Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-26 / 72. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Március 26., péntek JHHHH Fellendülésben a régió it-piaca A térség informatikai cégei számítanak az uniós forrásokra Ismét két számjegyű növekedés előtt áll a kelet-európai országok informatikai (it) piaca. A fellendülés egyfelől a közszféra EU-csatlakozással összefüggő, e-gazdaság alapú beruházásaival, másfelől a cégek versenyképesség-javító, it-beruházásait segítő uniós források megjelenésével magyarázható. Budapest Újból nagyobb sebességbe kapcsolhatnak a kelet-európai informatikai vállalkozások. A térség it- piacán ugyanis, a többéves stagnálás után, ismét tartósan két számjegyű növekedést jelez előre az infokommunikációs piacot figyelő European Information Technology Observatory (EITO). A nemzetközi szervezet felmérése szerint a térség informatikai piaca ebben az évben 10 százalék felett bővülhet, elérheti a 12,7 milliárd eurót, miközben a nyugat-európai piacon a növekedés jóval szerényebb, 2,8 százalékos lehet, igaz, méretében nagyságrenddel nagyobb, meghaladja a 300 milliárd eurót. A csatlakozó országok közül a legmarkánsabb fellendülés a lengyel, a cseh és a magyar piacon tapasztalható. Az Unióba készülő országok többségében már a ’90-es évek eleji rendszerváltással megindult a komoly fejlődés az informatikai piacon. Az adminisztratív korlátok lebontásával a kelet-európai térség számára is hozzáférhetővé váltak a legkorszerűbb technológiák, a helyi informatikai vállalkozások mellett egyre nagyobb teret nyertek a multinacionális it- cégek. A kelet-európai piacok többségében - a multik előtt, vagy mellett - megjelentek azok az életképes belföldi vállalkozások, amelyek megtalálták a megfelelő piaci réseket, s így nemzetközileg elismert társaságokká fejlődhettek. Ezek között számos magyarországi cég - köztük a tervezőszoftvereiről ismert Graphi- soft, az adatmentési technológiájával hírnévre szert tett Kürt - is megtalálható, de hasonlóan erős nemzeti vállalkozások nőttek fel Szlovéniában, Romániában, Oroszországban és Csehországban. A májusban csatlakozók informatikai piacát két fontos tényező élénkítheti még a gazdasági környezet általános javulásán felül. Az egyik a majdani tagsággal összefüggő közigazgatási it-infrastruktúra fejlesztése. A másik az uniós csatlakozással nagyobb versenynek kitett vállalkozások hatékonyságjavítását célzó informatikai beruházások várható élénkülése. A finanszírozásban hendikeppel induló kis- és középvállalkozások ez irányú terveit a megnyíló uniós források segíthetik. Agrárhitel: négy MFB-s kérelem Csak négy hitelkérelem érkezett eddig az MFB-hez a 160 milliárdosra bővített agrárcsatlakozási hitelprogram keretében, amely csak részben válthatja be a kormány fejlesztési terveit. Budapest Eddig mindössze négy hitelkérelem érkezett a februárban kezdődött agrárcsatlakozási hitelprogramban az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) - tudta meg lapunk. A kamat- támogatással és garanciavállalással ellátott projekt eredetileg 100 milliárd forinttal indult, de az FVM a demonstráló gazdákkal kötött februári megállapodásban vállalta, hogy a keretet 60 milliárddal bővíti, és a többletből 30 milliárdot az egyéni termelőknek, 30 milliárdot pedig - az integrátorok és az élelmiszer-ipari cégek kizárásával - a társas vállalkozásoknak különít el. A csatlakozási agrárhitel-szakértők szerint legfeljebb részben érheü el eredeti célját, mivel a kormány az április végéig tartó programot alapvetően az uniós belépéshez szükséges fejlesztésekre szánta. Az MFB - amely a kereskedelmi bankok közvetítésével 50 milliárd forintos refinanszírozási forrással és százszázalékos garanciavállalással vehet részt az akcióban - éppen ezekhez nyújtana hiteleket, de a gyenge érdeklődés is jelzi, hogy a termelők a kedvezményes forrásokat elsősorban nem erre akarják felhasználni. Az MFB-hez eddig befutott négy kérelem csak 320 milliós igényt tartalmaz, és közülük egy 150 milliós ügyletet várhatóan elutasít a bank. Az FVM összesítései szerint a piaci szereplőktől eddig közel egymilliárd forintnyi MFB-forrás- ra futott be kérelem a kereskedelmi bankokhoz. ■ Brüsszeli lobbizásra készen A hazai érdekérvényesítés sem kielégítő Korrigált állami gabonaár Budapest Korrigálta az FVM az állami búza- és kukoricakészletek eladási árát. A tárca a búzánál 44 ezer, a kukoricánál 36 ezer forintos tonnánkénti értékesítési minimumárat határozott meg, szemben a korábban megállapított 45,5 ezer, illetve 38,5 ezer forintos mértékkel. Az FVM-tulajdonú Tartalékgazdálkodási Kht. (Tig) április 5-től az új árak szerint kezdi meg a készletek pályázatos értékesítését. A Tig az eladásokhoz már e hét elején megkapta a szükséges feltételeket, de a tárca azokat árproblémák miatt azonnal vissza is vonta. A hivatalos nyilatkozatok szerint az FVM a gabonát a tőzsdei áraknál 10 százalékkal olcsóbban akarta eladni, de az időközben bekövetkezett áresés hatására e megoldást már nem tartotta elfogadhatónak. (Szakértők szerint viszont az árak csökkenését többek között éppen az állami eladások híre váltotta ki.) A minisztérium a viták miatt a mértékadó ár megállapítására bizottságot hozott létre (VG, 2004. március 24.). A testület az amerikai, a német, az angol, a francia és a spanyol tőzsdei árak, illetve az FVM-hez tartozó Agrárgazdasági Kutató- és Informatikai Intézet árfigyelő rendszere alapján alakította ki a 44 ezer és a 36 ezer forintos minimális búza- és kukoricaárat - tudtuk meg Benedek Fülöp közigazgatási államtitkártól. Mint ismert, a Tig áprilisban heti 20-20 ezer tonna terményt értékesíthet. Benedek szerint a mostani árak az első eladási hétre vonatkoznak, a feltételeken a minisztérium a későbbiekben érdeklődéstől függően módosíthat. A mai piaci tendenciák alapján nem zárható ki, hogy a minimumárat csökkenteni kell, tette hozzá. ■ Budapest Együttműködési megállapodás kialakítására törekszik a minisztériumokkal a jogalkotásban az üzleti szféra érdekeit megjeleníteni kívánó Első Magyar Gazdasági Jogszabály Harmonizációs Egyesület (GJHE). A szervezet elnöke szerint a magyar vállalkozások érdekérvényesítési lehetőségei itthon sem kielégítőek, miközben már brüsszeli kapcsolataikat kellene építeniük. Egyáltalán nem vagy csak későn szerez tudomást a magyar vállalkozások többsége a működését közvetlenül érintő tervezett jogszabályi változásokról, így minimális befolyással bírnak azok alakulására. A helyzetet az uniós csatlakozás közelében tovább rontja, hogy „fél szemüket immár a hazai cégeknek is Brüsszelre kell vetniük”, hiszen a gazdasági jogalkotás jelentős része nem tagállami szinten történik - hangoztatta a Világgazdaságnak Vágvölgyi Mihály, a Noguchi & Peters pr- ügynökség kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója, a közelmúltban alakult GJF1E elnöke. Az egyesület célja az, hogy áttekinthetőbbé tegye a jogszabályok előkészítésében döntő szereppel bíró kormányzati szervek és a - szabályozás tárgya szerint érintett - gazdasági társaságok viszonyát. Erre különösen azért van szükség, mert az úgynevezett lobbitörvény megalkotása évek óta húzódik, és a rendszerváltáskor született jogalkotási törvény is elavultnak tekinthető az érdekérvényesítők szempontjából - hangsúlyozta Vágvölgyi. Köztes megoldásként az egyesület arra törekszik, hogy önállóan kössön együttműködési megállapodásokat az egyes tárcáiddal annak érdekében, hogy ne ad hoc módon, hanem folyamatosan értesüljenek minden előkészítés alatt álló új jogszabályról. A tagok között olyan multinacionális cégek is megtalálhatók, mint a Tesco, vagy az Inde- sit márkát is birtokló Merloni, s az egyesületben már különbizottságot alkottak a termékdíjak tervezett módosítása ügyében lobbizó italkartonos vállalkozásoknak. Vágvölgyi szerint ez utóbbiak vonatkozásában komoly sikerként értékelhető, hogy a visszaváltható- sági kvóták jelenleg folyó kialakításában az érintett cégek immár aktívan részt vehetnek (és vesznek is), az egyesület segítségével pedig a tágabban értelmezett ipari érdekek és a környezetvédelmi tárca álláspontja is közeledett, a szakminisztérium számos szakmai javaslatot befogadott. A lobbizás nemcsak a cégeknek, hanem az egyes jogszabályok előkészítéséért felelős tárcáknak is fontos - véli az egyesület elnöke -, hiszen sok esetben úgy születnek meg törvények és rendeletek, hogy a jogalkotó nincs pontosan tisztában azok piaci hatásaival és várható fogadtatásával. Az egyesület eddig is prioritásként kezelte az uniós jogharmonizáció folyamatos monito- ringját, Vágvölgyi szerint azonban a közeljövőben elengedhetetlen, hogy a magyar lobbiszervezetek kialakítsák brüsz- szeli kapcsolataikat. E tekintetben a Magyarországon működő multik előnyben vannak, ám a hazai vállalkozásoknak is mielőbb meg kell találni az utat a brüsszeli döntéshozók felé. A feltüntetett kültéri lefedettség) értékek csak tájékoztató jellegűek, 2W-os készülék és külső antenna használatát feltételezik. A lefedettséget a domborzat, a dús növényzet, az időjárási viszonyok, valamint az épületek anyaga befolyásolhatja, ennek következtében a szolgáltatási határok pontos feltüntetéséért való felelősséget kizárjuk. A Vodafone a 2003-as hivatalos értékesítési adatok alapján Magyarország legnépszerűbb mobilszolgáltatója. További információ: www.vodafone.hu. MagyS^jjSzág|egnépszer0 mobilszolgáltatq^|mYidig többet Ráhajtottunk. Felkutattuk a legjobbakat, hogy ők dolgozzanak hálózatunk tökéletesítésén. Csak a legügyesebbek és a leggyorsabl jöhettek. Talán ezért érhettünk el 97%-os területi lefedettséget mindössze 4 év alatt. Érdekelnek a tények? Részletes információra vágysz? Látogass el a www.vodafone.hu honlapra! Itt mindent megtudhatsz lefedettségünkről.
