Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-17 / 64. szám

Kelet Svájca nyitott hazánk előtt 2. OLDAL , „ 2004. MÁRCIUS 17., SZERDA ________________________________________VILÁG TŰKOR_________________________________________ _________Az Europress jelenti Bejrútból________ Me gkezdte háromnapos hivatalos látogatását a libanoni köz­társaságban a magyar államfő. Mádl Ferencet népes üzletem­ber-küldöttség kísérte el. Ragyogó napsütés, fellobogózott útvonalak és a házigazdák rendkí­vüli szívélyessége jellemezte az el­ső napon Mádl Ferenc látogatását. A köztársasági elnök érkezését, a repülőtéri ünnepélyes fogadtatást egyenes adásban közvetítette a li­banoni televízió, és az egész sajtó megkülönböztetett figyelmet szen­tel a tárgyalásoknak. Az arab nyel­vű Al-Nahar mai számában azt hangsúlyozza, hogy nem volt még példa ilyen magas szintű találko­zókra. „Budapest kész megosztani a békés átmenet tapasztalatait” - emelte ki címében is a lap. Ha­sonló szellemben fogalmaz a fran­cia nyelvű l’Orient, amely egész oldalt szentelt a magyar küldött­ség látogatásának. A megbeszélé­seken Emile Lahoud államfővel, Rafic Al-Hairi kormányfővel és Nahid Béri parlamenti elnökkel egyetértés volt abban, hogy min­den téren célszerű erősíteni a két ország együttműködését. Mádl Ferenc Mahmud Hammud védel­mi miniszter és Karam Karam államminiszter kíséretében kora délután megkoszorúzta az isme­retlen katona emlékművét, dél­után és este pedig tárgyalásokat folytatott Rafik Hariri miniszter- elnökkel és Nabih Berrivel, a par­lament elnökével. A hazánkkal területileg nagyjá­ból azonos méretű, többnyire ara­bok lakta közel-keleti állam az el­ső a térségben, amelyet Mádl Fe­renc felkeres. A látogatás egyfajta üzenetnek tekinthető a magyar diplomácia részéről, amely azt jel­zi, hogy az Európai Unióba igyek­vő Magyarország fontosnak tartja a kapcsolattartást távolabb fekvő országokkal is. A vizit ugyanakkor kifejezi: a polgárháborút követő demokratizálódási folyamat any- nyira előrehaladt már Libanon­ban, hogy hazánk lehetségesnek és fontosnak tartja az együttműkö­dés elmélyítését Bejruttal. Diplomáciai kapcsolatot 1965- ben létesítettünk Libanonnal, s a magyar külképviselet a polgárhá­ború alatt is folytatta tevékenysé­gét. Ez utóbbi persze nem tudta el­lensúlyozni azt, hogy az 1967. évi arab-izraeli háborút követően a palesztin menekültáradat, majd az 1975-ben kezdődött véres belvi- szály feldúlta az ország nyugal­mát: gazdasága összeomlott, a li­banoni tőke külföldre menekült. A helyzetet tovább súlyosbította Szí­ria katonai bevonulása, majd az iz­raeli megszállás, amely 2000 má­jusáig tartott. Mindezért, továbbá mert a belharcok 1990 októberé­ben értek véget, a gazdasági és a politikai konszolidáció csak a leg­utóbbi években kezdődött meg. Most a diplomácián kívül a ma­gyar üzleti élet szereplői is úgy lát­Mádl Ferenc és vendéglátója. Budapest kész megosztani tapasztalatait FOTÓI IUROFRHA/1FA ják: kezdenek megszűnni a keres­kedelmi árucsere-forgalom gátjai, lehetőség van bekapcsolódni a há­ború utáni rekonstrukcióba, s van remény arra, hogy libanoni vállal­kozók Magyarországon fektesse­nek be. c«Ak ilimér Libanoni kislexikon Lakosság: 3,7 millió GDP/fő: 4800 USD Fő exportpartner: Svájc Fő importpartner: Olaszország Hírek EU-portál Kevéssel az Európai Unió bőví­tése előtt az új tagországok ál­lampolgárai is saját nyelvükön kereshetik föl a közösség inter­netes portálját. Romano Prodi, a brüsszeli bizottság elnöke kedden bejelentette: a www.europa.eu.int. web-oldal az eddigi 11 helyett 20 nyelven olvasható, europress Gázrobbanás Az észak-oroszországi Arhangelszkben egy többcsalá­dos lakóházban bekövetkezett gázrobbanásban legkevesebb 21 ember vesztette életét, további 24 megsebesült. A kilencemele- tes ház romjai alatt mintegy 30 személy rekedt, és megmenté­sükre kevés a remény, europress Sztrájkszünet A román közlekedési miniszté­rium kérésére a bukaresti fel- lebbviteli bíróság keddi dönté­sével harminc napra felfüggesz­tette a román vasút mozdony- vezetőinek és kommunikációs személyzetének hétfő reggel el­kezdett általános sztrájkját. Az általánosnak meghirdetett munkabeszüntetést a nyolc ro­mán területi vasúti igazgatóság közül csak öt igazgatóság terü­letén kezdték meg. mti Új kormányfő Ahmad Kadirov csecsen elnök kedden Szergej Abramov orosz politikust nevezte ki a kaukázu­si köztársaság kormányfőjévé. A 32 éves, Kreml-hű Abramov az eddigi miniszterelnököt, Anatolij Popovot váltja fel, aki a volgográdi kerület kormányzói posztját pályázza meg. europress Paksas-vizsgálat A litván alkotmánybíróság meg­kezdte a Rolandas Paksas ál­lamfő hivatali elmozdítását cél­zó meghallgatásokat. Az eljárás elején a bíróság Vilniusban el­utasította Paksas ügyvédeinek elfogultsági indítványát. Az el­nök egyébként a vádpontokkal kapcsolatban nyilatkozatot tett - közölte Egidijus Kuris tanács­vezető bíró. europress ■ 45 NAP A CSATLAKOZÁSIG Európai Bizottság: teljes ülés Brüsszel Először vettek részt az Euró­pai Unió központjában a tíz csatlakozó ország kijelölt biz­tosai: Romano Prodi elnök be­mutatta a bizottság tagjainak új kollégáikat, köztük a ma­gyar Balázs Pétert. Bemutatkozó beszélgetésről volt szó: a harminc biztos legközelebb a május 1-jén esedékes bővítést követően vesz részt a munkában, méghozzá teljes joggal, noha nem lesz konkrétan meghatározott működési területük. November 1-jén azonban már új bizottság kezd dolgozni, az „egy ország- egy biztos” elv alapján. (Az öt „nagy” - Németor­szág, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszor­szág és Spanyolország- leadja második tárcáját.) Az új bizottsági tago­kat még meg kell erősíte­nie az Európai Parlamentnek. Az ehhez szükséges meghallgatáso­Bővül a család. Romano Prodi és az új biztosok (jobbról a harmadik Balázs Péter) FOTÓI lUROPRISS/IPA kát április 13-a és 15-e közöttre tervezik. A jelöl­tek személyének elfoga­dása azonban pusztán formaság, és várható, hogy kormányaik ugyan- őket jelölik majd az új bi­zottságba is, amely no­vemberben lép majd hivatalába. Ráfizető jelöltek A tíz új tag közül hat nem tesz eleget a költségvetési előírásoknak: Csehor­szág új adósságállománya a bruttó nemzeti össztermék 12,9 százalékát teszi ki. Atovábbi sorrend: Málta (9,7), Ciprus (6,3), Magyarország (5,6), Lengyelország (4,1), Szlovákia (3,6) Fennáll a terrorveszély „Elkerülhetetlen” a brit főváros elleni támadás A spanyol rendőrség hat marokkóit gyanúsít a madridi rob­bantásos merényletsorozat végrehajtásával, öten közülük szökésben vannak, a hatodikat őrizetbe vették. ________ Madrid __________ Hite lesnek találták azt a videoka­zettát, amelyen egy ismeretlen az al-Kaida nemzetközi terrorszer­vezet nevében vállalta a több mint kétszáz halálos áldozatot követelő merényletsorozatot. Azt azonban nem tudják, ki a video­felvételen látható személy. Közben világszerte hajtóvadá­szat indult a terrorszervezet után: egyik tagját tegnap Rijádban agyonlőtték a szaúd-arábiai biz­tonsági erők. Abu Hazim al-Sahir valószínűleg az Arab-félszigeten működő csoport tevékenységé­nek műveleti főnöke volt. Pakisz­tánban is hadműveletet indítottak al-Kaida tagjait rejtegető törzsek ellen az afgán határtérségben. London rendőrfőkapitánya „el­kerülhetetlennek” nevezte a brit főváros elleni terrortámadást. Sir John Stevens közölte: előbb- utóbb valaki biztosan átjut a szű­rőn. Londonban több ezer polgá­ri ruhás, felfegyverzett rendőr jár- őrözik a metróhálózaton és egyéb tömegközlekedési eszközökön. A járőröknek jogukban áll megállí­tani és megmotozni bárkit, akit gyanúsnak találnak. Nagy-Britan- niában már hónapok óta a máso­dik legmagasabb fokozatú terror­készültség van érvényben. Az Interpol főtitkára közölte: a tagál­lamoknak mindössze a fele hasz­nálja a szervezet adatbázisát a terrorizmus elleni harcban. Ro­nald K. Noble kijelentésének kü­lönös jelentőséget ad, hogy a spa­nyol nyomozók most próbálják meg kideríteni, miért nem jelzett előre semmit a hírszerzés a mad­ridi robbantások előtt. A 181 tagállamból csak kilenc­ven él az Interpol adattára nyúj­totta lehetőségekkel. A tavaly ja­nuár óta működő bázisban ujjle­nyomatokat és fényképeket tárol­nak szökésben lévő bűnözőkről, hasznos információkat őriznek lopott úti okmányokról és jármű­vekről, valamint gyermekek sé­relmére elkövetett nemi erőszak­cselekményekről. ÁLLÁSPONT HÁMORI ZOLTÁN Kell-e félni a terrortól? A félelem nagyon furcsa érzés. Sokszor nem tudni, mitől jön elő, csak úgy érzi az ember. Mostanában, különösen a madridi robbantások után, fölvetődik egy teljesen értelmetlen kérdés. Kell-e félni ma Magyarországon? Persze, hogy nem kell. De ha muszáj? Hiszen a félelmet elő­írni nem lehet, nem kell, ha amúgy is előjön magától. Ezért értelmetlen a kérdés. Az viszont már logikus dilemma, hogy ha hazánk is részt vesz az iraki békefenntartásban, akkor fe­nyegethetik-e bosszúálló arab terroristák? Szerintem igen. Mindenkit fenyegethetnek. Abban viszont teljesen igaza van a miniszterelnöknek, hogy Magyarországon nincs terrorve­szély, viszont jobb félni, mint megijedni, emiatt különböző biztonsági intézkedéseket vezetnek be. A nemzetközi terror­elhárító szervezetek működését is összehangolják. Ezt tulaj­donképpen jól teszik. (Bár, hogy nincs terrorveszély, azt a spanyol miniszterelnök is kijelenthette volna a robbantások előtt öt perccel. Lehet, hogy mondta is.) Az a baj, hogy túl sok amerikai filmet láttunk már, ahol na­gyon szimpatikus terroristák hazafiként gyilkolásztak, aztán még náluk is szimpatikusabb kommandósok ugyancsak le- gyilkolászták őket. Az a baj, hogy túl filmszerű ez az egész. Meg az is baj, hogy túl életszerűen, hitelesen ábrázolták a té­véhíradók a madridi merényletsorozatot. Az amerikai leom­lott tornyok látványa annak idején sokkolt mindannyiunkat. Viszont New York nagyon messze van, Madrid is messze van, de már nem annyira. A mi hazánk meg itt van helyben, és ha egyenként nem is félünk, a hazánkat féltjük nagyon. MinlazUrolnökünk egyébként megnyugtatásként azt is mondta tegnap, hogy az Irakban lévő magyar katonák nem kormányzati, hanem parlamenti döntés alapján humanitárius szolgálatot teljesítenek. Ráadásul jóval kevesebben vannak, mint a spanyolok, Nem kell félni. EGYETÉRTEKi 06-90430403 MÁS A VÉLEMÉNYEM) 06-90430404 BARTA ZSOLT Ostromra várva Az európai éielmlazerlpar a magyar piac ostromára készül. Erről a tekintélyes lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza közölt cikket tegnap Az egész Unió Budapest ellen menetel címmel. A cikk szerzője megjegyzi, hogy a német és az osztrák ver­senytársak mellett a lengyelek is erősíteni fogják magyaror­szági pozíciójukat. Kall-a félnünk az unlóa klhíváatól? Természetesen kell. Má­jus 1-jétől megszűnnek a vámhatárok, olyan áron hozzák be az uniós államokból a versenytársak a termékeket, amelyek konkurenciát jelentenek a mi termelőinknek, feldolgozóink­nak. Azt azonban nem szabad elfelednünk, hogy a kihívások­ra a saját pályánkon kell válaszolnunk. Olyan területen, ahol a piac ismerete nem csupán árkérdések­re korlátozódik, hanem annál sokkal többre. A magyar ember ízlésvilágát kell annak ismernie, aki hozzánk bármit is expor­tálni akar. Nagyon jók a holland vagy a francia sajtok, de a ha­zai trappistát a vásárló mégiscsak jobban kedveli. (Igaz, ol­csóbb is.) Ettem már finom német felvágottat, de a családom a gyulai, a csabai kolbászt szereti a leginkább. Ez a megszo­kás az az előny, amellyel hazai termelőink messze jobb hely­zetben vannak ma még, mint a piacaink megszerzésére tö­rekvő külföldi vállalatok. A kérdés csak az, hogy mikorra fogy el - ha egyáltalán elfogyhat - ez az előny, vagyis a nyugati konkurencia mikorra ismeri meg a mi ízlésvilágunkat. Ha a hollandok legalább olyan minőségű trappistát gyártanak a Németalföldön, mint mi itthon, s azt olcsóbban kínálják pia­cunkon - valami csoda folytán -, akkor nyert ügyük lehet. De miért lenne nyert ügyük? A mi ízlésvilágunk, a mi éte­leink, egyben nemzeti kultúránk része is. Ezt pedig a Magyar- országon működő élelmiszer-ipari termelők ismerik a legjob­ban, mert velünk élnek. EGYETÉRTEKi 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM) 0640430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is Indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolásl dl] A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Hazamennek a katonák Washington Az Egyesült Államok nem örülne annak, ha távoznának Irakból a spanyolok. Ezt meg­akadályozandó, az amerikai­ak új ENSZ-határozatot szor­galmaznak. A washingtoni külügyminiszté­rium még bízik abban, hogy a madridi álláspont nem végleges. Bár a Bush-diplomácia irányítói szerint a meglevő ENSZ-határozat is jogalapot teremtett az iraki be­avatkozáshoz, de június 30-ával, amikor a hatalmat átruházzák az irakiakra, új helyzet állhat elő. Egyelőre kérdéses azonban, hogy a bagdadi ideiglenes kormányzó- tanács kéri-e az ENSZ-től az iraki közreműködést. Minthogy Jósé Luis Rodriguez Zapatero minisz­terelnök-jelölt a világszervezet el­lenőrző szerepéről beszélt, ennek megléte talán a spanyol katonai szerepvállalást is lehetővé tenné Madrid számára. A hőn óhajtott ENSZ-határozat elmaradása ese­tén viszont Zapatero július elsején hazahozza honfitársait. Spanyol- ország 1300 főnyi egységet állo­másoztál Irakban, a koalíciós erők keretében. Bush elnök gratulált Zapateró- nak a választási győzelemhez, de nem hozta szóba a csapatok ügyét. Katonai szakértők ugyan­akkor lehetségesnek tartják, hogy más államok is mérlegelhetik az iraki misszió feladatását. A közvé­lemény például Itáliában is hely­teleníti az ország ilyen irányú el­kötelezettségét. Peter Struck német védelmi miniszter jelzésértékűnek tarta­ná, ha a spanyol katonákat haza­hoznák. TORONYI ATTILA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom