Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-17 / 40. szám

KÖRNYEZETVÉDELEM 2004. FEBRUÁR 17., KEDD - 7. OLDAL Környezetvédelem, mindannyiunkért! Egy héttel ezelőtt arról tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatának nyerteseként 18 héten át rendszeresen, külön oldalon tájékozódhatnak lapunkból a környe­zetvédelemmel kapcsolatos írásokkal, témákkal. Ter­vünk szerint minden kedden egy újságoldalon foglal­juk össze a megyénk lakosságának életét befolyásoló, azt meghatározó környezetvédelmi programokat, ese­ményeket, követendő, netán elvetendő példákat. Igyekszünk minél több rendezvényt kezdeményezést, tudósítást közölni, szakemberek segítségére támasz­kodva tanácsokat, tippeket nyújtani, mozgósítani, és közvetve vagy közvetlenül tudatosítani, hogy a kör­nyezetvédelem ügye a nemzeti érdekkel összhangban helyi - települési és lakossági - üggyé váljék. Változatlanul kérjük a környezetvédelemmel fog­lalkozó szervezeteket, szakembereiket, ötleteikkel se­gítsék a munkánkat. Járuljanak hozzá a megye kör­nyezetvédelméért tett erőfeszítések mind teljesebb megismertetéséhez. Továbbra is aktivitásra kérjük Tisztelt Olvasóinkat is: küldjék el számunkra észrevé­teleiket, a környezetükben fellelhető jó és rossz példá­kat egyaránt - utóbbiak megoldásában szívesen köz­reműködünk -, akár fotóval illusztrálva, a következő címre: Békés Megyei Hírlap Szerkesztősége, 5600 Bé­késcsaba, Munkácsy u. 4. Levélküldeményeikre írják rá: „Környezetvédelem”. Elektronikus levelezéssel el­érhetőségünk: szerk.bekes@axels.hu, valamint a szer­kesztő közvetlen e-mail-címe: laszloe@axels.hu. Az így küldött üzeneteken is tüntessék fel: „Környezet- védelem”. A legjobb ötleteket, képeket beküldő olva­sóinkat Békés megye természetvédelméhez kötődő értékes kiadványokkal, könyvekkel jutalmazzuk. Megjegyezzük: a múlt héten megjelent felhívá­sunkra ketten jelentkeztek. Ennek nyomán hamaro­san bemutatjuk a békéscsabai Körösök Völgye Turis­ta Egyesületet. A szervezet tagjai túrák keretében mu­tatják be a természeti kincseket, és nemcsak járják, hanem karbantartják, takarítják is a túraútvonalakat. Február 21-én nyitják az idei évadot a szokásos jégtö­rő túrával. Egy olvasónk, Fáiné Kövesi Edit pedig a környezetvédelmi tudat formálásához nyújt tanácso­kat. Bővebbet mai oldalunkon, külön cikkünkben ol- vashatnak. Köszönjük a segítségüket! László Erzsébet Pormegkötés Tótkomlóson Úrrá lenni a hulladékhegyeken! Sok helyen a szemét súlya után fizet a lakosság A hazai hulladéklerakók gyomrában jelenleg 180 millió köbméter hulladék nyugszik. Évente ezt a mennyiséget 4,6 millió tonnával gyarapítjuk, amelyben nagyon sok a hasznosítható anyag. Békéscsaba A hazánkban jelenleg még üzemelő kommunális hulladéklerakó telepek legnagyobb része nem fe­lel meg a környezetvédelmi elvárásoknak. Ezek korszerű létesítményekkel való kiváltása kötele­zettségünk, mint ahogy az is, hogy a nagy ráfor­dítással, a kor kívánalmai szerint épített hulla­déklerakó telepek élet­tartamát minél inkább megnöveljük. A képző­dő hulladék mennyisé­gének csökkentése egyik alappillére a kor­szerű hulladékgazdálko­dásnak. A másik cél a szelektív hulladékgyűj­tés, amely során a hasz­nosítható anyagokat ki­válogatjuk és újrahasz­nosítjuk. Fontos elv to­vábbá, hogy a már nem hasznosítható anyago­kat környezetkímélő módon helyezzük el - kezdte békéscsabai környezetvédelmi szakértő, a békéscsabai szelektív hulladékgyűjtési prog­ram tervezője, aki érdekes adatokkal is szolgált. Jelenleg országosan a kommunális hulladéknak csupán 3 százalékát hasznosítják újra. Az euró­pai uniós elvárást teljesítve 5—10 éven belül ezt az arányt 40—50 százalékra kell javítani. A 2000-ben életbelépett hulladékgazdál­kodási törvény a szerves anyagokat és a csomagoló­anyagokat illetően 2014-ig tartó ütemtervet ír elő. Hat évvel ezelőtt Békéscsa­ba az országban élenjárt a sze­lektív hulladékgyűjtés meg­szervezésében és bevezetésében. A fő törekvés az volt, hogy a városban minél több, a papír, a mű­anyag, továbbá a színes és a fehér üveg gyűjtésére alkalmas hulladékszigetet alakítsanak ki. A hosszú távon megvalósítandó 70—80 hulladékszigetből 2000-re 25 lakossági és 29 iskolai, intézményi, illetve közületi gyűjtőhely való­sult meg. Tavaly a lakos­sági hulladékszigetek 5- tel, az iskolai, illetve közü­leti gyűjtőhelyek 11—gyei gyarapodtak. A tervezett három hulladéklerakó udvarból egy sem épült meg. Az utóválogatást és a bálá­zást a Tappe Kft. végzi. A tapasztalati adatok azt mutatják, a lakosság egyre inkább él a szelektív hulladékgyűjtés lehe­tőségével. Amíg 2000-ben a városban összesen gyűjtött hulladékból 153,9 tonna papírt, 37,7 ton­na üveget és 11,4 tonna műanyagot válogattak ki, addig 2003-ban a lakossági hulladékokból ugyanezekből az anyagokból 35, 90, illetve 15 tonnát. A veszélyes hulladékokból, jellemzően szárazelemből, 2 tonna gyűlt össze. A békéscsa­baiak körében végzett felmérés azt mutatja, a la­kosság döntő része szívesen vesz részt a szelek­tív hulladékgyűjtésben, ám ezzel kapcsolatban még több tájékoztatást szeretne. Az emberek környezettudatos szemléletét dr. Cserei Pál szerint az iskola az oktatással, a család a mintaadással formálhatja kedvező irányba. Tény, ha a költségadatokat nézzük, a teljes körű szelek­tív hulladékgyűjtés ma még nem nyereséges. Nem úgy, ha a közvetett hasznát nézzük. Tisztább kör­nyezetet nyerünk, ahol kevesebb környezeti árta­lom, betegség fenyegeti az embereket. CSATH RÓZA Cserébe komposztot Dr. Cserei Pál ösztönzőnek tartaná, ha a lakosságot valamiképpen érdekeltté ten­nék a szelektív hulladékgyűjtésben. Meg­fontolandó a Németország sok településén alkalmazott módszer, ahol a háztartásuk­ban keletkező hulladék súlya után fizetik az emberek a szállítási költséget. Ehhez a hulladék mérésére alkalmas szállítójármű és regisztráló rendszer szükséges. Ugyan­csak németországi példa, hogy a lakosok a városok határában létesített hulladékud­varokban a beszállított szelektíven gyűjtött hulladékért cserébe komposztot kapnak. Az arborétumban vizsgázik a fenyő törzsállomány Az ültetvény nemcsak a bemutatást szolgálja, hanem szaporítóanyagot is biztosít a i : a. ' i../ j _i í ' wi—if wri ív—nnnii Ilii nil—wi—rmim ii i i ■— rTiMiMigrji — Tótkomlós zöldterület-fenntartási és -fejlesztési kon­cepcióját elfogadta a város. Az állapotfelmérés rávilá­gít: a településen élőkre jutó zöldterület 16,2 hektár, ebben a. sportpálya és a vásártér is szerepel. Valójában a klasszikus zöldterület 6,8 hektár, ebből egy lakosra 10 négyzetméter jut. A dokumentumból az is kiderül, hogy a zöldterületek védelme, fejlesztése nem csupán parkosítást jelent, hanem gyökeres szemléletválto­zást. Egészségvédelmi szempontoknak is szerepet kell játszaniuk, ha környezetvédelemről van szó. A külterületi fásítástól az utcafákig a pormegkötő lomb- felületek növelése a cél Tótkomlóson is. __ icsetei Fá sítás Nagykamaráson A dél-békési kistérség fában szegény terület, ezért az itt működő önkormányzatok fokozott figyelmet fordítanak a zöldövezetek, erdőcsoportok, fasorok gyarapítására. Nagykamaráson Szelekovszky László megyei termé­szetvédelmi szakfőtanácsos közreműködésével tavasz­tól megkezdik a község fásítását. Ehhez a fákat egyrészt a megyei önkormányzat, másrészt az erdőfelügyelőség biztosítja. — Ez ideig csak az erdősávokra volt pályázha­tó 100 százalékos támogatás, mely az uniós csatlakozást követően a 3 hektárnál nagyobb tájvédő, településvédő erdősítésre is kiterjed majd - mondta a szakfőtanácsos. Nagykamaráson első lépésként a temetőnél, az emlék­műnél, a főtéren, majd a Boda-tónál, a búcsútéren és közintézményeknél terveznek faültetést. (L) A hazai természetvédelem számára nagy je­lentőséggel bír a Szarvasi Arborétum orszá­gos fenyő törzsállománya. Az arborétumi gén­bank részeként ebben a törzsültetvényben mintegy százféle fenyő található meg, mind­egyikből 6—8 példány. ________________Szarvas__________________ A húsz esztendővel ezelőtt létrehozott ültetvénybe a világ valamennyi tájáról idehozott különféle fe­nyőfajták kerültek. Így találhatunk itt észak-ameri­kai tujákat éppúgy, mint az ausztrál kontinensen honos fenyőféléket. A törzsültetvény fenntartása egyszerre több célt is szolgál. Egyrészt „vizsgáznak” itt a kü­lönféle fenyőfajták, azaz megmutatják, hogy a magyarországi éghajlati viszonyok között élet- képesek-e. Szíjártó Pétertől, az arborétum igaz­gatójától megtudtuk, hogy rendkívül sok fenyő­féle jól érzi magát az itteni körülmények között, vannak azonban olyanok is, melyeknek ez az éghajlat nem megfelelő. Magyarországon egyébként mindössze egyetlen fenyőfaj ősho­nos, mégpedig a közönséges boróka, melyből igen sokat találhatunk a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A törzsültetvény másik fontos feladata, hogy szaporítóanyagot termeljen a különböző felhasz­nálók részére. Ugyancsak fontos cél, hogy ezeket a hazánkban nem őshonos fenyőféléket bemu­tassák az arborétumba látogató természetkedve­lőknek. Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: László Erzsébet. A légszennyezettség ellenszerei Jóléti hasznosításra tervezik a Csicsely-tavat és környezetét A Békés Megyei Állami Tisztiorvosi Szolgálat által működte­tett emissziós mérőhálózat négy településen méri rendszere­sen a légszennyezettséget. Gerendáshoz legközelebb az oros­házi mérőpont található, de közelsége miatt a békéscsabai mérési eredmények is érvényesek a településre. Gerendás A község településfejlesztési kon­cepciójának környezet- és termé­szetvédelemmel foglalko­zó fejezetében az alábbi utalásokkal találkoztunk: Gerendás feltételezett lég­szennyezettsége nem számottevő, a legfonto­sabb paraméterek a határ­érték alattiak, kivéve a szálló és ülepedő port. Ál­talánosan elfogadott felté­telezés szerint ez a megye településeinél a közlekedésből és a mezőgazdaság diffúz szennye­zéséből adódik. A településen csak a mezőgazdasági termény- szárító tekinthető jelentős emissziós forrásnak. szennyezettség csökkentése ér­dekében a következő célkitűzése­ket fogalmazták meg a koncepció készítői: * a kommunális, valamint a la­kóterületek közé ékelődő ipari ki­bocsátások megelőzése és csök­kentése (különös tekintettel a la­kóépületek között létesített új kis­vállalkozási telephelyekre); * a hulladékmegsem­misítés légszennyező ha­tásainak megelőzése és csökkentése; * a mezőgazdaságból származó diffúz szeny­| nyezések, elsősorban a porszennyezés csökken­tése szélvédő erdősávok­kal, út menü fasorok tele­pítésével, a gyengébb ter­mőképességű földrészeken kisebb erdők telepítésével. CSete ilona A jelenlegi, kedvezőnek tekint- tető állapot megtartása és a por­A vizek védelme Gerendás közigazgatási területén a jelentő­sebb felszíni vizek: a Dögös-kákafoki- csatoma, a Túlkánéri főcsatorna, a Hajdú-ér, az Ottlakai- és a Görbedi-csatoma, valamint a belterülettel a keleti oldalon határos Csicsely- tó, amely környezetével a település szempont­jából jóléti hasznosításra tervezett terület. edve­Az arborétum dolgozói szaporítóanyagokat (hajtásokat) vágnak a kínai nehézszagú kúszóboróka sárga-tarka levelű változatáról. A dug- l. j. ványozással szaporodó fenyő a Kiskunsági Nemzeti Parkban lel majd új otthonra. d-fotó: veress erzsi Kezdiük el az otthonunkban! Egy héttel ezelőtt, kedden délelőtt, ahogy elolvasta felhívásun­kat Fáiné Kövesi Edit, felkereste szerkesztőségünket. A kör­nyezetvédelem szemléletbeli kérdés is — mondta —, a kiindu­lópont pedig a saját környezetünk, azaz a lakás. Itt kell elkez­deni a bennünket körülvevő világ megóvását. Békéscsaba Ezt a szemléletet igyekszik erősíte­ni a hazánkban tíz éve alakult Ökonet Európa Kft. A társa­ság kezdetben német-ma­gyar tulajdonban volt, 1996 óta pedig kizárólag hazai kézben működik. Munká­jának alapelvei: környezet­védelem, energia-megtaka­rítás, egészségvédelem, s mindezekhez pénzmegta­karítás is járul. A tiszta levegő és a kör­nyezet megteremtéséről beszélt mindenekelőtt Fáiné Kövesi Edit. Ki­fejtette, korántsem mindegy, milyen víz folyik a csapból, mit használunk fog- és kézmosásra, arctisztításra, - folteltávolításra, rovarcsípés ellen, ■- vagy akár balzsamként. A mai világ- t ban egyszerűen megoldható a lakás levegőjének portalanítása, kürthatók az atkák, s környezetkímélő szerek­kel, berendezésekkel tehető egészsé­gessé, széppé, tisztává az otthon. — A háztartásokban mindenfé­le nagyobb beruházás nélkül megoldható a víztisztítás. Ahhoz sem kell nagy átalakítás, hogy mentesítsük a vízvezetékrend­szert a vízkőtől — magyarázta Fáiné. - Sokat beszélünk a gépko­csik károsanyag-kibocsátásáról. Nem árt tudni, hogy nem nagy rá­fordítással elérhető a jármű mo­torjában a tökéletesebb égés, ezzel lényegesen csökken a levegőszeny- nyezés, az üzemanyag­fogyasztás, voltaképp te­hát a környezetkímélés- sel együtt a pénzünkkel is takarékoskodunk. Végül, de nem utolsó­sorban: az sem mindegy, milyen szennyvíz kerül az elvezető rendszerbe. A termé­szetes anyagok könnyen lebomla- nak, ezek használatával a tágabb környezetünket is óvjuk. u. E. Még többet a témában Aki részletesebb tájékoztatást szeretne, Fáiné Kövesi Edit szívesen áll a rendelkezésére a 70/267-11-20-as telefonszámon. Ezekről a témákról bővebben is szó esik február 23-án 17 órától a békési civil szervezetek székházé­ban. A találkozón résztvevők a budapesti Kosi­ba József előadását is meghallgathatják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom