Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-12 / 136. szám
feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A férfiakat a márkás karóra, a nőket a finom táska teszi elegánssá Tetszik a külsőd, megbízom benned! Az üzleti világban a sikerhez a kifogástalan megjelenés éppúgy hozzátartozik, mint a fölényes szakmai tudás és a kommunikációs készség — állítják a divatszakember. A vizuális kommunikációnak kétségkívül nagy a szerepe, a közelmúltban végzett amerikai felmérés értékelése mégis meg- leptést okozott. Ki gondolná, hogy a döntéseket 55 százalékban a tárgyalópartner megjelenése határozza meg? Az idei nyári divat sokszínű, megengedő, így mindenki kedvére válogathat, ízlésének és pénztárcájának megfelelően a bőséges kínálatból. Ezzel szemben az üzleti és közélet - bankok, biztosítók, tanácsadó cégek, politikusok - szereplőinek szigorú előírásokat kell betartani a „munkaruha” kiválasztásánál. A business look (utcai viselet) útvesztőiben Schiffer Miklós, az ismert divattanácsadó segített eligazodni. & & g; «j $ & & ? Hét ékszer, nem több! A cipő és táska összhangján túl érdemes ügyelni azok minőségére. Amíg a férfiaknál a márkás karóra a szimbólum, addig a gyengébb nem karakterét előnyösen emeli egy-egy Dior, vagy újabban Louis Vuitton táska. A kiegészítőknél „a kevesebb több" elv alapján az ékszerek hordásánál kötelező a hetes alapszabály betartása, azaz egy pár fülbevaló és legfeljebb öt gyűrű a megengedett.- Az üzletember öltözetének részleteiben és egészében - a megfelelő színek, formák, anyagok, kiegészítők összeválo- gatásával — harmonikusnak kell lenni — magyarázta a divatszakember, aki szerint a sikerhez vezető úton elsődleges cél az ügyfél bizalmának elnyerése. Schiffer szerint a nagy nyugati cégeknél, hogy kizárják még a tévedés lehetőségét is, Company Dress Code elnevezésű, részletes leírással köny- nyítik meg az új belépőknek az öltözködési tudnivalók elsajátítását. — Melyek azok az alapszabályok, melyek megsértése durva hibának számít? — A hölgyeknek ügyelniük kell arra, hogy az üzleti bemutatkozáskor karjuk és a válluk fedett, legyen. A blúz alá kötelező a melltartó viselése, csakúgy, mint a cipőhöz a harisnya. Ellenben a melegben hordható papucshoz és szandálhoz megengedett a meztelen láb. Lényeges, hogy a ruha a kényes pontokon — derék, csípő, has, fenék - még véletlenül se feszüljön. Egyszóval az egész megjelenéssel a női szeméremből fakadó „eltakarás képességét” illik hangsúlyozni. Ugyanakkora népszerű Legyen bármilyen kínzó a hőség, az elegáns üzlet- asszonyoknak nyáron is a finom vonalú kosztüm a munkaruhájuk. A mini kerülendő, a szoknya legalább térdközépig érjen! body kosztümnél azért is nélkülözhetet- gyapjú, kasmír, viszkóz öltöny örök divat, len az elegáns melltartó, mert sem blúz, Az ingviseletet a fehér és a világoskék szí- sem top nem kell a felső alá. nek uralják, egyszínű, pöttyös vagy csíkos- A férfiakkal szemben milyen elvárá- nyakkendővel. Az ing mindig hosszú ujjú sok érvényesülnek? és mintegy 1,5-2 centivel kilátszik a zakó- Nekik könnyebb megfelelniük, mert ujja alól. Ha nagyon melegünk van az iro- a hangsúly a tradíción van. A sötét színű dában, megengedett, hogy feltűrt ingujjal dolgozzunk, tárgyalni azonban mindig zakóban kell - ettől eltérni csak akkor lehet, ha erre külön felhatalmazást kapunk. A hazai kereskedelemmel ellentétben, a nyugati üzletemberek sem a rövid ujjú inget, sem a bokazoknit nem engedik meg maguknak, hosszú ujjú ing és térdzokni a kötelező viselet.- Ha a férfiaknál az öltöny az előírás, akkor a nőknél a kiskosztüm.- Valóban, a hölgyeknél a kosztüm az első számú viselet. Egy-egy klasszikusan, hosszú, vagy rövid, illetve nyújtott blézerrel szabott kosztüm, mint alapruha százféleképpen variálható. Először is hordható legalább térdközépig érő szoknyával és nadrágos változatban is. A fekete favorit színt a sötétkék, a földszínek követik, de napjainkban a piros is elfogadottá vált. A kosztüm mellett külföldön kedvelt a kompié. Várható, hogy nyárra itthon is divatba jön a kisruha tubus változata, amely blézerrel kombinálva az egész nap tetőtől talpig elegáns nő praktikus öltözéke. Hunyor Ágnes A válóperes ügyvédek szerint a férjek intemetszenvedélye csak előjáték az elhidegüléshez Házasságrobbantó aknát kerülgetünk? „A számítógéppel a párok házasságrobbantó aknát telepítenek a lakásokba. Az elmúlt 30 esztendő legveszélyesebb megrontója elleni védekezésre készülni kell, de ha már együtt élnek vele, ismerni kell a semlegesítés lehetséges módszereit” — tette közzé a tapasztalatait az 1600 válóperes ügyvédet tömörítő, házasságjogokkal foglalkozó angol testület a Sunday Times című lapban. A hűtlenség, a válás új eszközt és okot kapott a számítógéppel. A tünetekről és a kezelésről kézikönyvben is felkészítenék a leendő és a gyakorló házaspárokat. A hajnali háromig e- mailen üzengető feleség eleinte alkalomszerűen hagyja ott a hitvesi ágyat, mint ahogy a fiatal férj internetszenvedélye is csak előjáték az elhidegüléshez, a szakításhoz - figyelmeztetnek a jogászok. Ezt a véleményt A számítógépezés olykor hűtlenségre csábít. Sokan a világhálón szörfözve találnak új partnert. igazolják az érintettek: az amerikai házaspárok kétharmada úgy véli, hogy kapcsolatukra egyre nagyobb veszélyt jelent a számítógép. Minden második válóper pénzügyek, veszekedések miatt indul, s erre a számítógép csak ráerősít a kimaradások, a hűtlenkedés technikai trükkjei- nek kínálatával. Beigazolódott az is, hogy a hűtlenség 68 százalékban a képernyőnél kezdődött, a világhálón bóklászva új partnert talált a kereső. Ez nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozik. „A megromlott családi kapcsolatnak a számítógép teszi be végleg a kaput, a párok már meg sem kísérlik a problémák megoldását” - mondja egy kaliforniai ügyvédnő, alti szerint a válást kezdeményező asszonyok 56 százaléka úgy látja, hogy kapcsolatukat „a házastársuk pornográf helyek iránti gyötrő vonzódása rontotta meg”. Ami pedig az európai tapasztalatokat illeti, ahhoz egy olasz ügyvédnő kínál adalékot. Véleménye szerint, ha a férfi és a nő korábbi kapcsolata már megromlott, az internethez, a számítógéphez menekülnek, a hiányzó érzelmi kapcsolatot ezzel igyekeznek pótolni.-kirHétvégi oíva5márvg Hammerstiel, az analizálás mestere Az Európai Unióhoz való magyar csatlakozás apropójaként keresve se lehetett volna a békéscsabai Jankay Galériába odaillőbb művészt találni, mint Robert Hammerstielt. Meglehetősen tipikus közép-európai élet adatott meg neki. A bánsági Versecen született 1933-ban. Amikor a szovjet csapatok az akkori Jugoszláviába bevonultak, a tizenéves gyerek a németajkúak gyűjtőtáborában találta magát. 1947-ben Magyarországon át szökött a család Alsó-Ausztriába, és a művész azóta is Ternitzben él. Németül, szerbül és magyarul beszél a gyermekkori környezet hatásaként. Több kis nemzet, nyelvi és vallási egységben él itt évszázadok óta, egymásra hatva. E sok- nemzetiségű nagy egység művészei most újraértékelik kapcsolataikat, elfogadható európai modellként néznek körül a világban. Robert Hammerstiel művészi kibontakozásán is kitapintható e multikulturális környezetnek a nyoma. A képzőművészet világába pék édesapja vezette be, aki ikonfestészettel foglalkozott. Fia húszévesen kezdett érdeklődni Paul Gauguin, August Macke és Käthe Kollwitz munkássága iránt. A pék- tanonckodást feladva 1955-től a temitzi acélművekben dolgozott. A képzőművészet iránt fogékony ifjút az osztrák szak- szervezeti szövetség ösztöndíja indította el a művésszé válás útján 1958-ban. Képezte magát, az acélművekbeli munka mellett Bécsbe járt festészetet tanulni Gerda Matejka-Felden professzorhoz 1959-61 között. Európa számos tájára tett tanulmányutat, többször járt Svájcban és az NSZK-ban, ahol megismerte Karl Hofer műveit. Láthatták alkotásait Bécsben, Berlinben, Budapesten, Londonban, Kairóban, Párizsban, Kölnben, Prágában, Düsseldorfban és New Yorkban. 1981-ben forgatták róla az első portréfilmet, azóta egy televíziós fűm is készült róla és nyolc monográfia jelzi életútja állomásait. Elismertségét díjak sokasága bizonyítja, közülük is kiemelkedik az 1973-as osztrák grafikai díj és az 1980-as római Cento Artistico Culturale díj és aranyérem. Robert Hammerstiel korán megtanulta, ha valaki lerajzol vagy lefest egy tárgyat, az még nem művészet, az stúdium. Ha a valóságot alkotó bármely realitást ábrázoljuk, az még kevés. A legfőbb formateremtő erő, a gondolat szükséges minden mű létrehozásához. Hammerstiel minden művéről sugárzik, hogy analizálja a tárgyakat, természeti motívumokat. Már korai rajzain, fametszetein fekete-fehér erővonalakra bontja a képmezőt. így a zárt körvonalak egyre inkább organikus jelekké és geometrikus formákká alakultak. Ebben az alkotói folyamatban a tárgy, a motívum eltűnik és dinamikus struktúra keletkezik. Hammerstiel kibontja a művet, s így a halhatatlanságnak szánt formát kínálja a publikumnak. Nemcsak rögzíti a látványt, hanem szinte a mű saját átváltozását is bemutatja. Ezek a korai munkák olyan hatást keltenek, mintha öröktől fogva a látott alakzatban léteznének, mégis lassított videofelvételként újabb és újabb rétegüket tárják fel. Első látásra homogén a felület, aztán a látvány egyre rétegzettebb, egyre erőteljesebbé válnak a síkból kitapintható geometrikus alakzatok. A fametsző kés vágta barázdák érzékeltetik a mélyedéseket, árnyékokat, figyelmeztetve a befogadót arra, hogy ami látható, az a láthatatlanban gyökerezik. Művészi programjának középpontjában az ember áll, ugyanakkor munkássága tisztelgés a geometria, a konstruktív szellemiség előtt. Ez a felfogás tette másokkal összetéveszthetetlen hangúvá az Nem ábrázolhat meztelen nőt! Búcsú Váradytól Elloptak egy szobrot. Pontosabban kettőt, de a másikat, a Vöröskatonát, Kamotsay István munkáját most hagyjuk. Beszéljünk társáról, Várady Sándor Munkácsy-díjas, érdemes művész alkotásáról. Közel harminc éve leplezték le a gyulai művelődési és ifjúsági ház melletti kertben, s immár tizennégy éve hevert a városszéli kertészet udvarán Lenin és a már említett Vöröskatona társaságában. Onnan lopták el a minap, feltételezhetően fémgyűjtők. A tolvajlással fájdalmas veszteség érte Gyulát, amely maga is tehet arról, hogy jeles értéke rablóbanda kezébe került. Különös sorsa volt ennek a kétmázsás, nyilván csak emelődaruval mozdítható alkotásnak. (Milyen őrzés lehetett a telepen, ahová néhány éve még nem engedték be a fotósunkat, hogy felvételt készíthessen az ott heverő, ledöntött emlékművekről?) A szobrot, mely fekvő nőalakot ábrázolt, egyik kezében karddal, a másikban olajággal, 1976-ban helyezték el halai- *«*••♦»••♦ ........... má s mészkő talapzatra (utóbb, a nőalak leemelése után a tömbből Bay Zoltánnak faragtak sírkövet a gyulavári temetőben). A mű formailag hasonlított a varsói gettó áldozatainak emlékére emelt alkotásra, amely előtt Willy Brandt német kancellár mintegy bocsánatkérésként 1970-ben térdre ereszkedett. Ami jó volt Varsónak és a német kancellárnak, az nem volt jó a rendszer- váltó Gyulának: az emlékmű mészkőtalapzatára szerelt szám - 1945, a nyolcvanas évek közepétől már csak 945 - miatt a szobornak távoznia kellett. Hangsúlyozom: az évszám miatt, mert az alkotást egyébként hivatalosan Szabadság-szobornak nevezték el — a szo- borállítók és -leleplezők. Hogy a történet még cifrább legyen, a szobrász is csak az avatási ünnepségen szembesült ezzel. A négy éve elhunyt Várady Sándor ugyanis alkotásának a Géniusz nevet adta, máig így szerepel a katalógusokban és az életrajzi lexikonokban, a Mester haláláig nem értette meg, miért kellett eltávolíta- nia a munkáját. A kilencvenes évek végén ugyan felvetődött a szobor hősi emlékműként való visszaállításának gondolata, de a Hadirokkantak és Hadiözvegyek Egyesületének gyulai vezetője a javaslatot nyomós ,,esztétikai” indokkal elvetette: az emlékmű nem ábrázolhat meztelen nőt! (Máig nincs hősi emlékmű Gyulán, a mintegy hétévi képviselő-testületi és polgármesteri hitegetés ellenére sem. Talán majd most.) Várady Sándor, mai áron, mintegy tizenötmillió forintot érő Géniusza a csibészek martaléka lett. Már csak abban reménykedhetünk, hogy egy lelkiismeretes - netán egy művészetbarát (ha van ilyen) — hulladékkereskedő felfigyel rá. Ha nem, oda egy értékes műalkotás. Hullajtsunk érte egy könnycseppet! Megérdemli. Árpási Zoltán arpasiz@axels.hu osztrák és európai képzőművészetben. Olajképein hihetetlen precizitással szerkeszt, illeszt egymás mellé, rendel emberi alakokat síkba terített sokaságban. Ütköztet, feleseket síkokat és így építi kompozícióit, újrafogalmazva a sík és a tér határait. Gazdagon pulzáló felület jön létre keze nyomán, mert a homogén felületek egymáshoz rendelt viszonyával vizuális izgalmat vált ki. A kündulópont mindig emberi alakok árnyéka, figurativitás nélkül és pazar tobzódó színekkel elbeszélve. Miközben szűkszavú a fogalmazás, nyugodt, kimért, egyensúlyteremtő a kép, esélyt adva a formák játékosságának. Láthatóan élvezi az analizálást, izgalommal bontja a tárgyból, alakból a formát. Hihetetlen erejű, gazdagságú, személyes és egyetemes formák alkotják így művészi oeuvre-jét. Cs. Tóth János (Robert Hammerstiel kiállítása a hét végén még megtekinthető a Csaba Centerben, a Jankay Galériában.)
