Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-14 / 112. szám
SARKADRÓL DIÓHÉJBAN. A település lélekszáma: 11 ezer 235. Ebből cigány etnikumhoz tartozónak 550-en vallották magukat, román nemzetiségűnek 22-en. A lakosság többi része magyar. Vallási hovatartozás tekintetében a lakosság 80 százaléka református, 1500 római katolikusról tudni. Evangélikus gyülekezet, kis létszámú baptista, szombatista, illetve adventista felekezet is létezik a településen. 6. OLDAL - 2004. MÁJUS 14., PÉNTEK Templom, amelynek nem látni masát Vélemények röviden Tóth Imre, Sarkad város polgármestere: „A tornya mellett nyolc fiatornyos belvárosi református templom Sarkad város szimbóluma. Nem véletlen, hogy a díszpolgári címmel együtt járó emlékplakettet e templomtorony mása díszíti. Isten-, illetve a városháza egymásra néz, s ez a hétköznapokban is erkölcsi tartást kölcsönöz." Futó Zoltán, a sarkad-ujteleki református egyházközség lelkipásztora: „E templom a sarkadi reformátusság közös kincseként rámutat arra a lelki örökségre, amit a magyar reformátusság nyújtott és nyújt Európa népeinek.” Szabó István, sarkadi gimnáziumi tanár: „A hajdúvárosi kálvi- nizmus s az itt élő emberek szabadságszere- tetének, tettre készségének, istenszereteté- nek ékes bizonyítéka, példaképe.” Karsai Károly, sarkadi római katolikus akolitus: „A belvárosi református templom a város jelképe, de a helyi reformátusság erőteljes svájci kötődésének is szimbóluma.” A SARKAD BELVÁROSI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG VAGYOHA (EZER FORINTBAN): 1991 105 860 1995 157 071 2000 206 560 2002 282 650 A SARKAD BELVÁROSI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG hívei létszámának alakulása: 1985 2750 1990 3000 1995 3200 2000 3500 2004 3700 ács mester által rövid idő alatt elkészíttetvén, s az Aradon egészen újból öntetett 3 harang, vaspálya ekkor még nem lévén, Ölyüs István, Szegedi János és Buzi András polgártársak által hazaszállíttatván, a toronyba felhuzatott, s érez hangjaikkal a gyülekezetei az Isten tisztelet helyére - mely ekkor szabad ég alatt, 2 évig a lelkészlak udvarán tartatott - egybe hívták.” A falsarkok előtt pilaszterek futnak fel a toronytörzset lezáró órapárkányig, melyben óra van. A 14X40 méteres belső térben sík, vakolt mennyezet, két nagyméretű fa karzat és 1200 ülőhely van. A szószéket a koronával és a Mózes- székkel együtt Czigler György pesti asztalosmester készítette 1869-ben. A Mó- zes-székkel egybeépített szószék rejtett feljáróval készült, díszesen aranyozott, koronája alul csipkézett, tetején pelikánnal ékesített. A templom két- manuálos orgonáját Rieger Ottó építette 1912-ben, huszonöt változattal. A 2003-ban felújított padok 1880- ban készültek. Jelenlegi három harangja közül a 802, illetve 460 kilogrammosat 1922-ben Szle-zák László budapesti mester öntötte, a 134 kilós 1905-ben Hőnig Frigyes műhelyében Aradon született. ■ A linzi torony 1880-ban leégett, ma már egyedülálló a világon. Kalmár János lelkipásztor — A templom egyedülállósága okán mindenképpen érdemes a hozomány címre, de biztos vagyok benne, hogy az egyházközség révén is gyarapszik a közösség, ugyanis a keresztyén, európai kultúra felettébb értékes része a sarkadi, s hála az Úrnak, lelki és materiális javakban egyaránt épült, gyarapodott a Sarkad Belvárosi Református Egyházközség - tu■■P datta elöljáróban Kalmár János le! kipásztor. Kalmár János szavaiból kiderült: folyamatos felvilágosító és nevelő célzatú lelki segítő szolgálatot teljesítenek az iskolákban, óvodákban, s az utóbbi időben a fiatalabb korosztály is vállalja keresztyén életvitelét. A lelkipásztor szolgálati ideje alatt a parókia, illetve a templom teljes felújítását is elvégezték Sarkadon. AZ EGYHÁZKÖZSÉG LELKÉSZEI Szelek György (1765-1767)* Tóth István (1767-1769) Szalontai István (1769-1773) Hélyi Ferenc (1774—1784) Tordas Illés János (1785-1798) Székács Mihály (1799-1808) Szikszai József (1809-1821) Fekete József (1822-1823) Veress Ferenc (1823-1849) Osváth Imre (1850-1892) Balogh Ambrus (1893-1932) Vitéz Leel-Őssy Árpád (1933-1953) Sarkadi Nagy Pál (1953-1967) Molnár Mihály (1967-1982) Thamó Béla (1982-1991) Kalmár János fi 991Sarkad város önkormányzatának képviselő testülete az európai kultúra gazdagításához hozományként — Kónya Sándor világhírű operaénekes életműve, illetve a Körösök völgyéről készített rövidfilm mellett — a kilenctornyú belvárosi református templom épületét ajánlotta. Sarkad neve a pápai tizedjegyzékekben - Gargad, Garkad formában - már 1108 után felmerül, s „papja 1332-37 között évi tizennégy-tizenöt garas pápai tizedet fizetett”. Néhány évszázad - egyháztörténeti szempontból is viharos - történésein átlépve megtudjuk: „A hajdani ősi egyház helyén áll a mai református templom, mely 1700 körül épült, 1866-ban azonban leégett, és két évvel A templom mennyezeti dísze - később újra felépí- Lukács evangéliumát idézve - tették.” (Borovsz- az újraépítésnek állít emléket, ky) Maradván még a tűzvész tényénél, hívjuk segítségül az immáron Kalmár János szolgálata alatt a templomtorony teljes újjáépítése során 1994-ben előkerült, 1880. június 20-án keltezett Emlékiratot. Ebből ugyanis kiviláglik, hogy: „Sarkad városa népére nézve, sajnosán emlékezetes az 1866-ik évi május hava 1. napja déli 12 órája, mivel ekkor ütött ki dúló vihar közepette a nagy tűzvész, mely több lakosok házaival a reformált gyülekezet templomát s szépen díszlő tornyait is lángok martalékává tette”. A tűzvészben 73 házzal együtt égett le a fatorony. „...Későbben a templom sok nemes keblű honfiak és leányok könyör adományából, s külföldiek gyámolításából az 1868-ik évben a kor kívánalmainak megfelelőleg díszesen felépült...”, s az újjáépítés mestere Veres Károly nagyszalontai építész volt Csaba Jánossal együtt. S azidőben „... kegyelmesen uralkodott I. Ferencz József őcsászári, királyi, apostoli felsége. A Sarkadi uradalom örökös birtokosa jelenleg gróf Almásy Kálmán úr, tiszttartó Márki János úr”, s „... a torony építésének idején az atyafiak Linz- be szekereztek, hogy az ott katonáskodó sarkadiak által feldicsért linzi templomtorony mintájára építsék meg a sarkadi templomtornyot. A tervrajzokat megkapták, és így építették fel a nyolc fiatomyos templomtornyot”. A linzi torony 1880-ban a lángok martalékává vált, így a sarkadiak igen büszkék arra, hogy a toronysisak két szintjén négy-négy fiatoronnyal - 44 méter magas nyugati homlokzati toronnyal - ékesített templomuk egyedülálló a vilá- gon.Ugyancsak az Emlékiratból derül ki: „E nagy szerencsétlenség után a torony kőfalának lépcsőzete id. Kesztyűs János A sarkadi belvárosi református templom kétmanuálos orgonáját Rieger Ottó építette 1912-ben, huszonöt változattal. A szószéket a koronával és a Mózesszékkel Czigler György pesti asztalosmester készítette. "Zárójelben: a lelkészek sarkadi szolgálattel- jesitésének ideje ________________ Az oldalt szerkesztette: Both Imre. Fotó: Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter. 2004_________487 560 Me gszerették az ATI termékeit Zsinórban, immáron hetedik, Sarkadon — a Szalontai út 42. szám alatt, a volt Rakéta épületében — második mintaboltját nyitotta meg nemrégiben a megyeszerte minőségi termékeiről ismert és elismert békéscsabai ATI sütőüzem. Szlogenjüket már betéve tudja Sarkad apraja-nagyja, hiszen az óvodástól az aggastyánig, mindenki tisztában van azzal, hogy: „Ha megízleli, megszereti!” Kiváló minőségű termékeiket megszeretni már csak azért sem nehéz, ugyanis az ATI sütőüzem a piaci áraknál lényegesen kedvezőbb áron biztosítja a sarkadiaknak a mindennapi kenyerét, s a finompékárut. Lapunk egy korábbi számában abban sem tévedtünk, miszerint a nyitás apropóján rendkívüli akciókkal kényezteti el a vásárlóközönséget az ATI bt. Ottjártunkkor erről magunk is meggyőződtünk! Érdemes az ATI Sütőüzem mintaboltjaiban vásárolni, hiszen mindenben a kiváló minőség és az alacsony ár jellemzi az üzleteket. Felvételünkön jobbról Molnár Melinda, a 7. számú mintabolt vezetője. ____________________y l M űszaki kereskedés Keresse üzletünket 6YULÁN a piacnál m es mm Jt m mse r m WW M Május középétől a Szt István téren Háztartási készülékek VERHETETLEN áron! Hitel lehetőség! Gyulai üzletünkben Gyula, Bajza u. 5. színes és fekete 30/555-8140 fénymásolás es nyomtátás!
