Békés Megyei Hírlap, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-10 / 85. szám

2. OLDAL Hírek Izraeli vendég Háromnapos látogatást tesz Magyarországon az izraeli elnök. Móse Kacav kedden ér­kezik Budapestre Mádl Ferenc köztársasági elnök meghívásá­ra. Az izraeli államfő a többi között előadást tart az Ország- házban, és beszédet mond a budapesti Holokauszt Doku­mentációs Központ és Emlék­hely megnyitásán, mti Pápai gyóntatás A húsvéti hagyományoknak megfelelően a római katolikus egyházfő is gyóntatott nagy­pénteken a római Szent Péter- bazilikában. mti Megfenyegették Temerini házának kapujánál Csorba Béla konyhakéssel át­szúrt papírlapot talált, amelyen szerbül a „Legyilkolunk benne­teket” üzenet állt. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnö- ke az elmúlt hónapokban gyakran emelt szót a magyar- ellenes kilengések ellen, mti Összecsapások Az iraki Fallúdzsa és Abu-Garib települések között a gerillák át­vették az összekötő autóút ellenőrzését. Az utóbbi telepü­lés börtönénél iraki fegyveresek gyülekeztek, majd támadást in­téztek a fegyintézet ellen, és 55 fegyencnek sikerült elmenekül­nie. A budapesti Külügyminisz­térium arra kéri a magyar állampolgárokat: ne utazzanak Irakba, mert a biztonságuk nem biztosítható, mti Fenyegetettség Az olasz katonai felderítés szerint az ünnepekre megnő a terrorfenyegetettség Itáliában. Ezért nyolcezerről több mint 13 ezerre növelték a fokozottan védett objektumok számát, megerősítették a Vatikán védelmét, mti Nem értik Washingtonban értetlenséggel fogadták a terroristák segítésé­vel gyanúsított Munir el-Mota- szadek szabadon bocsátását. Biztonsági szakértők szerint a terhére rótt bűncselek­mények miatt őrizetben kellene tartani, mti Ortodox tiltakozás Nagyváradi lakók szeretnék megakadályozni egy ortodox templom felépítését, mert az épület kiszorítaná a környék egyetlen játszóterét. Egyik cso­portjuk lerombolta a templom számára kijelölt telek drótkerí­tését. A történtek nem írhatók a felekezetek közötti ellensé­geskedés számlájára, minthogy a templomépítés leghangosabb ellenzői főként ortodoxok, mti EU-ellenes sír A lengyelországi katolikus templomokban húsvétkor fel­állított szent sírok századokon át valamilyen aktuális politikai tartalmat is hordoztak. A gdanski Szent Brigitta-temp- lomban készített szent síron most egy piros lepel látható, rajta „Lengyelország - igen, Eu­rópai Unió - nem” felirattal, mti Utolsó kör Csaknem negyven évi Föld körüli keringés után fejezte be a pályafutását egy orosz mű­hold; a Molnyija-1 jelzésű űr­eszköz bolygónk légkörébe lépve tegnap elégett, mti ■K- 9 B K P P 2004. Április 10., szombat Ez a csapat pénteken még szenet küldött a felszínre FOTÓI 24 ÓRA/KISS T. JÓZSEF Bányák: szén helyett a víz az úr Emléknapot tartottak tegnap a dorogi szénmedence utolsó működő bányájában, Lencsehegyen: a Tatabányához közeli Mány-Kelet aknán utoljára hoztak fel szenet a föld mélyéből. Komárom-Esztergom megye két eocénbányájában is kihunyt a bányászlámpák fénye, befejeződött a termelés. TATABÁNYA - DOROG A Vértesi Erőmű Rt. mányi akná­jába összpontosult a Tatabányai Szénbányák korábban bezárt bá­nyáiból minden érték. Mány- Kelet „anyját”, a Mány I. bánya­üzemet mintegy 3 milliárd forin­tos ráfordítással építették meg, 1985. november 4-én avatták fel. Az öröm gyorsan elillant, mert - állítják a szakemberek - a mély­ben víztenger az úr. A vízkieme­lés csökkentésére vasbeton gátak­kal látták el, és bezárták Öreg- mányt. 300 millió forintos be­ruházással, mezőkapcsolással, megépítették a Mány-Kelet aknát, de mára elfogyott a gazdaságosan kitermelhető szene. Csaknem húszéves történelme során 9 mil­lió tonna jó minőségű szenet adott. Április 13-án nyolcvan bá­nyászt fogad Márkushegy, mások bányásznyugdíjasok lesznek, illetve többüknek munkát kell ta­lálniuk. Több mint két évszázados múlt után szűnt meg a bányászkodás a Dorogi Szén­medencében. Az utolsóként tal­pon maradt, harminckét éve nyitott Lencsehegyi Bányában az elmúlt év végén foglalta visz- sza birodalmát a mélyben a víz és a sötétség. A Lencsehegyi Bánya területén a megkutatott szénvagyon 21 millió tonna, ebből 9 milliót műveltek ki. A mélyben maradó mennyiségből gazdaságosan néhány százezer tonnát lehetett volna még fel­Működő bányák: Bakonyi Erőmű Rt., Ajka, Ármin bánya Vértesi Erőmű Rt., Oroszlány, Már­kushegy Pannonpower Rt., Pécs Mátrai Erőmű, Visonta, Bükkábrány Bezárás előtt: Borsod Jugobánya színre hozni. A bányabezárás­hoz a szén iránti kereslet csök­kenése vezetett. A bányabezárás költségeire és az újrakezdési támogatások ki­fizetésére az állam összesen 1,1 milliárd forintot fizet ki. Hetven­hetén mehettek nyugdíjba, 161 bányász jogosult az újrakezdési támogatásra, 28-an a Vértesi Erő­mű Rt.-nél dolgoznak tovább, 40- en a felszíni rekultivációt végzik. Eddig egyetlen volt lencsehegyi bányász sem vett fel munka­nélküli-segélyt. MADARÁSZ A. - FENYVESI K. ______________________21 NAP A CSATLAKOZÁSIG____________________________ Pr ága fanyalog a magyarokon Magyarország nagy reményekkel várja az Európai Uniót főcím alatt egész oldalas összeállítást közöl pénteki kiadásában a Právo című balliberális cseh napilap. Prága A magyarok többsége az Európai Unióhoz történő csatlakozást a rendszerváltás befejezé­sének tekinti. Ebben a politikusok és a köz­vélemény egyetértenek. Az uniós csatlakozástól mindenki elsősorban a gazdasági helyzet javu­lását várja - írja a lap­ban Ivan Vilcek. Magyarorszá­gon már a Kádár-rendszer alatt engedélyezték a kisebb magán- vállalkozásokat, a sajtószabad­ság is egyre kevésbé volt csupán üres szó, s az ország a nyugati befektetők kedvence lett. A kül­földi befektetők korai megjelené­sére ma Magyarország kezd bizonyos módon ráfizetni, mert az idő­közben megnőtt bérek miatt a nyugati cégek kezdik Ázsiába telepíteni gyáraikat, ott ugyanis ol­csóbb a munkaerő. Magyarország ebben a hely­zetben nagy reményekkel tekint az EU-ra, s azt várja, hogy a csat­lakozás új impulzusokat ad a gazdaságnak. Bővülnek a lehető­ségek az Ausztriával, Szlovéniá­val és Szlovákiával való szoro­sabb együttműködésre. A regio­nális együttműködés nagyon fontossá válik. A határon túli magyar kisebb­ségek kérdését a lap „nagyon kényesnek” minősíti, s azt írja, hogy a magyarok az Európai Unió kibővítését egyfajta nem­zetegyesítésként is értelmezik. Budapesttel foglalkozva a szerző azt írja, hogy a magyar főváros kezdi elveszíteni azt a „csillogá­sát”, amely a kilencvenes évek elején jellemezte, s ma már jóval kevesebb a külföldi turista, mint tíz évvel ezelőtt. ÁLLÁSPONT Szabadság és feltámadás A húsvét a szabadság és a feltámadás ünnepe SCHWEITZER JÓZSEF FŐRABBI: A zsidó húsvétkor az egyipto­mi szolgaságtól való megszabadulást ünnepeljük, s a pászka hagyománya is a szabaduláshoz kap­csolódik: a szabadulást hosszú és kínos várakozás előzte meg, de végül oly gyorsan következett be, hogy a szabadulás utánra előkészített kenyér már nem kelhetett meg - így született a pászka, a kelet­ien kenyér. A pészach szó szerint elkerülést jelent, másik nevén a szabadság ünnepe - a világtörténe­lem egyik legrégibb szabadságünnepe. A pészach a Biblia első nemzeti ünnepe. Ez volt az első lépcső, ami kiemelte a zsidó népet a természeti népek közül, és bevezette a szellemi istenismeret alapelvét. A zsidó nép ekkor ta­lálkozik először a láthatatlanul is elfogadható isten fogalmával. A Szentírás szerint ez hosszabb, ám minden lépésében megtervezett folyamat volt. A zsidó hagyományban tudniillik, szemben a görög hagyománnyal, Isten nem improvizál. Mózesen keresztül felkészíti a népét, sőt mint jó „Apa”, jutalmat ígér neki. A zsidó tradíció csakis a Biblia szó szerinti, illetve hagyományos kommentárokkal ellátott értelmezését fogadja el, úgy tartja, hogy a Bibliában nincs felesleges szó. „És így szólt Isten Mózeshez: Én vagyok az Örökkévaló (aki mindig volt, van és lesz). Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak mint Mindenható (gondoskodó) Isten jelentem meg, de az Örökkévaló nevet nem tudattam velük (nem is volt rá szükségük...) Ám én is hallom Izrael fiainak jajkiáltásait, amiképp Egyiptom sanyargat­ja őket, és megemlékezem szövetségemről. Ezért mondd el Izrael fiainak:- Én vagyok az Örökkévalói- És ki foglak hozni benneteket Egyiptom sanyarúságából- Megmentelek titeket a rabszolgamunkától- Megváltalak benneteket, kinyújtott karral és súlyos ítéletekkel- És magamhoz veszlek benneteket, és Ti az én népem lesztek, és Én leszek a Ti Istenetek" (MII. 6. 2-7.) A bibliai történetet ismerve tudjuk, hogy mindezek bekövetkez­nek. Isten felkészíti a népét, gondoskodik róla. ERDŐ PÉTER KATOLIKUS ÉRSEK, PRÍMÁS: A keresztények számára a húsvét a feltámadás ünnepe. Ha Krisztus fel nem támadt, hiábavaló a mi hitünk - Írja Szent Pál apostol (vö. lKor 15,12-19). Mire alapult az Újszövetség könyvei szerint az el­ső keresztények szilárd meggyőződése Krisztus feltámadásáról? Egyrészt az üres sír tényére. Jé­zust az evangéliumok szerint nagypénteken, vagyis azon a pénteken, mely az abban az évben szombatra eső pészach ünnepe előtti nap volt, a római hatóságok keresztre feszítették, majd tanít­ványai még a szombat beállta előtt eltemették. A temetés helye egy sziklasír volt. Ezt a sírt találták üresen azok az asszonyok, akik a szombat elmúltával kimentek a sírhoz. Az üres sír ténye a feltámadásról szóló bibliai híradásokban min­denütt fontos szerepet játszik, ám önmagában nem elegendő a fel­támadás eseményének felismeréséhez. Ugyancsak az evangéliu­mok számolnak be a jelenésekről is. Egyrészt angyali jelenések ad­ják az asszonyok és a tanítványok tudtára, hogy Krisztus feltá­madt, másrészt a feltámadt Krisztussal való személyes találkozá­sok alapozzák meg végérvényesen a feltámadás felismerését, sza­vakba nem foglalható örömét, a tanítványok hitét. A Feltámadott első megjelenéseiről szóló híradások a felismerés fokozatosságáról árulkodnak. Olyan látszólagos feszültségeket ta­lálunk bennük, amelyek az eredeti tapasztalatok frissességét tük­rözik, és nem könnyen felelnek meg bármilyen előzetes elképze­lésnek vagy elméletnek. Többször előfordul a híradásokban, hogy a Feltámadottat az asszonyok vagy a tanítványok nem ismerik fel rögtön amikor találkoznak vele, hanem bizonyos cselekedetei, szavai nyitják fel a szemüket a felismerésre. Magának az Újszövetségnek az elbeszélésében központi szerepet kap a hit, amely a feltámadás felismeréséből fakad. Ennek a hitnek a későbbi generációkban az első tanítványok tanúságtételére kell alapulnia. A feltámadás megvallása kérdést jelent mindenki számára. Kinek- kinek döntenie kell, hogy hisz-e Krisztus feltámadásában, hiszen kinek-kinek szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy meg fog hal­ni. A keleti egyház húsvéti köszöntése a feltámadás örvendező hitére utal: „Feltámadt Krisztus!” A válasz a köszöntésre: „Valóban feltámadt.” Részletek a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadásból Hazai sonka az iraki magyar katonáknak Kutl Ferenc: heti tíz perc telefonálási lehetőség A tábort nem lehet elhagyni, jelenleg szállítási feladat sincs fotói lang Róbert Az Europress jelenti Hillahból Hazájuktól, családjuktól há­romezer kilométerre ünnepük a húsvétot az Irakban szolgá­latot teljesítő katonák, de le­számítva a szokatlan körül­ményeket, semmiben sem szenvednek hiányt - mondta az Europressnek Kuti Ferenc alezredes a magyar kontin­gens tájékoztató tisztje. Időben - hűtőkonténerben - érke­zett meg Hillahba a húsvéti sonka és minden hozzávaló. (A lengyel katonák biztonsági megfontolás­ból nem kaptak otthonról aján­dékcsomagot.) „Katolikus lelkész százado­sunk mond majd misét, s mint ahogyan az egész nagyhéten, a vallásos katonák részt vesznek a szertartásokon”. Egyházi szer­tartás keretében szentelik meg a sonkát, csupán a nagyszombati körmenetről kell biztonsági okok­ból lemondani. A magyar tábor körül egyéb­ként mostanában nem történt rendkívüli esemény. Jelenleg nin­csenek szállítási feladatok, ezért nem kell elhagyni a tábort. Az ott­honiaknak tehát nincs okuk aggo­dalomra: „kiegyensúlyozott a hangulat. A katonák megszokott, mindennapi feladatokat látnak el”. A húsvéthoz hozzátartozik a hétfői locsolkodás is. A magyar kontingens hét hölgy tagja szá­míthat arra, hogy nem feledkez­nek meg róluk. „Mi pedig remél­jük, kapunk tőlük ajándékot.” Kapcsolatot az otthoniakkal műhold segítségével tartanak, ami technikai bonyodalmak miatt néha akadozó. Felhős időben pél­dául nehéz létrehozni a vonalat, de heti tíz perc telefonálást azért mindenkinek biztosítanak, az interneten pedig elektronikus le­veleket küldhetnek. A nagy távol­ság és a katonai helyzet miatt a csomagküldés nehezebb: akár két hét is eltelhet, amíg a címzetthez eljut az otthoni. Lehetőség azon­ban erre is van, de nincs értelme romlandó dolgokat feladni. „Jólesik az otthoni érdeklődés - mondta Kuti Ferenc alezredes -, kívánok a magyar katonák ne­vében áldott húsvétot az olva­sóknak.” TORONYI ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom