Békés Megyei Hírlap, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-22 / 94. szám
MEZŐ H E GYES 2004. ÁPRIUS 22., CSÜTÖRTÖK —11. OLDAL Jubileumi programok A mezőhegyesi Szent György- napi fesztivál szervezői egy hagyományteremtő, regionális összművészeti fesztivált szeretnének létrehozni, mely a mezőhegyesi Szent György-kultusz- hoz, s ezúttal a város 15 éves évfordulójához kapcsolódik. Szeretettel várnak mindenkit a hétvégi négynapos ünnepségre. Április 22., csütörtök 14.30 Sárkánykészítés és - eregetés. 15.00 Az óvodások és általános iskolások körében meghirdetett képzőművészeti és irodalmi pályázatok eredményhirdetése, díjazása, bemutatása. 17.00 A városi helytörténeti gyűjtemény új, állandó és ideiglenes kiállításának megnyitója. A szegény ember élete című néprajzi, helytörténeti kiállítás. A mezőhegyesi Petőfi Sándor úttörőcsapat története helytörténeti, valamint a számítógép története technikatörténeti bemutatója. Rendezők: Balanyi Miklós, Jariovszki László, Tarkó Gábor. Helyszín: Szent György tér 1. Április 23., péntek 13.00 Honismereti vetélkedő a múltról, jelenről általános iskolásoknak. Szervező: Maczák Andrásné. 15.30 Molnár Éva ötvösművész kiállításának megnyitója Ékszerek és színházi díszletek címmel. 16.00 Ünnepi díszülés Mezőhegyes várossá avatásának 15. évfordulójára. Köszöntőt mond: Varga Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, Sebők Antal polgár- mester. 17.00 Operettgála mezőhegyesi származású művészekkel. Fellépnek: Laczó András, Sás Péter, Lesznyák Katalin és vendégként Gregor József. 19.00 Díszvacsora a Centrál étteremben. 19.00 Koncertek: mezőhegyesi NITRO, szegedi Salvus, Dystopia és Paindrift zenekarok. A műsorok többségének helyszíne a József Attila Általános Művelődési Központ épülete és előtere. A részvétel ingyenes. B Az oldal a Mezőhegyesi Ön- kormányzat támogatásával készült. Szerkesztő: Halasi Mária, telefon: 68/381-954. Fotó: Lehoczky Péter. Hirdetési tanácsadó: Kmetykóné Molnár Márta. Tizenöt éve város Mezőhegyes Kedves Olvasók, Vendégeink! Mezőhegyes város ebben az esztendőben két évfordulót ünnepel. Éppen 220 éve írta alá II. József császár a település újkori történetének alapdokumentumát, miszerint a mezőhegyesi pusztán létrehozta a lótenyésztés érdekében azt a ménesbirtokot, melyből később maga a város is kialakult. A települést 1989-ben nyilvánították várossá. A képviselő-testület úgy határozott, hogy a második alkalommal megrendezett Szent György-na- pi fesztivál keretei között ünnepli meg az évfordulókat. Visszapillantásra késztet bennünket az alkalom. Annak számbavételére, hogy mi minden történt velünk, bennünk és általunk ez idő alatt. Látványos fejlődés, hosszan tartó stagnálás, a megszűnés lidérce és az újjáéledés öröme mindmind jelen volt történelmünkben. A pusztából világhírű ménes, a végeláthatatlan rónaságból világszínvonalú mezőgazdaság, s a semmiből szeszgyárak, kendergyár, cukorgyár lett. A népte- len ürességből szebbnél szebb parkokkal, épületekkel tarkított kisváros fejlődött. Itt és most van helye elődeinknek köszönetét mondani és fejet hajtani mindazért a fáradozásért, mindennapi munkáért, mellyel hozzájárultak városunk fejlődéséhez. Bizony nem kis utat tettünk meg. Büszkeséggel tölt el bennünket az a tény, hogy a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild-éremmel tüntette ki településünket, első és ez idáig egyetlenként, mint nagyközséget. Kevesen tudják, hogy városunkra egyedülálló településszerkezet is jellemző. A városközponttól 8-12 kilométeres távolságra úgynevezett majorságok találhatók, amelyekben a mai napig is a lakosságjelentős része lakik és él. Tisztelt Olvasók! Ne vegyék zokon, ha elfogult vagyok, amikor azt mondom, hogy városunk egy unikum, egy olyan település, melynek szépsége sokakat megérint és fogva tart. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, kérem, fogadják el invitálásomat a 15 éves évfordulóra és a Szerű György-napi fesztiválra, hogy megtapasztalhassák, nem túloztam. Városunkban mintegy 50 műemlék található, parkjainkban több százéves fák, a Ménesbirtok lovardáiban szebbnél szebb paripák. A település határában a Ménesbirtok Rt. munkája nyomán Közép-Európa legnagyobb öntözött területeit láthatjuk. Az sem véletlen, hogy a Ménesbirtok történelmi központja a világörökségi várományosi listán található. Az ünnep alkalmából olyan programokat igyekeztünk összeállítani, amelyek a gyermekeknek és felnőtteknek is ki- kapcsolódásra, felhőtlen szórakozásra adnak lehetőséget. Kérem, látogassanak el városunkba, és kívánom, hogy érezzék jól magukat! SEBŐK ANTAL MEZŐHEGYES POLGÁRMESTERE A KULTÚRA KÖZPONTJA. A József Attila Általános Művelődési Központ sokoldalú intézményrendszer, az oktatás és kultúra központja, innen irányítják a fesztivált is. Az ÁMK 2003-ban ünnepelte 20 éves évfordulóját. __________________________1 II . Szent György-napi fesztivál, évfordulóval Április 24., szombat 8.30 Gránictúra kerékpárral Mezőhegyes majorjaiban. Indulás az ÁMK elől. 9.00 Szomszédvár Kupa kispályás labdarúgótorna. 9.00 Kézműves foglalkozás gyerekeknek (fűbaba, sókerámia, szabadtéri kovácsolás, origami, termésbáb, testfestés) 9.00-10.00 Jimmy Bohóc (Berta János, Békéscsaba) bohóctréfái, bábjáték, arcfestés, lufihajtogatás. 10.00 Lovasbemutató Szalai János és tanítványai közreműködésével. 11.30 Lovaglási és kocsizási lehetőség a résztvevőknek. 14.00 Toronymászás és falmászás Mucsi Balázs ipari alpinista vezetésével. Helyszíne a központi magtár, a volt cukorgyár depója. 15.00 Vitéz László és a Csodamalom című bábelőadás. 16.00—17.30 Kígyó és Daru önvédelmi szakosztály és mezőhegyesi taekwon-do bemutató. 17.30 Alapfokú Művészeti Iskola fúvószenekara, a mazsorett- és moderntánc-csoportok bemutatója. 19.00 Bagi Iván és Nacsa Olivér kabaréja. 20.00 Apostol együttes fellépése. 22.00 Amnesia diszkó hajnalig. Április 25., vasárnap 10.00 Ünnepi szentmise a Szent György templomban, majd egész napos búcsúi kirakodóvásár. ■ VÁROSKAPU. Mezőhegyes jelképe a Ménesbirtok Rt. reprezentatív központját megnyitó nagy diadalív a Kozma Ferenc utcában. Hild János tervei alapján empire stílusban épült 1807-ben. A lótejet és a feliratot Stremenv Géza szobrász készítette 1984-ben. _l Több cél, közös irányítással A József Attila Általános Művelődési Központ épületét 1982- ben építették Tihanyi Judit tervei alapján. Az ünnepélyes átadása 1983 májusában volt.- Az új komplex intézmény helyt adott 18 tanteremnek, nemzetközi méretű tornacsarnoknak, több- funkciós klubhelyiségeknek, színházteremnek, gyermekkönyvtárnak, illetve tanári és közművelődési színtereknek, irodáknak. Az épület felszereltségében jó lehetőségeket biztosít a gyermek és felnőtt lakosságnak egyaránt. Az egységes munkaügyi és gazdasági irányítás mellett az egyes intézményegységek önállóan végzik szakmai munkájukat, s eközben tevékenységeiket összehangolják — tudtuk meg Soós Attilától, az ÁMK igazgatójától.- Az intézmény öt egységre tagolódik. Az óvodai nevelés két háromcsoportos és egy kétcsoportos óvodában történik, három különálló épületben. Az általános iskolai oktatás három épületben zajlik. Az alsósok két, régebbi épületben, míg a felsősök a központi épületben tanulnak. Részét képezi az enyhén értelmi fogyatékos tanulók képzése is. Az iskolának 530 tanulója van. A harmadik a diákotthoni intézményegység — Mezőhegyes sajátos településszerkezetéből adódóan - 80 külterületi majori diáknak biztosít pedagógiai felügyeletet, szociális ellátást. Ide kapcsolódik a konyha, ahol naponta 500 gyermek és felnőtt étkezik. A közművelődési egység programokat biztosít, tevékenységszervezést végez. Itt kap helyet a kulturális és szabadidős rendezvények, a tömegsport, a civil szervezetek és a felnőttoktatás. Ide kapcsolódik a városi felnőtt és iskolai gyermekkönyvtár. Az intézmény legifjabb egysége az Alapfokú Művészeti Iskola, mely 1994-ben került az ÁMK szervezeti keretébe — fogalmazott Soós Attila, majd az intézmény gazdálkodását, jövőjét így foglalta össze:- Az ÁMK önálló gazdálkodású egység. A működés költségeit — melyek egyre szűkülnek — a gazdasági hivatal koordinálja. Az ÁMK 2003-ban ünnepelte 20 éves évfordulóját. Munkánkat a hagyományokra épülés és az új keresése jellemzi, hisz meg kell felelni a környezetünk megújuló kihívásainak. Ezek a tényezők határozzák meg jövőbeni stratégiánkat is. Fel kell készülnünk a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztésére, a lemaradókkal való fokozott törődésre. Kiemelten kezeljük az informatikai területet, melyhez optimális feltételeket kell biztosítani. Célunk a teleház létrehozása, az eszközök, felszerelések fejlesztése, az épület rekonstrukciója. A gyermeklétszám csökkenése miatt meg kell találnunk a modern, központi épület leghatékonyabb kihasználását. A település egyik kitörési pontja a turisztika, amit elősegítünk a szálláshelyeink által és a programok szervezésével. Május 1-je után az EU határa Mezőhegyes mezsgyéje lesz. Bízom abban — mondta végül Soós Attila —, hogy a település nem határként, hanem hídként szerepel majd a kulturális, turisztikai és gazdasági kapcsolatok építésében. A mazsorett az egyik legnépszerűbb csoport a mezőhegyesi művészeti oktatásban. Talajt adnak a tehetségek kibontakozásához Az 1994-1995-ös tanévet megelőzően a mezőhegyesi Általános Művelődési Központ a működési területein jól prosperált, kivéve a zenei képzést. A battonyai Állami Zeneiskola fiókiskolájaként, utazó tanárokkal valósították meg az oktatást, a felmerülő igényeknél jóval kisebb létszámban. így került sor az Alapfokú Művészeti Iskola létrehozására. Krcsméri Tibor A város történetében a zenei képzés mindig jelentős szerepet játszott (katonazenekar, népzene, amatőr muzsikusok), ezért szembesülve a szülők és gyermekek igényeivel, elkerülhetetlenné vált egy új, magasabb minőséget nyújtó és szélesebb körre kiterjedő képzési forma megszervezése. A képviselő-testület 1994-ben döntött arról, hogy alapfokú művészeti iskolát hoz létre az ÁMK keretein belül. A művészeti iskola első vezetője Riczánné Muzsik Ibolya volt, aki kiváló előkészítő munkát végzett. Tőle vette át az irányítást 1999-ben Krcsméri Tibor, aki jelenleg is az intézményegység vezetője. A képzés négy szakterületen kezdődött. A zeneművészeti tanszak magában foglalja a vonós, az ütős, a gitár, a zongora, a fa- és rézfúvós hangszeres képzést. Ez utóbbi két tanszakból nőtt ki a helyi fúvószenekar. Az alapoktól jutott el a zenekar addig, hogy mára nemcsak a helyi, hanem a körzet rendezvényeinek elismert szereplői, a testvérkapcsolatok révén pedig Erdélyben, Németországban lépnek fel. Az egyéni hangszeres zenében megyei, sőt, országos helyezettekkel büszkélkedhet a város. A táncoktatás körébe tartozik a néptánc, mely népi kultúránk őrzésében, továbbvitelében vállal szerepet. Ide sorolható a mazsorett-csoport működése, amely egyike a legnépszerűbb csoportnak és a 2002-ben szervezett modern tánc képzése, ami új színfoltja az iskolának. A drámajáték, színjátszás a kezdetektől működik. Nem csupán a mozgás- és beszédkultúra fejlesztését célozza, hanem ehhez kapcsolódva a civil szervezeteknek, a város ünnepségeinek adnak magas színvonalú műsort. Végül a legifjabb terület a képzőművészeti tanszak. Kiállítások, dekorációk, bemutatók igazolják a gyerekek fejlődését, miközben a művészetek befogadóivá is válnak. A művészeti iskolának jelenleg 250 tanulója van. Az igazgató elmondta: sikerült egy olyan légkört és tartalmi munkát megteremteni, ahol minden tanuló eljuthat saját képességeinek, lehetőségeinek optimumáig szakmai, érzelmi és erkölcsi területen egyaránt. Neuhaus szerint: „A tehetséget nem lehet teremteni. A talajt, a lehetőséget lehet teremteni, ahol a tehetség kibontakozhat, kialakulhat”. A mezőhegyesi Alapfokú Művészeti Iskola alapításával ez a talaj kialakult. A város és az intézményvezetés célja, hogy nagyon sokáig teremhessenek tehetségek ezen a talajon.
