Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-12 / 136. szám

mmmmxmm Házasságrobbantó... A válóperes ügyvédek szerint a fér­jek intemetszenvedélye csak előjá­ték az elhidegüléshez. 11. oldal Kilencven métert vágtázni 18 másodperc alatt az átlagosnál gyengébb lovasnak sem gond. Egy-két hónapnyi gyakorlás után már sikerül 18 másodperc alatt ki­lencszer lőni egy reflexíjjal. Ám ha ezt a kettőt együtt kell csinálni, azaz vágtázás közben, á ló hátáról legalább 9, de akár 40 méterre lévő 90 centis táblát kilencszer kell eltalálni... Ez már nem könnyű. Ez a lovasíjászat, Kassai Lajos módra. Ősi ma­gyar sportág, és a kaposdadai völgyben született ájjá. Azóta Amerikától Japánig már sok százan űzik. A lovasíjászat életfi­lozófia, amely kiszakít a pörgő és sokszor értelmetlen világból, új célokat mutat, új teljesítményekre ösztönöz. ak. így készíthettem a vilá­gon elsőként sorozatban merevszarvú reflexíjat. Kassai Lajos régészek, történészek segítségét is kérte, de elsősorban a sa­ját tapasztalataira tá­maszko­dott. Ezeknek a tapasztalatoknak a megszerzése olykor hosszadalmas, máskor fájdalmas is volt. De semmi­képpen nem haszontalanok...- Világéletemben úgy éreztem, hogy tudok lovagolni, annak ellenére, hogy még soha nem ültem lovon. Amikor egy barátomtól kölcsönkértem a lovát, az következett, amit a ló akart, és nem az, amit én. Gyakran előfordult, hogy berohant velem egy bozótosba, az ágak söpörtek le a hátáról, s az is, hogy egyik lábammal a kengyel­be szorulva vonszolt maga után hosszú métereken át. Egyik ilyen önfeledt lo­vagláskor beszaladt velem egy völgybe, amelynek nem volt kijárata. Kénytelen volt megállni. Kö­rülnéztem, és na­gyon jó érzés kerí­tett hatalmába: ha­zajöttem. Ez a völgy, amelynek ol­dalait szinte el­érem, ha kinyújtom a kezemet, világ a vi­lágban: egy hatal­mas, pozitív mágnes, amelynek a lelkem a ne­gatív pólusa. Itt érzem jól magamat, akár lovagolok, akár csak sétálok, vagy gyere­keknek tartok rendhagyó törté­nelemórákat. Ide építettem a házamat, és ha valahol a világ túlsó felén tartok bemutatót, pár nap után már olyan honvá­gyat érzek, hogy legszíveseb­ben csapot-papot hátrahagyva jönnék haza. A Kassai-völgy mára amo­lyan zarándokhellyé vált a lovasíjá­szok számára. A sportágat ma már vi­lágszerte egyre többen űzik, de aki igazán komolyan veszi, az ide évente egyszer biztosan eljön. Terepíjász-, futóvadlövő-, és persze a lovasíjász- pálya várja a látogatókat. Minden hó­nap első szombatján a hivatalos klub­napon százak lepik el, hogy kipróbál­ják magukat és az íjukat, s hogy lás­sák a mestert. Kassai Lajos a mester, és nagybetűvel írják a nevét. Megte­remtette a sportágat, eddig két világ­csúcsot állított fel, bekerült- a rekor­dok könyvébe, és nem csak egy spor­tot, de életfilozófiát is teremtett. Akár a japán harcművészeteknek, a lovas­íjászatnak is megvan a maga rítusa, a sámándoboktól a lovakra festett harci jeleken át a kaftánokig. A kaftán színe jelzi azt, hogy ki milyen fokozatot ért el. A kék a tanuló 1-es, a zöld a tanu­ló 2-es, a piros a haladó 1-es, a sárga a haladó 2-es, a fekete pedig a mester­fokozat. Ilyen egy van a világon, tulaj­donosát Kassai Lajosnak hívják.- Alapvetően két embertípus léte­zik: a kérdés embere és a felelet em­bere. A kérdés embere kutat, tapasz­talni, megismerni akar. A felelet em­bere pedig azt mondja, hogy vallása már mindenre megadta a választ, és visszavonul a hitének megfelelő rítu­sokba. Az én életem mintha mind a kettőt tartalmazná. A lovasíjászat egy­re inkább rítus számomra, keretet ad­va hétköznapjaimnak, életemnek. Egyszerre jelenti a tudományt, a mű­vészetet és a vallást. Megpróbáltam a józan észre támaszkodva a lehető leg­többet megtudni erről a tevékenység­ről, majd képességeimhez mérten művészien bemutatni. Mire idáig elju­tottam, azt vettem észre, hogy hitem­mé vált. Hiszek őseim kultúrájában, és tudom, életmódjuk talán örökre el­tűnt, de ha többre nem is vagyok ké­pes, a sztyeppék egykori királyainak koronájából legalább egy gyémántot szeretnék minél több embernek meg­mutatni. VARGA OTTÓ A magyarok nyilait világszerte keresik A magyarok nyilai ismét hódíta­nak a világban. Ezúttal azonban nem imádkozik azért, hogy „a magyarok nyilaitól ments meg uram minket”. Aki egyszer kapcsolatba került velük, szeret­né, ha sokszor kézbe foghatná. A magyar íjnak és a hozzá kap­csolódó sportnak, filozófiának, életformának ugyanis mágikus az ereje. Lehet, hogy a sportág­hoz nélkülözhetetlen sámán­dobok teszik? Vagy egyszerűen mindenkiben ott bujkál az a gye­rek, aki hatévesen egy meghajlí­tott mogyoróvesszőre kötözött spárgából gyártott íjjal bodza­végű nádvesszőket lövöldözött?- Nálam így kezdődött - emlékezik vissza Kassai Lajos, a lovasíjászat alapjainak megteremtője. Nem csak a szabályokat agyalta ki, hanem a hoz­zá szükséges íjakat is saját üzemében gyártja. - Egy regény, Gárdonyi Géza Láthatatlan embere annyira magával ragadott, hogy láttam magam előtt őseinket, akik egy dombról levihar- zanak, közben ellenségeiket a nye­regből hátrafordulva nyilazzák. Ettől kezdve minden kezem ügyébe kerülő alapanyagból, vödörfülből, deszká­ból, mogyoróvesszőből íjat csinál­tam. Ezen a korszakon pers-ze a leg­több gyerek átesik. Én „úgy marad­tam”. Amikor lehetőségem volt arra, hogy saját műhelyt építsek, tovább kísérleteztem. A kísérletek eredményei: 1992-ben elkészült az első igazi Kassai-íj, egy reflexíj. Rövidesen a csi­gás vadászíj kapós- mérői változatát is ki­próbálhatta tervezője, sőt, a sorozatgyártás is megkezdődött. Ezek azonban nem elégítették ki Kassai Lajos álmait, ő ugyanis mindenáron a hon­foglalás kori magyar íjat sze rette volna ismét megcsi­nálni.- De úgy, hogy az használható is legyen!- tette hozzá - Az első perctől az volt az ál­mom, hogy ezzel az íjjal egy igazi ma­gyar sportág szü lessen: a lovas­íjászat. Ezért is szakítottam a kutatók gyakor­latával, akik az ősök módszere­it követve csont­ból és más termé­szetes anyagból készítették el az íjat, amit azon- b a n nem lehetett használni. Úgy gondol­tam: a forma maradjon az ősi de a felhasznált anyagok legyenek mai Lovasíjászat mágikus számokkal J A gyógyító íj A lovasíjászatban minden a 3-as és a 9-es szám körül forog. A pálya 90 méter hosszú, 90 centi széles, három 30 mé­teres szakaszra tagolt. Az első szakasz­ban szemből, a másodikban oldalról, a harmadikban hátrafordulva kell leadni mi­nél több lövést a pálya közepén, a pálya síkjától kilenc méterre álló, három darab, egyenként 90 centi átmérőjű céltáblára. Minden céltábla három célkörből áll. Szemben 2-3-4, középen 1-2-3, hátra­fordulva 3-4-5 pont érhető el egy lövés­sel. Egy verseny kilenc futamból áll. A végeredményt a lövésekkel elért talála­tok, valamint a 18 másodperces alapidő­ből megtakaritott tizedmásodpercek ösz- szeadásából számítják ki. Jelenleg évi két nemzetközi versenyt rendeznek, egy időben négy helyszínen: a Kassai-völgy­ben, Kisújszálláson, Kisrozvágyon és a felvidéki Nagyudvamokon. A tervek sze­rint jövőre Világkupa-versenyek lesznek Ausztriában, Németországban, és talán az Egyesült Államokban is. Amikor a pestis pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz futott, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátrához. Szent László pedig Is­tenhez könyörgött, tőle várt segedel­met. Isten egy éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt és azt mondta neki: vedd Íjadat és tegezedet, menj ki sát­rad elé, és minden célzás nélkül bo­csásd ki nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned. Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegezét, kilépett sátrából, felhúzta iját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt. A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött. A genciána, a ke­resztesfű kenőcse mentette meg a népet a dög haláltól, s ezt azóta is Szent László füvének nevezi a nép. (Részlet a Szent László legendából)

Next

/
Oldalképek
Tartalom