, hogy a partnerközpontúság el­nevezésű kategóriában ők is ott voltak a 43 pályázó között. Az érmesek közt ugyan nem szere­peltek, de mint a legjobb tíz pá­lyázó egyikeként, a szakminisz­ter kitüntető oklevelét vehették át. A közoktatás minőségi fej­lesztésének területén nyújtott kiemelkedő munkájukért járó kitüntetést nem csupán a me­gyében, hanem a régióban is egyedül érdemelték ki, F, Braő-sziget és a tipikus dalmát halászfalu kikötői sétánya, az elmaradhatatlan pálmákkal. d-fotó: a szerző felvétele Útikönyv a déltengerek élővizétől Majd egy éve beszámoltunk arról, hogy békéscsabai szer­zőpáros készül megírni az ed­digi legteljesebb, egykötetes horvátországi útikönyvet. Ta­valy nyáron hosszabb terep­munkát is végeztek a cél ér­dekében az Adria partján; s a hetekben beérett a kezdemé­nyezés gyümölcse. Békéscsaba—Horvátország Csibor Zoltán tanár és Vakulya Norbert informatikus könyvük be­vezetőjében az eddigi legteljesebb, legátfogóbb horvátországi úti­könyvet ígérik. Azt állítják, van­nak ugyan többkötetes, sok terüle­tet részletesebben leíró munkák a piacon, de ők - amellett, hogy ter­mészetesen a legismertebb hely­színeket is érintik — olyan régiókat mutatnak be szép számmal, ame­lyek eddig kívül estek a fő érdeklő­dési irányokon. Ilyen a nyugaü, fő­leg német turisták által egyre in­kább közkedvelt Vinodol, a „Borvölgy”, amely közvetlenül az Isztriai-félszigetet keletről érintő part mögött húzódik meg a he­gyek között, a crikvenicai riviérá- val párhuzamosan. Kontinentális éghajlatával kiváló bortermő vi­dék, eddig méltatlanul elhanyagol­ta a turistaforgalom. Egy másik jó példa, hogy a könyv kitekintést tesz az úgynevezett túrahajós régi­ókra, azokra a szigetekre, amelye­ken szintén gyérebb a turistaforga­lom, mégis - vagy éppen ezért - érdemes meglátogatni őket. A könyv természetesen foglalkozik a gasztronómiával, a természeti, va­lamint épített környezettel, és nem annyira természetesen - mivel Csibor Zoltán szenvedélyes kár­tyajátékgyűjtő is - a sziget né­hány játékfajtájával is. A Horvátország nagy útiköny­ve című kötet a budapesti Deka- meron Könyvkiadó gondozásá- ban jelent meg. ________(vandliki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom