Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-24 / 120. szám

4. OLDAL - 2004. MÁJUS 24., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP „A mi cigányainkkal nincs baj” A főiskolákon tanuló fiatalokat visszavárják, hogy segítsék a kisebbség ügyét Sokat hallottunk mostanában arról, vajon kimondható-e a cigány szó, vagy csak a roma kifejezés az illendő. Neves humoristáink is beleszól­tak már a kérdésbe, javasolván, beszéljünk inkább romakerékről, ro­maprímásról, romapecsenyéről. Amikor tehát ifj. Dógi Jánossal, a gyomaendrődi cigány önkormányzat elnökével, az Országos Cigány Önkormányzat alelnökével leültünk beszélgetni, először is azt kér­deztem, mi a kettő között a különbség, s vajon sértő-e a kisebbség szá­mára a cigány kifejezés. A válaszból kiderült, hogy ebben semmi bán­tó nincs, lévén a magyar „cigány” szó a cigányok nyelvén (lovári) azt jelenti: roma. Ha tehát magyarul beszélünk, nyugodtan használhat­juk a cigány kifejezést. Gyomaendrőd — Engem mindig nagyon zavar, ami­kor azt mondják, hogy a cigányok mindent készen kapnak. Mi, gyoma- endrődi cigányok nem arról vagyunk híresek, hogy lopunk, csalunk, hanem hogy dolgozunk - mondta ifj. Dógi János, amikor végigvezetett az end- rődi városrészben található roma kö­zösségi házban. A ház kívülről ugyan nem barátsá­gos, de belülről a gondosság tükröző­- Milyen ma a hazai cigányság helyzete, milyenek a lehetőségeik?- Sok a probléma, sok a tenniva­ló, de végre mégis elindult valami. Van politikai akarat a kérdés megol­dására, de tisztában kell lennünk azzal, hogy ezt a kérdést a magya­rok és a cigányok csak együtt old­hatják meg. Nem értek egyet azok­kal, akik azt hangoztatják, hogy az uniós csatlakozás vesztesei a cigá­nyok lesznek. Hiszem, hogy ne­künk is ugyanolyan lehetőségeink nyainkkal nincs baj. Egyébként álta­lában minden településen úgy van, hogy azok a cigányok, akik hosszú évtizedek óta ott élnek, jól megférnek a magyarokkal. Kapcsolataik messze gyökereznek, apáik, nagyapáik együtt játszottak, együtt jártak isko­Medgyessy mondta A Liget Gyógyfürdő és Kemping avatásán Medgyessy Péter, a Magyar Köztársaság minisz­terelnöke a gyomaendrődi roma közösségi házba is ellátogatott, ahol többek között ezt mondta: ,,Nem lehet elégedett, boldog az ország akkor, ha a 7-8 százalékát kitevő cigányság nem érzi jól magát. A kisebbségi gondokat cigányok és ma­gyarok csak együtt képesek megoldani”. lába. Az a tapasztalatom, hogy Ma­gyarországon mindenütt a vidékről betelepülő cigányokkal adódik gond. Nehezen tudnak beilleszkedni az új közösségbe, s gyakran nemcsak a magyarokkal, hanem az ottani ősla­A roma közösségi ház varrodájában cigányok és magyarok együtt dolgoznak. ÍVFOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET a tsosaros mm i IjMGMMfBíDGI) A KSH adatai szerint: 200 000 Becslések szerint: 550-600 ezer 4 Megoszlásuk: rumunglók: 75 százalék oláh cigányok: 18 százalék- beás cigányok: 7 százalék a |älTllÄlF A KSH adatai szerint: 5000 Becslések szerint: 12-14 ezer Megyénkben a legtöbb cigány Békés városában él, mintegy 1800-an. dik rajta. A helyének kiválasztása sem véletlen, hiszen ezen a környéken, a „cigányvárosban” él a gyomaendrődi cigányok hetven százaléka. Dógi Já­nos szerint körülbelül ezren tartoznak ehhez a kisebbséghez a városban, de a legutóbbi népszámláláskor a statiszükai hivatal adatai szerint mégis csupán 125-en vallották magukat cigány ki­sebbséginek. Ifj. Dógi János leszögezte: édesapja „fertőzte meg” a ci­gányság ügyéért való kiállás­sal. A kisebbségi önkor­mányzati rendszer létrejötte előtt apja volt a gyomaend­rődi cigányok „szószólója”. Ő pedig ma már nemcsak a helyi ci­gány kisebbségi önkormányzat elnö­ke, hanem az Országos Cigány Önkor­mányzat alelnöke, illetve a Cigány Szervezetek Országos Szövetségének elnöke is. adódnak az unióban, mint Magyar- ország bármely állampolgárának. Fontos persze, hogy a cigányság is felvegye a ritmust, s hogy az integ­rálódás lendületét ne törje meg a politikai széthúzás. Többségben a rumunglók Magyarországon a becslések szerint jóval több cigány nemzetiségű ember él, mint ahányan a 2001. évi nép- számláláskor ezt bevallották. A cigányok három fő cso­portja él hazánkban: rumungló (magyarul beszélő, ősma­gyar cigányok) oláh cigányok (többségük lovári nyelven beszél), valamint beás cigányok, akik az óromán nyelvet beszélik. Velük leginkább Baranya és Somogy megyé­ben találkozhatunk.- Itt, Gyomaendrődön milyen a ci­gányok és a magyarok kapcsolata? — Azt hiszem, a mi városunk azok közé tartozik, ahol a cigány kisebb­ség békében él együtt a magyarokkal. Úgy is mondhatnám, hogy a mi cigá­kos cigányokkal is konfliktusba ke­rülnek.- Ebben a városban is nagy a mun­kanélküliség. A cigány kisebbségi ön- kormányzat hogyan tud segíteni a munkahelyteremtésben ? — Egyrészt mi ma­gunk itt, a roma közössé­gi házban is alkalma­zunk embereket a külön­böző pályázatok készíté­sére, programok szerve­zésére. Egy pályázatnak köszönhetően itt műkö­dik a Romaweb inter­netes újság regionális szerkesztősége is. A kö­zösségi ház udvarán né­hány évvel ezelőtt létrehoztunk egy varrodát, ahol nyolc embert foglal­koztatunk. Emellett Öregszőlőben fenntartunk egy kecskefarmot is, ahol most szintén nyolcán dolgoz­nak. A munkaügyi központtal közö­sen 2000 óta alkalmazunk egy foglalkoztatásszervező menedzsert is. Az ő feladata, hogy felmérje, mi­lyen képzésre lenne szükség, mire van igény a város vállalkozói részé­ről. Felkeresi tehát a munkáltatókat, megkérdezi, milyen terveik vannak a jövőben, milyen szak­mához értő emberek­re lesz szükségük. S persze, kimegy min­den cigány családhoz, megbeszéli, ki mihez ért, esetleg milyen tanfolyamot végezne el szívesen. Nálunk a cigányok körében személyre szabott a munkahelykeresés. S ennek meg is van az eredménye. Ha az ember nappal végigmegy a ci­gányvároson, alig-alig látni valakit otthon. A legtöbben dolgoznak, akár alkalmi földmunkákat, vagy libaté­pést is vállalnak.- Milyen tanfolyamokat szervez­nek?- Korábban, amikor még igény volt rá, szerveztünk cipőfelsőrész-ké­szítő képzést, később pedig számító­gép-kezelői tanfolyamokat. Az utóbbi években többször is volt nálunk, a ro­ma közösségi házban - természete­sen a munkaügyi központ támogatá­sával - könnyű- és nehézgépkezelői tanfolyam, erre van a legnagyobb igény, 2000 óta már legalább százan elvégez­ték. Számtalan, egymásra épülő mezőgazdasági képzést is szer­veztünk, így volt növényter­mesztői, mező- gazdasági von­tatókezelői, il­letve kisállatte­nyésztői képzé­sünk. Ezek az egymást kiegé­szítő, egymásra épülő tanfolyamok tulajdonképpen a vállalkozóvá válást hivatottak segíteni. A baj csupán az, hogy ma már a mezőgazdaságban sem érdemes vállalkozni.- Úgy tudom, Önök sokat pályáz­nak.- így van, s éppen ezért hoztuk létre a Művelt Cigány Ifjúságért Ala­pítványt. A civil szervezet sokkal több pályázaton vehet részt. Az el­múlt esztendőben ötven pályázatot nyújtottunk be, ezeknek nagy há­nyada nyert. A hazai lehetőségek mellett eddig négy PHARE-pályáza- ton is nyertünk. A cigány fiatalokat és az idősebbeket is arra biztatjuk, hogy tanuljanak. Ismereteim sze­rint jelenleg nyolc gyomaendrődi cigány fiatal tanul különböző hazai főiskolákon, akiket visszavárunk, hogy ők is előrébb vigyék a kisebb­ség ügyét. UPTÁK JUDIT Megkérdeztük olvasóinkat Kinek adnának fegyvert? Pardi Géza, 65 éves, vésztői nyugdíjas: — Oldalfegyvert én senkinek sem adnék, még a rendőröknek sem. A rendőr oldalán hiába lóg a fegyver, ha nem használhatja. Azoknak sem adnék fegyvert, akik azt mondják, életveszélyben van­nak. A fegyver önmagában nem old meg semmit. Ha valaki le akarja lőni a másikat, az akkor is megteszi, ha az áldozatnál ott lapul a fegyver. Az Uyen gyilkosságok nem felszólításra, hanem váratlanul történnek. Éles lőfegyvert csak a vadászoknak adnék. Ők nem élnek vissza vele, de vadászbalesetek náluk is történhetnek. Gajda Mihály, 14 éves, szeghal­mi tanuló:- Ha jól belegondolok, elsősor­ban a gazdagoknak adnék fegyvert. Egyrészt azért, mert meg tudnák vásárolni, meg azért is, mert hama­rabb veszélybe kerülhetnek. Ahon­nan van mint elvenni, oda hama­rabb betörhetnek, aki módosabb, azt váltságdíj re­ményében könnyebben elrabolhatják. Azoknak is adnék fegyvert, akik bizonyítani tudják, hogy élet­veszélyben vannak. Persze, a fegyverviselési enge­délyek kiadását bizonyos pszichológiai vizsgála­toktól tenném függővé. Gyenge idegzetű, megbíz­hatatlan ember semmiképp sem juthat fegyver­hez, mert az káros a társadalomra nézve. Csüllög Zsigmond, 52 éves, vész­tői nyugdíjas: — Senkinek sem adnék fegyvert. Ahol Magyarországon fegyver sült el, abból még mindig mindenütt botrány volt. Ha fegyverekhez jut­hatnak emberek, akkor az önbírás­kodások sorozatára adhat lehetősé­get. Annak sem adnék fegyverviselési engedélyt, akit életveszélyesen megfenyegettek. Ha valakinek az életére törnek, őt nem a fegyvere, hanem az il­letékes hatóság tudja a legjobban megvédeni. Amennyiben senki sem viselhetne fegyvert, még jobb lenne a lakosság kapcsolata a hatóságokkal. Az emberek tudnák: bajban csak a hatóságtól vár­hatják a segítséget. Varga Balázs, 17 éves, szeghalmi tanuló: — A vadászoknak, a sportolók­nak biztosan adnék fegyvert. A fegy­veres állami testületek tagjainak ter­mészetesen hivatalból jár a fegyver. Másoknak viszont én nem „oszta­nék” lőfegyvert. Akit igazán megfe­nyegetnek, az nem önmaga akarja megoldani a problémát, hanem a hatóságokhoz fordul. Legin­kább az dicsekszik a halálos fenyegetettséggel, aki maga sem egészen „tiszta”, s úgy véli, így esetleg fegyverhez juthat. A fegyvergyűjtőknek is csak a ha­tástalanított fegyverek gyűjtését engedélyezném, de úgy tudom, ezt a törvény is így írja elő. m. b. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET AZ EGYES KIADÁSFAJTÁK RÉSZARÁNYA A TELJES KIADÁSBÓL (2002/2003-ban, százalékban) ÉJelmlszar I 37,1 ~j Élvuttl ckk I 4.« Közlekedés f 7.5 Telelor | 6,1 lakáileraitartás | Ruházkodás j 5J1 Egészségügy f~] 3,5 Művelődés [ 1.5 Üdülés U Műszaki cikk Q Munkatársaink vonalban Megyénkben dolgozó munkatár­sainkat hírekkel, témajavasla­tokkal a következő telefonszá­mokon érhetik el olvasóink. Békés, Mezőberény és térsége Szerkesztő: Hartay Csaba Mobil: 30/976-7761 Elek, Medgyesegyháza és térsége Szerkesztő: Kovács Erika Mobil: 20/967-2017 Gyomaendrőd, Szarvas és térsége Szerkesztő: Krajcsovicsné Lipták Judit Mobil: 30/322-6454 Gyula Szerkesztő: Szőke Margit Mobil: 30/624-7967 Mezőhegyes, Mezőkovácsháza és térsége Szerkesztő: Czuthné Halasi Mária Mobil: 30/981-6480 Orosháza, Tótkomlós és térsége Szerkesztő: Csete Ilona Mobil: 20/592-3502 Sarkad és térsége Szerkesztő: Both Imre Mobil: 20/976-3619 Szeghalom és térsége Szerkesztő: Magyari Barna Mobil: 20/983-6955 BÉKÉS, (a) Az önkormányzat 14 ut­ca aszfaltozására nyújt be pályázatot. A testület által korábban elfogadott utcák aszfaltozási sorrendjében kö­vetkező 14 utca aszfaltozásának ter­vezett összköltsége 62 millió 673 ezer forint. Erre 80 százalékos támogatást nyerhet a város, a fennmaradó 20 százalékot a testület önerőként bizto­sítja. BÉKÉS, (a) A Városi Alapfokú Művé­szeti Iskola vezetői álláshelyét eddig Fejes Antal töltötte be, akinek megbí­zatása ez év július 31-én lejár. A szük­séges pályáztatás során egy pályázat érkezett az igazgatói álláshelyre, ame­lyet Fejes Antal nyújtott be. A meg­hallgatás után a képviselő-testület egyhangúlag támogatta Fejes Antal régi-új igazgató kinevezését újabb öt évre. BÉKÉS, (a) A közmeghallgatás során a városközpont szabályozási tervéről tartottak prezentációval egybekötött ismertetőt. A tervvel kapcsolatban május 31-éig várják az észrevételeket, amelyek után a szabályozási terv is­mét a képviselő-testület elé kerül. BÉKÉSCSABA, (y) A Lengyel Nem­zetiségi Önkormányzat városi cso­portja legutóbbi ülésén úgy határo­zott, hogy kitüntetésre terjeszti fel a Magyar-Lengyel Barátok Egyesületet. A díjat a magyarországi lengyelség­napon, június 27-én adják át. BÉKÉSCSABA, (o) Az APEH megyei igazgatósága által a tavalyi esztendő­ben kezelt adó- és adó jellegű bevéte­lek 84 milliárd 225 millió forintot tet­tek ki. Ennél kevesebb bevételt csak Somogybán, Tolnában és Nógrádban regisztráltak. BÉKÉSCSABA, (y) Papp Noémi, a 2. Számú Általános Iskola ötödik osz­tályos tanulója nyerte a Bendegúz Akadémia NyelvÉsz anyanyelvi tanul­mányi vetélkedő országos döntőjét a saját korosztályában. A tanulót Mé­száros Attiláné készítette fel a ver­senyre, amelyet május 15-én, Szege­den rendeztek. BÉKÉSCSABA, (y) A békéscsabai, hétvégi, lengyel iskola két tanulója részt vett egy országos szintű, kisebb­ségi versmondó versenyen. Rózsavöl­Kishírek Békés megyéből gyi Nikolett és Korpa Evelin különdíj- ban részesült az április 4-ei megmé­rettetésen. BÉKÉSCSABA, (o) Már nyomtatják a szükséges kérdőíveket, így a közel­jövőben elindulnak a kérdezőbiztosok a statisztikai hivatal megyei igazgatósága azon vizsgálata keretében, mellyel a társadalmi és tér­beli kirekesztődést kívánják feltárni. Az 1500-as reprezentatív mintát há­rom szinten - a megye egésze, Bé­késcsaba, illetőleg a kovácsházi kis­térség — állítják össze. BÉKÉSSZENTANDRÁS. (j) Az ön­kormányzat valamennyi rendeletét még május 1. előtt az uniós követel­ményekhez igazította - derült ki a Belügyminisztérium összegzéséből. A település hatályban lévő rendeletéivel a helyi sajtó, a könyvtár, illetve az internet segítségével is megismerked­het a lakosság. DÉVAVÁNYA. (i) A dévaványai ön- kormányzat a Sapard-program kereté­ben kiírt pályázat segítségével szeret­né megépíteni a helyi szeméttelephez vezető utat. A tervezett beruházás tel­jes költsége 42 millió 143 ezer forint. Ehhez a infrastrukturális fejlesztés­hez 31 millió 607 ezer forint pályázati támogatást kér a város. DÉVAVÁNYA. (i) Dévaványán az ön- kormányzat lehetőségei szerint min­dent elkövet annak érdekében, hogy minél többen helyben találják meg boldogulásukat. A város saját pályá­zattal támogatja a munkahelyteremtő beruházásokat. A legutóbbi képvise­lő-testületi ülésen pedig olyan határo­zat született, hogy ipari park cím el­nyerése érdekében az önkormányzat tegyen lépéseket, folytasson tárgyalá­sokat. DÉVAVÁNYA. (i) A dévaványai Ladá­nyi Mihály Könyvtár felújítására nyúj­tott be pályázatot a helyi önkormány­zat. A 23 millió forint értékű beruhá­záshoz 17 millió 250 ezer forint támo­gatást kér Ványa. Sikeres pályázat esetén a további 5 millió 750 ezer fo­rintot a város önerőből biztosítja. GYOMAENDRŐD. (j) A tanyai lakos­ság elismeréssel fogadja a polgárőrök által több éve folytatott tanyaprogra­mot. Ennek során a polgárőrök heti rendszerességgel látogatják a tanyán élő időseket. Kérésre segítenek a gyógyszerek és élelmiszerek beszer­zésében, s ha egyéb intézkedésre van szükség, azt jelzik a városi gondozási központ felé. GYOMAENDRŐD. (j) A törvényi elő­írásoknak megfelelően a képviselő-tes­tület módosította az első lakás meg­szerzéséhez nyújtandó önkormányzati támogatás feltételeit. Ezentúl az eddigi 35 éves életkor helyett 40 év a felső korhatár, és kedvezően változtak a gyermekvállalás teljesítésére vonatko­zó határidők is (hat illetve nyolc év). GYULA, (ö) Fennállásának 55. évfor­dulóját ünnepelte Gyulán a Semmel­weis Egészségügyi Szakképző Iskola jelenlegi és volt pedagógusok, diákok részvételével. Szakmai és szórakozta­tó programokat rendeztek a május 10- ei születésnapon, a Transzplantációs Alapítvány képviselői pedig a szervát­ültetés mikéntjéről tájékoztatták az érdeklődőket. Az iskola múltjáról ki­állítással emlékeztek meg. á I 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom