Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-17 / 140. szám
4. OLDAL - 2004. JÚNIUS 17., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP Magyarország keresztény és zsidó emberveszteségei a második világháborúban I. Egyedülálló és felfoghatatlan, ami itt történt Civilizációnk utóbbi 6—7000 éves történetének roppant folyama számos nép és nemzet, etnikai és vallási kisebbség, társadalmi osztály és réteg teljes vagy részleges megsemmisülésének históriáját hurcolja magával. A kollektív tragédiák oknyomozó kutatói a gonoszsággal párosult hatalom temérdek bűnét tárták a világ elé, melyek a területszerzéssel együtt törzsi, nemzetiségi, faji és vallási kisebbségek megalázására, kirablására, majd fizikai megsemmisítésére irányultak. Részben vagy egészben elbuktak, meghódoltak, le- és eltűntek népek, népcsoportok, kultúrák és államszervezetek az ókori birodalmak keletkezése és felbomlása, az új hazát kereső nomád törzsek Európába özönlése következtében; a középkor és újkor századaiban a hittérítésért, a gyarmatosításért, az európai és világuralom birtoklásáért vívott háborúk eredményeként; nemrég véget ért századunkban pedig annak a központilag irányított katonai és rendőri tömegterrornak a hatására, amelyet korunk modern zsarnokságai zúdítottak Európa és Ázsia számos országára. A tragikus bukások színterein éppúgy, mint a kihívott sors büntetéseinek kirovásánál, mindig jelen voltak a gyűlölködés és vérszomj, a gyilkolás és rablás, a szellemi és fizikai értékrombolás sokszor fékezhetetlen erői. Ha az ember alantas ösztönei szüntelenül részt vesznek a történelem alakításában, úgy megkerülhetetlen a kérdés: vajon nem csupán egyike-e a szokványos bűnöknek, a több-kevesebb rendszerességgel ismétlődő tömeggyilkosságoknak mindaz, ami a 20. században az európai, s benne a magyar zsidósággal történt? Van-e lényegbevágó különbség a hitleri nemzeti szocialisták által megvalósított népirtás és — mondjuk — aközött, ahogyan a francia katolikusok a 16. században Szent Bertalan éjszakáján meggyilkolták protestáns honfitársaikat? Vajon másféle jogi és rópai zsidóság 20. századi tragédiája mégsem intézhető el azzal a cinikus, odavetett minősítéssel, hogy az csupán egyike a történelemből ismert számtalan népgyilkosságnak. A jelenség rendhagyó, semmivel össze nem téveszthető mivoltának bizonyítására számos érv kínálkozik. Kezdem az emberirtás méreteinek néhány összehasonlító adatával. Köztudomású, hogy a 2. világháború minden korábbinál borzalmasabb rendet vágott kontinensünk jó néhány országának népességében. A keresztény Európa a különböző hadszíntereken 1. TÁBLÁZAT: A TRIANONI MAGYARORSZÁG KERESZTÉNY NÉPESSÉGÉNEK MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS EMBERVESZTESÉGE* Magyarország teljes népessége 1938-ban 9 196 000 A keresztény népesség száma 8 703 000 Közülük: katonaként elesett 100 000 hadifogságban meghalt 168 OOO civilként a háború áldozata lett 90 000 Összes veszteség halottakban 358 000 A keresztény népesség veszteségének aránya 4,1% erkölcsi megítélés alá esnek a náci bűnök, mint például azok a vérengzések, melyeket 1890 és 1915 között a mohamedán törökök követtek el a keresztény örmények fizikai megsemmisítése céljából? Vagy hogy jelenkori dolgainknál maradjunk: létezik-e minőségi különbség a náci és mindazon irtóhadjárat között, melyet a görögkeleti szerbek, a katolikus hor- vátok és a mohamedán bosnyá- kok alig néhány éve folytattak egymás védtelen gyermekei, asz- szonyai, öregjei ellen? Nos, bármily erőteljesek is a vonások, melyek e vallási, etnikai közösségek ellen elkövetett bűnöket rokonítják egymással, és bármily hasonlóak mind az ősi vallási, mind a modern világi törvények, melyek sérelmére e bűnöket elkövették, a magyar és az eués a háború viszontagságainak kitett hátországokban utolsó békeévi (1938) népességének 5,2 százalékát vesztette el. Ugyanekkor az 1938-ban élt európai zsidóságnak több mint a felét, 52,1 százalékát pusztították el a hódításokkal megnövelt hitleri birodalom és a vele szövetséges államok koncentrációs táboraiban, gettóiban, a hadszíntereken és számos rögtönzött vesztőhelyen. A halottakban bekövetkezett veszteségek arányait érdemes számba venni a legtöbbet szenvedett európai népek és a velük együtt élt, szám szerint kisebbséget alkotó zsidók viszonylatában. A Szovjetunió európai részének nem zsidó népei 1938-as lélekszámúk 11,5 százalékát vesztették el a háború csataterein, hadifogságban és a megszállók három évig tartó terroruralma Akik már nem képesek lábukra állni. (Az Auschwitz Album 268-90-es számú fényképe) következtében. Ugyanezen idő alatt az itt élt zsidó származású lakosság 25,0 százaléka lelte halálát a náci koncentrációs táborokban és a megszállók által elhatározott, kollaboránsok segítségével véghezvitt tömegvérengzések baltikumi, belorusgziai, ukrajnai és oroszországi színterein. Az utolsó békeév Németországának 100 nem zsidó polgára közül hetet, míg 100 zsidó származású polgára közül 44-et emésztett el a háború és az antiszemitizmus moloch- ja. Ugyanezek az arányok Jugoszláviában 9,4 és 66,7, Lengyelországban 10,0 és 93,8 százalék! Es nálunk, Magyarországon? Sajnos, a veszteségek számszerű megállapításának tudományos igényű munkájába mindkét irányból beszivárogtak a politikai szenvedélyek és érdekmegfontolások torzításai. A keresztény magyarság veszteségeit némelyek nem csupán halottakban, hanem a háború miatt meg sem született gyermekek számával is mérik. A zsidó származású magyarok pedig a megnagyobbodott ország veszteségeit nem ritkán átszámítás nélkül érvényesítik a trianoni Magyarországra, és 600 ezer főben jelölik meg a vészkorszak hazai áldozatainak számát. Bizonyos hibahatárok között elvégezvén e torzítások korrekcióját, hozzávetőleg kiszámíthatók lettek a trianoni ország népességére vonatkozó veszteségek reális adatai, majd a zsidó és nem zsidó népesség veszteségének ama feltűnő aránytalanságai is, amelyek a náci megszállás alá került országokban bekövetkeztek a 2. világháború idején (1939-1945). A keresztény magyarok fronton elesett és a hadifogság embertelen viszonyai miatt meghalt katonáinak, továbbá a megszállás, elhurcolás és légibombázás civil áldozatainak száma együttesen 358 ezerre tehető, ami az 1938-as hazai népesség 4,1 százalékát tette ki (1. táblázat). Ugyanakkor a zsidó származású magyarok 58,8 mód következtében. A veszteségek aránya tehát csaknem egy a tizenöthöz [2. táblázat). A hitleri zsidóüldözés semmilyen korábbi népirtással nem azonosítható jellegzetességeit mesz- szemenően meghatározzák azok a szervezési és technikai módszerek, amelyek segítségével viszonylag rövid idő alatt emberek millióit tudták nemcsak megölni, de a szó szoros értelmében megsemmisíteni: füstté, korommá, pernyévé változtatni. Az Európa felett gyakorolt náci rémuralom 2. TÁBLÁZAT: A TRIANONI MAGYARORSZÁG IZRAELITA ÉS ÁTTÉRT NÉPESSÉGÉNEK MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS EMBERVESZTESÉGE* Magyarország teljes népessége 1938-ban 9 196 000 Az izraelita népesség száma 418 000 Valamely keresztény felekezetre áttért izraeliták száma 75 OOO Zsidó származásúak összesen 493 000 Közülük: a német megszállás (1944. 03. 19) előtt elpusztult munkaszolgálatosok és deportált „hontalanok” száma 24 000 a német megszállás után deportált és lágerekben elpusztult vidéki zsidók száma 186 OOO a nyilas uralom, az osztrák határ felé terelt halálmenetek és a budapesti gettó áldozatainak száma 80 000 Összes veszteség halottakban 290 000 A zsidó származású népesség veszteségének aránya 58,8% százaléka, szám szerint 290 ezer teremtette meg a ,,halálgyár” fo- ember pusztult el a vidékről de- galmát és valóságát: a nagyüzemi portáltak nagy többségének meg- módszerekkel futószalagon vé- gyilkolása, a nyilas terror, vala- gezhető emberölés technológiai mint a budapesti gettóban és szá- folyamatát. És hozzá a vasúti temos munkaszolgálatos egységnél herszállításnak azt a nem kevésbé uralkodó elviselhetetlen bánása iszonyatos organizációját, amely e halálgyárak rendszeres „nyersanyagellátását" biztosította. A náci Németország egyik legaljasabb háborús bűnösének, Adolf Eichmannak vezérletével működő szállítási organizáció 1944. május 15. és július 8-a között a megnagyobbodott ország területéről 440 ezer zsidó származású magyar állampolgárt deportált Auschwitzba, minden idpk feltehetőleg legnagyobb kajtátliásfí halálgyárába. Ezt a roppant embertömeget 147 óriásszerelvényen hurcolták el hazájukból. Egyike e szerelvényeknek szülővárosom, Békéscsaba pályaudvaráról indult el 3113 utassal, akiket az egykori Dohánybeváltó vasút közeli épületeiből zsúfoltak be a szerelvény marhavagonjaiba. Közülük mintegy 2200-2500 volt békéscsabai illetőségű. A többiek Battonya, Békés, Csorvás, Endrőd, Gyula, Magyarbánhegyes, Mezőberény, Mezőkovácsháza, Orosháza és Tótkomlós izraelita vallású, vagy zsidónak minősített keresztény lakosai voltak. ___ lőcsei pál *A z 1. és 2. táblázat adatai nagyrészt a második világháború (1939—1945), az európai és magyar zsidóság vészkorszakának tárgykörében megjelent történeti, hadtörténeti, etno- és demográfiai művek felhasználásával készült becslések. (A cikk folytatása holnapi számunkban.) Kishírek Békés megyéből BÉKÉSCSABA, (o) Az elmúlt két és fél évtizedben több mint duplájára nőtt a diplomás végzettségűek száma a megyeszékhelyen. Míg az 1980-as népszámláláskor alig több mint háromezren, 1990-ben már ötezer, 2001- ben pedig hétezer felett volt a felsőfokú végzettséggel rendelkező csabaiak aránya. BÉKÉSCSABA, (y) A városüzemeltetési iroda idén is működteti a pollenforródrótot, ahol a lakók jelenthetik, ha valahol elszaporodott a parlagfű. A szám 66/323-044. E-mail: bregio@mail.globonet.hu. Közterület esetén a 66/452-252/2103-as, belterületi ingatlanoknál a 66/452-252/3828- as, önkormányzati tulajdonú ingatlanoknál 66/523-816-os számon jelezhetik, ha sok a gaz. BÉKÉSCSABA, (y) A Csabai Állatvédők Egyesülete csatlakozott a Magyar Állatvédők Országos Szervezetéhez. A békéscsabai szervezet képviseletében Obetkó Miklós elnök vett részt az országos taggyűlésen június 6-án, amikor az országos szervezet együttműködési szerződést írt alá a Magyar Állatkertek Szövetségével. CSANÁDAPÁCA. (cs) Az általános iskola 22 ballagó diákja búcsúzott az intézménytől a közelmúltban. Az immár hagyományos ünnepségen valamennyien tudták, ki, hova nyert felvételt. A diákok közül heten gimnáziumban, kilencen szakközépiskolában, hatan szakiskolában folytatják tanulmányaikat. GYOMAENDRÖD. (j) Az idei turista- szezonban már új helyen, a Liget Gyógyfürdő és Kemping bejáratánál találják meg a Gyomaendrődre érkező látogatók a helyi Tourinform irodát. Az iroda munkatársai hétköznapokon 9.00—16.00 óra között segítik tanácsaikkal a városba érkezőket. GYOMAENDRÖD. (j) Az elmúlt tanév során a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulói közül heten tettek sikeres alapfokú szóbeli nyelvvizsgát angolból. Szakálos Zsuzsannát, Farkas Dórát, Matyelka Zoltánt, Szakálos Ernőt, Vaszkó Lajost, Elek Krisztinát és Tímár Róbertét László Gabriella tanárnő segítette a nyelvvizsgára való felkészülésben. GYULA, (ö) A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában júniusban szünidei játék kezdődött Olvasni nyáron is jó! címmel. Az a gyermek, aki a szünidőben a legtöbb könyvet olvassa el, októberben könyvjutalomban részesül. A legkedvesebb olvasmányokról készülhetnek rajzok, fogalmazások, könyvismertetők is. A legjobb munkákat elhelyezik a könyvtár honlapján. KISDOMBEGYHÁZ. (1) Nagy sikert aratott tanévzáró ünnepséget rendeztek a minap a kisdombegyházi óvodásoknak a közösségi házban. A kicsinyek az év közben tanult versekből, dalokból, népi táncokból és dramatizált mesejelenetekből adtak ízelítőt. Az évzáró egyben ballagási ünnep is volt, ahol a gyerekek elbúcsúztatták a 3 iskolába menő társukat. A szülői munkaközösség tortával jutalmazta a fellépőket. KONDOROS, (j) Az uniós jogharmonizáció keretében a nagyközségben is megtörténtek a szükséges rendeletmódosítások. A módosított szociális és gyermekvédelmi rendelet szerint a helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyik feltétele, hogy az adott háztartásban az egy főre jutó jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 százalékát. A támogatás összege havi 2500 forint. KÖRÖSLADÁNY. (i) Körösladány- ban 5250 ember él, akik közül 2708 a hölgyek és 2542 a férfiak száma. A 18-60 év közötti aktív lakossághoz 2796-an tartoznak, a nyugdíjasok száma 1122. Ladányban az elmúlt évben 43 csecsemő született, 88-an pedig eltávoztak az élők sorából. KÖRÖSLADÁNY. (i) Athénban mintegy két hónap múlva, Kürösla- dányban viszont már a napokban rendeztek olimpiát. Igaz, az utóbbin csak a helyi Tüköry Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai vettek részt. A sokrétű versenyeken a lelkes tanulók számos sportágban összemérték tudásukat, tehetségüket. KÖRÖSNAGYHARSÁNY. (i) Körösnagyharsányban is lehetőség nyílik a szelektív hulladékgyűjtésre. Makra Tibor polgármestertől megtudtuk: a szelektív szemétgyűjtésre alkalmas négy kukát a község központjában, az egyik büfé mellett - közel az ABC-hez, az iskolához, a piachoz és a postához - helyezték el. KÖRÖSTARCSA. (a) A napokban kezdődött meg a Köröstarcsa— Mezőberény közötti, balesetveszélyes útszakasz átépítése, javítása, melyet Köröstarcsa képviselő-testülete is kezdeményezett. KÖRÖSTARCSA. (a) Június 3-án Bartalus Ilona zenepedagógus, Köröstarcsa díszpolgára a róla elnevezett énekversenyre a községbe látogatott. Az énekverseny előtt Széplaki Zoltán, Köröstarcsa polgármestere személyesen is találkozott Bartalus Ilonával. MAGYARDOMBEGYHÁZ. (1) Ma gyardombegyház is csatlakozott a dél-békési térségi iroda által benyújtott parlagfű-mentesítési pályázathoz, melynek keretében két tartós munkanélküli foglalkoztatására nyílhat lehetőség a faluban. A közcélú munkások a közintézmények parkjait, kertjeit, gazdátlan ingatlanok környékét, a temetőkertet és a belterület belvízelvezető árkait szabadítanák meg az allergiát okozó gyomoktól. MEZŐKOVÁCSHÁZA. (I) A mezőkovácsházi Szent István Otthonház Vetővirág nevű néptánccsoportja a napokban a cserkeszőlői nyugdíjastalálkozón lépett fel. A bemutatón nagy sikert arattak a Kalocsai párnás címet viselő somogyi táncukkal. A kedvező fogadtatás további fellépésre ösztönzi a táncos lábú napköziseket.
