Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-09 / 58. szám

KÖRN Y E Z E TVÉDELEM 2004. MÁRCIUS 9., KEDD - 7. OLDAL MES MEGYEI HÍRLAP Környezetvédelem, mindannyiunkért! A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályá­zatának nyerteseként lapunk hetente rendszeresen, külön oldalon jelentet meg környezetvédelemmel kapcsolatos írásokat, témákat. Ily' módon minden kedden egy újságoldalon foglaljuk össze a megyénk lakosságának életét befolyásoló, azt meghatározó környezetvédelmi programokat, eseményeket, köve­tendő, netán elvetendő példákat. Igyekszünk minél több rendezvényt, kezdeményezést, tudósítást közöl­ni, szakemberek segítségére támaszkodva tanácso­kat, tippeket nyújtani, mozgósítani, és közvetve vagy közvetlenül tudatosítani, hogy a környezetvéde­lem ügye a nemzeti érdekkel összhangban helyi - te­lepülési és lakossági - üggyé váljék. Továbbra is kérjük a környezetvédelemmel foglal­kozó szervezeteket, szakembereiket, ötleteikkel segít­sék a munkánkat. Járuljanak hozzá a megye kör­nyezetvédelméért tett erőfeszítések mind teljesebb megismertetéséhez. Ugyancsak aktivitásra kérjük Tisztelt Olvasóinkat is: küldjék el számunkra észre­vételeiket, a környezetükben fellelhető jó és rossz pél­dákat egyaránt - utóbbiak megoldásában szívesen közreműködünk-, akár fotóval illusztrálva, a követ­kező címre: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélküldeménye­ikre írják rá:,,Környezetvédelem”. Elektronikus leve­lezéssel elérhetőségünk: szerk.bekes@axels.hu, vala­mint a szerkesztő közvetlen e-mail-címe: laszloe@axels.hu. Az így küldött üzeneteken is tün­tessék fel: „Környezetvédelem”. A legjobb ötleteket, képeket beküldő olvasóinkat Békés megye természet- védelméhez kötődő értékes kiadványokkal, könyvek­kel jutalmazzuk. LÁSZLÓ ERZSÉBET Hiányzó fasorok Gádoroson Az elmúlt évtizedek zárt talajfelszínt eredményező út- és térburkolási technológiája Gádorost sem kí­mélte. Az urbanizációs komfort iránti igény növeke­dett az utóbbi években, ez az ott élők életminőségét javította ugyan, de káros hatással volt az ember ter­mészeti környezetére — olvasható Gádoros települé­si környezetvédelmi programjában, amelyet 2001- ben készítettek el. A dokumentum megállapítja, hogy az erdős, fás területek aránya kevés az összte­rülethez képest, hiányzik a települést védő fasor és az erdősáv, ami meghatározó lenne a környezet­egészségügy szempontjából. A tájérték sokszínűsé­ge a fás dűlőutak felszámolásával folyamatosan csökkent. Javítottak viszont a helyzeten a 2—3 éve elindított különböző fásítási akciókkal, a Gádorost és Nagyszénást összekötő fasor telepítésével, vagy a millenniumi fásításokkal és az utcafásításokkal. _________________________________________________________ICSETE) Sz ennyvíztisztítás Kunágotán Az uniós csatlakozáshoz közeledve — a környezet- védelmi előírásokat és az egészséges élettér kialakí­tását tekintve - egyre sürgetőbb kérdés a települé­sek csatornázottsága. Kunágotán a lakosság napi vízfogyasztása személyenként 112 liter. A vízbekö­tések számának növelésével ennek mennyisége ará­nyosan nő. Ugyanakkor a lakóépületek 90 százaléka szikkasztásos szennyvízelhelyezésre épült ki, s csu­pán az új házak rendelkeznek zárt szennyvízakná­val. Ezért is volt fontos a 2000-ben, önkormányzati beruházásként megvalósuló szennyvíztisztító első ütemében létesített 8040 méter csatornahálózat, amely a lakosság 30 százalékának ellátottságát ered­ményezte. A csatornarendszer 2. üteme, a pénzügyi keretek hiányában, még nem épült ki, de az önkor­mányzat folyamatosan pályázik a források előte­remtésére. H. M. Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: László Erzsébet. Kettős cél a vízhasznosítás és -tisztítás A növények kivonják a nitrogén és a foszfor jelentős részét Végéhez közeledik az a négyéves kísérleti program, melynek keretében a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet (Haki) háromtagú vízökológiai kutatócso­portja vizsgálta: hogyan lehet az intenzív halnevelő telepek elfolyóvizét egyrészt to­vábbhasznosítani, másrészt környezetba ­rát módon megtisztítani. Utóbbi azért is különösen jelentős, mert Magyarországon ma még ezeket az elfolyóvizeket tisztítat­lanul engedik a természetes vizekbe. Szarvas A kísérleti tórendszert 2000-ben építették ki a Haki területén. A vízhasznosítási, víztisztítási módszert speciálisan az intenzív haltenyésztésnél keletkező, tápanyaggal terhelt szennyvíz tisztítására fejlesztették ki. A módszer lényegéről a vízökológiai kutató- csoport egyik tagjával, Kerepeczky Évával be­szélgettünk.- Ezt a kísérleti tórendszert 2000-ben építet­tük ki a Haki területén, s az itt alkalmazott víz­hasznosítási, vízüsztítási módszert speciálisan az intenzív haltenyésztésnél keletkező, táp­anyaggal terhelt szennyvíz tisztítására fejlesz­tettük ki. Mint ismeretes, az intenzív telepeken nagyon nagy a halsűrűség, ezért ott a víz sok lebegőanyagot, foszfort, nitrogént tartalmaz.- Mennyire károsak ezek az élővizekre?- Tulajdonképpen nem mérgező anyagok­ról van szó, ugyanakkor a befogadó természe­tes vizek minőségét rontják, ilyen értelemben tehát valóban károsak a környezetre.- Hogyan épül fel az önök által létrehozott tó­rendszer, s milyen mó­don érhető el vele a víz- tisztítás?- A Kombinált Halastó-wetland Vízke­zelő Rendszer kétlép­csős. Összesen egyhek­tárnyi területen négy, egyenként 2 ezer 500 négyzetméteres tóból áll. Ezekből kettő ha­lastó, kettő pedig úgy­nevezett wetland-tó (létesített vizes élő­hely). Az intenzív hal­nevelő telepről az el­használt — tápmarad­ványokkal és a halak salakanyagaival terhelt - elfolyóvizet először a halastavak vizébe engedjük. Az ott élő halak hasz­nosítják a beengedett vízben lévő tápanyagmarad­ványokat. Utána a halastavak vizét a wetland- tavakba engedjük, melyekben nagyon sok nád és gyékény segíti a nitrogén és a foszfor kivonását. — Ezek a növények alkalmasak erre a fel­adatra?- A nád gyökérzete nagyon mélyre hatol, emellett jól bírja a ma­gas szervesanyag-ter- helést, akárcsak a gyé­kény. Ezenkívül a sás, illetve a tavi káka is al­kalmas hasonló víz- tisztításra.- Számokban ho­gyan mérhető a víztisz­títás hatékonysága? — Méréseink szerint a módszerrel az összes lebegőanyag-tartalom 90 százaléka, a nitrogéntartalom mintegy 60 és a foszfortartalom 75 százaléka szűrhető ki. Elmond­hatjuk tehát, hogy a rendszer tisztítási hatékony­sága nagyon jó, s a víz, melyet ezután a Szarvas és Békésszentandrás közötti Körös-holtágba enge­dünk, nem rontja számottevően annak minőségét. Ugyanakkor a két halastóban élő pontyok és fehér busák is jól hasznosítják az intenzív halnevelő te­lepről érkező elfolyóvízben lévő tápanyagmarad­ványokat, szépen fejlődnek. Ily' módon tehát ket­tős cél teljesül, vízhasznosítás és víztisztítás.- Alkalmas-e ez a módszer máshonnan érkező szennyvizek, például a lakossági szennyvíz tisztí­tására is? — A módszert mi kifejezetten az intenzív halne­velő telepek elhasznált vizének tisztítására fejlesz­tettük ki, de úgy gondolom, alkalmassá tehető a kommunális szennyvíz tisztítására is. Ebben az irányban szeretnénk kísérleteket kezdeni a közel­jövőben. Természetesen az említett egységeken kí­vül más részekből is állhat a rendszer, például nyárfás, nádas természetes, vagy mesterségesen lé­tesített vizes élőhelyekből, az éppen meglévő kör­nyezed adottságoktól függően. A módszer nagy előnye az is, hogy létesítése, működtetése lényege­sen kisebb költséggel jár, mint a jelenleg alkalma- zott szennyvíztisztítóké. ____________lipták judit Sa láták, kavicságyon Peley Árpád, a Haki tudományos segédmunkatár­sa elmondta, hogy az intézményben 2003-ban elkezdődött egy olyan kísérletsorozat is, melynek keretében közös, zárt rendszerbe kapcsoltak össze egy haltermelő egységet és egy vizkultúrás növénytermesztő egységet. Utóbbiban fejes salá­tát termelnek, mégpedig gyöngykavicságyon. A kavicságyba folyik az intenzív haltermelő meden­cék elfolyóvize. Ebből a növény kivonja a számá­ra szükséges mikro- és makroelemeket. A víz ez­után egy szivattyú segítségével visszajut a halter­melő medencébe. Egyszerre oldódik meg tehát a halak salakanyagaival terhelt viz tisztítása és a sa­láták tápanyaghoz juttatása. Tisztán az Európai Unióba Az európai uniós csatlakozásra való felkészülés jegyé­ben Vésztő képviselő-testülete országos környezettisztí­tási akciót hirdetett meg „Tisztán az unióba” címmel. VÉSZTŐ Magyarország május 1-jén hiva­talosan belép az Európai Unió­ba. Ehhez képest - sajnos - azt kell megállapítani, hogy a kör­nyezeti kultúránk lényegesen elmarad a nyugat-európai or­szágokétól! - olvasható a felhí­vásban. Az írás kifejti: az or­szágban közúton, vasúton köz­lekedve sok helyen olyan lát­vány tárul elénk, amit még bal­káninak sem igazán nevezhet­nénk; szemetes, elhanyagolt út- széli területek, hulladékkal terí­tett vasúti pályatestek és állo­mási területek, lepusztult, elha­nyagolt épülethomlokzatok, ki­fakult nemzeti zászlók a közin­tézményeken, gyomos, gazos köz- és magánterületek, utak mente, árokpartok, hulladékkal szennyezett erdősítések, facso­portok. Megállapítja: a csatlako­zás úgy lehet igazán európai, ha teszünk e nemkívánatos je­lenségek megszüntetéséért. Ez - megfelelő szervezéssel — jó­formán pénzbe is alig kerül. Vésztő Város Képviselő-tes­tülete ezért kéri és felhívja az ország települési önkormány­zatait, az önkormányzatok in­tézményeit, az állami és gazda­sági szerveket, a környezetvédő mozgalmakat és az állampolgá­rokat, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz, melynek eredmé­nyét mérni is szeretné. A csatla­kozási szándékot a következő címeken lehet közölni. írásban az önkormányzat címére: 5530 Vésztő, Kossuth Lajos u. 62. Te­lefaxon: (66) 477-210, e-mailen: veszto@bhn.hu. Az akció összesített eredmé­nyéről a csatlakozókat és az or­szág nyilvánosságát tájékoztat­ják. Az akció 2004. április 30­Hulladéksuli gyerekeknek Játékos formában sajátíthatják el a szelektív hulladékgyűjtés fortélyait az általános iskolás gyerekek a www.hulladek-suli.freeweb.hu hon­lapon. „Tudtátok, hogy Magyarországon évente annyi sze­mét keletkezik a háztartásokban, hogy ha azt bevá­sárlókocsikba raknánk és egymás mögé tennénk őket, akkor kétszer körbeérné a Földet? Ebből a ren­geteg kocsiból elég sokat a ti általatok kidobott sze­mét tölt meg. Ha úgy gondoljátok, hogy ez nem he­lyénvaló, akkor jó helyen jártok!” — olvasható az internetoldalon a gyerekeknek szóló részben. Meg­tudhatjuk, hogyan tehetjük környezetünket szemét­mentessé, egészségesebbé a szelektív hulladékgyűj­tés segítségével. A hulladékok menüpont alatt meg­ismerkedhetünk a keletkezésük helyével, fajtáival, összetevőivel. Választ kapunk arra is, mi lesz a ke­letkezett hulladékkal és az hogyan hat környeze­tünkre. ___________________________________________10) Gy opárosfürdőn folyamatos a parkápolás. Az élményfürdő szomszédságában a fák lombkoronáját „igazgatták”. D^OTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Fürdőparki dilemma: árnyék és napsütés Ki hinné, micsoda fejtörést okozhat a gyepfelület locsolása, ha a gyógyvizéről híres Gyopárosfürdőről van szó. Merthogy a zöldellő pázsitot nem lehet akármilyen eljárással produkálni! Bármilyen fát sem lehet a strand területére ültetni akkor, ami­kor napsütésre és árnyékra is igény mutatkozik. Gyopárosfürdö Egykor itt kristály tiszta vizű, szikes tavak voltak. A későbbi évtizedek során a fürdő megölte önmagát. A tavak elmocsarasod- tak, igaz, az utóbbi 10 évben az önkormányzat sok milliót köl­tött a rehabilitációs munkákra. A tómeder kotrása mesterséges eszközökkel történt, a beavatko­zást az élővilág megszenvedte. Ám ha a természet visszatér ide, a zöld, átláthatatlan víz ismét kristály tiszta lesz — mutatott a gyopárosfürdői kilátóból szerte a vidékre Ónodi Gábor ügyveze­tő igazgató. A környéken nem­csak az élményfürdővel járó építkezés zaja töri meg a csen­det napjainkban, hanem a park­ápolással járó fűrészek sivalko- dó zúgása is.- A fürdő parkjának speciális' követelményeknek kell megfe­lelnie. Az árnyék és a napsütés örök dilemmájának a megoldása a feladatunk, éppen ezért jelleg­zetes növénykultúrára van szük­ségünk. A sűrűn ültetett fákat ritkítanunk kell, a lombkoronát is alakítjuk, hogy szellős, szórt árnyékot biztosítsunk a vendé­geknek. Ez sok pénz és sok energia - mutatott a 80 éves töl­gyes irányába a fürdő vezetője, aki méltán büszke a japán aká­cosra, a magról kelt szürke nyár­fákra. A kacsás medence mellett oszlopos tölgyek várják a ta­vaszt, a kemping mellett, a fris­sen telepített erdősávba juharo­kat, szileket és kőriseket ültet­tek.- A fenyő nem erre az élőhely­re való, de van néhány szép pél­dányunk — mondta rövid sétánk során Ónodi Gábor. Az ügyveze­tőtől a valamikor szépen zöldellő, gyepes területek láttán azt is meg­kérdeztük, lesznek-e az idén na­pozásra alkalmas, füves területek a strandon.- Gyopárosfürdö talaja szikes agyag, ahol nehezen telepszik meg a zöld gyep. Ha megered, gyorsan kipusztul. Öntözővíz­nek a szikes vizet használhat­nánk, de egyelőre parklocsolásra csak akkor lesz alkalmas a víz, ha a sótól megtisztítjuk. A drága vízkezelő technológiát ennek ér­dekében hamarosan beszerez­zük. _______ CSETE ILONA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom