Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-24 / 70. szám

2. OLDAL Hírek Gyászszertartás Medgyessy Péter képviseli Ma­gyarországot Madridban a már­cius 114 terrortámadás áldoza­tainak mai gyászszertartásán. A kormányfő a spanyol fővá­rosból Brüsszelbe utazik, ahol az Európai Tanács kétnapos ülésén vesz részt, mti Magyarellenesség Délvidék-szerte megszaporod­tak a magyarellenes támadá­sok. A koszovói eseményeket követően különböző helyszíne­ken, különböző módokon tá­madtak meg szerb szélsősége­sek magyarokat, magyar intéz­ményeket - közölte Maurer Oszkár, az Egyesült Magyar If­júság elnöke. Nagybecskereken a városházáról leverték a több­nyelvű táblát, mti Tanulság A nacionalizmus, az etnikai ütőkártya sokáig hatásos fegy­ver volt a romániai választási kampányokban, de tizennégy évvel a marosvásárhelyi véres események után a sebek kezde­nek begyógyulni - hangoztatta a román képviselőházban Bor­bély László. A Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség kép­viselője Marosvásárhely törté­nelmének szomorú napjaira, 1990 fekete márciusára emlé­kezett. MTI Natúrpark A Szigetközre és Kis-Csallóköz- re kiterjedő közös tájvédelmi körzet létrehozásának szándé­kában állapodott meg Pozsony­ban Miklós László, a szlovák kormány környezetvédelmi mi­nisztere és magyar kollégája. Persányi Miklós cáfolta a szlo­vák felvetéseket, miszerint a magyar kormány kacérkodna a gondolattal, hogy megépíti a vízlépcső alsó fokozatát, mti Megegyeznek Leszek Miller szerint lehetséges a kompromisszum az Európai Unió alkotmányos szerződése ügyében. A lengyel miniszterel­nök varsói lakásán fogadta a néhány órás magánlátogatásra érkezett Gerhard Schröder né­met kancellárt, hogy a csütörtö­kön kezdődő brüsszeli EU- csúcstalálkozó előtt egyeztesse­nek az alkotmányos szerződés- tervezetről. MTI Nem robban Korábbi feltételezésekkel ellen­tétben nem azért rendelték ki­kötőbe az atommeghajtású Nagy Péter rakétacirkálót, mert műszaki hibás, és bármikor fel­robbanhat. Az orosz Északi Flotta zászlóshajóján nincs nukleáris biztonsági veszély, mti Kevesebb áldozat Százkilencvenen vesztették éle­tüket a madridi vonatrobbantá­sokban a spanyol belügymi­nisztérium kedden ismertetett veszteségmérlege szerint. Ko­rábban tizenkettővel több, 202 személy haláláról számoltak be a spanyol hatóságok, az eltérést most azonosítási hibákkal ma­gyarázták. MTI Nem terroristák A varsói rendőrség által őrizet­be vett három patósztáni és egy ukrán állampolgárnak nincs kö­ze terrorista szervezetekhez, ezért hamarosan szabadon en­gedik őket. Arra sem találtak bizonyítékot, hogy a négy kül­földi bármilyen bűncselek­ményt elkövetett volna Len­gyelországban. MTI Euro-mediterrán Athénban megalakult az euro- mediterrán parlamenti közgyű­lés, amelynek 240 tagját fele részben az Európai Unió mai és leendő tagjai, fele részben a Földközi-tenger déli partvidé­kén elterülő észak-afrikai orszá- gok adják, mti _____________________■ VI LÁQTÜKÖR 2004. Március 24., szerda 38 NAP A CSATLAKOZÁSIG Lengyelország keménykedik Brüsszel Lengyelország és az Európai Unió között vita robbanhat ki, a varsói vezetés ugyanis nem hajlandó adóval sújtani a hűtő­házakban tárolt árufelesleget. Az EU bizottsága azt követeli, hogy Lengyelország a május 1-jei EU-csatlakozása előtt hozzon tör­vényt a többévi átlagos élelmi­szer-tartalékot 10 százalékkal meghaladó készletek megadózta­tásáról. Ugyan a kormány várha­tóan a következő hetekben a par­lament elé terjeszti az erről szóló javaslatot, ám annak elfogadása valószínűtlen, mivel mind a kor­mány, mind pedig az ellenzéki pártok a javaslat elfogadása ellen foglaltak állást. A varsói kormány is hajlik ar­ra, hogy vállalja a nyílt konflik­tust Brüsszellel, a Gazeta Wy- borcza értesülése szerint Woj- ciech Olejnichak lengyel mező- gazdasági miniszter azt fontolgat­ja: az EU-t a luxemburgi Európai Bíróság elé idézi a brüsz- szeli követelmény eluta­sítása érdekében. A lap keddi számá­ban a kormány meg nem nevezett tagját idézve azt írja, hogy Lengyelor­szág inkább vállalja az esetleges pénzbüntetést, mint­sem hogy elfogadja az élelmi­Prodinak petíciót adtak át a szociális Európát követelők FOTÓI EUROPRESS/EPA szer-feleslegek megadóztatásáról szóló javaslatot. Varsóban ugyan­is attól tartanak, hogy az adó gyengítené a hazai élel­miszer-termelők verseny- képességét, nem beszél­ve az adókivetés tete­mes költségeiről. Brüsz- szel egyebek között azt követeli, hogy mérjék fel az elmúlt három évre visszamenőleg 200 termék eseté­ben a készletek alakulását. Az EU viszont attól tart, hogy az el­múlt években olcsón megtermelt lengyel agrártermények eláraszt­ják az európai piacokat. AZ EU által javasolt megoldást még egyetlen csatlakozó országban sem fogadták el. A brüsszeli bizottság a korábbi csatlakozási fordulók alkalmából hasonló eljárást követelt, és pénz- büntetéssel ■ sújtotta Ausztriát, Svédországot és Finnországot. Mindenki veszélyben van Minden szélsőséges palesztin vezető Izrael lá­tókörében van, vagyis Izraeli támadás cél­pontja lehet - jelentette ki Cahi Hanegbi köz- biztonsági miniszter. _____________ OAza__________________ Mo sé Jaalon, az izraeli hadsereg vezérkari főnö­ke a lehetséges célpontok között említette Jasszer Arafat palesztin elnököt, és hasonlóan vélekedett Haszán Naszrallah sejkről, a libanoni székhelyű Hezbollah szervezet vezetőjéről is. „Aki bárhol a Gáza-övezetben, Ciszjordániában vagy bárhol máshol terrorista csoportot vezetett, annak szá­mára nincs menedék” - fogalmazott Cahi Hanegbi újságíróknak nyilatkozva. Mosé Jaalon pedig egyenesen úgy fogalmazott: Ahmed Jaszin sejk, a Hamász vezetője után Jasszer Arafat vagy Haszán Naszrallah lehet a következő célpont. Úgy vélekedett, hogy a két palesztin vezető hét­fői nyilatkozataiból kitűnik: megértették, hogy mi vár rájuk. Jaalon hozzátette, hogy a hétfőn történtek világos jelzésként szolgálhatnak azok számára, akik kezet emelnek Izraelre: az a végü­ket jelenti. „Jaszin sejk meggyilkolása nyílt hadüzenet” - jelentette ki a Berliner Zeitungnak adott interjú­jában Szalah Abdul Safi, a Gáza-övezetben mű­ködő egyik civil szervezet vezetője, aki részt vett a genfi alternatív béketerv kidolgozásában is. Mint mondta, Izrael a belátható jövőben nem x.;' "."T" wvj V, Dózis Izrael kivonul a palesztin autonóm területekről és beszünteti a kényszerintézkedéseket mmm A palesztin vezétés megerősíti Izrael létezésének iogét. Választások a palesztin területeken Tárgyalások a közel-keleti kvartettel, Egyiptommal, Jordániával és Szaúd-Arábiával egy nleiztln állam mega­lakításáról Ideiglenes határok között. Szerződés íz uliziil szsbidságrál Ciszjordánia ás a Gáza-övezet között Az ideiglenes Palesztin Állam kikiáltása 2003 augusztusában 2005-ig megállapodás a végié állapotról Visszatérés az 1967 előtti határokhoz Jeruzsálem, mint mindkét ország fővárosa Egy korlátozott fegyverzetű palesztin állam létrehozása Izrael elkezdi a béketáruyalásokat Szíriával és Libanonnal akar tárgyalni a palesztinokkal, a Saron-kormány semmiképpen sem akar fegyverszüneti ajánlatot a Hamásztól. A palesztin elemző azonban, aki­nek szervezete a közel-keleti konfliktus mentális sérültjeivel foglalkozik, nem tartja komolytalan­nak Ariel Sáron izraeli miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy Izrael kivonul Gázából. ______■ ÁL LÁSPONT GYULAY ZOLTÁN Ötvenmillió forint A kerekesszékbe kényszerült Ahmed Jaszin sejknek, a szél­sőséges Hamász palesztin mozgalom szellemi atyjának szabályos kivégzése - mára egyértelműen kiderült - valóságos hadüzenetnek számít. Hétfő hajnalban lőtte ki három gyilkos rakétáját egy izraeli helikopter (az akciót maga Ariel Sáron mi­niszterelnök irányította; az a politikus, aki a hatnapos háború idején a hadsereg vezénylő tábornoka volt), s estére már rob­banások zaja, a libanoni határon a Hezbollah megannyi táma­dása jelezte a megtorlás kezdetét. A szélsőséges és militáns palesztin szervezetek mindegyike bosszút esküdött; sőt, szá­muk újabbal gyarapodott: megalakult a Mártír Jaszin Sejk Bri­gádjai nevű alakulat, amely - nem kell különösebb jóstehet­ség hozzá - könyörtelen hadjáratba kezd majd. A Közel-Kelet akut problémájának, a probléma elmélyülésé­nek tarthatnánk az ügyet, ha nem foglalkoznék vele az egész világ. És igenis föl kell tennünk a kérdést: mennyire van közel a Közel-Kelet? A földkerekség józan politikusai minden erő­szakos tettre nemet mondanak, legyen az bármely öldöklésre esküdött szervezet, avagy netán valamely állam cselekedete. Az Egyesült Nemzetek Szervezetétől az Európai Unión ke­resztül a Vatikánig egységes az elutasítás, és némi tétovázás után még a nemzetközi terrorizmus kiirtását zászlajára tűző Washington is bírálta az izraeli kormány önkényét. A huma­nizmust hangsúlyozó irányvonallal egyedül Moszkva helyez­kedett szembe: a Kreml szerint jogos az állam önvédelme a terroristákkal szemben - belpolitikai indíttatásból, persze, el­végre hasonló gondokkal küzd a csecsenföldi helyzet miatt. Az Európai Unió most riadót fújt: Brüsszel attól tart - és Mad­ridra gondolva valljuk meg, megalapozottan -, hogy az isz­lám köntösébe bújt terror Európára is átterjed. A fenyegetett­ség érinti Izraelt, az Egyesült Államokat, és Amerika szövet­ségeseit. Bár a magyar védelmi miniszter szerint mindez ha­zánkra nem vonatkozik, a kiemelt biztonsági rendszabályo­kat fenntartják. Mindez napi 50 millió forintjába kerül az or­szágnak. Tessék számolni... EGYETÉRTEK! 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 SZÁSZ ANDRÁS Ketyeg a cianidbomba? Négy éve a Tisza teljes élővilágát elpusztító katasztrófa után újabb aranykereső vegyesvállalat tartja rettegésben Kö- zép-Kelet-Európát. Ezúttal nem Nagybányán, hanem az Álba megyei Verespatakon, amelynek környékén már a római időkben működtek aranybányák. Az arany a sokszáz éves te­lepülés házai alatt rejtezik. Ahhoz, hogy hozzáférhető le­gyen, több száz lakóházat kell lerombolni. Kinek jó ez? A román-kanadai Gold Corporation cégnek biz­tosan. Ezért iS vállalta, hogy néhány tonna arany reményé­ben még a templomokat is lebontja. A nemzetközi nyomás hatására a templomrombolásról ugyan letett a vegyesvállalat, ám a nemesfém különválasztásához ugyanolyan cianidos technológia alkalmazását tervezi, mint a nagybányai Aurul cég. Csakhogy a verespataki zagytározó tízszer akkora lenne, mint a nagybányai. Elgondolni is rossz, milyen beláthatatlan következményekkel járó környezeti katasztrófát okoz, ha megreped a hatalmas ülepítőtó fala, és az iszonyatos méreg a környező folyókba kerül. Nem beszélve arról a veszteségről, amit a különböző nemzetiségek békés egymás mellett élését szimbolizáló, egykor virágzó kultúrájú városka lebontása je­lent. A verespataki aranybánya még nem indult be. Petru Lificiu, a szaktárca vezetője a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy az aranybánya engedélyezéséről a román parlamentnek kell döntenie. Ám mint hozzátette: a minisztérium valószínű­leg megadja a szükséges engedélyt. A bombát hamarosan élesítik. Újabb környezeti pokolgép kezdi el a ketyegést Európa közepén. Bizakodásra pusztán az adhat okot, hogy az aranybánya beindítását egy nemzetközi bizottság véleményétől teszi függővé a parlament. A bizott­ságban pedig - állítólag - magyar szakértők is helyet kapnak. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj ______________A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről.______________ Szó fia A koszovói erőszakcselekmé­nyek nem siettetik, ellenke­zőleg, akadályozzák a tartomány végleges státusának meghatá­rozását - vélekedett Szolomon Paszi bol­gár külügyminiszter, az Európai Bizton­sági és Együttműkö­dési Szervezet (EBESZ) soros elnöke. „A múlt heti erőszakhullám, amely 28 ember halálát és mintegy 600 sérülését okozta, nem véletlen incidens volt, ha­nem a koszovói albán szélsősé­gesek megtervezett akciósoro­zata” - mondta Paszi koszovói utazásáról hazatérve a bolgár BTV televíziónak adott nyilat­kozatában. Az EBESZ-elnök Jaap de Hoop Scheffer NATO- főtitkárt kísérte el a nemzetkö­zi, jogilag Szerbiához tartozó, de 1999 óta ENSZ-igaz- gatás alatt álló tarto­mányba, ahol a NATO vezette nemzetközi ka­tonai erő, a KFOR igyekszik fenntartani az albán többség és a szerb kisebbség viszá­lyától gyötört terület belső biz­tonságát. A tervek szerint 2005 kö­zepén kellene elkezdődnie a nemzetközi vitának Koszovó végleges státusáról, ennek azonban feltétele, hogy a tarto­mány belső helyzete megfelel­jen addig az ENSZ által meg­szabott demokratikus kritériu­moknak. Életfogytiglan Stockholm ________ Életfogytiglanra ítélték kedden Anna Lindh svéd külügyminisz­ter gyilkosát. A szerb bevándor­lóktól származó 25 éves Mijailo Mijailovic tavaly szeptemberben késsel halálra sebezte a testőrök nélkül vásárló politikust egy stockholmi áruházban. A bíró­ság a fiatalembert bűnösnek ta­lálta gyilkosságban. A gyilkos beismerte tettét, de tagadta em­berölési szándékát, és zavaros pszichés indítékokra hivatko­zott. Az elmarasztaló ítélet vár­ható volt, miután a stockholmi körzeti bíróság a múlt héten be- számíthatónak nyilvánította a szerb származású férfit. Anna Lindh Svédország egyik legnép­szerűbb politikusa volt; úgy te­kintettek rá, mint az ország egyik lehetséges jövendőbeli miniszterelnökére. Megtervezett akció volt Az erőszak késlelteti a végleges megoldást Kellyt megfigyelték Washington A Demokrata Párt várható el­nökjelöltjét több mint egy éven át megfigyelte az ameri­kai Szövetségi Nyomozó Iro­da Richard Nixon elnöksége idején. A Vietnamot katonaként megjárt és kitüntetésekkel leszerelt John Kerry annak idején a háború el­len tiltakozó veteránok szerveze­tének szóvivője volt. Az FBI ár­gus figyelemmel kísérte a Vietna­mi Veteránok a Háború Ellen szervezetében tevékenykedő fia­talembert 1971-72-ben. Az illeté­kesek csak akkor javasolták a megfigyelés beszüntetését, ami­kor Kerry képviselőjelöltként in­dult a választásokon. Az FBI ügy­nökei úgy ítélték meg, hogy nincs köze semmiféle erőszakos cselekményhez vagy kilengések­re hajlamos csoportokhoz. A megfigyelést azzal az indoklással rendelték el, hogy fennáll a fel­forgatása gyanúja. A dokumen­tumok szerint a jelentéseket to­vábbították Edgar Hoover FBI- igazgatónak, sőt magának Ri­chard Nixon elnöknek is. A Fehér Házban Kerryt, a szervezet szó­vivőjét „ifjú demagógként” emle­gették. Az érintettet nem a megfi­gyelés ténye, hanem a dosszié „vastagsága” lepte meg. 1987- ben, a szenátusba választása után két évvel kikérte aktáinak másolatát, de most úgy látja, hogy az FBI a dokumentumok­nak csak egy részét adta ki neki annak idején. A massachusettsi szenátor megjegyezte: annak a tudata, hogy valaki után békés tiltakozás miatt kémkedjenek, „még inkább arra késztet minket, hogy megbecsüljük a polgári jo­gokat és az alkotmányt”. _____■

Next

/
Oldalképek
Tartalom