Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-20 / 117. szám
6. OLDAL - 2004. MÁJUS 20., CSÜTÖRTÖK G Y Ó G Y ÍTÁS Bbékémííihírlap Száznégy éves az orvosi könyvtár ,,Ami ma újdonság, egyszer régi lesz, és ami ma régi, valamikor újdonság volt. Nem az idő hossza az, ami megadja a dolgok értékét, csak saját kiválóságuk. ” (A. BELLOSTE) Az élet egyik legnagyobb ajándéka az egészség. Mégsem gondolunk rá, amíg van. Amint megbetegszünk, új értékrendet állítunk fel. Az eddig fontosnak vélt dolgaink háttérbe szorulnak, mások hangsúlyt kapnak. A gyulai megyei Pándy Kálmán Kórházban 158 éves fennállása alatt számtalan beteg kapta vissza testi és lelki egészségét. A korszerű diagnosztikus és terápiás lehetőségeken túl, gyógyulásukhoz az a szinte már szanatóriumi hangulatú természetvédelmi környezet is hozzájárul, ahol védelem alatt álló, matuzsálemi korú, különleges fák és cserjék láthatók, gazdag a madárvilág. Évszázados gesztenyefasor övezte sétány vezet az 1900-ban épült kis katolikus kápolnáig, ahol a könyvtár 1963-ban nyert elhelyezést. Kevesen gondolnak arra, hogy a sikeres gyógyításban a magasan képzett orvos és ápoló személyzet eredményes munkája mögött - közvetve ugyan, de - egy gazdag állománnyal rendelkező szak- könyvtár, könyvtárosainak tudása és elhivatottsága is jelen van. Április 17-én volt éppen 104. éve annak, hogy a dr. Berkes Sándor, akkori kórházigazgató vezette kórházi tanács elhatározta az orvosi könyvtár létesítését és azt, hogy az intézet az Orvosi Könyvkiadó Társulat tagjainak sorába lépjen. Döntés született arról is, hogy 1900-tól kezdődően a kórház évenként 300 forintot áldoz a szakkönyvtár céljára. A kórházi bizottság külön összeggel is támogatta az állomány gyarapodását. A könyvtár állományában a kórház 1846-ban történt alapítása előtti időkből származó különlegességek is találhatók. Ezek valószínűleg hagyatékokból kerültek később a könyvtárba. Néhány latin nyelvű művet leszámítva, az orvostudomány szakirodalma 1826-ig jellemzően német nyelvű volt. A későbbiekben kevés francia, és lassan növekvő számban, de megjelentek a magyar nyelvű kiadványok is. Néhány kötet angol nyelvű orvosi művet vásároltak 1876-ban. Az olvasók nyelvismeretében, ennek következtében az állomány nyelvi összetételében az 1970-es évektől jelentős változás figyelhető meg, amely napjainkra az angol nyelv vezető nyelvvé válását eredményezte. Ma már, még német nyelvterületen is, angol lett a kongresszusok hivatalos nyelve. Régi idők krónikása dr. Berkes Sándor igazgató, aki 1902-től 1913-ig minden évben kötetbe szerkesztette a kórházi eseményeket. Személyi változásokról, folyamatban lévő építkezésekről, valamint a gyógyító osztályokon történtekről szólnak a beszámolók, Évi jelentés címmel. Ezek az évkönyvek adnak hírt a könyvtár alapításáról, évenkénti gyarapodásáról. 1905-ben 19 előfizetett szaklap járt, ebből mindösz- sze négy volt magyar nyelvű: a Gyógyászat, az Orvosi Hetilap, a Jó Egészség és az Alkoholizmus. Az osztályok specializálódása következtében 1929-től már 27 lapra fizettek elő. Az előbb felsoroltakon kívül újabb magyar nyelvű lapok segítik a gyógyítást: az Anya- és Csecsemővédelem, a Magyar Orvosi Archívum, a Magyar Röntgen Közlöny, az Orvos Képzés, az Orvostudományi Szemle, Tüdőbeteg Gondozás és Tuberkulózis, a többi lap továbbra is német nyelvű. Amint a számokból is kiderül, igen sok külföldi folyóirat segítette az orvosok munkáját a gyógyításban, de a tudományos élet művelésében is, hiszen már 1912-től több mint harminc éven át Gyulán rendezték meg az Országos Orvosszövetség Békés Vármegyei továbbképzéseit olyan neves személyiségek elnökletével, mint amilyen a budapesti Grósz Emil szemész professzor volt. Dr. Berkes Sándor kórházigazgató 1924. május 24-én, 38 évi kórházi szolgálat után - ebből 27 évig igazgatóként hihetetlen érdemeket szerezve - nyugállományba vonult. Utóda, dr. Tauffer Emil, 1929- ben kórháztörténeti kötetet jelentetett meg: Magyar Királyi Állami Kórház Évkönyve 1924-1929. címen. Ebben a következőket írja a könyvtárról: „Olvasóterem eddig nem volt létesíthető, de reméljük, hogy ...az 1930-as év folyamán ezen, az orvosképzés szempontjából fontos és nyomasztóan érezhető hiányon is segíteni fogunk annak dacára, hogy a gazdasági hivatal aktaszaporulata vetett szemet a nagy helyiségre, melyben megnövekedett irattárunkat volna kívánatos elhelyezni.” Végül is a könyvtár megkapta a helyiséget olvasóteremnek. Ez a döntés lehetővé tette, hogy már 1930-ban beindulhattak az ápolónő- és bábaképző tanfolyamok. Később a könyvtár a mai gyógyszer- tár épületéből először az elmegyógyászat földszintjére költözött, majd 1962/1963 telén jelenlegi helyére, a kápolnába. Az épület akkor: rosszul fűtött, hideg, vizesblokk nélküli helyiség volt, amelyet a II. világháború után lomtárnak használtak. A munkakörülményekben és az épület állagának megóvásában az 1986. év jelentős változást hozott. Egy 2,5 millió forintos felújítással az épületen eltüntették az 50-es években elkövetett stílustorzításokat, korszerűsítették a fűtést, a világítást, vizesblokkot alakítottak ki: új könyvtári bútorok beszerzését engedélyezték. A 2003-ban történt kisebb felújítás a fal ismételt vizesedése miatt vált szükségessé. Napjaink legnagyobb gondja a nem elégséges tárolókapacitás, amire ez ideig még nem sikerült optimális megoldást találni. A kórház történetének krónikásaitól tudjuk, hogy a könyvtárral mindig egy-egy orvos, többnyire a tudományos tevékenységet aktívan művelő főorvos foglalkozott. 1954-ben dr. Középessy István intézte a könyvtár ügyeit, majd egyik volt betege Erdős Kamill kapott napi 4 órás megbízást. Nem volt szakképzett könyvtáros, de mint több nyelvet beszélő, széles műveltséggel rendelkező értelmiségi, nagy segítségére volt az orvosoknak az állomány rendben tartásával, és az idegen nyelvű folyóiratcikkek szakfordításainak elkészítésével. Alkalmazása néhány hónap után megszűnt, mivel 1955 szeptemberében az intézet főfoglalkozású könyvtárost vett fel. A könyvtár tagja az 1998-ban létrejött Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségének, amelyben egyenrangú könyvtárak kölcsönösségi alapon - az olvasók minél teljesebb ellátása érdekében — egymást segítve működnek. A könyvtár jellege, típusa: nem nyilvános szakkönyvtár. Fő gyűjtőkörük: teljességre törekvőén gyűjtik a hazai kiadású, A könyvtár jelenlegi épülete. (Bővebben az interneten a www.pandy.hu honlapon.) A felvétel a könyvtár alapításának 100. évfordulója alkalmából készült 2000-ben. Balról jobbra látható: Juhász Richárd, Kis-Pál Sándorné könyvtárvezető a munkatársaktól kapott virágcsokorral, Kárpáti Zoltánná és dr. Márki-Zayné Fazekas Mónika. egészségügyre vonatkozó könyveket és folyóiratokat. Gyűjtik a legfontosabb külföldi szakkönyveket és szakfolyóiratokat. Mellékgyűjtőkörük: orvosi pszichológia, orvosi szociológia, biofizika, biokémia, genetika stb. Rendelkeznek a határterületi szakiroda- lom legfontosabb kézikönyveivel. Különgyűjteményük: a 693 kötetből álló Drogcentrum könyvtár. A minél hatékonyabb drogellenes felvilágosító munka érdekében a kiadványok egy része Békéscsabán, a Dr. Baly Hermina Alapítványnál is kölcsönözhetőek. segítséget nyújt a hazai és külföldi pályázatok felkutatásában. A kórház fent említett munkatársain kívül, bár nem a teljes szolgáltatási körrel, támogatja a megye területén működő, egészségügyhöz kapcsolódó intézetek tanulóit, oktatóit és azokat a szakembereket, akik nem tudnak lakóhelyükön segítséget kapni. A könyvtár olvasói között megtalálhatók a következő intézetek munkatársai is: társadalombiztosítás, ÁNTSZ, rendőrség, polgármesteri hivatal, családsegítő központ, gyermekvédő intézet stb. i fiatal orvosok első szakkönyvgyűjtemériyc Dr. Berkes Sándor igazgatón kívül a könyvtárügy elkötelezettje volt az a dr. Pándy Kálmán is, akinek a nevét 1986 októberében vette fel a kórház. Pándy főorvos igy nyilatkozott: „...megemlítem, hogy az orvosok munkásságának elősegítése is folytonos törekvésem volt. A psychiátria éppen nálunk olyan tudomány, melynek több egyéni haszna ugyan nemigen van, mint hogy az ember e munkában örömöt talál. Ezen öröm megszerzésének pedig alig van jobb eszköze, mint a tudományos foglalkozás. Ez megértéshez, tisztább, s tágabb látáshoz vezet, s mely többé-kevésbé nem csak a psychiátriának, de az életnek a megítélését is módosítja. Természetesen a tudományos munkásságot kórházi alapszabályokkal előírni nem sokat jelent, érdeklődést kelteni, irányítani, s a munkához eszközöket nyújtani is szükséges. Az egyetemről kikerült fiatal orvos a tankönyvektől eltekintve tudományos irodalomról rendesen nem is hallott, anyagot gyűjteni, gondolatokat fűzni, eredményeket megítélni, és kifejezni csak vezetőjétől tanulhat... Hogy ilyen irányban dolgozhassunk, sikerült egy kis könyvtárt szerveznünk, melyben eddig 3000 korona értékű könyv van nagyobb részt német folyóiratok s a legfontosabb kézikönyvek is. A jövő évre 500 korona van az osztálykönyvtárra előirányozva s így a legszükségesebb munkákat megvehetjük." A könyvtár missziója, hogy a fenntartó intézményben működő orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, pszichológusok, szakdolgozók és egyéb tevékenységük kapcsán a kórházhoz tartozó diplomások képzését, továbbképzését, tudományos kutató, oktató és gyógyító tevékenységét elősegítse. Támogassa szolgáltatásaival a kórházi menedzsment munkáját: közvetítse a vezetők részére a szükséges egészségpolitikai, szociológiai, műszaki, jogi stb., és nem utolsó sorban az európai uniós ismereteket is. A könyvtár A kórház szinte létrejötte pillanatától a tudományos élet központja is volt egyben, amely vezető szerepét elvitathatatlanul mind a mai napig megtartotta. Hosszú évek óta 200 fölötti előadást tartanak munkatársaink, a megjelenő publikációk száma pedig rendszeresen meghaladja az évi harmincat. Orvosaink közül kilencen rendelkeznek tudományos fokozattal. Ami pedig a szakdolgozókat illeti, az egyre növekvő számú főiskolai végzettséggel rendelkező ápolónő közül egyre többen jelentkeznek egyetemi képzésre. A kórház munkatársai büszkék intézetükre és egymás sikereire, hálásak a mindenkori kórházvezetésnek a kapott lehetőségekért. Az orvosi könyvtár 2002-ben Délkelet-Magyarország három megyére kiterjedő konferenciát szervezett, amelyre ezúttal a közművelődési könyvtárakban dolgozó kollégák is meghívást kaptak. Bemutatásra került a könyvtár honlapja, amelyen olvasható annak története, állományi adatai, használati szabályzata, szolgáltatásai. A tételes felsorolásból tájékozódni lehet az előfizetett hazai és külföldi folyóiratokról. Lehetőség van a honlap segítségével közvetlen könyvtárközi kölcsönzésre, e- mail küldésére. A hazai, éskülföldi szakirodalom elérését szolgáló internetes címek végtelen tárháza érhető el használatával. A kollégák részére szóló bemutató azt a célt szolgálta, hogy saját könyvtáraikban az ismereteket továbbadhassák olvasóiknak, lehetőséget adva arra, hogy minél többen: a saját településükön, munkahelyükön vagy otthonukban kereshessék meg a tanulmányaikhoz szükséges információkat, ne kelljen utazniuk. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium élen jár az információs társadalom megvalósításában. Ezúttal olyan telematikai pályázat kiírására került sor, amelyből nem zárták ki a kórházak könyvtárait sem. így történt, hogy a már meglévő 3 könyvtári számítógép mellé további 2 internetes kapcsolattal rendelkező számítógépet és egy multifunkciós nyomtatót sikerült nyerni. Ezeken a számítógépeken, a www.emagyarorszag.hu portálján jól áttekinthető, szisztematikusan felépített, közösségi jellegű információk témaorientált keresésével egy új szolgáltatás valósul meg, amely reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy a tudásgazdagságból tudásgazdaság legyen. Változó világunkban, változó feltételek mellett, az új feladatoknak megfelelve szolgálják a könyvtárak szűkebb,.s tágabb környezetük fejlődését. KIS-PÁL SÁNDORNÉ KÖNYVTÁRVEZETŐ DOLGOZÓK A KÖNYVTÁRBAN Dr. Jankó Mária: 1955-1966 könyvtáros Tímár Veronika: 1966-1968 könyvtárvezető Bánlaki Éva: 1966-1975 1968-tól könyvtárvezető Kis-Pál Sándorné (Fülöp Erika): Kárpáti Zoltánné (Tölgyesi Ágnes): 1969-1975-től 1975könyvtárvezető könyvtáros Szabóné Bohus Márta: 1987-1998 könyvtáros Dr. Márki-Zayné Fazekas Mónika: 1998könyvtáros (Egy kivételt mégis kell tenni a felsorolásban: Juhász Richárd helyettesként dolgozott ugyan, de a könyvtár honlapjának elkészítése miatt a neve feltétlenül megemlítést érdemel.) Adatok a 2003. évi statisztika alapján A könyvtár beiratkozott olvasóinak a száma: Könyvtárhasználat száma: 1050 2520 alkalom. Kölcsönzött dokumentumok száma: 2071 Könyvtárközi kölcsönzés: 2303 esetben. Bekötött könyvtári egységek száma: 21 963 db Előfizetett kurrens folyóiratok száma: 130 cím. Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testüle Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu E-rnail: hospital@pandy.hu ■
