Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-26 / 148. szám

4. OLDAL - 2004. JÚNIUS 26., SZOMBAT MEGYEI K Ö R K É P &RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A hazai pályán versenyző Tóthné Szabó Ibolya békési nyugdíjas könyvelő már az első kérdésre helyesen válaszolt. D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Muzsikáról, játék közben Péntek, 12 óra 40 perc. A Kos­suth Rádió hullámhosszán felcsendül a Ki nyer ma? játék és muzsika című műsor jól is­mert szignálja. A békési könyvtárból Magyar Kornél műsorvezető köszönti a 8932. adás hallgatóit, no és a zenei vetélkedő játékosait. Igen, já­tékosait, mert ezúttal tízegy- néhányan szerettek volna ját­szani, de ezúttal csak ötüknek adatott meg a lehető­ség. Békés A műsort több mint három és fél évtizede Czigány György találta ki és indította el, s azóta a Ma­gyar Rádió egyik leghallgatottabb műsora. Az adás kezdete előtt négy-öt perccel a játékra jelentke­zők megállapodtak abban, hogy mindenki játszik, a feltett kérdés­re az válaszolhat, akinek a fel­csendülő zene hallatán először lendül magasba a keze. Negyedik éve Magyar Kornél vezetésével zajlik a játék. Az első taktusok után máris emelkedtek a kezek, csupán a harmadik kérdés bizonyult hú­zósnak, de erre is helyes választ kapott a műsorvezető. Ezúttal minden kérdést megválaszoltak a játékosok. Az adást követően váltottunk néhány szót Magyar Kornéllal, aki '82 óta hetente legalább egyszer vezeti a mű­sort.- Játékosok hiányában egyetlen műsor maradt el. Húszegynéhány évvel ezelőtt a Nemzeti Galériában legalább háromszázan voltak, de egyet­len játékos sem akadt az érdek­lődők között. Adás előtt fél perccel levették a műsorról a Ki nyer ma?-t. Békésen mindig sok játékos volt, egy részük már személyes ismerőseim közé tar­tozik - hallottuk a népszerű műsorvezetőtől. (SZEKERES) Keszi-települések A honfoglalás kori Keszi törzs leszármazottainak vallják magukat azok, akik magyarországi és külföldi te­lepülésekről érkeztek teg­nap Gyulára, háromnapos találkozóra. Várnagy Enikő, a Keszi Alapítvány elnöke megfogalmazta, a találkozók célja a közösségteremtés. Gyula Nem mindegyik település őrzi már a Keszi-nevet. Gyulán is már csak egy erdőrészlet. Dr. Perjési Klára polgármester a XI. Keszi- taiálkozót megnyitva elmondta, a város határában lévő Mályvádi er­dő egy részét nevezik Keszi- erdőnek. Vámagy Enikő, a Keszi Alapítvány elnöke kijelentette, va­lamennyien a Keszi törzs leszár­mazottainak tekintik magukat, a gyökerekhez is szeretnének visz- szatalálni a találkozók alkalmá­val. Keszi nevű települések nem­csak Magyarországon találhatók, a történelem viharai folytán van­nak olyanok, mint Gyula és Gyu­lavári, vagy Regöly, Gyepűkaján, amelyek elnevezésükben sem őr­zik a gyökereket. Nagyszalonta delegációját ma várják Gyulára az egykori Répáskeszi örököseként. A múlt emlékét Keszikör nevű ut­cájukkal őrzik. Ugyancsak ma várják Szlovákiából Bánkeszi kül­döttségét, ezen a településen már magyarul sem beszélnek. Sánta László gyulai önkor­mányzati képviselő a helyi szerve­zők nevében hangsúlyozta, Gyu­lavárit tartják az egykori Keszi utódtelepüíésének. Bár írások nem szólnak erről, valószínűsíthe­tő, hogy a gyulai vár felépülésével az egykori Keszi lakói aköré hú­zódtak védelmi okokból. Gyulavá­riban, a Széchenyi téren vasárnap avatják a Keszi-emlékhelyet, amely a képviselő-testület tagjainak ado- mányaiból létesülhet. _____sz. m. Kö nyörögtek a zsidó mártírokért A vagonból kinyúló kezet ábrázoló domborművet országszerte elhelyezik Tegnap volt hatvan éve, hogy a második világháborúban meg­kezdték a békéscsabai és környékbeli zsidóság deportálását. Ennek alkalmából Békéscsaba és a megyeszékhelyi hitközség által szervezett megemlékezésen Tóth Károly képviselő mon­dott beszédet; országjáró kőrútjuk során pedig a Magyaror­szági Evangéliumi Testvérközösség és a budapesti Wesley Já­nos Lelkészképző Főiskola képviselői tartottak bűnbánati és könyörgő istentiszteletet. Békéscsaba Tóth Károly szocialista ország- gyűlési és önkormányzati képvi­selő a valahai békéscsabai gettó (ahol összegyűjtötték a deportá­landó zsidóságot) helyén, az egy­kori Béköt mögötti téren tartott megemlékezést. Ezt követően megkoszorúzták a téren álló Me- mentó című térplasztikát, ame­lyet 1985-ben avattak fel a hirosi- mai atomtámadás áldozatainak emlékére.- Azt gondolom, méltó helye a megemlékezésnek, mert közös az emberi szenvedés, amelynek emléket állít — mondta Tóth Ká­roly, és szavai szerint „a hallgató, megfélemlített többség nevében” bocsánatot kért a diktatúrák áldo­zataitól. A tértől nem messze, a deportá­lás szimbolikus helyszínén, a vas­útállomáson újabb fejezetéhez ér­kezett az említett keresztény kö­zösségek idei istentisztelettel egy­bekötött emléktábla-állító akciója. A zsidó vészkorszak hatvanadik évfordulóján harminc körüli tele­pülésen állítják fel ugyanazt, a va­gonból könyörgőn kinyúló kezet ábrázoló domborművet; minde­nütt azon a napon, amelyen meg­kezdődtek az elhurcolások. „ . Rendhagyó imádságot mondtak a lelkészek a hatvan éve elhurcolt mártírokért: „Mindenható és örökkévaló Isten! Mélységes gyásszal port és hamut hintünk fejünkre, bánkódunk zsidó testvéreink tragikus sorsa és a túlélők csontba rekesztett fájdalma miatt..." ___ ____ __ ____ __ D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Ez er aláírás az iskoláért Zsúfolásig megtelt a gyulavá­ri Bay Zoltán Általános Iskola osztályterme azon a nyilvá­nos fórumon, amelyen az in­tézmény jövőjéről volt szó. A felháborodott szülők és peda­gógusok nem rejtették véka alá a véleményüket az önkor­mányzat leendő intézkedésé­vel kapcsolatban. Gyula Nyilvános fórumra invitálta a Bay Zoltán Általános Iskola pedagó­gusait és az érintett szülőket az önkormányzat csütörtökön. A résztvevők hivatalosan csak itt hallották először azt a tervezetet, mely szerint az önkormányzat az iskolát a Dürer Albert Általános Iskolával összevonva üzemeltet­né a jövőben. Az ok, a gyermek­létszám radikális csökkenése.- Ha az iskolánkat is elveszik, azt jelenti, hogy megszűnik az egyetlen kulturális intézmény a fa­luban. Eddig is hátrányosabb hely­zetben voltunk a gyulaiakkal szemben, ezentúl pedig még keve­sebb lesz az esélyünk a boldogu­lásra - adott hangot a véleményé­nek az egyik felszólaló. - A gyer­mekek létszáma az egész város­ban csökken, miért kizárólag a mi iskolánkat büntetik emiatt? - sor­jáztak tovább a kérdések. A szülők több mint ezer aláírást gyűjtöttek az intézkedés ellen, amit át is ad­tak a polgármester asszonynak. Dr. Perjési Klára hangsúlyozta, hogy nem az iskola ellehetetlení­tése a cél, hanem az ésszerű megoldás. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy sok év után az iskolának biztosan megépül a tornaterme. A képvi­selő-testület hétfőn tárgyalja az intézmény jövőbeni sorsáról szó­ló napirendet. A gyulavári rész­önkormányzat képviselői módo­sító indítványként terjesztik be a testület elé, hogy a polgármesteri hivatal vizsgálja meg a város ösz- szes önkormányzati általános is­kolájának átszervezési lehetősé­gét, az ebből jelentkező költség­megtakarítást, valamint helyez­zenek üzembe egy kisbuszt a vá­ri gyermekek részére. K. R. EZER LAKOSRA JUTÓ INGATLANOK SZÁMA .......................... C 250 300 350 400 450 500 | Munkatársaink vonalban Megyénkben dolgozó munkatár­sainkat hírekkel, témajavasla­tokkal a következő telefonszá­mokon érhetik el olvasóink. Békés, Mezőberény és térsége Szerkesztő: Hartay Csaba Mobil: 30/976-7761 . Elek, Medgyesegyháza és térsége Szerkesztő: Kovács Erika Mobil: 20/967-2017 Gyomaendrőd, Szarvas és térsége Szerkesztő: Krajcsovicsné Lipták Judit Mobil: 30/322-6454 Gyula Szerkesztő: Szőke Margit Mobil: 30/624-7967 Mezőhegyes, Mezőkovácsháza és térsége Szerkesztő: Czuthné Halasi Mária Mobil: 30/981-6480 Orosháza, Tótkomlós és térsége Szerkesztő: Csete Ilona Mobil: 20/592-3502 Sarkad és térsége Szerkesztő: Both Imre Mobil: 20/976-3619 Szeghalom és térsége Szerkesztő: Magyari Barna Mobil: 20/983-6955 BÉKÉSCSABA, (f) Jelenleg kilenc befektetése van különböző gazdasági társaságoknál a Békés megyei önkor­mányzatnak. Összegszerűen a Békés Megyei Vízművek Rt.-nél legjelentő­sebb az érdekeltségük, jóllehet, rész­vénycsomagjuk csupán 5,1 százalé­kos tulajdoni hányadot jelent. Ez utóbbi legmagasabb a Békés Tourist Kft.-nél, ahol azonban csak 2,8 millió forintot „ér” az üzletrészként szerep­lő tulajdonrész. BÉKÉSCSABA, (f) A békéscsabai re­pülőtér sportcélú működtetésének helyreállítására használta fel azt a 75 millió forintot a Békés megyei önkor­mányzat, amelyet a Nemzeti Autópá­lya Rt.-tői kártérítésként kapott. Új ej­tőernyős ugróterületet és füves kifu­tópályát alakítottak ki. CSABACSÜD. (j) A Trefort Ágoston Általános Iskola 34 tanulója vett részt a közelmúltban egy jutalomkirándu­láson. A diákok — akik az év folya­mán kiváló eredményeket értek el kü­lönböző területeken —, ellátogattak Gyulára, megtekintették a szabad- kígyósi Wenckheim-kastélyt és meg­csodálhatták a kardoskúti Fehér-tó madárvilágát is. CSANÁDAPÁCA. (cs) A település önkormányzata az idén több mint 200 ezer forintot költött a község par­kosítására, arra, hogy a villanypózná­kat, a körforgalmat virágokkal díszít­se fel. A muskátliktól pompázó Apá­cáról — különösen a Batthyányi és a Felszabadulás utcák mentén — az át­utazók is elégedetten nyilatkoznak. CSANÁDAPÁCA. (cs) Sokéves ha­gyomány már, hogy az általános isko­la tantestülete kirándulást szervez. Az idén a tervezett erdélyi túra he­lyett az Őrséget, Burgeniandot és a Mura vidékét választották tizenheten. Pénteken az önkormányzat két kisbu­szával indulnak a pedagógusok. DÉVAVÁNYA. (i) Megható pillanatok­kal kezdődött a dévaványai képviselő- testület csütörtöki ülése. Valánszkiné Tóth Erzsébetre, a dévaványai Ladányi Mihály Könyvtár elmúlt héten elhunyt vezetőjére emlékeztek a városvezetők. Valánszkiné Tóth Erzsébet 1982 óta ált az intézmény élén, s jelentős közéleti Kishírek Békés megyéből tevékenységet is folytatott. Többek kö­zött Dévaványa várossá válási pályáza­tának elkészítésében is aktívan közre­működött. ELEK. (ke) Az Eleki Németek Egye­sülete és a helyi német kisebbségi ön- kormányzat ajándékkal köszöntötte az 1225 éve várossá nyilvánított Gerolzhofen (Elek testvértelepülése) polgármesterét, Hartmut Brauer-t. Az évforduló alkalmából Wittmann György az egyesület elnökhelyettese egy kézi faragású irattartót készített, amit Szelényi Ernő, az egyesület el­nöke adott át a polgármesternek. A helyi múzeumnak pedig négy, az 1910-es évekből származó kézimun­kát adományoztak az eleki németek. GYOMAENDRŐD. (j) A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács mellett a SAPARD is támogatatta a mikrohul­lámú technológián alapuló szélessávú internet-szolgáltatás műszaki infrast­ruktúrájának kiépítését, amely a kö­zelmúltban fejeződött be. A szolgálta­tás versenyképes árú, szélessávú internet-elérhetőséget biztosít a tele­pülés lakói számára. HUNYA. (j) A községben évtizedek óta hagyomány a június végi, László- napi búcsú megrendezése. Ezen al­kalmakkor a faluról elszármazottak is rendszerint hazalátogatnak. Az idei - június 26-ai -, búcsú különlegessége, hogy ünnepi szentmise keretében ek­kor tartják az új parókia ünnepélyes átadását is. A 10.00 órakor kezdődő szentmisét Gyulay Endre szeged- csanádi megyés püspök celebrálja. KÖRÖSLADÁNY. (i) Körösladány- ban, a Lenkei és a Dózsa György ut­cák kereszteződésének balesetveszé­lyes állapotára hívta fel a ladányi kép­viselő-testület figyelmét Homonnai Jánosné, a Szeghalom és Vidéke Ta­karékszövetkezet elnöke. Baji Ferenc jegyző reagálásában elmondta: a gép­kocsivezetők jobb tájékozódását szol­gáló tükröt már megvették, s az enge­délyek beszerzése után azt az említett helyszínen felszerelik. KUNÁGOTA. (1) Kunágotán júliustól változik a kommunális hulladékszállí­tás formája és módja. A képviselő-tes­tület több környező településsel együtt úgy döntött, hogy a közszol­gáltatás ellátásával a Békés-Manifeszt Kht.-t bízza meg. Az új rend szerint a korábbi zsákos forma helyett a kör­nyezetkímélőbb kukás szállítás kerül előtérbe. A részletekről lakossági fó­rumon és szórólapokon tájékoztatják a lakosságot. KUNÁGOTA. (1) A kunágotai testület összegzése szerint a községben az el­múlt évben az önkormányzatot meg­illető helyi adókból összesen 20 mil­lió forint bevétele volt a költségvetés­nek. A befolyt összeg a különböző el­különített alapokhoz benyújtott pá­lyázati saját erőt biztosította, vala­mint az 1997 óta működő szemétszál­lítással kapcsolatos költségek részbe­ni fedezetét szolgálta. MEDGYESBODZÁS. (ke) A tanév utolsó napjaiban a medgyesbodzási gyerekek többsége is részt vett az intéz­mény által szervezett kirándulásokon. Egynapos túrára többek között Kétegy- házára, Budapestre utaztak a diákok. A gábortelepi óvodások pedig Ópuszta­szeren jártak. Szilvásváradot és Har­kányt több napos osztálykiránduláson ismerte meg néhány bodzási tanuló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom