Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-27 / 123. szám

NÉPSZABADSÁG INFOVILÁG EXTRA 2004. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK 3 Hasznos fotótanácsok A digitális fényképezőgépek, ugyan rengeteg előnyük van a hagyományos filmes technikával szemben, akkor okoznak - igazi örömet a felhasználóknak, ha nemcsak „kattogta- tunk" vele, hanem ügyelünk né­hány fontos dologra. Kétségkívül a technika egyik előnye, hogy bármennyi képet ronthatunk, hi­szen az eredmény azonnal látszik a kijel­zőn, s a rossz képek azonnal törölhetők is, tehát a hasznavehetetlen felvételek nem kerülnek pénzbe. Ám ha nem tartjuk szem előtt a kis kompakt gépek korlátáit, s nem vagyunk tisztában azok tudásával, sokkal fáradságosabb munkával sikerül „jó képet" készíteni, amely még pár év múlva is maradandó marad. „A kompakt gépek keresője (nézőkéje) ugyanis csak nagyjából mutatja ugyanazt a képet, mint ami a memóriába kerül - ebben hasonlíta­nak a filmes gépre. Ennek oka, hogy a ke­resőben nem azt látjuk, mint amit az ob­jektív »lát«. Tehát a kép széleire ne kom­ponáljunk olyan elemet, amely a kép vagy az esemény szempontjából fontos lehet, mert könnyen elképzelhető, hogy annak egy része lemarad a valódi felvétel­ről. A digitális gépek hátulján látható LCD kijelző ugyan pont azt mutatja, mint amit a lencse lát, ám ezt általában 40-60 cm el­tartással szoktuk nézni, azaz nem látjuk olyan részletesen a képet, mint a kereső­ben" - vélik a gyakorló fotósok. Mivel a digitális és az analóg fényképe­zőgép működési elve nagy vonalakban ugyanaz, nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül, milyen fényviszonyok között fényképezünk. „A ki-, '•****—»*> jelzőn látott kép ilyenkor komo­lyan becsaphatja a fotóst, hiszen a gép még nem mérte be optimálisan a távolsá­got, a fényt és más tényezőket, így csak egy »átlagolt« kép látható az LCD-n, ami a valóságban lehet, hogy sötétebb vagy világosabb lesz. Az exponálógombnak azonban két fokozata van. Ha félig le­nyomjuk, akkor a gép beméri a fényt, s ez­után már azt a képet fogja megmutatni, ami valóban a memóriakártyára kerül" - mondják a gyakorlottabbak. Mostoha fényviszonyok között, példá­ul egy sötétebb szórakozóhelyen jön iga­zán jól, hogy a digi-gépre bármennyit fényképezhetünk, hiszen nem kerül pénzbe, ha 20 felvétel közül csak kettő lesz használható. Ráadásul a digitális gép érzékenysége bármikor feltekerhető, így sötétben beállíthatjuk 400-as érzékenysé­gűre, hogy jobb legyen a kép, míg az ana­lóg gépben ehhez filmet kellene cserélni. Ezen a ponton azonban már jól jön az is, ha rendelkezünk némi fotótechnikai is­merettel, s tudjuk, milyen összefüggésben van a fényérzékenység és az expozíciós idő, vagy ez utóbbi és a blende. Ezeket ál­talában a gépek használati utasításai is tartalmazzák, amelyeket érdemes elolvas­ni, hiszen a számos kényelmi funkció ke­zelésének ismerete bővíti a lehetőségein­ket. A kompakt gépeken ugyanis, amel­lett, hogy tudnak teljesen automatán fényképezni, az alapvető értékeket manu­álisan is beállíthatjuk. Korlátái persze még ezzel együtt is vannak, tehát hiába állítgatjuk a rekeszt és az időt, nem tu­dunk vele extrém körülmények közt fo­tózni, például teljesen sötétben vaku nél­kül vagy a megszokott, kis teljesítményű vakuval. Akik sokat fényképeznek, s nem pusz­tán pillanatképeket szeretnének rögzíteni, hanem már képeket komponál­nak, azoknak ideálisabb választás a digitális tükörreflexes gép. Ezek keresőjében már az objek­tiven keresztül látható a kép, I jobban kijönnek a kép arányai, :| jobban átjön a felvétel hangula- I ta, és a színek is élethűbbek, I mint az analóg gép LCD panel­ja jén. Gyorsabb a gép reakcióide- j je, gyorsabb az élesség beállítá- I sa, érzékenyebb a szenzor, ami j rögzíti a képet, s nem utolsó­sorban jobban lehet változtatni a kép mélységélességét. Ez azt jelenti, hogy a képen nem min­den tűéles, hanem amire fóku­szál a fotós, az éles, a háttér pedig tetszőlegesen veszthet az élességéből. Ez a képesség nagyon jól jöhet például port­rék készítésekor. A rengeteg előny mellett az analóg technikát sem szabad egyelőre leírni. Pél­dául az analóg gép és a film is olcsóbb, mint a digitális gép és a memóriakártya. Ha elfogy a film, azt a világon szinte bár­hol beszerezhetjük, míg memóriakártyát nem árulnak a sarki közértben. Egyelőre a laborokban is sokkal elterjedtebb a filmki­dolgozás, igaz, egyre több laborban készí­tenek papírképet digitális képekből. Sőt sok analóg hívógép már most sem levilá­gítja a filmet a papírképre, hanem beszkenneli a negatívot és nyomtatja a ké­pet, s így akár CD-re is kiírhatók az analóg filmre készült képek. ■ Varga G. Gábor________________ vagabor@pressaffair.hu Hangos képtár ja My Calaloa-z Adobe Pt<oV>shop Album 2.0 Staler EdNtcn d** [fÜV***! *v: ié*0** ' SÉne Általános probléma, hogy a digitális fényképezőgépek tulajdonosai sokkal több felvételt készítenek, mint amennyit a filmes kamerákkal megengedhettek maguknak. Ezt az adattömeget aztán nem tudják nyilvántartani. A tapasztalat szerint ugyanis a felhasználók nem ve­szik a fáradságot arra, hogy adott esetben több száz felvételükhöz utólag kitalálják és begépeljék a későbbi visszakereséshez szükséges adatokat. Pedig a JPG formá­tumú képekbe feldolgozáskor többféle szöveges információt lehet beleírni. Ezt a képkezelő szoftverek kiolvassák, és ke­resni is lehet ezek alapján. Sok képfeldolgozó szoftver létezik, több közülük ingyenes is, és számos mó­don segítik a képek katalogizálását. Az Adobe Album például automatikusan összegyűjti a felvételek dátumait, időit, és alaphelyzetben az időrend szerinti ke­resést kínálja fel, rögtön az eszközsáv­ban. Ha kijelölünk ezen az időtengelyen egy tartományt, akkor a szoftver meg­mutatja az akkor készített felvételek né­zőképeit. Előzőleg természetesen meg kell adni a szoftvernek, hogy mely al­könyvtárakat vegye be az adott készlet­be. Több ilyen készletet is nyilván tud tartani. Ha a fényképeket a fényképező­gép memóriakártyájáról a készletek megfelelő alkönyvtáraiba töltjük fel, az időrendi nyilvántartás automatikusan frissül az Adobe Album program követ­kező indításakor. Az Adobe éppen hogy nem az ingyenes programjairól híres - de az Album egy, a képkezelő képességei­ben nem korlátozott változata letölthető az internetről. A képkezelő szoftverekkel elvégezhet­jük képeink egyszerűbb feljavítási műve­leteit is, például az elforgatást, a szín­egyensúly-beállítást, élesítést és a képki­vágást. Sokat haladt előre a képfelismerés, ahogy a számítógépek teljesítménye más­fél évente megkétszereződik. De a képe­ket képi tartalmuk alapján automatiku­san nyilvántartó programok nincsenek kereskedelmi forgalomban. Ilyen progra­mok vizsgálják ugyanis manapság a re­pülőterek biztonsági kameráinak felvéte­leit, hogy a keresett személyek felbuk­kannak-e rajtuk. Hasonló célból készíte­nek mindenkiről digitális felvételt az út­levelekhez. A HP még csak fejlesztési fá­zisban levő mégoldása szerint egy szoft­ver digitálisan felveszi a fényképek men­tése közben a gép mellett folytatott társal­gást, és abban felismer bizonyos kulcs­szavakat („esküvő", „Párizs", nevek stb.). Ezeket hozzáfűzi a megfelelő ké­pekhez, úgyhogy a nyilvántartási adatok felvitele legalábbis félig automatikussá, de mindenképpen lényegesen gyorsabbá válik. Nyilván a beszélt magyar nyelvet ismerő változat csak lényegesen később fog elkészülni, ha egyáltalán. Addig tehát csak a hagyományos, kézi módszer ma­rad, esetleg a fényképezőgépek nyújtotta rövid hangalámondás kihasználásával. ■ Kenczler Mihály ______________ mk enaler@netscape.net Színesre váltva Chester Carlsonnak, a fénymásolás fel­találójának xeroxgépe tíz évvel a szaba­dalmaztatás után, 1949-ben debütált a piacon. Az első lézernyomtatót a Xerox 1978-ban gyártotta le, s ebben az időben jelentek meg más gyártóktól is az első színes tintasugaras nyomtatók és színes fénymásoló gépek. Az első asztali lézer- nyomtatót 1984-ben a Hewlett-Packard- tól lehetett megvásárolni. Az otthoni fel­használóknak szánt színes tintasugaras nyomtatók 1987-1988-ban kerültek a boltok polcaira, mert hiába ismerték a tintasugaras technológiát már a hetve­nes években, a gazdaságos nyomtatást és a tinta beszáradásának elkerülését hosszú kutatások előzték meg. A személyi számítógépek térhódítása nagy lökést adott a PC-hez kapcsolható printerek elterjedésének. A lézernyom­tatók a kilencvenes évek közepétől vál­tak egyre elérhetőbbé. Eljött a színes lézernyomtatók ideje Jelenleg a feketéről a színes nyomta­tásra történő átállás zajlik a szemünk előtt otthon és az irodákban. A felhaszná­lók közül sokan egyre inkább színesben akarnak nyomtatni. Olyan átmenet zaj­lik, mint amikor a fekete-fehér televíziók eltűntek, s helyüket a színes váltotta fel, vagy ahogy manapság a mobiltelefonok kijelzője is kétszínűből sokszínűre vált. A gazdaságos színes lézernyomtatást stratégiája középpontjába állító OKI Corporation elnöke, Mikihiko Maeno nemrég Budapesten elmondta, hogy a színes lézernyomtatók piacán hasonló folyamattal találkozunk majd, mint a tintasugarasok esetében. Ma ugyanis gyakorlatilag már nem lehet fekete-fe­hér tintasugaras nyomtatót kapni, s nem is érné meg piacra vezetni őket, hiszen csak tudásban nyújtanának kevesebbet, árban nem. Ahogy egyre közeledik a szí­nes lézernyomtatók és kellékanyagok ára fekete társaikéhoz, úgy fogják egyre többen és többen a színes nyomtatókat választani. Mikihiko a színes lézer- nyomtatók piacának évi 15-16 százalé­kos bővülésével számol. A színes forra­dalomból természetesen senki sem akar kimaradni. Az utóbbi egy évben az ösz- szes nagy gyártó rákapcsolt, és a HP, a Samsung, a Xerox, az Epson, a Canon megjelent otthoni vagy kisebb irodai igényeket kielégítő, 1000 dollár alatti színes nyomtatókkal. I Interjú Digitális, hordozható és virtuális A közelmúltban hazánkban tárgyalt a Hew­lett-Packard (HP) vevőkapcsolatokért felelős alelnöke, Ann Livermoore, akit az informati­ka néhány mai és jövőbeli folyamatáról kér­deztünk. IA számítástechnika mamutcégeit -igya HP-t - az át­lagfogyasztó főleg hardvergyártóként tartja számon. Maguk a vállalatok azonban újabban inkább szolgáltató­ként igyekeznek magukat definiálni. Mi motiválja az át- lényegülést?- Egy egyszerű folyamat. Ha a cégek és a kormá­nyok informatikai kiadásait nézzük, ezen belül év­ről évre nő a szolgáltatások aránya. A szolgáltatás adja ugyanis a műszaki tartalom üzleti értékét. A Hewlett-Packard is abban a négy tényezőben hisz, amely a vállalatokat túllendíti a technológia puszta műszaki erényén. Ilyen elsősorban a termékek ma­gas műszaki színvonala, megbízhatósága, máso­dikként költséghatékonysága, hármadszor pedig, hogy minden szempontból kis kockázattal járjon az alkalmazásuk. Végül pedig legújabban a cégek arra is törekszenek, hogy technológiáik rugalmasan és gyorsan reagáljanak az igények változására.- A vevők szempontjából valóban nagyon fon­tosak a radikálisan egyszerű, könnyen használha­tó, ugyanakkor kifinomult technológiák. Ezért fej­lesztettünk ki például olyan digitális kamerákat, amelyek azonnal nyomtatóra küldik a képeket, vagyis nem kell ehhez számítógép. Előzetes tesz­telésükhöz pedig éppen azt vizsgáltuk meg, hogy akár nagyszülő korú fogyasztók is könnyen hasz­nálhassák ezeket a fényképezőgépeket. Mi nem­csak a termékeket, hanem a termék és a fogyasztó egymásra találását is kigondoljuk, egészen addig, hogy a hazavitt PC dobozának kibontásakor ne ér­je műszaki sokk a tapasztalatlan felhasználót, és könnyű legyen a gép üzembe helyezése. Fejlesztő mérnökeink évekig valóban csak a legjobb műsza­ki tartalmú gépekre törekedtek, ma azonban már az átlagfogyasztó szemével is gondolkozniuk kell, és ezt izgalmas kihívásnak tekintik. Az igazat megvallva, a technológiai ipar évek óta inkább a versenyképesség jegyében megcélzott funkciona­litás, mintsem a sokak számára megemészthető használat irányában haladt. A HP háza táján a funkcionalitás különböző szintjeit „lőjük be", az egyiket azoknak, akik csak az alapfeladatokat kí­vánják és egy másikat azoknak, akik mélyebbre szeretnének hatolni. I Manapság - legalábbis szóban - mindenki könnyen használható, fogyasztóbarát készülékeket próbál gyárta­ni. Ennek ellenére az informatikai eszközök - mondjuk egy televízióhoz képest - a többség számára ma is bonyo­lultak. Mennyi idő múlva jelenik meg a „fogyasztóbarát­cnrr" GlrtrrAfinin n cruártmánvnlr Q7itiiipyi is?- Az olcsóbb árak érdekében igyekezni kell csök­kenteni a termelési költségeket. A kormányzati szervek és a magáncégek együttműködése is segít­het a szélesebb társadalmi rétegek informatikai esz­közökhöz juttatásában. Több fejlődő és kelet-euró­pai országban például élelmiszerboltokban, vasút­állomásokon, postahivatalokban állítunk fel olyan kioszkokat, ahol az is hozzáférhet az internethez, akinek nincs még számítógépe. I A potenciális fogyasztók között többféle határvonal is húzódik. Az egyik azok között, akik tudják használni az új technikát és azok között, akik nem, a másik pedig an­nak mentén, amely a fizetőképes vevőket választja el azoktól, akik még nem képesek ilyen eszközökbe beruház­ni. Ezek a szakadékok egyre mélyülnek. Hogyan lehet ptpIcp! áthidalni? IA fogyasztói szokások változását követve az önök cége is változtatja a kínálatát. Meddig mennek el az alkalmazko­dásban: a digitális kamerák után nemsokára mobiltele­font is gyártanak majd? Különösen, hogy sokak szerint a mobiltelefonok kamerái a jövőben olyan fejlettek lesznek, hogy az a csak fényképezni képes kamerák végét jelenti.- A piacon nagyon jelentős elmozdulás érezhető. Tíz év múlva minden folyamat digitálissá, hordoz­hatóvá és virtuálissá válik, miközben mindegyik alapfeltétele lesz a biztonság. A digitális fényképezés különösen jó példája ennek a megindult változás­nak. Szeretnénk a továbbiakban is részesei lenni en­nek a folyamatnak, ugyanakkor nem érdeklődünk különösebben a mobiltelefon-gyártás iránt. Lehető­séget látunk viszont az iPÁQ-hez hasonló hordozha­tó számítógépeink hangvezérlésében. A következő 3-4 évben a kamerák egyre nagyobb hányada épül egybe mobiltelefonokkal. Ezért mi a telefongyártók­kal való olyan együttműködést választottuk, mint amit például a Nokiával már megvalósítottunk, hogy a készülékeikbe a mi kameráinkat építik. Ann Livermoore re gyorsabban törnek elő-főleg a mobil számítástechni­kai eszközök terén - a kisebb távol-keleti cégek. Mivel rukkolhat elő Magyarország ezen a piacon?- Önöknek jó adottságaik vannak a kutatás-fej­lesztés terén a és hálózatépítésben. A cégünknek már van is önöknél egy hálózatépítési központja, amelynek szakértői egész Európában ott vannak. Ugyancsak ezt a szellemi tőkét használjuk fel ab­ban a Magyarországon végzett kutatási program­ban, amely az intelligensebb épületek kifejlesztésé­re irányul, s amelynek eredményeit a világ minden részén használják majd. Egy biztonsági projekt ke­retében pedig a budapesti Műegyetemmel dolgo­zunk együtt. I Az információtechnológiai ipar ma már nem csupán né­hány na<nt amerikai és nvuvat-euróvai cév iátéktere. e<m- . IP. I. __Dahmvai@oepszabadsaa.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom