Békés Megyei Hírlap, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-01 / 77. szám
RI MM 2004. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK 3. OLDAL H A Z A i TÜKÖR Üj kezdet előtt állunk Mádl Ferenc köztársasági elnök június 13-ára, vasárnapra tűzte ki az Európai Parlament tagjainak választását. Hazánk május 1-jével csatlakozik az Európai Unióhoz, s ez lesz az első alkalom, hogy 24 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A választásokra készülnek a pártok: mindegyik összeállította jelöltjeinek listáját. A pártok parlamenti képviselőjelöltjeit arról kérdeztük, mit jelent az Európai Unióhoz való csatalkozás hazánk számára. Olvasóinkat pedig arra kérjük, a listák és a programok ismeretében telefonálják meg nekünk, hogy ha ma lennének a választások, melyik pártra szavaznának. DEMSZKY GÁBOR: - Mi kell ahhoz, hogy Magyarország sikeres országként lépjen be az Európai Unióba? Legalább száz dolgot fel lehetne sorolni, de én magam hármat tartok a legfontosabbnak. Először is csökkentsük az adókat, hogy versenyképesek legyünk Európában! Másodszor érjük el, hogy az Unió fordítson a jelenleginél jóval több pénzt a városban élők problémáinak megoldására: a városok biztonságára, rehabilitációjára és környezetének védelmére, mert ezen múlik a következő generációk jövője. Harmadszor pedig fogjunk össze, hogy az Unió mai tagországai ne csorbítsák jogainkat, és biztosítsák mindenkinek a szabad mozgás, szabad munkaerő-áramlás feltételeit, mert így igazságos, és mert ez az előfeltétele Európa gazdasági fejlődésének. 1. Új kezdet előtt állunk. Most éppúgy, mint a rendszerváltás idején, meg kell fogalmaznunk, milyen Magyarországon szeretnénk élni. Végig kejl gondolnunk: létrejött-e az a Magyarország, amilyet 1989-ben álmodtunk magunknak. Eljött-e az a modern, szabad, szolidáris ország, amiért ha kellett, utcára vonultunk. Létrejött-e az igazságos közteherviselés, azt támogatja-e az állam, aki valóban rászorul? Mi, liberálisok legfontosabb kérdésnek ma az adócsökkentést tartjuk. Erről mást gondolunk, mint a rivális pártok. A konzervatívok szerint csak az arra érdemes csoportok esetében érdemes adót csökkenteni családi adókedvezmény formájában. A szocialisták szerint szükség van adócsökkentésre, de nem most. Ők inkább egy negyedik adókulcsot vezetnének be a magasabb jövedelműek esetében. Mi, liberálisok, hisz- szük, hogy az emberek okosabban költik el a pénzüket, mint az állam, ezért adócsökkentésre van szükség. Az emberek többsége az SZDSZ-szel együtt azt mondja: a pénz nagy része maradjon annál, aki megkeresi. A rászorultakra, a szegényekre költsünk többet, a magasabb jövedelműeket, a vállalkozásokat hagyjuk békén. Ennek a témának csak látszólag nincs köze az Európai Unióhoz: Pedig ha nem akarunk lemaradni a most csatlakozó országoktól - adót kell csökkentenünk. Ezen múlhat versenyképességünk a formálódó új Európában. A személyi jövedelemadó messze nálunk a legmagasabb egész Ke- let-Közép-Európában. A legkisebb adókulcs mindenhol alacsonyabb, mint Magyarországon, a legnagyobb adókulcs pedig másutt jóval nagyobb jövedelemhez kötődik- A legfontosabb nemzetközi gazdasági szervezet, az OECD idei országértékelése megállapítja: Magyarországon adó- csökkentésre van szükség. Ez több pénzt hagyna az embereknél és a vállalkozásoknál, növelné a gazdaság versenyképességét. Az SZDSZ egyedül nem képes adót csökkenteni. Mi, liberálisok azt javasoljuk: legyen az adócsökkentés kérdése az az ügy, amelyben a politikai pártok összefognak! Mutassuk meg, hogy képesek vagyunk összefogni olyan célokért, amelyek az emberek többsége számára nemcsak szimpatikus, de fontos és megvalósítható javaslatok is. 2. A másik kérdésről kevesebb szó esik, pedig szintén a jövőnk függhet tőle. Sok európai politikustársammal együtt azt gondolom, hogy az Uniónak a jelenleginél több pénzt kell fordítania a városok és a városban élők problémáinak megoldására. Hiszen az Európai Unió nem csupán a nemzetek, hanem - egyre inkább - a régiók és városok Európája is. Az Európai Unió lakóinak 80 százaléka, a magyar lakosságnak pedig a 64 százaléka városokban él. Ehhez képest háttérbe szorulnak a városban élők érdekei az Unióban. Egy sor városi probléma európai szinten jelentkezik, az EU mégsem támogatja megfelelő mértékben a megoldásukat. Az első a biztonságunk. A madridi merényletek után új helyzet állt elő az európai nagyvárosok biztonsága szempontjából. Bár a magyar városok közvetlenül nincsenek veszélyben, nem szabad elfelejtenünk, hogy a terroristák első számú célpontjai most az európai nagyvárosok. Az Európai Fővárosok Uniója elnökeként felkértem az Európai Unió Bizottságát, hogy készülő intézkedési tervükben legelsősorban a veszélyeztetett városok védelmére koncentráljanak. Javier Solanának, az EU biztonságpolitikai főképviselőjének írásban javasoltam egy nagyvárosi biztonsági monitoringrendszer felállítását. Az Uniónak pénzt kell áldoznia, hogy a nagy tömegközlekedési rendszereket (vasút, villamos, metró) mielőbb zárt biztonsági rendszerré lehessen alakítani. Egy repülő felrobbantását egyetlen papírvágó késsel el lehet érni, vonatét csak bombával. Azt kell megelőznünk, hogy a bomba feljusson a vonatra! Ez pedig nemcsak több biztonsági intézkedésbe, hanem több pénzbe is kerül. De a városok többi speciális problémáját sem kezelik megfelelően az uniós pénzek elosztásakor. Ezért az elmúlt egy év alatt megállapodtam Párizs, Berlin, Róma, Strasbourg, Varsó, Prága és Brüsszel vezetőivel, hogy az Unióban közösen fogunk fellépni a városok érdekeiért. Változtatni akarunk az EU támogatási politikáján. Több pénzt akarunk a városoknak, és összefogással van is elég erőnk, hogy ezt elérjük. A 70-es években épített panelházakat 30 évre tervezték. Ez az idő most jár le. A probléma Budapesttől Szolnokig, Kaposvártól Szentesig több millió embert érint Magyarországon. Nyugat-Európá- ban a városi lakosságnak csupán 3 százaléka él lakótelepen. A most csatlakozó országokban viszont minden harmadik városlakó. Ösz- szefogással jó esélyünk van rá, hogy a nagyvárosok közös erővel uniós forrásokat szerezzenek a lakótelepek rehabilitációjára. Mert a politika az elvek mellett a pénzről is szól. Az uniós választás egyik tétje az, melyik poliükus tud hazahozni több pénzt Magyarország fejlesztésére. Nekem van gyakorlatom. Büszke vagyok rá, hogy a Nagykörút felújításától a 4-es metróig, minden nagyobb beruházásunkhoz sikerült európai uniós pénzeket hazahoznom. Ezután is ez lesz a feladatom, de már nemcsak Budapest, hanem az ország összes városa esetében. 3. Az elmúlt hónapokban több uniós ország diszkriminatív intézkedéseket fogadott el a szabad munkaerő-áramlás kérdésében. Európában egyedül a liberálisok utasítják el következetesen a szabad munkaerő-áramlás korlátozását. A régi és új uniós tagországok liberális pártjai által közösen elfogadott Európai Liberális Manifesztum határozottan fogalmaz: „Vissza kell vonni az új tagállamok munkavállalóinak mobilitása területén meghatározott átmeneti időszakot.” Ezzel ért egyet az Európai Parlament liberális elnöke, Pat Cox is. Sajnos ez nem elég. Az európai konzervatívok és szocialisták soraiban már nincs ilyen egyetértés. Ők mást mondanak Kelet-Európá- ban és mást nyugaton. A korlátozást hirdető tagállamok is tudják, hogy a szabad munkaerő-áramlás korlátozásának nincs semmiféle gazdasági racionalitása. A csatlakozás után nem várható tömeges munkaerő-vándorlás. Ezt igazolja minden szociológiai felmérés. Erre az eredményre jutott az EU Bizottság vizsgálata is. Az új tagállamokból érkező munkavállalók aránya teljes mozgásszabadság esetén is mindössze a munkaképes korú lakosság egy százaléka körül alakulna. Mégis több nyugat-európai konzervatív és szocialista politikus is a beáramló keleti munkaerővel riogatja a választókat a most folyó EP-kampányban. Úgy tűnik, az idegenekkel szembeni bizalmatlanságra építő demagógia még mindig eleget hoz a politikai konyhára. Pedig a nyitott és egységes munkaerőpiac nem jelent veszélyt, hanem egyenesen előfeltétele az EU fejlődésének és versenyképességének. Ez tette gazdasági szuperhatalommá Amerikát is. Ezért képviselik a liberálisok a szabad munkavállalás eszméjét az Európai Parlamentben. A magyar konzervatív párt, a Fidesz itthon hangosan követeli, hogy a kormány tegyen meg mindent a korlátozások visszavonásáért. Csakhogy éppen az európai konzervatívok képviselik leghangosabban a diszkriminációt. Ráadásul éppen a Fidesz-kormány írta alá azt a szerződést, amelyik a korlátozást lehetővé teszi. Arra kérjük a magyar konzervatívokat, hogy győzzék meg európai testvérpártjaikat a helyzet tarthatatlanságáról! Ezt kérjük a szocialistáktól is. Az SZDSZ az európai liberálisokkal együtt azon dolgozik, hogy a liberális politikusok az európai országok parlamentjeiben mindenütt fellépjenek a korlátozás ellen. Ha a szocialistáknak és konzervatívoknak is sikerülne ezt elérniük a saját európai szervezeteikben, a korlátozás magától megszűnne. Egy biztos: minél több liberális képviselő ül majd Európai Parlamentben, annál nagyobb hatékonysággal képviselhetjük majd a munkavállalás szabadságán alapuló álláspontunkat. A választó- polgároknak ezt is érdemes szem előtt tartaniuk június 13-án. DEMSZKY GÁBOR AZ SZDSZ EURÓPAI PARLAMENTI LISTAVEZETŐJE Ciki a cigi Dohányzásellenes kampányokat indít az egészségügyi minisztérium - közölte Jakab Ferencné, a tárca címzetes államtitkára szerdán Budapesten. A Ciki a cigi akció a tizenéveseket, a Hagyd abba és nyersz program elsősorban a felnőtteket célozza meg. Magyarorszá: gon a dohányzás következtében évente 28 ezer ember hal meg, s a fiatalok is egyre korábban szoknak rá a cigarettára. ■ Sínjövő Az elmúlt években az egymást váltó kormányok nem vették figyelembe a vasút környezetkímélő jellegét, és a közút fejlesztését, az autópályák építését helyezték előtérbe - hangsúlyozta Simon Dezső, a Vasutas Szakszervezet elnöke a magyar vasút jelenéről és jövőjéről tartott konferencián Budapesten. A MÁV gazdasági helyzete évek óta bizonytalan, a szolgáltatás színvonala romlik. ■ Nem lesz újabb csomag Budapest Nem lesz új csomag - jelentette ki Draskovics Tibor pénzügyminiszter a kormányülés után, cáfolva azokat a sajtóhíreket, hogy újabb költségvetési megszorítások várhatók idén. A kormány ugyanakkor fél százalékkal módosította az idei inflációs célokat. Fellendülőben van a magyar gazdaság, gyorsul a növekedés és javul az egyensúly, ezért semmilyen újabb megszorításra nem kell számítani - jelentette ki a pénzügyi tárca vezetője. Draskovics ugyanakkor közölte: módosítani kell az inflációs célokat, ami azt jelenti, hogy a kormány az idei évre tervezett 6 százalékos pénzromlás helyett 6,5 százalékossal számol. A miniszter a cégeket érintő telefonadó ötletéről azt mondta: a kabinet elfogadta és a parlament elé terjeszti azt módosítást, amelynek értelmében a cégek nem igényelhetnék vissza a távközlési szolgáltatások igénybevétele utáni az áfát. A kormány ettől az ötlettől 17,7 milliárdos bevételt remél. Bárány Sándor foglalkoztatási és munkaügyi miniszter beszámolt arról, hogy május 1-jétől a munkavállalók adatait tartalmazó egységes magyar munkaügyi adatbázis jön létre. A munkaadóknak eddig is volt bejelentési kötelezettségük, ezért rájuk nézve nem jelent különösebb változást az új rendszer, amelybe a régi adatok automatikusan átkerülnek. Az új adatokat viszont majd ide kell bejelenteni. A munkavállalók az adatbázisból minden velük kapcsolatos munkaügyi adatot megtudhatnak majd. Gál J. Zoltán bejelentette: a Zengő-hegyen épülő NATO-lokátorállomás körül kialakult viták miatt a kabinet egy négytagú, független munka- csoport felállítását kezdeményezi a megoldás érdekében. BARANYA RÓBERT Hírek Külső határok Samu István, a határőrség rendészeti főigazgatója szerint a határőrség számára nagy kihívást jelent, hogy az Európai Unió május 1-jei bővülése után az Unió új külső szárazföldi határainak 50 százalékát a magyar határőrségnek kell ellenőriznie. A csatlakozás után Magyarország lesz a legtöbb nem EU-taggal határos tagország, mti A tagok is fizetnek A külföldre utazóknak május 1-je után is ajánlatos utazási biztosítást kötni, ugyanis az európai uniós csatlakozás után a társadalombiztosítás az EU-n belüli orvosi ellátásoknak csak bizonyos körét és azt sem teljes összegben téríti meg. mti Veszélyességi pótlék Fejenként háromszázezer és hatszázezer forint közötti elmaradt veszélyességi pótlékot és kamatait kell kifizetnie az Uzsoki utcai kórháznak hét röntgenasszisztens részére. Az ítélet nem jogerős, mti Nem írták alá Egyetlen kormánytag sem írta alá a Fidesz Nemzeti Petícióját. Szijjártó Péter és Nyitrai Zsolt fideszes képviselők a kormányülés előtt próbálták meg aláíratni a kormány tagjaival a dokumentumot. Próbálkozásuk sikertelen volt, a kormánytagok az „Adóemelést nem támogatunk” mondattal utasították el a kérést, europress Esélyegyenlőség A nők munkahelyi esélyegyenlőségének növelésére, a munkaerő- piacra való visszatérésük ösztönzésére és a családbarát munkahelyek kialakítására 3 milliárd forint pályázat útján elnyerhető támogatás igényelhető a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumnál - közölte Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter, europress Gyógyszerártárgyalások A 180 napos árbefagyasztás mielőbbi feloldására megkezdődtek a tárgyalások az egészségügyi kormányzat és a gyógyszergyártók között. A szakminisztérium az áralku során a betegek biztonságos ellátását is szem előtt tartja - közölte a tárca képviselője. Eközben több gyártó is cáfolta a magyar piacról történő kivonulásának hírét, europress ■ Az MSZP európai parlamenti listája 1. Kovács László 2. Horn Gyula 3. Lévai Katalin 4. Harangozó Gábor 5. Kósáné Kovács Magda 6. Tabajdi Csaba 7. Gurmai Zita 8. Fazakas Szabolcs 9. Herczog Edit 10. Dobolyi Alexandra 11. Hegyi Gyula 12. Czinege Imre 13. Tukacs István 14. Németh Balázs 15. György Gábor 16. Bazsa Tamás 17. Veress József 18. Bán Imre 19. Vári Gyula 20. Bakonyi Tibor 21. Stanitz Károly 22. Szabó Gyula 23. Szabó Zoltán 24. Vastagh Pál A Fidesz-MPSZ Szabad Eurőpa-iista 1. Schmitt Pál 2. Szájer József 3. Surján László 4. Schöpflin György 5. Barsiné Pataky Etelka 6. Györk András 7. Becsey Zsolt 8. Járóka Lívia 9. Glattfelder Béla 10. Őry Csaba 11. Pálfi István 12. Gál Kinga 13. Rákossy Balázs 14. Bemáth Ildikó 15. Szemerkényi Réka 16. Frivaldszky Gáspár 17. Tóth Edina 18. Bagó Zoltán Az SZDSZ európai parlamenti listája 1. Demszky Gábor 2. SzenHványi István 3. Mohácsi Viktória 4. Béki Gabriella 5. Kocsis Imre Antal 6. Dióssy László 7. Csőzik László 8. Sándor Klára 9. Jüttner Csaba 10. John Emese 11. Pap János Dániel 12. Pálné Kovács Ilona 13. Magyar Levente 14. Venczel Éva 15. Mohos Antal 16. Nagy Mária 17. Horuczi Csaba 18. Takács Flóra 19. Wittinghoff Tamás 20. T. Asztalos Ildikó 21. Gál István 22. Kocsa Erika 23. Kozma Blanka 24. Gusztos Péter Az MDF európai parlamenti listája 1. Dávid Ibolya 2. Olajos Péter 3. Az FKGP által delegált személy 4. Ékes József 5. Az Ifjúsági Demokrata Fórum által delegált személy A TELEFONSZAVAZÁSOK EDDIGI EREDMÉNYEI 2004. március 10-24. Fidesz 33% Ha most lenné- mszp 62% / nek az európai uniós parlamenti választások, ön a listán szereplő képviselőjelöltek 3% ismeretében melyik párt listájára szavazna? 2004. március 25-31. SZDSZ 0,5% mdf 11,5% Ha most lennének az európai uniós parlamenti választások, ön a listán szereplő képviselőjelöltek ismeretében melyik párt listájára szavazna? MSZP 48% EGYETÉRT 78% MÁS A VÉLEMÉNYE Egyetért-e Horn Gyula megállapításaival az Európai Unióhoz való csatlakozást illetően? MÁS A VÉLEMÉNYE 36% EGYETÉRT 64% Egyetért-e Schmitt Pál megállapításaival az Európai Unióhoz való csatlakozást illetően? Telefonáljon most is! Ha most lennének az európai uniós parlamenti választások, ön a listán szereplő képviselőjelöltek ismeretében melyik párt listájára szavazna? Ha az MSZP-ére, akkor hívja a 06-90-230-831-es telefonszámot. Ha a Fideszére, akkor hívja a 06-90-230-832-es telefonszámot. Ha az SZDSZ-ére, akkor hívja a 06-90-230-833-as telefonszámot. Ha az MDF-ére, akkor hívja a 06-90-230-834-es telefonszámot. Ha egyetért Demszky Gábor megállapításaival az Európai Unióhoz való csatlakozást illetően,akkor szavazzon igennel, és hívja a 06-90-230-835-ös telefonszámot. Ha más a véleménye az Európai Unió kínálta előnyökről, és hazánk történelmi lehetőségeiről, akkor szavazzon nemmel, és hívja a 06-90-230-836-os telefonszámot. A hívás dija 120 Ft+áfa/perc A telefonszam mobilhálózatról, nyilvános telefonkészülékről és külföldről nem hallató.
