Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-10 / 134. szám
Régiók „Kiút” az M5-ös felé A strukturális alapok lehetőségeiben bízva pályázati anyagokat állítottak össze a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. szakemberei, amelyek egyik eleme a 451 sz. főút térségében tervezett beruházás sorozat - ismertette a projekt lényegét Rigó Mihály műszaki igazgató. A 451 sz. főút az M5 autópálya kiskunfélegyházi csomópontjából indulva felfűzi Csongrádot, Szentest, áthalad egy nagy tiszai hídon. Ha az útburkolat állapotát sikerül a mai igények szerinti színvonalra hozni, akkor az autópálya nyújtotta előnyöket tágabb térség is élvezheti. A régió tervei között szerepel, a három megye összefogásaként ezt a főútvonalat meghosszabbítani a battonyai magyar-román nemzetközi határállomásig. A feladat gyakorlatilag útvonal-rehabilitáció a meglévő úthálózati elemek maximális felhasználásával. A Csongrád megyei Bokroson áthaladó és a 451 sz. főútba csatlakozó út a távlatokban része lenne egy Csongrád - Kecskemét útnak, amely segítségével Csongrád és térsége rövid úton csatlakozna Kecskeméthez, amely a térségben a legmagasabb fejlődési ívet futotta be. A Csongrád megyei Bokros mellett működik a Mars cég egyik hatalmas állati tápszert gyártó üzeme, ahová nagy mennyiségű alapanyagot szállítanak be és készterméket ki. A gyár Csongrád megye legprosperálóbb létesítményeinek egyike. Az üzem kezdeményezte a bokró- si elkerülő szakasz déli felének kiépítését. (1. Szakasz) A finanszírozók között Csongrád városát és a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot találhatjuk. Ehhez csatlakozna a Regionális Operatív Fejlesztési Program (ROP) pályázatra beadott 2. szakasz, amely a meglévő utat tenné alkalmassá a kamionforgalom vitelére. A 3. szakasz főúti, tehát ROP-ra alkalmatlan. Valamikor talán a KIOP forrása lesz erre megfelelő. A szakasz legnagyobb gondja a hatalmas nyomvályú megjelenése. A megye ennek az útnak a rövid, három km-riyi szakaszát Útfelújítási célelőirányzat (UFCE) forrásából szeretné rendbe hozni. Az első szakasz új út építését, a második meglévő megerősítését, a harmadik meglévő közlekedésre alkalmassá tételét jelenti, de együtt egy láncot alkotnak az M5 autópálya felé. A megyei közútkezelő, mint projektgazda természetesen fontosnak tartja a 2. és a 3. közötti szakasz felújítását is, de jelenleg ennek forrása még ismeretlen. Bővítés előtt a dorozsmai piac Néhány év múlva a Szeged-dorozsmai nagybani piac akár a fővárosinak is konkurenciája lehet. Ez azonban nem olyan vetélkedés lenne, amelyikben bárki rosz- szul járhat, hiszen ma még mindkét kereskedelmi szintér zsúfolt. Jó járhatnak ellenben a termelők, a kereskedők és a vásárlók, hiszen a terv a gazdák számára biztos és kiegyensúlyozott értékesítési lehetőséget, a vásárlóknak alacsonyabb árakat, Szegednek újabb munkalehetőségeket, az önkormányzatnak az eddiginél több bevételi lehetőséget jelenthet. Mint Géczi József Alajos országgyűlési képviselőtől megtudtuk, a szegedi nagybani piac évtizedek óta működik, de ma már nem felel meg sem a termelők, se a kereskedők igényeinek, s az Európai Unió élelmiszerhigiéniai előírásainak sem. Közeledik az autópálya Szegedhez, az itt felvásárolt áru gyorsabban kerülhet rendeltetési helyére. Mint Beck József önkormányzati képviselőtől, vagyongazdálkodási tanácsnoktól megtudtuk, a nagybani piac fejlesztése érdekében létrehozták a Nagybani Piac Kft.-t, melynek vagyonát egyelőre az apportált 108 milliós eszközvagyon, az önkormányzat' által befizetett 15 millió forint képezi. Tőkeemeléssel azonban olyan gazdasági társaságot hoznak létre, melyben az önkormányzat 75 százalékos tulajdonrészt tart meg, s a vállalkozás részesei lesznek a kereskedők, a már meglévő és a most alakuló termelési és értékesítő szövetkezeitek is. Korszerű raktárakat, hűtőházakat, rakodóhelyeket, információs rendszereiket kell építeni, korszerű rakodógépeket beszerezni. Erre fedezetet nyújthatnak az új belépők befizetései, a különböző pályázati lehetőségek, de szükség esetén erre a célra a helyi ön- kormányzat is hajlandó áldozni. A piacon egy év alatt most körülbelül 290 ezer gépkocsi fordul meg . Az ötletgazdák úgy gondolják, hogy ez a forgalom akár már 2-3 éven belül megduplázódhat. Olyan vállalkozásról van szó, véli Géczi József Alajos ország- gyűlési képviselő , mellyel mindenki jól jár. így van ez a termelők esetében, akik biztos értékesítési lehetőségre számíthatnak, felfuttathatják a termelést, belevághatnak fejlesztésekbe, beruházásokba. Számukra a piac működésének megbízhatóságát nem csak az önkormányzat 75 százalékos tulajdonrésze, de az is garantálja, hogy maguk is részt vehetnek annak működtetésében. A növekvő értékesítési lehetőség révén az árakkal is versenyképesebbé válhatnak a termelők, 10-20 százalékkal lehetnek olcsóbbak, mint manapság. 12 Járóföld • II. évfolyam 6. szám • 2004. múlik, tudunk-e élni vele. A 2006-ig rendelkezésünkre álló 1260 milliárd'forintot bátor, de reális pályázatokkal lehet sikeresen lehívni. Az állam minden segítséget megad ehhez a magyar vállalatoknak, helyi közösségeknek. Ezért hoztunk létre- a csatlakozó országok közül egyedüliként - pályázati előkészítő alapot, ezért hirdettünk már most győzteseket európai uniós pályázatokon. A kormány kijelölte a haladási irányt: az autópálya-hálózat fejlesztésével több tőkét vonzhatunk Magyarországra, ezzel új munkahelyeket lehet teremteni. A munkahelyek megszerzése és persze megőrzése érdekében jó minőségű, felkészült munkaerőre van szükség, ezért bővítjük a felnőttoktatási programokat. Fontos az is, hogy a magyar emberek életminősége is javuljon, ami az egészségügyi rendszerfejlesztésével érhető el. Balázs Péter- Az egy évtizedig tartó felkészülés alatt Magyarország rengeteget dolgozott. Az Európai Bizottság híres-hírhedt országjelentései évről évre mutatták ki a változást. Ezt a folyamatot be kell fejezni. A hátramaradt feladatokat végre kell hajtani, hogy a jól működő adminisztráció minél gyorsabban eljutassa a gazdákhoz a támogatást. Élni kell a felzárkóztatási politika adta lehetőségekkel. Ennek kulcsa a találékony, praktikus programok kigondolása, amelyek finanszírozásában az Unió komoly szerepet játszhat. Az Európa peremén eltöltött évtizedek során Magyarország nem fejlődhetett a képességeinek megfelelően. Az elszalasztott lehetőségek felhánytorgatása azonban ma már nem segít senkin sem. Ehelyett a jövő feladataira kell koncentrálnunk erőfeszítéseinket és kihasználni az ország geopolitikai, valamint humán erőforrásaiból adódó lehetőségei. Glatz Ferenc- Ez a hosszútávú feladatok kijelölésének kora: miniszterelnöknek, íróembernek, tisztviselőnek, földművesnek, iparosnak egyaránt. Pozitív gondolkodásra van szükség. A „nem” az nem program. Pedig ez utóbbira rendezkedett be mind a politikai, mind az értelmiségi elit a Kádár-korszakban. Múltba merülő rendszerkritikából így azután van elég. De most már a jövőt kijelölő munkahipotézisekre, reális cselekvési programra van szükség. Európai értékrendet és lokális hagyományt összeegyeztető társadalmi rendre, a szállásterületünk földrajzi helyzetéből is következő nyitott gondolkodásra, az ehhez igazodó termelési és kereskedő kultúrára. Szolgáltató államra a végrehajtóhatalom-túlsúlyos állam helyett: olyan állami és önkormányzati rendszerre, amely közrendet és gazdálkodási biztonságot, egészségi és szellemi életminőséget, szociális létminimumot biztosít. Ahol a művelődési és oktatási rendszer nem lefelé, hanem felfelé, a színvonalasságra kényszerít, ahol a jogszabályok egymás tiszteletére és a természeti környezet karbantartására köteleznek. A legfontosabb feladat az új államrend és az új közélet a másik iránt érdeklődő polgári magatartás kialakulásának segítése.- Magyarország érdekel szerint alakítható-e, befolyásolható-e az unió regionális, területfejlesztési politikája? Miként lehet szövetségesekre lelni a kibővített közösségben? Medgyessy Péter-Avilág legnagyobb gazdasági közösségének vagyunk tagjai. Persze az Európai Unión belül is ütköznek az érdekek, de attól nem kell tartanunk, hogy a magyar szempontok súlytalanná válnak. Hazánk közepes országnak számít az EU-n belül. Immár nem számítunk kis országnak és e szerint alakul az érdekérvényesítő képességünk is. A 24 magyar európai parlamenti képviselő kötelessége, hogy Európa gyarapodásáért dolgozzon, de joguk és lehetőségük lesz arra, hogy eközben hatékony és erős legyen a magyar érdek képviselete. Természetesen adódik, hogy sok esetben a velünk hasonló méretű vagy kisebb országokkal alakítsunk szövetséget, ahogyan mondjuk az unión belüli szavazati arányok kérdésében is. A most csatlakozóknak mások az érdekeik, mint a korábbi 15 tagországnak. A szűkebb régió sokszor azonos módon gondolkodik számos kérdésben, például a térségi közlekedés-fejlesztés, a logisztikai együttműködés terén. A regionális érdekérvényesítést erősítheti a visegrádi országok most újraformálódó együttműködése is. De a területi elhelyezkedéstől vagy országaink méretétől függetlenül is kialakulhat megegyezés két ország között. Ugyanakkor az unión belül nemcsak a vámok tekintetében, de a fejlesztések terén sem beszélhetünk országhatárokról. A legnagyobb beruházások, fejlesztések célja a legtöbb esetben nem egy- egy ország, hanem az egész közösség javát szolgálni, hogy az ott élő emberek országhatároktól függetlenül gyarapodjanak. Egy autópályának úgy nincsen értelme, ha az egyik ország határánál megáll és sehová nem vezet. Éppen ezért a regionális fejlesztéseket tekintve szövetségeseink lehetnek az unióhoz még nem tartozó szomszédos országok is. Az ilyesfajta szövetség pedig nemcsak földrajzilag, gazdaságilag, de a nemzet szempontjából is természetes. Balázs Péter- Az Európai Bizottság nemrégiben tett javaslatot az Unió új hosszútávú költség- vetési terveire. A testület 2007-13-ig terjedő időszakra vonatkozó elképzelései alapvetően az új tagországok és így Magyarország érdekeit is szolgálják. Amennyiben a javaslatok a tagállamok Balázs Péter között éppen folyó vita során nem változnak jelentősen, máris elkezdhetjük azon törni a fejünket, hogy milyen fontos beruházásokra fordíthatjuk a 2007 után befolyó uniós támogatásokat. A Magyarország érdekeit szolgáló álláspont védel- mezésre pedig lehet szövetségeseket találni. A hazánkhoz hasonló új tagországok, a közepes méretű országok, a hasonló sorsú, hasonló nehézségekkel küzdő országok ugyanazt a frontot képviselik. Más országok pedig, mint pl. Németország különös megértéssel és szimpátiával fogadnak minket, akkor is, ha a pénztárcájukra nagyon ügyelnek. Glatz Ferenc- Az Európai Unió egy most kialakuló területigazgatási rendszer. Reálisan gondolkodó, különböző uniós bizottságokban dolgozó értelmiségiek 30-40 évre becsülik a kontinentális igazgatási rend kialakítását. Szerencsénk, hogy most már mi is ott vagyunk, ahol a kontinens jövőjét alakítják. És ahol a mi sorsunk alakulhat. Az unión belüli különböző együttműködési formák lehetőséget kínálnak a közös érdekű állami adminiszt- ráci szövetségének kialakítására. A magyar állami adminisztrációnak sürgősen javaslatokat kellene kidolgozni a közép- kelet-európai közös gondok megoldására: a munkaerő-vándorlás, a tőkebefektetések, a közbiztonság törvényes rendjének egymáshoz igazítására, regionális természetgazdálkodási, természetvédelmi és közlekedési koncepció kialakítására. A múlt heti Európa Fórum egyik kiemelt témája az új típusú állami adminisztráció kialakítása volt. Az Európa- ügyek nem külügyek ma már, a szaktárcáknak birtokba kell venni európai szinten a maguk szakterületeit. Nyelvet tudó, szakmailag felkészült kormányzati és ön- kormányzati igazgatásra van szükség. Akik képesek európai szinten a nekünk megfelelő, a kérdésben szóba hozott szövetségeket kitalálni, megalkotni és működtetni. 2004. • II. évfolyam 6. szám • Járóföld 5
