Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-22 / 119. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. MAjus 22., szombat Padlóra küldhet az olajár A tartósan magas árért nemcsak az OPEC, hanem az Egyesült Államok is felelős Kőolajkészletek--------OECD (millió hordó) US A (millió hordó) 2Q5Q ..............................mi......IIIIIIIIIIII...........................Mimii..................... 270 19 92. január-2004. február Forrás: World Economic Outlook Budapest Az OECD Nemzetközi Energiaügynöksége (IEA) május elején elemzést adott közre az olajár-emelkedés fontosabb hatásairól. A következtetés az, hogy egy tartós drágulás legnagyobb kárvallottjai a harmadik világ országai lehetnek. Az elemzés azonban elfeledkezik a válság kialakulásában játszott amerikai szerepről. A mostani árfelfutás gazdasági háttere lényegesen különbözik a korábbi drágulásokétól. Valamennyi az igen gyors, sőt túlfűtött gazdasági növekedés idején történt. Jelenleg viszont az árak akkor emelkednek, amikor a gazdasági növekedés csak alig állt helyre, tetemes túlkapacitások vannak a feldolgozóiparban, és az infláció is alacsony. A cégek ma nem képesek a magasabb energiainput költségeit továbbhárítani, mivel a kis- és a nagykereskedelemben a verseny igen erős. így a magasabb olajár inkább a profitok erodálását eredményezte, mintsem az infláció felpörgését. Az előző olajárrobbanásoktól eltérően az egyes országok pénzügyi intézményei egyelőre a kamatlábakat alacsonyan tartották, s a korábban jellemző inflációs spirál sem indult el. A jelenlegi piaci viszonyok inkább labilisak, mint stabilak, részben a (geo) politikai bizonytalanság, részben a feszített termékpiac - főképp az Egyesült Államokban az üzemanyagpiac helyzete feszült - felfelé tolja a kőolajárakat. A határidős jegyzések megugrása az elmúlt hónapokban azt jelzi, hogy a jelenlegi olajár-emelkedés tartós marad. Az IEA modellszámítási eredményei azt jelzik, hogy ha az olajárak középtávon tovább emelkednek, ez aláássa a világgazdaság kibontakozó fellendülését. Az olajimportáló fejlődőket érzékenyebben érinti ez a helyzet, mivel gazdaságuk energia- és olajigényesebb. Az IEA, az OECD és az IMF közös, változatlan árfolyamokkal számoló elemzése szerint a hordónkénti olajár 25 dollárról 35-re való tartós emelkedése azt eredményezné, hogy az OECD- országok a magas olajárakat követő két évben elveszítenék GDP- jük 0,4 százalékát. Az infláció mintegy fél százalékponttal emelkedne, nőne a munkanélküliség. Ha az olajár tartósan magas maradna, az amerikai GDP 0,3 százaléknyit mérséklődne, míg a japán GDP 0,4 százalékkal apadna. Az ázsiai országok átlagosan a GDP 0,8, a legszegényebb, eladósodott államok a 1,6 százalékát veszítenék el a következő években, ha az olajár 10 dolláros emelkedése bekövetkezne. A legszegényebb afrikai országoknál a veszteség a GDP 3 százalékát is elérheti. Összesítve a világ bruttó termelése fél százalékponttal - mintegy 255 milliárd dollárral - lenne kisebb a következő években, figyelembe véve az olajexportálók többletbevételeit is. A magasabb olajár miatt az importáló országokból az exportálókhoz irányuló transzfer 150 milliárd dollárt tehet ki. Az üzleti és a fogyasztói bizalom elvesztése, a nem megfelelő gazdaságpolitikai reakciók, a magasabb gázárak ezeket a gazdasági hatásokat tovább erősítik. Közép-európai szemmel nézve a magasabb kőolajárak kialakulása miatt nem lehet az OPEC- országokat, illetve a kőolaj-exportálókat egyedül vádolni. A világ- gazdasági recesszió közepette az Egyesült Államok fogyasztása igen magas szinten maradt, ez tükröződik a hatalmas költség- vetési deficitben és a folyó fizetési mérleg súlyos hiányában. Az IEA-OECD-IMF-elemzés helyesen állapítja meg, hogy a magasabb olajár veszélyezteti a most kibontakozó fellendülést, nem hangsúlyozza viszont, hogy a magas olajár nemcsak az OPEC termelés-visszafogásának, hanem az USA gazdaságpolitikájának, hisztérikus tőkepiacainak is a következménye. Ettől függetlenül bizonyos: a legnagyobb vesztesek a szegény országok lesznek. Devizaárfolyamok Cseh korona 7,95 Euró 253,34 Japán jen (100) 188,28 Lengyel zloty 53,94 Svájci frank 165,08 Szlovák korona 6,31 Angol font 376,81 Budapest A trendnek megfelelő első negyedéves számokat produkáltak 2004-ben az integrált takarékszövetkezetek. Az integráció tagjai növelték részesedésüket a Takarékbankban, így már abszolút többségi pozícióban nézhetnek a jövő heti közgyűlés elé. Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke szerint az integrált takarékszövetkezetek összesített mérlegfőösszege március végén megközelítette a 800 milliárd forintot, ami 18,71 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. A szektor összesített saját tőkéje az első negyedév végén közel 53 milliárd forintot tett ki, egy év alatt nagyjából ötödével növekedett. A bruttó hitelállomány 31,7 százalékkal bővült egy év alatt, és az első negyedév végén közel 380 milliárd forintot tett ki. A lakossági hitelek az elmúlt tizenkét hónapban 32,8 százalékkal gyarapodtak, ami többek között a lakáshitelek számlájára írható. Az integrációban az Európa- terv agrárhitelprogram részeként befogadott hitelkérelmek száma Fizetik a támogatást A pénzintézetek megkezdték a mezőgazdasági termelők előfinanszírozási kérelmeinek befogadását - mondta Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A rendelet 46 milliárd forint előrehozott támogatás kifizetését teszi lehetővé. ■- a 2004. május 7-i jelentés alapján - 4386, amelynek összege közel 54 milliárd forintot tesz ki. (Ebből a már megkötöttek száma 4103, amelyek összege nagyjából 44,9 milliárd forint.) A hitelekhez hasonlóan a betétek állománya is dinamikusan bővült: az összesített betétállomány 709,3 milliárd forintot ért el március végén, amely 18 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A betétállomány növekedésének zöme (96,8 milliárd forint) változatlanul a lakossági piacon következett be, e szegmens betéteinek állománya az időszak végén túllépte a 600 milliárdot. Az összesített adózás előtti eredmény 2,78 milliárd forintot tett ki az első negyedév végén, amely 15 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Szőke András szerint reális cél, hogy a takarékok év végéig 70 százalék mínusz egy szavazatnyi részt birtokoljanak a hitelintézetből. Az elnök kitért arra is: több takarékszövetkezet tervei között szerepel, hogy a jövőben - kihasználva a határon átnyúló szolgáltatás uniós tagságunkból eredő lehetőségét - fiókot nyisson Szlovákiában. Biztató évkezdet Megvan az abszolút többség a Takarékbankban Romániából jön a cukor Százért veszik, a boltban több mint kétszázhúsz forint kilója Viszik, mint a cukrot fotó: békés megyei hírlap/kovács Erzsébet Ahol nem érzik A békéscsabai kereskedésekben most valamivel több mint 220 forintba kerül a cukor kilója.- Nem érezzük, hogy visszaesett volna a forgalmunk. Néhány hete a várható áremelés miatt megszaporodott ugyan a kereslet, azután normalizálódott - tudtuk meg egy belvárosi üzletben. A vezető érdekesnek nevezte ezzel kapcsolatban, hogy az édességek beszállítói ára nem emelkedett a cukorral együtt. Békéscsaba A benzin után a cukor a sláger délkeleti határainkon. Információink szerint van olyan üzlet a romániai oldalon, ahol naponta akár húsz tonnát is eladnak belőle a magyar forgalomnak köszönhetően. A nagy kereslet oka nyilvánvalóan a jelentős árkülönbségben keresendő: még jobb üzlet, mint az üzemanyag, hiszen a kristálycukor több mint kétszeresébe kerül itthon. Néhány napja még mintegy 100 forintért lehetett kapni Békés megye romániai szomszédságában a cukrot, tegnap már 110-120 forintról számoltak be a „cukorturisták”. A megnövekedett kereslet hatására a határ menti településeken zsákszámra árusítják az édesítőszert, sőt beléptek a piacra az eddig az átjáró forgalomra építő határ menti benzinkutak is. Itthon kilónként 140-160 forintért talál gazdára a portéka. Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnokságának sajtószóvivője lapunknak elmondta: a jogszabályi kereteken belül természetesen be lehet hozni a cukrot. A vámmentesség általános határa 175 euró, mintegy 44 ezer forint, de más jogszabály szűkítheti a mennyiséget. A kereskedelmi tétellel szemben a család szükségleteit veszik figyelembe a vámosok egyes cikkek vámmentesen behozható legnagyobb mennyiségeinek megállapításánál. A határon cukrot áthozók elmondása szerint a helyi hatóságok 50 kilogrammot engednek át személyenként. Információink szerint ezzel összefüggésben a közelmúltban a gyulai határon többórás vita alakult ki a hatóság képviselői és a határátlépők között; több autó utasait is feltartóztatták a nagyobb mennyiségű cukor miatt. Úgy tudjuk, nagyobb mennyiségű cukordepókat is felhalmoztak már a környéken. S bár családi szükségletek kielégítésére engedik át a terméket, már újság- hirdetésben is kínálják eladásra nagyobb tételben - ára alapján nyilvánvalóan - a romániai cukrot. Híradások szerint a méhészek, cukrászok és szeszfőzdé- sek a legnagyobb felvásárlók. VANDLIK JÁNOS FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS „Már 1117 514-en támogatjuk, hogy állítsák vissza az otthonteremtési támogatás rendszerét, hogy állítsák le a privatizációt, és támogassák a magyar vállalkozókat, hogy tartósan csökkentsék a gyógyszerárakat, hogy támogassák a magyar gazdákat, hogy a gáz- és energiaár-emelés mértéke az 5%-ot ne haladja meg." Ai aláírásgyűjtést nr\ Polgári Szövetség ó p a i néppárt Munka, otthon, biztonság!
