Békés Megyei Hírlap, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-05 / 80. szám

4. OLDAL - 2004. ÁPRILIS 5., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP Torontóban veheti át a rubin diplomáját... Megkérdeztük olvasóinkat A parlamenti létszámcsökkentésről Kilencvenegy éves korában lett kanadai állampolgár az örökifjú pedagógus Ritkán adatik meg egy krónikás életében, hogy két olyan pedagó­gussal is találkozhatott, akik be­töltötték 90. életévüket és jó egészségi, szellemi állapotban tölthetik napjaikat. Egyikükkel Békéscsabán volt szerencsém be­szélgetni. Róla, Réthy Dezsőnéről már olvashattak lapunkban. Az alábbiakban dr. Bereczki Lajosné született Palotai Katalin a beszél­getőpartnerein, akivel Torontóban idézzük a múltat. Kan Ada—T orontó A 92. évében járó Kató néni a kanadai nagyváros egy kellemes apartmanban él. Bámulatos szellemi frissességben és korához képest jó fizikai állapotban találom. Talán 40 éve is van annak, hogy ismerem őt. Azóta nem láttam, amióta Kanadában él. Alig-alig válto­zott. Hellyel kínál és kérdeznem sem kell, szívesen osztja meg életének tör­ténetét az olvasókkal.- Tudtad, hogy gyulai vagyok? 1912. november 25-én ott születtem. A gyökerek viszont máshonnan ered­nek. A nagyszüleim ugyanis Ausztriá­ból jöttek Magyarországra. Újpesten kötöttek házasságot, majd Fiumében éltek. Édesapám ott végezte az első elemit, olaszul. Jobban beszélte, mint a magyart. A középiskoláit és a mű­egyetemet Pesten végezte. Édes­anyám, Vincze Rózsika, sarkadi lány volt, s jövendőbelijével, aki kotrógép­felügyelőként dolgozott a Körösökön, Szanazugban ismerkedett meg 1909- ben. Egy év múlva édesapám feleségül vette a szép sarkadi lányt, s egy időre Gyulára költöztek. Egy év múlva, 1910-ben Feri bátyám, két év múlva én jöttem a világra, hogy boldogságot hozzunk az életükbe. 1914-ben köl­töztünk Békésre, a Körös partjára, há­rom kilométerre a település központ­jától. Apa ugyanis ott kapott állást, a szivattyútelep főgépésze lett. 191,9- ben kerültem az első osztályba. Jó azokra az estékre gondolni, amikor összeült a család a kályha sugárzó fé­nye mellett, s hallgattuk édesanyámat, aki boldog lánykoráról, olvasmányairól beszélt. Apánk a halász- és va­dászélményeit idézte, nagyanyám pedig tündér­meséket mondott. Az elemi iskola befeje­zése után a Szegedi Kis István főgimnáziumba Írattak be a szüleim. Nagy szigorúságba csöp­pentem. Tanár és diák között három lépés a távolság, a lányok mellett fel­ügyelőnő volt, aki arra vigyázott, hogy egy szót se szólhassunk a szünetben a fiúkhoz. Jelesen érettségiztem, s Sze­ged után a kisvárdai tanítóképző kö­vetkezett. Felvettek a Szent Orsolya zárda ötödik évfolyamába. Önállósá­gunk nem volt, utcára egyedül ki sem mehettünk. Érdekes, így utólag visz- szaemlékezve, mégis nagyon jól érez­tem ott magam. Imádtuk a magyarta­nárnőt, dr. Radics Jolánt, aki úgy Kellemes apartmanban él a Békésről Torontóba költözött dr. Bereczky Lajosné. kezdte a költőóriás bemutatását: „Most Ady Endréről fogok beszélni, mit és hogyan mondjak róla, nem tu­dom, a zárda hófehér falai elbírják az emberi gyengeségeit?” 1933'-ban kaptam meg a diplomá­mat. Békésen főleg pedagógus baráta­im, ismerőseim voltak, akikkel min­den hónap első szombatján összejöt­Névjegy Palotai Katalin a népiskolai tanítói oklevelet 1933. június 24-én kapta meg Kisvárdán, 137/1933-as iktatószám alatt. Utolsó munkahelye a Békési Kisegítő Iskolában volt 1977-78 között. 1995 óta Kanadában, Torontóban él. Két unokája és négy dédunokája kényezteti a jó humorú, kedves, idős hölgyet. tünk egy kis diskurzusra, szórakozás­ra. Itt ismertem meg későbbi férjemet, dr. Bereczky Lajos ügyvédjelöltet. Azt hiszem, ahogyan meglátott, az első pillanatban belém szeretett. Hőssze­relmes volt, mint tartalékos katona ló­háton, egyenruhában jött a házunk­hoz, hogy a cigánybandával elhúzássá a népszerű dalt: „Csak egy kislány van a világon”. 1939 áprilisában ösz- szeházasodtunk. 1940-ben született kislányom, Ildikó. Ekkor a férjem to­vábbszolgáló katona volt, sokszor azt sem tudtam hova helyezik. 1941-ben Nagyváradra nevezték ki járásbírósági titkárnak. Ebben az évben született Zoltán fiunk. Váradon egy szép évet töltöttünk. Bejáratosak voltunk az új- ságíróklubba, ahol Ady Endre is sok­szor megfordult. Azután Nagybánya következett, ahol a férjem járásbíró lett. Ez a város is gyönyörű volt, nem véletlen, hogy itt létesült a festőiskola. Véget értek a szép erdélyi évek, s az uram 1944-ben a szeghalmi járás- bíróság elnöke lett. 1948-ban egy évig helyettesítettem a gimnáziumban a latintanárt, és 1949-ben megkaptam a kinevezést egy elhagyatott tanyára, otthonunktól 15 ki­lométerre, ahol 1-től 8. osz­tályosig tanítottam a gyerekeket. A szolgálati lakásom egy háromszor há­rom méter, cement aljú kis helyiség­ből állt, amelyben mindössze egy szalmazsák, lámpa és lavór volt. Az élethez legszükségesebb dolgokat bi­ciklivel hordtam ki. Férjemet 1949- ben ok nélkül nyugdíjazták, mert nem lépett be a pártba. Ekkor saját kéré­semre áthelyeztek egy másik tanyára Nagyhagymásra. Itt már elfogadható lakást kaptunk, de a község nyolc ki­lométerre volt az iskolától. A férjem közben a jogi diplomájával Sztálin- városban kubikolt. Egy év után sike­rült Gyomán elhelyezkednie a földren­dezési hivatalban. Eközben Békésre helyeztek a legré­gibb iskola kollégiumába. Emlékszem jól egy szorgalmas, okos, csendes, szőke kisfiúra, akit minden érdekelt. Ő volt Pataki Pisti, aki most, ha jól tu­dom, Békés város polgármestere. 1957-ben meghalt a férjem. Egye­dül maradtunk, mi hárman. Talán még szorosabb lett gyerekeimmel a kapcsolatunk. Ildikó 1958-ban, Zoli 1959-ben érettségizett. Zolit azonnal felvették az orvosi egyetemre, pedig semmilyen protekciója nem volt. Kis­lányom férjhez ment és magánúton szerezte meg a tanítói oklevelet. 1969- ben nyugdíjaztak. Nem tudtam abba­hagyni a tanítást. Tarhoson, Békésen, majd Orosiban oktattam egy állami gazdasági iskolában, 70 kilométerre az otthonomtól. Mégis kellemes él­ményeim fűződnek ehhez a kis tele­püléshez. Szorgalmas, szófogadó, ta­nulni vágyó gyerekeket oktathattam. 1976-ban bezárták az iskolát. Vésztő­re kerültem egy kisegítő iskolába. Fi­úk, lányok együtt, 12-15 évesen. Va­lamennyien értelmileg fogyatékosok voltak. Ezt már lelkileg nagyon nehe­zen viseltem, és ekkor letettem a lan­tot. Volt időm olvasni, kézimunkázni, és végre utazhattam. Európa csaknem valamennyi országában jártam. 1980- ban lányom kikerült Kanadába a ki­sebbik unokámmal. A nagyobbik, Andrea Szegeden végezte a jogot, majd 1986-ban férjhez ment egy ka­nadai magyarhoz. Ugyanebben az év­ben kisebbik unokám, Krisztina felvé­telt nyert a budapesti orvosi egyetem­re, ahol 1991-ben végzett. Nagyon büszke vagyok rájuk. Ő is férjhez ment és szintén Kanadába került. Ek­kor történt velem életem legnagyobb tragédiája. Meghalt a fiam. S hogy ezt a borzalmat elviseljem, a lányom el­vitt magához Kanadába. A nagyobbik unokámnak ekkor már két gyereke volt, így a dédunokáim segítettek ab­ban, hogy valahogy túléljem a fájdal­mamat. 1995-től élek távol a hazám­tól. Ahogy látod, jó helyen vagyok itt, a Rákóczi-villában, ahol többségében idős magyarok élnek. A társalgóban beszélgetünk, sakkozunk, kártyá­zunk, minden héten magyar filmet nézünk. Közel van a magyarház, oda meg azért járok át, hogy jó előadáso­kat hallgassak. Élvezem a négy déd­unokám szeretetét, akik okosak, jól neveltek, kedvesek és természetesen magyarul is beszélnek. Az elmúlt év­ben lettem kanadai állampolgár. Ál­momban sokszor otthon vagyok. Já­rom Békés utcáit. De hálás vagyok a befogadó hazámnak is... A közelmúltban találkoztam a ma­gyar oktatásügyi államtitkárral, aki itt­léte alkalmával megígérte, hogy intéz­kedni fog, hogy megkapjam a rubin diplomámat. Úgy tudom, hogy ebben a torontói magyar konzul is segít­ségemre lesz. BÉLA VALI Bagdi Lajosné, 56 éves, geszti nyu­galmazott vendéglátós:- Természetesen hallottam a miniszterelnök kezdeményezésé­ről, s a magam részéről teljes mér­tékig egyetértek azzal, hogy ki­sebb létszámú parlament is ele­gendő lenne. Azért fölösleges fel­markolni havi több százezer forintot, hogy egy­mást szapulják - tisztelet a kivételnek -, s ne az ország dolgaival törődjenek. Akár azt is meg mer­ném kockáztatni, hogy jó pár hónapig minimál­bérért kellene dolgoztatni őket. Kíváncsi lennék, akkor is ennyire ragaszkodnának-e a mandátu­mukhoz. Mohácsi Győző, 51 éves, berek- böszörményi vállalkozó:- Meglátásom szerint akár még kétszáz alá is lehetne süllyeszteni a parlament létszámát, bőven elég lenne, ha annyian cirkuszolnának jó pénzért a parlamentben. Mi meg mit kapunk? Nyugdíjemelés semmi, az energiaárak folyamatosan emelked­nek, s a vállalkozókat sújtó terhek, közterhek sem csökkennek. A kisebb létszámból eredően szép summát meg lehetne takarítani, s lenne öt­letem, hogy mi mindenre lehetne költeni ezen összeget. Takács Mihályné, 60 éves, vész­tői nyugdíjas:- Nagyon is egyetértek a kisebb létszámú parlament ötletével. Nem kell ide több mint három­százötven országgyűlési képvise­lő. Minek? Persze azt is látom és átlátom, hogy minden bizonnyal ez a dolog elsikkad a szólamok szintjén. Némileg sarkítva a helyzetet, adott esetben önmaguk ellen kellene törvényt módosítaniuk az országgyűlési képviselőknek. Ez meg, ismerve az aktuális poli­tikai közhangulatot, teljesen elképzelhetetlen számomra. Borsos Györgyné, 67 éves, békés­csabai nyugdíjas:- Én azt tudom, hogy nem jö­vök ki a nyugdíjamból. Pedig har­mincöt esztendeig kőkeményen dolgoztam, s hónap elején össze­sen 49 ezer forinttal csönget a pos­tás. Ezért is joggal vetem fel a kér­dést, hogy miért keresnek az országgyűlési képvi­selők, a hétköznapi ember számára mindenkép­pen mesés összegeket? Miért ülnek annyian a par­lamentben, ha nem halad előre az ország szekere? Meglátásom szerint bőven elég lenne 200 ország- gyűlési képviselő. b. i. ________________________________D-FOTÓ: VERESS ERZSI Tö bb állást kínálnak Idén márciusban Békés megyében hatszázzal csökkent a munkanélküliek száma. A javulást a munkaügyi szakemberek a mezőgazdaságban, az építőiparban és a vendéglátásban megkezdődött szezonális munkák javára írják. A Békés Megyei Munkaügyi Központban na­pokban tartott sajtótájékoztatón dr. Nagy Ágnes igazgató a foglalkoztatás javulásáról számolt be. A múlt hónapban 2000-ről 2700-ra nőtt az üres állá­sok száma. A munkanélküliségi ráta 13 százalék­ról 12,6 százalékra mérséklődött. A munkaügyi központ arra számít, ez a tendencia tovább folyta­tódik. _______________________________ m Kis hírek Békés megyéből ALMÁSKAMARÁS. (1) Az almás kamarási önkormányzat a napokban pályázatot nyújt be — a megyei terü­letfejlesztés tanács kiírása alapján — a céljellegű decentralizált támogatásra a napköziotthonos konyha felújításá­ra. A mintegy 5 millió forintos beru­házás a törvény által előírt HACCP minőségbiztosítási rendszer kiépíté­sét célozza. BATTONYA. (ke) A helyi taekwon-do szakosztály kérelmével is foglalkozott a battonyai képviselő-testület a leg­utóbbi soros ülésén. A sportolók kér­ték, hogy a képviselő-testület biztosít­son számukra is ingyenes teremhasz­nálati lehetőséget (jelenleg a gimnázi­um tornatermében edzenek). A testü­let úgy döntött, nyáron megoldják a küzdősport szakosztály végleges el­helyezését, addig pedig méltányolják a kérésüket. BÉKÉS, (a) A helyi képviselő-testü­let Békésen a bűnmegelőzési prog­ram feladatainak végrehajtásához százezer forintos támogatást szava­zott meg a hajléktalanszálló javára, ahol a krízishelyzetben lévő család­tagok legfeljebb egy hétig tartózkod­hatnak. BÉKÉSCSABA, (y) A ruhaipari és iparművészeti szakképző iskolában nemcsak a textilekre, az irodalomra is nagy figyelmet fordítanak. Nemrég a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című művét elemezte a diákokkal együtt Fenyödi György, Kertész Imre- kutató, vendégtanár. BÉKÉSCSABA, (y) A madarak és a fák, valamint az egészségügyi vi­lágnap alkalmából pénteken az Ál­lami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat (ÁNTSZ) megyei in­tézete és a Körös-Maros Nemzeti Park képviselői a békéscsabai 9. Számú Általános Iskola tanulói se­gítségével fát ültettek a Tessedik Sá­muel főiskola gazdasági kara előtti Millennium emlékparkban. Az ülte­tés hagyománya több évre nyúlik vissza. BÉKÉSCSABA, (y) A Munkácsy Mi­hály Múzeumban Békéscsabán jelen­leg négy állandó tárlat látogatható: a Munkácsy-emlékszoba, a Pro Natura természettudományi, a Jurták népe régészeti és az Azonosság, másság, sokszínűség néprajzi-történeti kiállí­tás. DOBOZ, (b) A dobozi Petőfi Hor­gászegyesület tavaly összesen 180 tagot regisztrált. Ebből felnőtt 119, ifjúsági és kedvezményezett 13, gyermek 40 horgász. Az elmúlt esz­tendőben nyolcán létesítettek tagsá­gi jogviszonyt a horgászegyesület­nél. DOBOZ, (b) A település megmére­tik a regionális operatív program pályázaton, s 60 millió 5 ezer 272 forint bruttó bekerülési költségből két tornaszobával szeretné bővíte­ni a tagóvoda-épületeket. Kedvező elbírálás esetén 57 millió 5 ezer fo­rint pályázati összeggel, illetve 3 millió saját forr is felhasználásával teremtik meg a beruházás költsé­geit. ECSEGFALVA. (i) Az utóbbi idő­szakban jelentősen gyarapodott az ecsegfalvi önkormányzat vagyona. Ma a település 507 millió 724 ezer fo­rint ingatlanvagyonnal rendelkezik. Ez az előző évhez képest 216,5 száza­lékos növekedést jelent. Az emelke­dés azért ilyen magas, mert a községi vagyont a kormányrendeletnek meg­felelően most aktualizálták. GYULA, (ö) A Gyula-napok után, áp­rilis 19-étől május végéig nem látogat­ható a gyulai várban a torony és a gyi- lokjáró sem. Az átmeneti bezárásra a vár felújítása miatt van szükség. Ez­alatt felújítják az említett várrészek elektromos berendezéseit, elvégzik a festést. A vár felújítása tavaly október 28-án kezdődött meg, melyre össze­sen 600 millió forintot lehet fordítani. Az összeg felét a gyulai önkormány­zat pályázaton nyerte el. GYULA, (ö) A gyulai önkormányzat tájékoztatót jelentetett meg az általa fenntartott általános iskolák 2004- 2005-ös tanévre szóló kínálatáról. Az önkormányzat az iskolaajánlóval próbálja segíteni a választást. A vá­rosban önkormányzati fenntartású az 1-es Számú Általános Iskola, az 5-ös Számú Általános Iskola, a Nicolae Balcescu Gimnázium és Ál­talános Iskola, a Bay Zoltán Általá­nos Iskola, a Dürer Albert Általános Iskola és az Implom József Általá­nos Iskola. GYULA, (ö) A Gyulai Római Katoli­kus Egyházközség május 27-étől 29- éig autóbuszos zarándoklatot szervez a csíksomlyói búcsúba. Az útvonal: Gyulafehérvár—Segesvár—Székely- udvarhely—Tusnád—Kézdivásárhely— Ojtozi-szoros—Gelence-Korond— Csíksomlyó-Csíkszereda- Marosvásárhely-Kolozsvár- Nagyvárad. A zarándoklatra a gyulai plébánián lehet jelentkezni. KASZAPER. (1) A kaszaperi önkor­mányzat döntött a Belügyminisztéri­um által kiírt pályázatról, mely a he­lyi bűnmegelőzés önkéntes önvédel­mi tevékenységének támogatását cé­lozza. A polgárőrség eszközeinek és felszereléseinek bővítésére 2 millió forint támogatást kért a település, melyhez a szükséges saját erőt a tes­tület felvállalta. KEVERMES. (ke) Az önkormányzat és intézményei 2003. évi pénzmarad­ványa 14 millió 576 ezer forint Kevermesen. A település különböző gazdasági társaságokban való részese­dése az elmúlt esztendőben nem vál­tozott, négy társaságban egyenként 100 ezer forint értékű részesedéssel rendelkezik a falu. MAGYARBÁNHEGYES. (1) A magyarbánhegyesi ÁMK sikeres pályázatot nyújtott be a hírközlési minisztériumhoz az eMagyarország című informatikai bázis kiépítésére. A támogatás szerint 2 korszerű, internetezésre alkalmas számítógépet, kártyaol­vasót, szoftvereket, egy multifunk­cionális nyomtatót kap a telepü­lés. Az internet-hozzáférés a mű­velődési házban júliustól minden­ki számára ingyenesen elérhető lesz. MEDGYESEGYHÁZA. (ke) A medgyesegyházi képviselő-testület március 30-án egyperces néma gyász- szál adózott Szenteczki Lajos emléké­nek, aki 1990 és 1994 között, az első önkormányzati ciklusban az akkori képviselő-testület tagja volt. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom