Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-26 / 148. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Június 26., szombat A nagy gyártók és importőrök részvételé­vel megalakuló koordináló szervezet felál­lítását kezdeményezi az Informatikai Vál­lalkozások Szövetsége (ÍVSZ) az e-hulladé- kok hasznosításának megszervezése cél­jából. Koordináló szerepre készül a hasz­nosítók által megalakított Elektro-Waste Kht is. Budapest Sorra keresi meg ezekben a hetekben a legnagyobb elektronikai termékeket gyár­tó és importáló cégeket az ÍVSZ annak fel­mérése céljából, hogy melyek lennének hajlandók részt venni egy, a kötelezettek által megalapítandó kezelést koordináló szervezet előkészületi munkáiban. Szer­vezetünknél eddig 40-50 vállalat jelezte, hogy komolyan érdeklődik egy, a haszno­sítás koordinálásával foglalkozó közhasz­nú társaság létrehozása iránt, de további cégek jelentkezése előtt is nyitottak va­gyunk - közölte Kátai Szabolcs, a szak­mai szervezet projektmenedzsere. Magyarországon évi 100-130 ezer tonna elektronikai hulladék keletkezik, s ez évente 10-15 százalékkal nő, miköz­ben a teljes mennyiségnek egyelőre ke­vesebb mint 10 százalékát hasznosítják. Ezen az arányon javítana a Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) az elektronikai hulladékokra vonatkozó európai uniós irányelv átvételével, ame­lyet Brüsszel 2004 augusztusára ír elő a tagállamoknak. A készülő jogszabály­ban az elektronikai eszközöket összesen tíz kategóriába sorolják be, amelyekre a gyártóknak és az importőröknek vissza­vételi és begyűjtési kötelezettséget, vala­mint 50-75 százalékos hasznosítási kö­telezettséget határoznak meg. A kötele­zett cégek érdekeltségét pedig a KVM úgy teremtené meg a hasznosítás finan­szírozásában, hogy - az elképzelések szerint - 2005 januárjától az elektronikai eszközök vitái?, is termékdíjat, vetnének ki a környezetvédelmi termékdíjakról szóló törvény módosításával. Ez alól a kötelezett vállalatok csak úgy szerezhet­nének mentességet, ha gondoskodnak az általuk kibocsátott termékek megfele­lő arányú újrafeldolgozásáról, egyéni úton, vagy koordináló szervezethez tör­ténő csatlakozással. Az elektronikai gyártó és importőr cé­gek anyagi felelőssége az uniós irányelv Elektronikai hulladékok az evente keletkező elektronikai hulladék mennyisége: 120-130 ezer tonna [m az egy főre jutó hulladék éves mennyisége: 12-13 kilogramm a „történelmi” hulladék mennyisége: 300 ezer tonna VG-CRAFIKA átvételével mindenképpen növekedni fog, s az ÍVSZ is úgy ítélte meg, hogy az a leg­inkább költséghatékony megoldás, ha a kötelezett cégek maguk alakítanak meg egy koordináló szervezetet a hasznosítás megszervezésére - fogalmazott Kátai Sza­bolcs. Ennek érdekében az ÍVSZ az - GPS Capital Kft., a Bay Zoltán Alapítvány Lo­gisztikai Intézete, valamint a BMGE elekt­ronikai technológia tanszéke szakértői­nek részvételével felállt - e-WM csoportot támogatja, és együttműködik velük a közhasznú társaság létrehozásának elő­készületeiben. Várhatóan a csoport részt­vevőiből alakulhat majd meg a koordi­náló szervezet menedzsmentje is. A csatlakozásra hajlandó kötelezetti kör felmérését követően az e-WM szak­értői októberig a begyűjtési és a haszno­sítási lehetőségeket is megvizsgálják, s ennek alapján elkészítik a leendő koordi­náló szervezet konkrét üzleti tervvel ki­egészített megvalósíthatósági tanulmá­nyát. A közhasznú társaságot a tervek szerint az év végén alapítják meg, s ezt követően kezdődhet el a szerződések aláírása a kötelezett, illetve a begyűjtő és hasznosító partnerekkel. A rendszernek 2005. augusztus 13-ra kell teljes egészé­ben felállnia, amikortól az összes EU- tagállamban kötelezően alkalmazni kell a kiterjesztett gyártói felelősség elvét. A rendszer piaci alapon, önfenntartó mó­don működne: a koordináló szervezet teljesítené a gyártók és importőrök hasz­nosítási kötelezettségeit, amelyeknek így a kht. felé fizetett hasznosítási díjon kí­vül más anyagi kötelezettségük nem len­ne az elektronikai hulladékok újrafeldol­gozásával kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a hasznosítással foglalkozó cégek is készülődnek az új előírásokra. A cégbíróság néhány hó­napja jegyezte be az Elektro-Waste Forrás: VG-gyűjtés Kht.-t, amelyet 11 begyűjtő, bontó és hasznosító vállalkozás ugyancsak az elektronikai és elektromos hulladékok feldolgozásának koordinálása céljából hozott létre. A társaság tagjai a közel­múltban több referenciaüzemet is bein­dítottak, s elkészült a hasznosítás koor­dinálására vonatkozó megvalósíthatósá­gi tanulmány is. Ez egész Magyarország területére, illetve a készülő jogszabály­ban megkülönböztetendő tíz hulladéktí­pusra vonatkozóan tartalmazza, miként oldható meg a begyűjtés és az újrafeldol­gozás. Az utóbbi hónapokban több be­gyűjtő céggel is szerződést kötöttünk, s kötelezett vállalatokkal is tárgyalásokat folytatunk, akik a társaság tagjaként, vagy szerződött partnerként vehetnének részt a rendszer működtetésében - fogal­mazott Kovács Árpád László, az Elektro- Waste Kht. ügyvezetője. NÉMETH I. GERGELY Devizaárfolyamok Cseh korona 7,97 Euró 253,27 Japán jen (100) 193,95 Lengyel zloty 55,60 Svájci frank 167,58 Szlovák korona 6,34 Angol font 380,03 Hírek AGRÁRSTRATÉGIA A Nemzeti Agrár- és Vidékfej­lesztési Kerékasztal-tárgyalások nyomán körvonalazódik az or­szág középtávú agrár- és vidék- fejlesztési stratégiája, amibe bele kell ágyazni az Agrármarketing Centrum (AMC) tevékenységét, és az agrárium ágazati marketing stratégiáit is - mondta Nyújtó Fe­renc, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium kabi­netfőnöke. A jövő záloga - ágaza­ti marketingstratégiák című tu­dományos tanácskozáson, mti dinnyeesély A magyar dinnyének jó piaci po­zíciói vannak az Európai Unió­ban - vélekedtek a szakemberek Derecskén, ahol a dinnyeszezon előtt egyeztetést tartott a Fruit- VeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Ter­méktanács. Jelenleg minden ötödik magyar dinnye kerül bel­földre, a termés 80 százaléka ex­portra megy, de ez a mennyiség akár meg is többszörözhető. Míg korábban ezer-kétezer pa­lántát helyeztek ki egy hektárra, most a palántaszám eléri az 5-8 ezret, s a fóliával letakart földe­ken csepegtető öntözést alkal­maznak. MTI SZÁNTÁS NÉLKÜL Magyarországon is eszköze le­het a talajerózió csökkentésé­nek, a talaj, a vizek és a termé­szet védelmének az Európai Unió Life programja keretében kipróbált talajforgatás nélküli növénytermesztés - mondta Kertész Ádám, a program egyik vezetője. A SOWAP kísérleti programot három országban, Magyarországon kívül az Egye­sült Királyságban és Belgiumban indították el a múlt évben, mti Hová kerüljön az eldobott tévé Elektronikai hulladékok: szervezkedő kibocsátók és hasznosítók Hódítanak a műanyagok Csomagolás: kisebb elmozdulás magasabb szintről HASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG (SZÁZALÉK) Csomagolóanyagok kötelező feldolgozási aránya 2002 2003 2004 2005 Magyarországon 35 40 45 50 Ebből anyagfajtánként 7 9 12 15 Forrás: VG Hasznosítás anyagi buktatókkal Hulladékfeldolgozás: technikai megoldások, üzleti kockázatok Budapest Budapest A környező országokhoz képest kisebb mértékben ugyan, de a műanyag-felhasználás, s ezen belül is az italcsomagolásként alkalmazott PÉT arányának to­vábbi növekedésére lehet szá­mítani a következő években - hangzott el a Magyar Mű- anyagipari Szövetség által Buda­pesten megrendezett szakmai konferencián. A műanyag-fel­használás növekedése világszer­te jellemző, s a világ műanyag- gyártása a 2003-as 202 millió tonnáról 2010-re 250 millió ton­na fölé emelkedhet - fogalma­zott Bernhard J. Borgardt, a Né­metországi Műanyag-feldolgo­zók Szövetségének (VKI) elnö­ke. A szervezet adatai szerint a tendencia a kelet-európai álla­mokban a legdinamikusabb. A térség országaiban az egy főre jutó éves műanyag-felhasználás az 1980-as 8,5 kilogrammról 2003-ra 15 kilogrammra emelke­dett, az évtized végére pedig el­érheti a 24 kilogrammot. Ezen belül is a PÉT felhasználása nö­vekedhet a leggyorsabban, évi 10 százalékot meghaladó mér­tékben. A műanyag csomago­lást, s ezen belül is a PÉT alkal­mazását a gyártók az egysze­rűbb technológia, azaz a kisebb gyártási és raktározási hely- szükséglet, az alacsonyabb be­ruházási és logisztikai költsé­gek, illetve a hulladékká váló anyag hasznosíthatósága miatt preferálják, míg a fogyasztók el­sősorban kényelmi és esztétikai okok miatt részesítik előnyben. A műanyag-felhasználás ide­haza is folyamatosan növekszik, ám ennek mértékét és dinami­káját tekintve Magyarország ki­lóg a térségbeli államok közül. A 15 kilogrammos térségbeli átlag­gal szemben Magyarországon az egy főre jutó éves műanyag-fel­használás - a nyugat-európai államok átlagához közelítve- több mint 77 kilogramm, s ép­pen ezért a következő években- arányát tekintve - már lényege­sen kisebb mértékű növekedés várható. A fejlettebb fogyasztási struktúrának megfelelően a mű­anyag-felhasználás közel fele csomagolási célú, s ezen belül itt is egyre nagyobb részt tesznek ki a PET-palackok. Az üdítőita­lok piacán az egyszer felhasz­nálható PET-palackok részará­nya az elmúlt nyolc évben há­rom és félszeresére nőtt, miköz­ben a visszaváltható csomagolá­sú termékek részesedése ugyan­ekkora mértékben csökkent- fejtette ki Miklósvári Géza. A Magyarországig Üdítőital-, Gyü­mölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének elnöke elmond­ta: hasonló változás következett be az ásványvizeknél, ám az arányeltolódás itt még nagyobb mértékű volt. A PÉT alkalmazá­sa teret nyert a gyümölcslevek és a dinamikusan fejlődő kisebb italszegmenseknél: a jeges teák, sport- és energiaitalok csomago­lásánál is, miközben például az italkartonok részaránya negye­dével csökkent a gyiimölcslevek- nél. Emellett a PÉT az utóbbi években a palackos tejek, az ivó­joghurtok, a sörök, valamint a kozmetikai termékek és a ház­tartási vegyi termékek csomago­lásánál is megjelent. Igaz, töme­gét tekintve a PÉT részesedése továbbra is eltörpül a többi cso­magolás mellett, s a Magyaror­szágon évente keletkező mint­egy 800 ezer tonna csomagolási hulladéknak csupán 3 százalé­kát teszik ki a műanyag italos­palackok. __________ VG Ma már a technikai feltételek gya­korlatilag az összes műanyaghul­ladék-fajta hasznosításához adot­tak, a kérdés inkább az, megold­ható-e gazdaságosan a hulladék­ká vált anyagok újrafeldolgozása. Műanyaghulladékok keletkeznek az új- termékek gyártása, illetve a továbbfeldolgozás és a konfekcio­nálás során, továbbá a termékek - például a csomagolóeszközök - elhasználódása következtében is. Az előbbiek esetében a hulladék többnyire még helyben, vagy legalábbis viszonylag kis ráfordí­tással összegyűjthető, s az így visszanyert anyag csak kismér­tékben szennyezett. Jóval komp­likáltabb ugyanez a kommunális hulladékoknál, ahol a műanya­gok gyűjtésére külön infrastruk­túrát kell kiépíteni, amelynek költsége a gyűjtési kör bővítésé­vel ráadásul ugrásszerűen emel­kedik. A műanyaghulladékokat gyártmány-, nyersanyag- vagy energianyerés céljából is lehet hasznosítani. A kémiai lebontás a lebomló műanyagok esetén jö­het számításba, ám ezek tulaj­donságai még nem érik el a ha­gyományos műanyagokét, ezzel szemben külföldön az energeti­kai célú égetés széles körben el­terjedt. Igaz, Magyarországon egyelőre egyetlen helyen, a rá­kospalotai égetőben égetnek kommunális hulladékot. Az anyagában történő haszno­sítás menete minden esetben utó­válogatással és aprítással kezdő­dik, ám a nagy tisztaságú hulla­dékok esetében további teendő nincs is, az így előállított darálék már alkalmas más termékek elő­állítására. Ezzel ellentétben a szennyezett műanyaghulladéko­kat az aprítást követően mosni, granulálni kell, csak ezt követően A műanyaghulladékok árának emelkedése miatt a feldolgozással foglalkozó vállalkozások pillanatnyilag a kivárást választják, s többségük egyelőre elhalasztja az újabb fejlesztéseket használhatók fel új termékek gyártásához. Ez utóbbiak esetén a feldolgozáshoz nagyobb beru­házásra van szükség, és a hasz­nosítás gazdaságossága is na­gyobb mértékben függ a piaci vi­szonyoktól. A PET-palackok fel­dolgozásával foglalkozó cégek például Európa-szerte komoly gondokkal küszködnek, mióta a távol-keleti kereskedők egyre na­gyobb mennyiségben jelennek meg felvásárlóként a hulladékpia­con. Ennek hatására a műanyag- hulladékok ára jelentősen meg­emelkedett, s szakértők szerint a feldolgozó cégek pillanatnyilag kivárnak, s többségük elhalasztja az újabb fejlesztéseket. Magyarországon 2002-ben összesen 180 ezer tonna mű- anyagcsomagolóeszköz-hulladék keletkezett, s ez a mennyiség 2005-re várhatóan eléri a 200 ezer tonnát, emellett egyre na­gyobb mennyiségben jelennek meg a leselejtezett gépjárművek­ből és az elektronikai eszközök­ből származó műanyaghulladé­kok is. A csomagolási eredetű műanyaghulladéknál az anyagá­ban történő hasznosítás aránya az évezredfordulón 10 százalék körüli volt, amelyet a hulladék­gazdálkodási törvény értelmében 2005-re 15 százalékra kell növel­ni, azaz jövőre közel 30 ezer ton­na műanyag csomagolási hulla­dék begyűjtését és újrafeldolgo­zását kell megoldani Magyaror­szágon. {VILÁGGAZDASÁG) • A MŰANYAGHULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSÁNAK koordinálásával foglalkozó Remoplast Kht. tagjai a tavalyi év­ben együttesen 23,5 ezer tonna műanyaghulladékot dolgoz­tak fel, így a csomagolóeszközök hasznosítási aránya megha­ladta a 13 százalékot (az EU-előírás 9 százalékot írt elő), míg az idei évben mintegy 24,5 ezer tonna hulladék feldolgozásá­ra számítanak, az együttes feldolgozói kapacitásuk eléri az évi 55 ezer tonnát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom