Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-05 / 104. szám
2. OLDAL Hírek Nagytérségek A kibővített EU határain belül, vagy azokon átívelő makró- régiók helyi irányítására tett javaslatot Baráth Etele államtitkár Párizsban. A francia fővárosban megtartott nemzetközi vitán részt vettek az EU-val szomszédos régiók meghívottai is. mti Önkormányzatiság A szolidaritás és az önkormányzatiság európai eszméjéről beszélt a Városok Világszövetségének Párizsban rendezett alapító kongresszusán Demszky Gábor. Az új uniós tagországok fővárosainak üdvözletét tolmácsolva az Európai Fővárosok Uniójának soros elnöke rámutatott, milyen komoly szerepet játszott az új európai egyesülésben a városdiplomácia, mti Magyar segély Tízmillió forint értékű segélyt nyújt a magyar Külügyminisztérium az észak-koreai Rjongcshonban áprilisban történt vasúti szerencsétlenség áldozatainak megsegítésére. Hazánk elsősorban gyógyszereket és gyógyászati eszközöket, valamint élelmiszert küld a katasztrófa sújtotta térségbe. A segélyszállítmány eljuttatását a helyszínre a Magyar Baptista Szeretetszolgálat végzi el. mti Rendszabályok Egy hónapos időszakra az összes szlovákiai határátkelőn megszigorították a belépő személyek és járművek ellenőrzését. Az intézkedés azon különleges biztonsági rendszabályok közé tartozik, amelyeket a NATO május végén és június elején Pozsonyban ülésező parlamenti közgyűlése kapcsán hoztak, mti Elengedett foglyok Kétszáznegyven iraki foglyot engedett ki az amerikai irányítású koalíció az Abu Garib börtönből, amelynek falai között amerikai katonai rendőrök korábban foglyokat kínoztak meg. A Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsága reméli, hogy bíróság elé állítják az iraki foglyok kínzásában részt vevőket. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szintén felszólított az iraki foglyokkal szemben túlkapásokat elkövetők felelősségre vonására, mti Távozó romák Szlovák állampolgárságú roma csoportok - élve az ország európai uniós tagsága kínálta lehetőségekkel - hazájuk elhagyására készülnek. Szlovákiából jól képzett szakemberek, egészségügyi dolgozók és a különböző diplomások is ki akarnak vándorolni, mti Merényletterv Vádat emeltek Törökországban kilenc feltételezett iszlám szélsőséges ellen. A vádlottak repülőgéppel akartak merényletet elkövetni a júniusi NATO-csúcs ellen. A kilenc férfit illegális szervezethez való tartozás vádjával állítják bíróság elé. A gyanúsítottak feltételezhetően az Anszár al-lszlám nevű illegális szervezet tagjai, mti Ciprusi törökök Észak-Ciprus elszigeteltségének feloldásához kért segítséget Kofi Annan ENSZ-főtitkártól Ali Tálát, a ciprusi törökök miniszterelnöke. A török ciprusiak, akik többségükben megszavazták Annan újraegyesítési tervét, mindenekelőtt utazási szabadságot, gazdasági kapcsolatokat és külföldi beruházásokat szeretnének. MTI Terrorveszély Németország két légitámaszpontján fokozott készültséget rendeltek el, miután a bázisok készülő támadásra utaló figyel- meztetést kaptak, mti ___________a VI LÁG TÜKÖR 2004. Május 5., szerda Európa esze és szíve Magyar zászlót is lengettek a strasbourgi gyerekek Az EU alkotmányának mielőbbi elfogadását sürgették az Európai Parlament tegnapi ülésén, amelyen már az új tagállamok is bekapcsolódhattak majd az EU-n belüli döntéshozatalba. Strasbourg ____ „J ó alkotmányhoz szilárd alapok kellenek; ilyen alap például az, hogy az uniót alkotó országoknak egyenjogúaknak kell lenniük” - hangsúlyozta felszólalásában Szájer József. A fideszes képviselő szerint nem kétsebes- ségű Európa kell, hanem a még megmaradt hátrányos megkülönböztetések gyors felszámolása. A politikus úgy véli: szükséges a kereszténységre való utalás, mert e nélkül „Európának csak esze lenne, de szive nem”. Szájer sürgette, hogy az EU legyen a közösségek közössége, azaz a nemzeti kisebbségek jogai is jelenjenek meg az európai alkotmányban. A vita másik magyar felszólalója, a szocialista Vastagh Pál azt sürgette, hogy az EU-alkotmány elfogadására még az európai parlamenti választások előtt kerüljön sor. Ez ugyanis nagyon jó eszköz lenne a választók mozgósítására, hiszen az alkotmányos szerződés olyan modell, ami vonzó az új tagállamok állampolgárai számára. A benne rögzített értékek és célok megerősítik az európai szociális modell alapjait, egy szociálisabb és szolidári- sabb Európai Unió víziója rajzolódik ki. Vastagh Pál hangsúlyozta: a magyar kezdeményezések eredményeként a jelenlegi tervezetben már a kisebbségek jogai is alkotmányos biztosítékokat kapnak. Képviselő-választás újoncokkal Az Európai Unió eddigi legnagyobb bővítése után, június 10-13-a között már huszonöt tagállam szavazópolgárai fogják megújftani az Európai Parlamentet. Az új parlament várhatóan július második felében alakul meg. Strasbourg 2007-re várt csatlakozásával a parlament létszáma átmenetileg A bővítés miatt a strasbourgi 786-ra bővül. A 2009-ben kezdőszékhelyű intézmény létszáma dő következő ciklusban azután jelentős mértékben emelkedik, az alkotmányos szerződés terve- A 2004-2009-es ciklusra megvá- zetében megjelölt 736-ra csök- lasztandó parlament a jelenlegi ken. Az EU alapító szerződése 626 helyett 732 képviselőből áll eredetileg azt írta elő, hogy az majd. Bulgária és Románia EP-választásokat valamennyi EURÓPAI PARLAMENT Németország 99 Ausztria 18 Franciaország 78 Dánia 14 Nagy-Britannia 78 Finnország 14 Olaszország 78 Szlovákia 14 Spanyolország 54 Írország 13 Lengyelország 54 Litvánia 13 Hollandia 27 Lettország 9 Görögország 24 Szlovénia 7 Belgium 24 Ciprus 6 Portugália 24 Észtország 6 Csehország 24 Luxemburg 6 Magyarország 24 Málta 5 Svédország 19 Összesen 732 tagállamban egységes eljárás szerint keli tartani. A képviselőket általános, közvetlen és titkos szavazással kell megválasztani, s az Unió minden olyan polgára is szavazhat, illetve indulhat a választásokon, aki nem az állampolgársága szerinti tagországban él. Jelenleg csak egyetlen előírás van érvényben arra nézve, milyen minimális szavazati arányt kell elérniük az egyes pártoknak ahhoz, hogy listáikat figyelembe vegyék a mandátumok kiosztásakor. Eszerint ezt az arányt nem lehet az összes leadott szavazat öt százalékánál magasabb értékben meghatározni, de az egyes tagállamok lefelé eltérhetnek ettől. (Magyar- országon az ötszázalékos küszöb van érvényben.) A választhatóság alsó korhatára a tagállamok nagy többségében 18 és 21 év között van, Franciaországban 23, Olaszországban pedig 25 év. A szavazásra való jogosultság alsó korhatára valamennyi tagállamban 18 év. ÁLLÁSPONT BÁN JÁNOS Határtalan bizalmatlanság „Ezzel a sz...al akar beutazni?“ A kérdés a csatlakozás utáni első napokban hangzott el egy német határőr szájából - az egyik hazai lap beszámolója szerint. A derék német tiszt, aki nyilvánvalóan már túljutott a csatlakozás okozta féktelen eufórián, egy szintén derék magyar honfitársunk régi, keményfedeles személyi igazolványát forgatta kezében, amikor a fenti megjegyzésre ragadtatta magát. Tudják, arról az igazolványról van szó, amelyen még az ötágú csillagos, búzakalász-koszorús népköztársasági címer csúfoskodik (némiképp megsértve az önkényuralmi jelképekről szóló törvényünket is). Átérezhető a határőr megrökönyödése? Vagy honfitársunk sértett kiábrándultsága? Tökéletesen. A napokban kiderült, mit ér a mi (majdnem) teljes jogú tagságunk az Unióban. Egyelőre kisebb-nagyobb fennakadások és korlátozások szűkítik lelkesen fogadott „szabadságunkat”. A szlovák határon például éppúgy felnyittatják a csomagtartót, mint eddig. A cseh-szlovák átkelésnél a hírek szerint egyenesen szigorodtak a kishatárátlépés feltételei. Kicsit nyugatabbra, a brit belügyminiszter is nagy ívben tesz az uniós szabályokra, ő aztán nem bajlódik négyféle magyar személyivel, a többi ország iratairól nem is beszélve: Angliában továbbra is kötelező az útlevél. Na és akkor mi van? Nem erre számítottunk? Szerintem erre. Mi több, azt is megkockáztatom, ez így természetes. Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden olajozottan menjen, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Amíg a határok valóban jelképesnek számítanak majd (legalábbis kevésbé fontosnak, mint most), és minden hivatal, bürokrata számára egyértelművé válik, mi a teendője. Egyelőre a kontinens keleti és nyugati oldalán is inkább a bizalmatlanság, a bizonytalanság határozza meg a hivatalok működését uniós ügyekben. Nem véletlenül. EGYETÉRTEK) 06-90-330303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 TORONYI ATTILA Hírünk a világban Nagy-Britanniéban több ezer külföldi vesztette el menedékjog-kérelmezői státusát, miután hazájuk belépett az EU-ba. Magyarországról, Csehországból és Szlovákiából érkezett romákról van szó, és fennáll a veszélye, hogy kitoloncolják őket. Miért ilyen szigorúak a szlgetorszég hatóságai? Londonból nézve az EU-bővítés elsősorban fenyegetést tartogat. A bulvársajtó kelet-európai szegények sokmilliós áradatával riogat, s aki itthon hitelt ad a biztatásnak, és nem útlevéllel, hanem személyivel vág neki a brit határnak, könnyen pórul járhat. Már a csatorna innenső partján, Calais-nál bizalmatlanul lapozgatja az angol határőr a Kádár-címerrel ékesített, kézzel - és csak magyarul - kitöltött személyit. Nagy-Britanniában vajmi keveset hallottak azokról a kulturális értékekről, amelyeket az új tagállamok visznek a közösségbe; annál inkább féltik a közpénzeket, nehogy illetéktelenek részesülhessenek a szociális juttatásokból. Komoly figyelem övezi most a menedékkérők ügyét, akik azzal szá-. molhatnak, hogy kilakoltatják őket. Ellátás nélkül hagyásuk legalább 10-12 ezer embert tenne hajléktalanná. Nem keltette jó hírünket a „csatlakozó” magyarok egy másik csoportja sem. Tegnap a Baumag Szövetkezet kárvallottjai tüntetettek az Európai Parlament strasbourgi épülete előtt. Az elkeseredett, becsapott emberek táblákat, magyar zászlókat lengettek: követelték az ügy kivizsgálását, a felelősök megbüntetését. Aligha valószínű, hogy sikerült elmagyarázniuk a járókelőknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének állítólagos felelősségét egy pilótajáték-gyanús ügyben. Vajon mit ír majd róluk a strasbourgi sajtó? Remélhetőleg kevesebbet, mint a parlament üléséről, amelyen a most csatlakozó Tízek, köztük Magyarország képviselői először vehettek részt teljes jogú tagként. EGYETÉRTEK: 06^90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az Itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Kivonulás a palesztin területekről Bírálják az amerikai elnök Izrael-politikáját Támogatja Izrael lakosságának többsége Sáron kormányfő egyoldalú kivonulási tervét, amely a Gázai övezetből és Ciszjordánia egy részéből való távozást irányozza elő. Jeruzsálem Ha népszavazást rendeznének a kivonulásról, egy felmérés minap közzétett összesítése szerint 62 százalék voksolna a terv mellett, 32 százalék ellene. Az eredmény ellentétes a Sáron pártján belül rendezett szavazás eredményével; a Likud tagságának többsége ugyanis elutasította a tervet. Az Egyesült Államokban közben mind több bírálat éri az amerikai elnököt, amiért „meggondolatlanul” támogatja az izraeli miniszterelnököt. George Bush írásba adta Saronnak az izraeli-palesztin végleges rendezéssel kapcsolatos amerikai hivatalos politika megváltoztatását, amivel kiváltotta az arab világ haragját, és elidegenítette vele az iraki válság közepette európai szövetségeseit. Ciszjordánia részleges izraeli bekebelezésének elfogadásával és a palesztinok hazatérésének kizárásával az elnök „csorbította az Egyesült Államoknak azt az esélyét, hogy közvetítőként szolgáljon a végleges rendezésben” - hangsúlyozzák a bírálók. Csaknem félszáz volt amerikai diplomata bírálta nyílt levélben Bush közel-keleti politikáját. Ebben azt vetik az amerikai elnök szemére, hogy az Egyesült Államok drága árat fizet, mert Bush szégyentelenül támogatja Őrizetbe vétel A ciszjordániai Rámalláhban egy izraeli katonai helikopter két rakétát lőtt ki egy csoport fegyveres palesztinra. Ketten meghaltak, további 23 pedig megsebesült a támadásban. A sebesültek között nemcsak fegyveresek, hanem polgári személyek is vannak. Egy izraeli szóvivő szerint több körözött palesztint őrizetbe vettek az akció során, de a hadművelet nem irányult Arafat ellen. Sáron izraeli kormányfő „törvényen kívüli gyilkosságait”, Izrael most épülő „berlini falát”, a megszállt területen végrehajtott kemény izraeli katonai akciókat, valamint Sáron egyoldalú kivonulási tervét. Sírgyalázás a Belgrad Ismét sírokat gyaláztak meg a Vajdaságban, ezúttal a törökbecsei temetőt rongálták meg ismeretlen tettesek. Ismeretlen tettesek huszonegy síremléket döntöttek ki a bánáti város temetőjében. A talapzatukról letaszított kőtömbök részben betonra vagy a másik sír keretére estek, összetörtek; amelyek viszont a földre hullottak, azok épen maradtak. Mivel a meggyalázott sírok közül tíz a temető római katolikus, tizenegy pedig pravoszláv részében van, sokan kizárják azt, hogy a sírgyalázásnak nemzeti gyűlölet lenne az indítéka. Rendőrségi források szerint a hatóságok forró nyomon vannak, s a jelek szerint az utóbbi időben elkövetett hasonló cselekedetek Vajdaságban Talány Számos szerbiai politikus és bűnügyi szakértő is gyanakvással fogadta a hírt arról, hogy önként adta fel magát a Djindjics volt szerb miniszterelnök meggyilkolásával vádolt egykori légiós. Egyes szakértők szerint biztosra vehető, hogy Milorad Lukovics parancsnok („Legija”) valamilyen alkut köthetett a hatalommal, valakitől bizonyos garanciákat kaphatott. közül a törökbecsei lesz az első, amelynek elkövetői rövid időn belül rendőrkézre kerülnek. A Vajdaságban az utóbbi időben szinte nem múlik el hónap teme- tőgyalázás nélkül. Tavaly ősszel 82 sírt rongáltak meg az újvidéki katolikus temetőben, márciusban Szabadka egyik temetőjében száznál több sírt tettek tönkre. ■ I 4 k
