Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-09 / 33. szám

4. OLDAL - 2004. FEBRUÁR 9., HÉTFŐ

KÉPZŐM Ű V É S Z E T

iBÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP

A különbözőségek harmóniája és a kisugárzás

Ötös fogat: szegedi mesterektől tanulták a szakmát és az emberi helytállást

Vándorkiállításukon (Szeged után és Kecskemét előtt) köszöntöttük a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban azokat a három és fél évtizeddel ezelőtt, a Szegedi Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakán diplomázott hallgatókat — akik művészek maradtak. Mert könnyebb főiskolai vagy egyetemi diplomát szerezni, mint művésszé lenni és annak maradni. A megszerzett oklevél sok mindent megold az életben, kivéve azt a lelki nyugtalanságot, hiányt, az önkifejezés szomjúságát, amit kizárólag az alkotómunkával lehet csillapítani.

Békéscsaba

Hogy ez a belső kényszer nem hunyt ki bennük, abban valószínűleg éppen annak a barátságnak van nagy része, ami egyáltalán nem törvényszerűen köttetik öt évfolyamtárs között. Ezt az egyre ritkább emberi kapcsolatot pedig talán az magyarázza, hogy ezek a háború utolsó és a béke első éveiben született „fiúk” — Görgényi Tamás, Kiss Ernő, Sallai Lajos, Szappanos István és Vollmuth Frigyes - a génjeikben hordozták/hordozzák a közös- ségben/közösséggel való megújulás vágyát, amely a nemzeti tragédiákat követően szokta jellemezni az értelmiségi társadalmat.

De része van benne szegedi mestereiknek, a nemrég elhunyt Fischer Ernő, a Cs. Pataj Mihály és a Vinkler László korrektúrájának és emberi példájának is. Azt hiszem, nem véletlen, hogy éppen a közösség nemzeti karakterét meghatározó (manapság egyre inkább az oktatási rendszer perifériájára száműzött) készségek és képességek nevelői, pallérozói: a zene- és rajztanárok a birtokosai annak a többletenergiának és többletöntudatnak, ami képessé teszi őket a többi tanártárs óraszámával megegyező oktatói kötelezettségeik elvégzése után kórust vezetni, zenei együttesben játszani, illetve a műtermi magányba bezárkózva megkísérelni a világ művészi újrateremtését. Ezért már önmagában véve is tisztelet és elismerés illeti a művésztanárokat.

Az „ötös fogat” nem alkotói teamként együttdolgozó, valamely szemlélet, módszer vagy stílus programszerű érvényesítésére létrehozott műhely; ez már csak azért is lehetetlen lenne, hiszen tagjai Kecskeméten, Hajóson, Békésen és Békéscsabán szétszórva működnek. Sőt, meglehetősen különböző alkatú egyéniségek. Közös megmutatkozásuk legszembetűnőbb vonása mégis, a különbözőségek harmóniája, egy olyan kisugárzás, amely szinte egyetlen kéz, egyetlen életmű tanúivá avatja a rajzokat, a pasztelleket, az akvarelleket, az olaj- festményeket és a plasztikai munkákat.

A ütök nyitja, úgy hiszem, éppen az a fennebb említett közös státus, társadalmi szerepük: hogy tudniillik ők művésztanárok.

Itt, Békés megyében jól ismerjük, mit jelent ez a hivatás; gondolom elég,

ha csupán Mázán László, Zvarinyi Lajos, Mokos József, Gyökössy Lajos, Kerekes György vagy József Dezső tanár urak áldásos tevékenységére emlékeztetünk.

elénk, azt a rendet, amelyet a művész lelke és tudata teremt.

De nem szabadulhat egy másik szempártól sem: a művészettörténet felelősségre vonó tekintetétől, amely éppúgy rászegeződik az állványra, mint a gyerekeké; mert ez a kiállítás száz évvel ezelőtt nem születhetett volna meg, de nem is emlékeztethet egy száz évvel ezelőttire sem. Mert a mi barátaink - a mi századunk gyermekei, s ha nem érzékelik mindazt, ami e században, pontosabban a huszadik században végbement a művéA vándorkiállítás Szeged után és Kecskemét előtt érkezett a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba. Felvételünkön balról jobbra: v Vollmuth Frigyes, Görgényi Tamás, Szappanos István, Sallai Lajos és Kiss Ernő. d-fotó: kovács Erzsébet !

S amikor a művésztanár hazamegy az iskolából s belép a műterembe: ott sem szabadulhat tanítványai figyelő

Művésztanárok

A művésztanár nem azt jelenti, hogy művészeket tanít (olykor gyakorta azt is), vagy indít el a művészet útján; ennél sokkal fontosabb, hogy oktatóként és alkotói példájával, azzal, hogy tanítványainak betekintést nyújt a világ művészi kifejezésének az eszköztárába, szín, vonal, fonna törvényszerűségeibe, a mértani vagy szakrajzzal egyenesen a világ szerkezetébe — a művészet értésére s az általa teremthető rend megbecsülésére teszi alkalmassá az ifjúságot.

Óriási felelősség ez, hiszen a fiatalság utoljára járhat általuk ezen a biztos, jól megvilágított úton, mert ettől kezdve, a nagybetűs Életben éppen e rend ellenkezőjét: a zűrzavart, a káoszt, az értelmetlenséget tapasztalja.

pillantásától, akik elvárják, hogy saját alkotómunkájában se hazudtolja meg magát. A művésztanár ily módon Őre annak az évezredek alatt kiművelt művészi valóságnak, amely a mindannyiunk által, mindannyiunk számára látható valóságból a csak az Ő számára, előtte kirajzolódó láthatatlant tárja

szetben, akkor félrevezetik növendékeiket csakúgy, mint önmagukat.

Ennek az alapvetően impresszionista hangoltságú tárlatnak a tükréből a huszadik század eleji avantgárd formakultúra tanultságaitól a századvég új- vagy szuperrealizmusáig az európai művészet változásainak majd minden jelentősebb hulláma visszaverődik. S a már említett egységen, harmónián, kiegyensúlyozottságon belül e víztükör partjára telepített öt kikötőből ötféleképpen indul a képzelet, s más-más rakománnyal tér vissza közénk, a szemlélőhöz.

Kiss Ernő, a Hajósi Nyári Alkotótelep alapítója például szinte romantikusan s a régi mesterek pedantériájával ragaszkodik környezetének emlékezetes hangulataihoz, az emlékezés gyöngyházfüggönyébe vonva rendkívül pontos látleleteit, amelyek egy képeskönyv lapjaira emlékeztetnek. De ha majd eljutunk Hajósra, hiába ismerjük fel a motívumokat —^az ablakokon valaki más néz reánk; Ő, a festő csupán ezeknek az ak- varelleknek az ablakán pillant ki, mint ahogyan senki sem álmodhat másvalaki helyett.

Szappanos István „kikötőjéből” egészen más útvonalon távozik a képzelet, maga mögött hagyva, a víz tükrébe „süllyesztve” tájait és tárgyait, amelyek aztán a szín, a fény és a levegő reflexeiből gomolyognak elő, s ezekben a lágy, légköri kavargásokban újjászületve ara kényszerítik a szemlélőt, hogy saját képzeletébe merüljön, s onnan hozza fel a kulcsot a festő birodalmához.

Megint csak más fordulatot vesz a tárlat harmóniája Sallai Lajos pasztellj eiben, amelyekkel nem találkozhatnánk, ha nem lett volna kubizmus, az a művészeti irányzat, amely szinte térmértani elemekre bontva a látványt, a mögötte uralkodó szerkezetbe enged bepillantást. Sallaival, az „építész festővel” be kell lépnünk a tárgyak, tájak, formák közé, oly vonzó a struktúrákból áradó tisztaság.

Vollmuth

Frigyest elsősorban grafikusként ismertük eddig (néhány jellegzetes, vo- nalkázott tollrajzával ebben a válogatásban is találkozhatunk), de a rá jellemző nyugtalanságra, elégedetlenségre, intellektuális feszültségre most festői eszközökkel s a megszokott szürrealisztikus groteszk helyett expresszionista kontrasztokkal keresi a választ.

Görgényi Tamás folyamatosan „vissza nem térítendő kölcsönöket” vesz fel az összes képzőművészeti ágazattól és technikától, vagyis az ak- varelltől és pasztelltől az olajfestészeten át a szobrászatig, mert olyan szomjasan kutatja az esztétikum arcvonásait, hogy nem tartja érdemesnek egyetlen műfajba „visszavonulni”. Ez az örök esztétikum persze olyannyira végtelen, hogy az ostrom állandó izgalomban tartja Görgényi fantáziáját.

Az ötös fogat tagjai azoknak az alkotóembereknek a táborához tartoznak, akik gyönyörködtetni akarnak. A művészet törvényszerű, örökké forradalmas újjászületése mellett ez a hivatása sem vesztette el időszerűségét.

BANNER ZOLTÁN

Megkérdeztük olvasóinkat

A húsipari exporttilalomról

Kolozsi Imréné, 57 éves, kötegyáni nyugdíjas:

— Meglepődve, mi több, valamelyest felháborodva vettem tudomást az Egyesült Államok mező- gazdasági minisztériuma azon döntéséről, miszerint felfüggesztették a magyar húsáruk, húsipari

készítmények beviteli engedélyét. Véleményem szerint igaztalanul, méltatlanul sújtották a magyar húsipart ezzel a szankcióval. Persze amennyire én rálátok, az is benne lehet a dologban, hogy telített az amerikai piac, és saját termékei védelméért döntött úgy a szakminisztérium: beviteli tilalommal sújtja a magyar termékeket.

Balogh Béláné, 47 éves, kötegyáni rokkantnyugdíjas:- A híradásokból értesültem a magyar húsipar számára mindenképpen kedvezőtlen döntésről.

Nem tudom, hogy miért kellett ekkora felhajtást csinálni két ilyen kis hiányosságból. Természetesen tudom, hogy nem saját szükségletre szóló és nem kisüzemi termelésről van szó, de akkor is, szerintem ez túlzottan szigorú büntetés. Az az érzésem, hogy az Egyesült Államok „más szemében a szálkát” keresi, ezzel is elterelve a figyelmet saját problémáiról. Nem hiszem, hogy a tengeren túlon dúló gazdasági válságot üyen lépésekkel lehetne ellensúlyozni.

Pénzes Gábor, 42 éves, kötegyáni rokkantnyugdíjas:- Hallani hallottam a hírt, de istenigazából nem tudok mit hozzászólni. Azt tudom, hogy házi vágásnál - adott esetben - kevésbé higiénikus feltételek között dolgozzuk fel a sertést, vagy marhát, általában

mégse betegedik meg senki a kolbásztól, vagy más húskészítménytől. Természetesen azt is megértem, hogy exportra termelő húsüzemeknél szigorúbban kell venni a higiéniai, élelmiszer-biztonsági előírásokat. Ugyanakkor nem hiszem, hogy Amerikában ne hibásodon volna meg gépsor soha.

Kozma Károly, 66 éves, kötegyáni nyugdíjas postai alkalmazott:- Ki kell mondani érthetően,

hogy az amerikai piac védelméről szól ez a döntés. Az Egyesült Államok olyan monopolhelyzetben van, hogy ma szinte bármit büntetlenül megtehet a világon. Azt hiszem, nem szorul különösebben magyarázatra. Véleményem szerint ez esetben arról van szó, hogy az államokban felmerült szivacsos agyvelő- gyulladásos, agyvelősorvadásos marhák okán több ország azonnal felmondta az USA-ból származó marhahús importját, s az ily módon bedugult piac védelme érdekében sújtotta szankcióval hazánkat az Egyesült Államok. B.

D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Iskolafejlesztésről Dombiratoson

Dombiratoson 2008-ig mintegy harmincmillió forintos fejlesztést tervez a törvény által előírt feltételrendszernek megfelelően az önkormányzat. A tervek között tornaterem építése is szerepel.

Az eszközbeszerzésről ütemtervet fogadott el a képviselő-testület, ami 2008-ig éves bontásban tartalmazza a szükséges fejlesztéseket. Az ütemtervet felküldték a minisztériumba, jóváhagyásra — tudtuk meg Baráth Mihálytól, a település jegyzőjétől.

Idén az önkormányzat kisértékű eszközök beszerzését vállalja a dombiratosi oktatási intézmény számára, valamint olyan helyiségek kialakítását, amiket önerőből is meg tudnak valósítani. Az eszközök többségének megvásárlásához pályázati forrást is szeretnének igénybe venni, csakúgy, mint a későbbiekben megvalósítandó tornaterem felépítéséhez.

Kishírek Békés megyéből

ALMÁSKAMARÁS. (1) Almáskamaráson az általános iskola épületében a minap véradást szerveztek, mely sikeresnek bizonyult. Az alapszervezet vezetőinek örömére a tervezett 20 donor helyett 38 önkéntes jelent meg és adott vért a rászorulóknak. Almáson évente három véradást tartanak, melyből a mostani volt az első. A Vöröskereszt helyi titkári posztját ősztől Bíróné Gáli Éva látja el.

BATTONYA. (ke) A Battonyai Önkéntes Tűzoltó Egyesület utánpótlást keres. Eddig 26 felsős általános iskolás jelentkezett a diáktűzoltók soraiba. Az önkéntesek a fiatalokból két csapatot szeretnének összeállítani, akiket versenyeken indítanának. Azt is remélik, néhány év múlva a diáktűzoltók jelentik majd az utánpótlást. Az egyesület továbbra is várja az 5—8. osztályos tanulók jelentkezését.

BÉKÉSCSABA, (y) Kamatostól visz- szafizették az Irányi utca 4-6. szám alatti önkormányzati lakásban élőknek a 100-150 ezer forintos óvadékot. Az összeget a város azért kérte, mert a bérlők sokszor rossz állapotban, kifizeteüen közüzemi számlákat hátrahagyva költöznek ki az ingatlanokból. A pénzt azért adták mégis vissza, mert a 2002 májusában hozott rendeletet az Alkotmánybíróság törvénysértőnek találta.

BÉKÉSCSABA, (y) Az idén a Békéscsabáért kitüntetés dr. Krupa Andrást, a békéscsabai szlovák kutatóintézet címzetes tudományos főmunkatársát illeti meg. A Békéscsaba Kultúrájáért elnevezésű társdíjat a Békéscsabai Vonós Kamarazenekarnak adják át március 15-én.

BÉKÉSCSABA, (y) Dolgozni kezdett a menekülttábor öt lakója a minap, miután elvégeztek egy nyelvtanfolyamot. A közhasznú munkát végző menekültek így nem csak legális keresethez jutnak, de a magyar munkakultúrát is elsajátíthatják.

DÉVAVÁNYA. (i) A dévaványai ön- kormányzat hat esztendeje szociális földprogramot működtet. Ennek a lehetőségnek köszönhetően éves szinten mintegy 20 munkanélkülit tud foglalkoztatni a város. A szociális

földprogramot saját földterületén valósítja meg az önkormányzat, s az eredményes pályázatoknak köszönhetően a szükséges talajművelő eszközök is biztosítottak.

DÉVAVÁNYA. (i) A dévaványai ön- kormányzat elkészítette idei évi munkatervét. A város vezetői idén összesen 11 (10 hagyományos és 1 ünnepi) testületi ülést tartanak. Február 13-án 18 órától pedig a József Attila Művelődési Házban várospolitikai fórumon találkozik a képviselő-testület a lakossággal.

DOMBEGYHÁZ. (1) A dombegyházi díszítőművész szakkör több évtizede működik 10—12 állandó taggal. Vezetőjük dr. Illés Károlyné. Hagyomány- őrző népművészeti kézimunkákat készítenek a lányok, asszonyok, de sok tájegység hímzéskultúráját is elsajátították. Munkáikkal az évek alatt számtalan kiállításon vettek részt. Több kitüntetés, oklevél birtokosai, a Fürge Ujjak újság is bemutatta munkáikat.

DOMBIRATOS, (ke) A polgármesteri

hivatal engedélyezett létszáma hat dolgozó. Jelenleg azonban 3,5-en látják el a hivatali teendőket, hárman főállásban; illetve egy munkatárs rész- munkaidőben. A település egyelőre nem tervezi a létszám feltöltését, ez is része a takarékossági programnak.

FÜZESGYARMAT, (i) A füzes gyarmati képviselő-testület is pályázatot nyújtott be az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányítói Iroda által kiírt Információs technológia az általános iskolában elnevezésű Phare- program keretében. A pályázat 65 millió 712 ezer forint értékű fejlesztést céloz meg, s ebből 59 millió 129 ezer forintot szeretne támogatásként megkapni Gyarmat.

GYULA, (ö) Az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban több nyugdíjasklub, de biblia szakkör, egészségmegőrző klub, gyermek karate és rejtvényfejtő klub is működik az amatőr művészeti csoportok mellett. Sok civil szervezetnek is székhelye a művelődési központ, így többek között az Erkel Ferenc Vegyeskar Alapítványnak, a Gyula-Folk Alapítványnak, a Körös Néptánc Alapítványnak, a Gyulai Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesületének, az Összefogás Gyuláért Egyesületnek, a Gyulai Polgárőr Egyesületnek.

GYULA, (ö) A Gyulai Zenei Napok Alapítvány korábban létrehozta az Év zenepedagógusa díjat. Az alapító Kovács Judith és a zeneiskolák igazgatói kidolgozzák az odaítélés feltételeit, hogy a jövőben a zenetanárok jeligés részvétellel nyilváníthassanak véleményt. A 2005-ös V. Gyulai Zenei Napok központja is Gyula lesz, de helyszínként szeretnék bevonni Békéscsabát, Hódmezővásárhelyt és Orosházát is a rendezvénysorozatba.

KISDOMBEGYHÁZ. (1) A kisdom- begyházi önkormányzat 1,5 millió forintot nyert a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz benyújtott Zöld falu címet viselő környezetvédelmi alap célelőirányzatára kiírt pályázaton. Az elnyert pénzt közterületek pollen- és zaj szűrő fásítására lehet hasznosítani, mely Kisdombegy- házon — a régi temetőtől az óvodáig - a község teljes belterületét érinti.

KÖRÖSLADÁNY. (i) Körösladány- ban változott a piaci helypénz mértéke. A képviselő-testület döntése értelmében a piaci árusoknak minden egyes négyzetméter árusítóhelyért 50 forint/nap helypénzt kell fizetniük.

KÖRÖSLADÁNY. (i) Körösladány- ban az elmúlt évben növekedett a könyvtár beiratkozott olvasóinak száma. Míg 2002-ben 419, tavaly már 471 beiratkozott olvasója volt a ladányi könyvtárnak. A könyvtár szolgáltatásait az egész 2003-as esztendőben 8101 olvasó vette igénybe.

KÖRÖSÚJFALU, (i) A körösújfalui képviselő-testület szeretné, ha a településen található volt MÁV-állomás és szolgálati lakás (amelynek az állapota mára már szinte életveszélyessé vált) a település tulajdonába kerülne. Tekintettel viszont az önkormányzat anyagi helyzetére, ez a tulajdonváltás csak ingyenesen történhetne. Kincses István polgármester elmondta: információik szerint a MÁV-nak bontási célja van az épülettel, az önkormányzat viszont tudná azt hasznosítani.