Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-21 / 44. szám

8. OLDAL TÜKÖR 2004. Február 21., szombat GAZDASAG I Az agrárberuházások éve MEZŐGAZDASÁGIGÉP-BERUHÁZÁSOK NOMINÁL ÉRTÉKEN (MILLIÁRD FORINT) (1991-2003) 120 ______________________________________________ Bud apest Az agrárvállakozások tavaly 200 milliárd forintot fordítot­tak beruházásokra, ami a leg­magasabb volumen a rend­szerváltozás óta. Ilyen fejlő­dést produkáló ágazatról Né­meth Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter sze­rint nem mondható, hogy vál­ságban lenne. A 200 milliárd forint értékű me­zőgazdasági beruházások 60 százalékát a gép- és technoló- giaieszköz-beszerzések alkot­ták. Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet kimutatása szerint a gazdálkodók összesen több mint 152 ezer gépet vásá­roltak, 115,3 milliárd forint ér­tékben. Ehhez 28,8 milliárd fo­rint állami támogatást vettek igénybe. A beruházásokhoz fel­használt saját erő átlagosan 41, a hitel pedig 34 százalékot tett ki. A legtöbb gépet a gazdasági társaságok vásárolták (63 szá­zalék), az egyéni gazdálkodók 31, míg a szövetkezetek 5 száza­lékos arányt képviseltek. Az üzembe állított új gépek 72 szá­zaléka nyugati cégek terméke volt, a hazai gyártmányok ará­nya 24 százalékot ért el. Ha Géppróba az Agromashexpón fotó, europress/császár réka A 2003. ÉVI GÉPBERUHÁZÁSOK FORRÁSMEGOSZLÁSA Összes gépberuházás értéke: 115 371 821 eFt Hitel Támogatás 25,0% mindezt érték szerint vizsgál­juk, a hazai termékek aránya 10 százalékra zsugorodott, ami ne­gatív tendenciát jelez. Az előző évhez képest 2003- ban 900-zal több, összesen 4951 darab traktort vettek a termelők. Az erőgépek valamivel több mint fele keleti gyártmány volt, a többi nyugati. Az új traktorok majdnem kétharmada száz ló­erőnél kisebb teljesítményű, 30 százaléka 100 és 200 lóerő kö­zötti, az igazi monstrumok ará­nya tehát nem érte el a 7 száza­lékot. Ettől függetlenül örvende­tes, hogy mind több korszerű, gazdaságos erőgép kezdi meg munkáját a magyar mezőgazda­ságban. Arató-cséplő gépekből 710 újat helyeztek üzembe a gazdálko­dók, ami az Európában tavaly el­adott kombájnok 10 százaléka. Az arató-cséplők 94 százaléka nyugati masina, háromnegyede pedig másodpercenként 10 kilo­grammnál nagyobb áteresztő ké­pességű. Emellett 80 darab új, ön­járó cukorrépa-, zöldség-, illetve gyümölcsbetakarító is gyarapítot­ta tavaly a gazdák gépparkját, de önjáró rakodókból is harmadával több kelt el 2003-ban, mint az azt megelőző évben. LACZI ZOLTÁN Kényszerhelyzetben a tejfeldolgozók A tavalyi év bizonytalansága után megdőlni látszik az eddigi, szabályozott tejpiaci rendszer. Ennek következtében a felvásár­lási ár - a szabályozatlan piacon - a kereslet-kínálat viszonyainak megfelelően alakul. A mintegy 20 százalékos túltermeléssel küzdő ágazatban a feldolgozók a felesleget exporttal próbálják le­vezetni, amely viszont a tavalyi felvásárlási ár mellett nem tartha­tó fenn veszteségek nélkül. Az EU-csatlakozás közeledté­vel a belföldi piacok megtartása is egyre nagyobb kihívást jelent valamennyi feldolgozó számára. A korábbi költségszintek mellett az ágazat versenyképessége nem tartható, hiszen az itthon forga­lomba kerülő tejtermékek forgal­mából az import aránya már most meghaladja a teljes forga­lom 10 százalékát. A hazai fo-' gyásztól árakban a felvásárlási ár csökkenése rövid távon nem tud érvényesülni, hiszen a január 1-jétől bevezetett új adóterhek (áfa-emelkedés, komoly környe­zetvédelmi tehernövekedés) je­lentős plusztételként jelennek meg az árképzésben. A mesterségesen magasan tar­tott termelés és a rögzített árak következtében évek óta mintegy 20 százalékkal több tejet termel az ágazat, mint amit a hazai fo­gyasztás igényel. A szabályozott piac felborulásával számítani kell arra, hogy a tejágazatban is a ke­reslet-kínálat szabályai érvénye­sülnek. A túltermelés jelentősen nem csökkent, így a feldolgozók továbbra is exportálják a felesle­gesen megtermelt mennyiséget, de immár saját árképzési keretei­ken belül kialakítva a felvásárlási árat. Az Európai Uniós csatlakozás időpontjának közelsége a piaci korlátok megszűnésével járó ve­szélyre felhívja az ágazat résztve­vőinek figyelmét. A feldolgozók nem fizethetnek többet a tejért, mint amennyiért azt el tudják ad­ni. Amíg a környező országokban a tej felvásárlási ára jóval alacso­nyabb, addig a hazai feldolgozók sem tudnak nagyságrendekkel kedvezőbb kondíciókat kínálni beszállítóiknak, ellenkező eset­ben átengednék piacaikat a kül­földről érkező termékeknek. A tejipari társaságok stratégiai érdeke az előttük álló nehézsé­geket a termelőkkel közösen át­vészelni, de ehhez a hatékony költséggazdálkodás melletti ver­senyképes ár megállapítása elen­gedhetetlen feltétel. Ezért a fel­dolgozói kör - megértve a terme­lők bizonytalan gazdasági hely­zetéből fakadó elkeseredettséget - javasolja, hogy az FVM a költ­ségvetésében az ágazat részére szánt támogatások teljes össze­gét a termelők megsegítésére for­dítsa, illetve lehetőség szerint bővítse - mutat rá a többi között a Magyar tejipari Egyesülés köz­leménye. Ennek körülbelül 80 százaléka a jegybevételekből, 20 százaléka a szponzoroktól származik. A leg­olcsóbb az úgynevezett sétáló­jegy, amely 200 euró + áfa, a leg­drágább a páholyjegy, amely 800 euró +‘áfa. Ezeket az aktuális kö­zépárfolyamnak megfelelően fo­rintban fizetik a vendégek. A legtetemesebb kiadás a vendég­látás költsége, amely több mint 20 millió forint. A Magyar Álla­mi Operaház bérlése három nap­ra szól, ez több mint 10 millió forint. A tavalyi bál nyeresé­ges volt. Drágul a külföldi nyaralás Az osztrákoknak olcsó a Balaton MENNYIT ÉR 100 EURO KÜLFÖLDÖN? Az osztrákok kedvelt úti céljai Ausztria Olaszország Horvátország Görögország Törökország Spanyolország Németország Franciaország Magyarország USA Svájc Japán ion 100 ni 112 147 149 117 120 1711 205* ____ 11 6 117 99 99 97 98 MM* ,179' 118 100 77 72 76 71 CM CM III Devizaárfolyamok Cseh korona 7,99 Euró 260,97 Japán jen (100) 191,08 Lengyel zloty 53,21 Svájci frank 165,53 Szlovák korona 6,44 Angol font 388,77 Építési mérleg Az építőipari termelés volume­ne 2003-ban 0,7 százalékkal haladta meg az előző évit, és folyó áron számolva 1,505 milliárd forint volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első tizenegy hó­napjában a termelés 0,1 száza­lékkal volt magasabb az egy év­vel korábbinál, szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazít­va novemberben 1 százalékkal elmaradt az októberi szinttől. Az építőipari termelés volume­ne 2002-ben folyó áron számol­va 1,412 milliárd forint volt, s 20,1 százalékkal nőtt az egy év­vel korábbihoz képest. A jelen­tés szerint 2003-ban az építő­iparban két ellentétes folyamat volt megfigyelhető: a legna­gyobb, legalább -300 főt foglal­koztató szervezetek termelése az előző évi gyors ütemű, több mint 25 százalékos növekedés után 5,2 százalékkal csökkent, míg az 5 főnél kevesebbet fog­lalkoztató vállalkozásoké 16,2 százalékkal emelkedett. ____________Becs_____________ Az euró erősödése miatt egyre többe kerül a külföldi üdülés - panaszkodik a Die Presse cikkírója. Az osztrák napilap szerint azonban érdemes Magyarországra átruccanni, mert nálunk kétszer annyit ér a közös fizetőeszköz, mint otthon. A szomszédos ország turistái kö­zül azok járnak a legjobban, akik hazánkba látogatnak. „Bár Auszt­riához képest Magyarországon dinamikusabban emelkedtek az árak, a forintot hét százalékkal le­értékelték” - írja a Die Presse. így úgyszólván takarékoskodni le­het, ha a Balatonra vagy Buda­pestre látogatnak. Ehhez hasonló olcsó úti célnak számít az Egyesült Államok, ám az osztrá­kok kedvelt nyaralási helyszínei (Olaszország, Spanyolország vagy Görögország) igencsak megdrá­gultak. A 2003. évvel összevetve Törökországban is húsz száza­lékkal többet kell fizetni, ráadá­sul az országot jelentős (16 szá­zalékos) infláció sújtja. A tenger­parti ország még így is az elő­kelő második helyet foglalja el Magyarország után az olcsósági toplistán: száz euróért 71 száza­lékkal többet kapnak itt az osztrákok, mint odahaza. A bécsi napilap azt tanácsolja olvasói­nak, hogy utazzanak inkább Amerikába vagy Japánba, mert e távoli úti célok most igencsak ki­fizetődők. Elemzések szerint igencsak megnőtt az utazási kedv nyugati szomszédságunkban, köszönhe­tően a többi között a turisztikai irodák csábító ajánlatainak is. Újabban azzal csalogatják a ven­dégeket, hogy az előre lekötött utaknál az időközben bekövetke­zett árfolyamnyereséggel csök­kentik a már befizetett összeget. TORONYI ATTILA Minden szombaton 21.00 Profi nevettetők, a közönség kedvencei! Eredeti éj hazai műsorok! Csak nálunk! r __ r A JÓKEDVŰ TELEVÍZIÓ Minden vasárnap 21.00 [.H ( t i < Pé nz a bálból Az idén is több száz milliós pia­con osztozhat az a néhány tucat­nyi hazai cég, rendezvényszer­vezők, szalonzenekarok, szál­lodák, virág-nagykereskedések, amelyek a farsangi idény alig másfél hónapja alatt több száz mulatság szervezésével próbál­ják éves bevételük jelentős há­nyadát előteremteni. A mezőny kiemelkedő rendez­vénye a mai bálok bálja, a Buda­pesti Operabál. Az idei operabál teljes költségvetése több mint 100 millió forint - mondta el a bál fő szervezője, Maráczi Ákos, a Boavi Kft. ügyvezető igazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom