Békés Megyei Hírlap, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-10 / 85. szám

2004. ÁPRILIS 10., SZOMBAT — 11. OLDAL Magyarnak született, Párizsban élt, képei a nagyvilágé Munkácsi művészvallomás Munkácsy Mihályról így kezdte előadását a Munkácsy-emlék- év kapcsán rendezett békéscsabai tudo­mányos emlékülésen a Munkácsról érke­zett Micska Zoltán, aki Ukrajna érdemes művésze. A festőművész, mint az alábbi be­szélgetésből is kitűnik, nagy tisztelője Munkácsy Mihálynak, és mivel ezzel messze nincs egyedül szűkebb pátriá­rul beszélt. Apját azzal vá­dolták — hamisan —, hogy részt vett a 48-as forradalom­ban, egy időre börtönbe ve­tették. Mire kiszabadult, megbetegedett és nem sok­kal később meghalt. Ez azonban már Miskolcra való áthelyezése után, 1850-ben történt, ami- • »>•••»•• kor az édes­Honszerető Árpád e helyütt pihené ki nagy útját: Sas szeme itt villant ősi hazája felé! Itt született Munkácsy Mihály, innen kele útra A uj eszményi hazát hóditá láng ecsete (Szász Károly verse Munkácsy szülőházán) anyja is örökre távo­zott. De ez, az élettörté­net követke­ző fejezete.- Szülővá­rosa első főhajtását egy 1881. március 7-én kelt polgármes­teri levél jelzi.- Ebből érdemes szó sze­rint idézni: „Munkács hajda­ni harczi hírét elhalványították a hadá­szat fejleményei, és midőn már csak a jában, reményét fejezte ki, hogy né­hány éven belül ők is gyűjteményes tárlatot rendezhetnek leghíresebb szü­löttüknek. Mellesleg Ukrajnában két képe található Munkácsynak: mindket­tő a trilógia egyik alkotásának, a Krisz­tus Pilátus előttnek a tanulmányképe. A farizeus portréja az ungvári, az Anya gyerme­kével az odesszai szép- művészeti múzeumban látható. Először az 1840-1880 közti időszakról beszélt kárpátaljai vendégünk.- Talán kevesen tudják, hogy a Latorca partjára ke­rült, foglalkozását tekintve sóreceptor apa, Lieb Leo Mihály bajor hivatalnok családból származott, amelyben több emberöltő­re visszatekintve volt festő vagy szobrász. Édesanyja, Reök Cecília szintén elma- gyarosodott német volt. Akkoriban a hat és fél ezer lakosú Munkácsot ma gyarok, ruszinok, németek, zsidók, szlovákok és bolgá­rok lakták, teljes bé­kességben. A négy és fél éves korában Beszélgetőpart­nerünk, Micska Zoltán ukrán fes­tőművész a Munkácsy múzeumban, a Golgotához készült Krisztus­tanulmány előtt. A SZERZŐ FELVÉTELE Liebről Munkácsy családnevűre változ- történelemben tartott meg némi becset e tatott, katolikusként megkeresztelt kis név - váratlanul új fényben ragyogott fel Miska otthon, a családban csak magya- az által, hogy szerencsés fia volt Ön szü­IM lővárosa lenni. Az ön művészete felül állt minden harczi dicsőségen. Minél fogva Munkács rendezett tanácsú város emi­atti hálás elismeré­seinek az által kí­vánta tanújelét ad­ni, hogy Önt, Tisz­telt Polgártárs, múlt évi november 4-én tartott köz­gyűlésben Dísz­polgárává válasz­totta. A művész hazája az egyete­mes művelt világ ugyan, de mi még­is magunkénak tartjuk Önt kiváló­kig.” Munkácsyt na­gyon meghatotta a rá egy esztendő­re elérkező, 1882. március 3-ai munkácsi ven­déglátás, amelyre elkísérte Jókai Mór, Teleki Sán­dor és Zichy Jenő földrajztudós is. Feljegyezték, hogy a művész a pezsgőbe bele sem kóstolt, el­lenben eltette a Csillag szálló ét­termének étlap­ját. Talán azt a kisinast, asztalos­segédet (békés­csabai, gerendási, aradi, gyulai évei­re gondolva — a szerk.) látta maga előtt, aki, mint éhes kis állat kuporog a közös fazék mellett, várva, hogy inastársai elteljenek a nehéz étellel, „Életíve egy leigázott és ezért lázasan éledő ország tarka kezdet­legességéből indult a legnemesebb színekkel és vonalakkal, hogy aztán gigászi méretű, öntudatos rohanással a felhőkarcolók közé vágjon — és szimbóluma legyen a magyarság világtörténetének.” mert nem tudna velük megvívni a szűkös fa­latért: azt eszi majd, amit otthagynak. Mindehhez már csak érdekességként ten­ném hozzá, hogy a Pá­rizsból Budapesten, Miskolcon át Mun­kácsra érkező művész halálosan fáradt volt, minden állomáson fel­tartóztatták a vonatot, rezesbanda köszöntöt­Az 1890-es évek közepén készítette Munkácsy ezt az önkari­katúrát. te.- A húsz évvel későb­bi halálhíre nyilván megrendítően hatott a vidékükre.- A város több százéves története leghíresebb szülöttjé­nek tiszteletére már négy évvel később, 1904-ben gyűjtést kezdtek egy köztéri szobor felállítására. Feiner Sándor szob­rász és Gönczy Lajos építész terve azonban máig terv maradt, mert mi­re összegyűlt a kellő pénzt, kitört az első világháború. Születése 150. év­fordulóján Beleny Mihály mellszob­rának felavatásával emlékeztek meg, nevét utca és a képzőművészeti kis­iskola őrzi városunkban. Sajnos a szülőház helyén mozi és lakóházak épültek, de hiszem, hogy ettől füg­getlenül, szelleme él, ennek sok kö­vetője volt és jelenleg is van. Az egyik legnagyobb magyar festőről Övé a Golgota A munkácsiak arra is nagyon büszkék, hogy nekik is „közük van" a trilógia újkori történeté­hez, hogy az Debrecenben újra együtt látható. Mint sokak szá­mára ismert, ez év január 19-én Pákh Imre, New Yorban élő, Munkácsy-festményeket gyűjtő üzletember, a Golgota új tulaj­donosa írta alá azt a szerző­dést, amelynek eredményeként 2009-ig a Golgota is Debrecen­ben lesz. „Ennek a képnek itt a helye" — mondta. Nos, Pákh Imre történetesen munkácsi születésű...! azonban tudjuk, éles kritikusai is akadtak. Hadd idézzem az orosz Sztaszovot, aki bécsi kiállítása után, többek közt ezt írta: „Munkácsy az egyik leghatározottabb, legféktele­nebb realista Európában. Merész, heves, szabálytalan, ugyanakkor mélységesen igazmondó és kifeje­ző”. Micska Zoltántól és Kaszinec Ottokar idegenforgalmi menedzsertől azzal bú­csúztunk, hogy mihamarabb találko­zunk Munkácson, a Munkácsy-emléktár- laton. Fábián István Ne kábítsuk egymást! A nagy hazugság A battonyai országgyűlési képviselő szerint most örülnünk kellene, mert a mezőhegyesi Ménesbirtok privatizáció­ja olyan feltételekkel megy végbe, ami­lyeneket a honatya fél évvel ezelőtt el­mondott, s amilyeneket a szocialista frakció és a megyegyű­lés szeretett volna. Örülnénk is, ha nem maga Karsai doktor jelentette volna ki 2002 októberében, hogy nem engednek privatizálni, vagyis darabjaira hullani egy ilyen nagy múltú és hírű gazdaságot, mint a Ménesbirtok. Pár hónappal később, 2003 áprilisában ugyanő közölte: a gazdaság privatizáci­ója szükséges, a vállalat a csatlakozás után csak akkor juthat támogatások­hoz, és csak akkor maradhat verseny- képes, ha nem az állam lesz a többségi tulajdonosa. Ezzel szemben az állami gazdaságok privatizációs listájáról most kivették Bábolnát, a képviselő úr logikája szerint nyilván azért, mert nem akar­ják, hogy má­jus elseje után támogatáshoz jusson és ver­senyképes maradjon. Szerintem meg azért, mert a Komárom-Esztergom me­gyei képviselők eredményesebben lob­biztak a gazdaságukért, s nem tettek bombasztikus és a helyieket elaltató ki­jelentéseket, s nem nyugodtak bele ab­ba, hogy az unióban úgymond nem le­het támogatni nagy múltú gazdaságo­kat. A honatya persze most lelkesít, azt üzeni a mezőhegyesieknek, hogy jól jártak, a tulajdonukba kerülhet annak 15 százaléka, ami eddig teljesen az övék volt. Feltéve persze, ha van rá pénzük. Valószínű nincs. Akkor vi­szont vegyenek fel hitelt, abból vásá­roljanak részvényt, s szerezzenek tu­lajdonrészt féláron, mert jó befektetés. Hiszen a Ménesbirtok erős, jól jövedel­mező vállalkozás. Csak épp azt felej­tette el hozzátenni, mi van akkor, ha az új tulajdonos törzstőkét emel, s a 15 százalék megtartásához újabb pénzt kell vinni a kasszába, különben a tu­lajdonrész pár százalékra eshet. A he­rendi porcelángyár, mai nevén porce­lánmanufaktúra - egyedüliként az or­szágban - teljes egészében dolgozói tulajdonban van, és eredményesen működik. Ott lehet beszélni diadalról, de Mezőhegyesen... Ne kábítsuk egymást! A Ménesbirtok privatizációja rosszabb, mint amit Bá­bolna elért, és jobb annál, mint amit eredetileg a kormány akart. Utóbbi — a privatizációból a történelmi mag kieme­lése, a lóállomány megőrzése és mintegy ezer hektár húttér-termőterület megtartá­sa - döntően a szakma (akadémikusok, egyetemi tanárok és volt miniszterek) til­takozásának és a sajtó háborgásának köszönhető. A battonyai képviselőnek talán erről kellett volna beszélnie és halk ,,köszönöm"-öt elrebegnie. Nem tette, ő tudja, miért. Ehelyett örül. És a mezőhegyesiek? Arpási Zoltán arpasiz@axels.hu A Békés-Chemol Kft. aktuális ajánlatai Műtrágyaajánlatunk: Kukoricaaj ánlatunk: Napraforgó-aj ánlatunk: 34%-os Magyar ammonnitrát 48 900 Ft/t DK 440 20 800 Ft FLORIX 25 400 Ft 25 tonna esetén 48 000 Ft/t SZE SC 352 15 850 Ft RUMBASOL 30 500 Ft 700 kg-os BIG-BAG-ben 48 000 Ft/t VERONIKA 14 200 Ft MASAI 21 150 Ft 46%-os Karbamid 45 000 Ft/t GAZDA 10 350 Ft RONDÓ, VIKI 14 950 Ft 27%-os Pétisó 43 950 Ft/t NORMA 13 600 Ft DIABOLO PR 32 150 Ft AKCIÓS tavaszi vetőmagok: BORSÓ (LUZSÁNYI, ADEPT, FORMAN FORMÁT) 8160 Ft/q, tavaszi árpa (JUBILANT, MICHKA) 6550 Ft/q, lucerna (VIKTÓRIA, ANNA) I. fokú 643 Ft/kg, II. fokú 622 Ft/kg. Áraink az áfát nem tartalmazzák. * TERMELTETÉSI SZERZŐDÉST kötünk és finanszírozunk NAPRAFORGÓ, ŐSZI BÚZA és KUKORICA növényekre! Keressen bennünket Békéscsabán a Ford-szalon mellett a Növényvédő Állomáson! Békéscsaba, Szarvasi út 79/1. Tel.: (66) 527-527. r !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom