Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-16 / 39. szám

2004. Február 16., hétfő HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Együtt rendezzük be Magyarországot „Megváltozott a világ, másként kell most benne élnünk. De nem kell semmi újat kitalálni. Egyszerűen csak merjünk baloldalinak lenni” - írja Gyurcsány Ferenc a Merjünk balolda­linak lenni című tanulmánya sum- mázataként, amelyben tíz pontban foglalja össze nézeteit a modem Magyarországról és a baloldalról.- Mit jelent ma a baloldalisági- Bátorságot jelent. Bátorságot szem­benézni azzal, hogy az ország folyamato­san újratermeli igazságtalanságait. Ez nem a sors átka rajtunk: mi magunk csináljuk ezt itt, Magyarországon.- Kik azok a mii Az ellenzék és a kor­mánypárt, ha úgy tetszik, a jobb- és a bal­oldal együttl- Együtt tesszük. Ebben az ügyben a felelősség közös. Úgy látom, a fő különb­ség a jobboldali és a baloldali politika között, hogy az előbbi nem is kíván vál­toztatni ezen, azt gondolja, így van jól: a természet rendje szerint élő társadalom tele van egyenlőtlenségekkel. A baloldal pedig azt mondja: nem jól van ez így, az egyenlőtlenségeket mi csináljuk, és ezt a problémát nekünk kell megolda­nunk. Bátrabban szembe kell nézni a gondokkal, és akkor lehet csinálni egy jobb országot.- Mostanában egyre többször hangzik el az, hogy a hagyományos fogalmak, a jobb- és baloldal a jelen társadalomban értelmezhetetlen.- Én ezzel nem értek egyet. Azzal vi- gj szont igen, hogy a hagyományos vála-| szók alkalmatlanok. Ezért új válaszokra, g új eszközökre van szükség. Időnként 3 olyanokra, amelyeket korábban nem a| bal- avagy a jobboldal használt. Mondokf egy példát: a baloldal történelmileg piac- g ellenes volt. De a piac kiiktatására irá-° nyúló minden kísérlet előbb-utóbb a 8 szabadságot is elvonta, és másfajta? egyenlőtlenséget szült.-Tehát a korszerű 8 baloldal nem tagadja azt a tényt, hogy a gazdaság alapvetően magántulajdonra és piacra épül. Húsz-harminc évvel ez­előtt nem lehetett volna baloldali, aki ezt állította. Mondhatunk példát a másik oldalról is: a jobboldal tradicionálisan szembe ment az állam kiegyenlítő társa­dalompolitikai szerepével. Ma már nem meri ezt megtenni, mert ezt nem fogad­ja el a társadalom. Tehát egymás hagyo­mányos programpontjainak részleges kölcsönös átvételéből új szintézisek jön­nek létre.- Egy korábbi interjújában azt mond­ta, hogy a baloldal tulajdonképpen jobb­oldali programot kénytelen végrehajtani, míg a jobboldal baloldali színekben tűnt fel. Áll ez a tétel a jelen társadalomra is?- Az biztos, hogy ma sokkal nehezebb kiigazodni ebben a világban. Nagyon könnyű volt, amikor azt mondtuk, hogy a politika arról szól, hogy a tőke szem­ben áll a munkával. Egyszerű választó- vonal, lehet tudni, hogy ki, melyik olda­lon áll. Ma van nyugdíj-megtakarítá­sunk, egy kevéske részvényünk, elő- takarékosságunk: egyszerre vagyunk munkavállalók és bizonyos értelemben tőkepiaci szereplők. Ráadásul kiderül, hogy nemcsak a fizikai vagy a pénztőke az, ami elválaszt sorsokat, hanem a kap­csolatok, a kultúra, a származás is. An­nak a gyereknek, aki egy városi polgár­családba születik, más lesz a sorsa, mint annak, aki egy kis faluba, paraszti szár­mazású, munkanélküli családba. Ez sok­kal bonyolultabb világ, ahol nincsenek világos frontvonalak. A mai gazdaság- politikának jó néhány elemét - például a pénzkínálatot szabályozó monetáris po­litikát - az új jobboldali és az új balolda­li politika is használta. A gazdaságpoliti­ka lényegesebb elemeiben alig van vá­lasztási lehetőség. Ilyen a pénzpolitika és a nemzetközi tőkepiacokhoz való kötődésünk következtében a tőkepiaci részvétel. Aki ebben próbál meg új utat keresni, előbb-utóbb súlyos árat fizet érte. A társadalompolitikában a különb­ség jelentős. Ebben bátortalanabbak vagyunk, mint lehetnénk. A jobboldal pedig féligazságokat mond, miközben az a hátsó szándéka, hogy fönntartsa a tár­sadalmi elit újratermelésének intéz­ményrendszerét. - A társadalom nagy fo­lyamatai közben napi gondok foglalkoz­tatják az embereket, és az igazságot vagy igazságtalanságot a napi létüknek megfe­lelően élik és ítélik meg. Mi az oka an­nak, hogy^ azt a baloldali programot, amelyet a most hatalmon levő kormány és a hatalmon levő pártok megfogalmaz­tak, meglehetős kétkedéssel fogadja a társadalom? Nem a programot fogadja kétkedéssel. A társadalom azt szeretné, hogy az a program, amellyel a Magyar Szocialista Párt nyert, tovább folytatódjon. Azonban ez a program több oknál fogva nem foly­tatható változatlanul, és a csalódás az, ami ma a bizonytalanságot okozza. Ami­kor az első két száznapos programot csi­náltuk, soha nem látott támogatottsága volt ennek a kormánynak, mert egységes volt a politikája. Attól kezdve, hogy a jól ismert kényszerűségek okán úgy nem le­hetett tovább folytatni a programot, kez­dődött az emberek elbizonytalanodása. A, program egyszerű, ha azt mondjuk, hogy mindenkinek adunk tízezer forint­tal többet a zsebébe. De ez nem folytat­ható a végtelenségig, hiszen ezt a tízezer forintot az emberektől vettük el, és nekik adjuk vissza. Ha azt akarjuk, hogy ad­junk nekik még tízet, akkor még többet kell tőlük elvenni. Ez olyan program, amely önmagának állít korlátokat. Hosz- szú távon magas jövedelmeket meg­alapozni csak ennél lényegesen több jö­vedelmet termelő gazdasággal lehet.- Történelmi okok miatt is nagyok az egyenlőtlenségek - benne a jövedelmi egyenlőtlenségek is - a társadalomban. Nem biztos, hogy azt fizeti meg a társada­lom, amit kap az egyéntől vagy a szak­mától. Én látleletnek tekintem, ami most az orvosi hálapénzek körül kialakult. Az ötvenszázalékos egészségügyibér-emelés dacára is a legtöbb egészségügyi szak­ágban a bérek alacsonyabbak.- A hálapénz nem mai jelenség. A ma­gyar egészségügy „privatizációja” a hála­pénzzel kezdődött vagy negyven éve. Ak­kor, amikor az állami vagyon bázisán ma­gánteljesítményt adtak el magánpénzért. Rosszul tesszük fel a privatizációval kap­csolatos kérdéseket az egészségügyben. Csak a gyógyszerkasszára 250 milliárd forintot fizetünk évente. Kihez megy ez a 250 milliárd forint? Magántulajdonosok­hoz, hiszen minden gyógyszertár magán- tulajdon. A patikák, a háziorvosi hálózat privatizált. A kérdés az, hogy az én gyó­gyításom számláját közösen fizetjük-e ki, vagy én magam állom. A finanszírozást nem szabad egyéni kockázatúvá tenni. Nem teljesen mindegy, hogy az épület ki­nek a tulajdonában van, hogy az orvos kitől kapja a fizetést. Meg vagyunk mi őrülve ebben az országban! Lényegtelen dolgokról beszélünk, és engedjük, hogy felszínes politikai küzdelmek során hasz­nált, szakmailag alkalmatlan érvek el­homályosítsák tekintetünket. Nagyon sok hazugságot kell fölszámolnunk! Az egészségügy az egyik legtöbb fél­igazsággal terhelt világ.- Ezek a társadalmi ellentmondások előbb-utóbb a politika konfliktusához vezetnek. Ön mondta azt nemrégiben, hogy a Fidesz árnyékkormányt, illetve hogy ámyékállamot épít. Ez az árnyék- állam mennyire látható ma?- Kézzelfogható, tapintható. Eljutot­tunk odáig, hogy jobb sorsra érdemes közalkalmazottak, köztisztviselők asze­rint végzik a dolgukat, hogy döntéseikkel kedveznek-e az őket kinevező pártoknak. Ennyi papír nem szivárgott még ki föld­hivatalból, bankból, bíróságról, rendőr­ségről, sőt a titkosszolgálatoktól sem, mint az elmúlt két évben. . Hogyan lehet ez? Egyszerű a válasz: az ezen iratokkal hivatalból foglalkozó ember számára fon­tosabb az előnyszerzés saját pártja szá­mára, mint köztisztviselői esküje, és a köztársaság egyik intézményének támo­gatása. Amikor az árnyékállamot emlí­tem, nem arról beszélek, hogy van két- három ember valamilyen nagy nemzeti intézmény élén, aki egyébként szintén valamelyik párthoz lojálisabb, mint a köztársasághoz, mert ezt még túl lehetne élni. Azt nem lehet túlélni, hogy köz- intézmények sorában a köztársaság alap­értékeivel és eszményeivel ellentétesen lehet viselkedni, mert a párthűség fölül­írja a lojalitást. Ez baj.- Nem mond ennek ellent az, hogy so­ha ekkora csere az államigazgatásban, az állami intézményekben még nem volt, mint az elmúlt két esztendőben? Igaz, négy évvel ezelőtt ugyanezt mondta az akkori ellenzék is.- Azt gondolom, hogy ez nem igaz. De nem is ez a kérdés, hanem az, hogy mindez részévé vált-e a kultúránknak. Közel 800 ezer közalkalmazott és köz- tisztviselő van. Nem lehet és nem is kell- Én olyan politikus vagyok, aki szeretné megérteni, hogy miről is szól Magyarország. Milyen választási lehetőségeink vannak? Milyen programba ágyazódik bele a politikai cselekvés? Ezt megpróbálom időn­ként leírni. Ideológusnak szerintem igen pocsék lennék, gyanítom, hogy Lukács tanár úr még a sze­mináriumára sem engedett volna be engem. Szeret­nék jó miniszter lenni, ez a dolgom, és szeretném támogatni a miniszterelnököt és a pártelnököt abban, hogy jó kormányzás és erős párt legyen.- Az utóbbi időben elég sok név röppent fel egy­részt a kormányfő utódlását illetően, másrészt a párt közelgő kongresszusának tisztújítása kap­csán. Az ön neve nem szerepel ezek között.- Ez Így is van rendjén. Részint azért, mert a kor­mányfő utódlásáról korai gondolkodni. Most azon kell gondolkodni, hogyan kell jól kormányozni. Azzal pedig egyetértek, hogy a pártelnök úr által meg­nevezett körben kell megtalálni az utódot. Ez olyan párt, amelynek van lelke és közössége, amely hosz- szú évek óta épül. Ennek a pártnak négy éve vagyok a tagja. Honnan venném én a bátorságot? 800 ezer embert lecserélni. A rendszer- váltás utáni időszak legveszélyesebb és legkártékonyabb politikai teóriájának tar­tom a két Magyarország eszményét; az egyik a jók, a másik a rosszak és egyben az erkölcstelenek Magyarországa, akik­kel szemben minden eszköz megenge­dett. Ebből sajnos sok minden követke­zik. Például az, hogy nincs Európában még egy olyan ország, ahol ilyen mérté­kű lenne a szembenállás kormány és ellenzék között. Nem érzik a magyarok, hogy valamit elrontottunk? Nem érzik, hogy rossz úton járunk?- Az ellenzék erre azt feleli: a feladatát teljesíti, szembesíti a hatalmat az ígéretei­vel, és ezekben az ígéretekben - legyünk őszinték - van mit számon kérni.- Végignéztem Medgyessy Péter Egyet­értésben a nemzettel címet viselő kék füzetét. Időarányosan végrehajtottuk, ígéreteinket megtartottuk. Az nem szá­monkérés, hogy a költségvetési vitában a legnagyobb ellenzéki párt számolatlanul önti be azokat a lényegében szociális populizmust hirdető javaslatokat, ame­lyek végeredményeként további több mint ezermilliárd fedezet nélküli forintot kellett volna kifizetni. Ez a felelőtlen han- dabandázás politikája. Az nem felelős el­lenzéki tevékenység, hogy még három hónapja sem voltunk kormányon, és már megkérdezték, hol marad a program vég­rehajtása. Hasonlítsuk össze ennek az el­lenzéknek a tevékenységét mondjuk a német jobboldal tevékenységével! A né­met kereszténydemokrata párt egyértel­műen támogatta Schröder azon reform- intézkedéseit, amelyek szociális jogokat szűkítettek. Ezzel szemben Magyar- országon, amikor az elmúlt időszakban versenyképességünket érte nyilvánvaló támadás - a jobboldali párt nem ennek helyreállításában akar segíteni, hanem továbbrombolná azt. Én ezt gondolom kártékony politikának.- Nem gondolja, hogy esetleg újra kelle­ne gondolni az állam szerepét és funkció­ját? Ma a patemalizmustól egészen a piaci viszonyokig, minden megtalál­ható benne.- Minden megnyilatkozásomban erről beszélek, erről írok. Egy városi sport- csarnok működtetése, üzemeltetése, fel­újítása például nem a központi kor­mányzat feladata, hanem a helyi önkor­mányzaté. Mindenkinek csak addig sza­bad nyújtózkodnia, ameddig a takarója ér. Az önkormányzatiság nemcsak jo­gokkal jár, hanem azzal a felelősséggel is, hogy el kell dönteni, új járdát építünk vagy rendbe rakjuk a sportcsarnokot. A központi kormánynak pedig a sport terü­letén például a sportszakmai szempont­ból stratégiai jelentőségű létesítmények fenntartását kell biztosítania. Én sem tudok elszaladni az ENSZ főtitkárához, hogy nem elég a költségvetés, tessék még adni. Világosan el kell határolni a helyi és a központi felelősséget, meg kell határozni, hogy kinek milyen jogosultsá­gai és kötelezettségei vannak. Hogy van amire nem futja? Az országban nagyon sok mindenre nem futja. Nem a kor­mány a hibás azért, ha a sportcsarnokot, amely a városé, nem tudja rendben tarta­ni. Ez a város problémája.- Tulajdonképpen eljutunk oda, hogy az állam funkcióit, az állam szerepét újra kell gondolni. De kinek?- Nekünk. Önnek, a többi állampolgár­nak, a helyi és országgyűlési képviselők­nek, a polgármestereknek, Az állam mi magunk vagyunk, mi csináljuk. Mi ren­dezzük be Magyarországot. Ha elrontjuk, akkor mi rontjuk el, ha felvirágoztatjuk, akkor együtt tesszük azt.- Ez a szemlélet általános a mai magyar kormányban, a kormányon lévő pártok politikájában?- Az biztos, hogy még mindig sokkal inkább, mint a magyar jobboldalon, amely úgy véli, az állam az, aki mindent megold. Szavazzatok ránk, és mi bol­doggá teszünk benneteket - mondják. Ez a legkegyetlenebb hazugság, mert a vágyakat hazudja el. Ahogy az emberek réveteg szemmel várják, hogy lesz-e ötös a lottón, ugyanolyan réveteg szem­mel várják, hogy az állam megoldja a problémáikat. Mintha meg tudná oldani... A modernizálás első és egyik legfontosabb lépése, hogy modern álla­mot építünk, amelyben tükröződik az emberek, az önkormányzatok, a civil világ felelőssége is. A mindenható állam veszélyes hazugság.- Lassan a parlamenti ciklus félidejé­hez érkezünk. A hozzáértők azt mondják, hogy nagy rendszerek átalakítását mindig a ciklus elején kell elkezdeni, mert később már erre nincs idő. Ezek sze­rint a feladatot már nem lehet elindítani, visszafordíthatatlanná tenni1- De igen, már csak azért is, mert a fo­lyamat eleje nem más, mint éppen a ma létező Magyarország kritikája. A nyilvá­nos vita arról, hogy milyen országot sze­retnénk, és annak a vágynak a fölkeltése, hogy csináljunk egy jobbat, igazságosab­bat. Az embereknek elegük van a refor­mokból, mert az eddigi reformok azt je­lentették, hogy rosszabbul jártak. Ha ma bárki hozzákezd az egészségügy reform­jához, holnap a mai rendszer haszon- élvezői azt fogják mondani, ez egy beteg­ellenes politika. Nem az, de ezt mondják. Az ország többsége pedig elhiszi, mert nekik jobban hisznek, mint a politiku­soknak. Elindítani az ellenkező folyama­tot csak nagyon hosszú, nyilvános dis­kurzust követően lehet. Ezért azt gondo­lom, egy darabig arról kell szólnia a ma­gyar közbeszédnek, hogy mennyi igaz­ságtalanság van a jelenlegi jóléti ellátó- rendszerekben. Amikor ezt megérti az ország, akkor hajlandó lesz támogatni a megváltoztatásra irányuló programot. Az emberek a választáskor a jövőt veszik meg. Nekünk azt kell megmutatni, hogy van programunk egy jobb jövőre. Ez menni fog, de igen komoly politikai küz­delem lesz.- Ebben a politikai küzdelemben elég rosszul áll a kormánypártok szénája: a legújabb közvélemény-kutatások szerint messze vezet a jobboldal, illetve az ellenzék a népszerűségi listán. Ez mindennek az eredménye?- Az ország most szembesül azzal, hogy változtatásra van szükség, és mi ennek a programjával vagyunk adósak az elmúlt hónapokban. Nem kell attól félni, hogy a ciklus félidejénél van egy politikai útépítkezés. Ez az útépítkezés a baloldal és Magyarország javát szolgálja. Amikor részt vettem az előző kampány­ban, az utolsó kilenc hónapban meg­értem négy fordulatot. 2001 szeptembe­rében ugyanennyivel vezetett az akkori kormánypárt. Nem az fontos, hogy mennyi a népszerűségünk. Az a fontos, hogy összerakjunk egy olyan politikát, olyan új fordulatot, amely ezután képes új támogatókat hozni. KERCZA IMRE Hírek Választás A Fidesz azt szeretné, hogy az európai parlamenti választások előtti kampány az emberek mindennapjairól, az őket foglal­koztató kérdésekről és vála­szokról szóljon. Szájer József, a párt frakcióvezető-helyettese közölte: a csatlakozással az Eu­rópai Unió nem kibővül, hanem újra egyesül, az uniós tagsággal egy régen nem volt biztonság lehetősége teremtődik meg Magyarország számára, mti Vizsgálat Felügyelőbizottsági vizsgálatot kezdeményezett maga ellen Pinke György, a Magyar Tele- vízió Rt. ügyvezetője annak tisztázására, hogy milyen munkát végzett a köztévétől tavaly kapott egymillió forintos tanácsadási díjért. Az MTV szó­vivője napilapokban megjelent írások kapcsán azt mondta: Pinke nem állt munkaviszony­ban az MTV-vel, tisztséget sem viselt akkor, amikor a résztulaj­donában álló kft. teljesítéseket végzett a tévének, mti Lista Részletes vita után az MSZP országos választmánya több ponton módosította az elnökség által javasolt európai parlamenti választási listát, így három je­lölt, Herczog Edit, Czinege Imre és Tukacs István előrébb került. A szocialista párt európai parla­menti listáját Kovács László pártelnök vezeti, akit Horn Gyu­la és Lévai Katalin követ, mti Csalóka számok Az európai uniós átlagnál jóval alacsonyabb hazai munka­nélküliségi ráta nem jelenti azt, hogy hazánkban megfelelő szintű • lenne' a foglalkoztatott­ság. Az EU munkacsoportjának jelentése megállapítja: Magyar- ország alacsony munkanélküli­ségi rátája a keresőkorban lévő lakosság nagyfokú inaktivitásá­val magyarázható, mti Aggódnak Az áltudományos nézetek és babonák terjedése miatt aggódó fizikusok, egyetemi oktatók kilencedik éve rendezik meg a szkeptikusok találkozóját február 28-án a Budapesti Műszaki Egyetemen. A rendez­vény az áltudományok és a sar- latánságok terjedése ellen hangjukat felemelő tudomá­nyos szakemberek magán­kezdeményezéséből nőtt ki. mti Régi-új elnök Egerben a hét végén megtartott tisztújító kongresszuson mint­egy 300 küldött döntése alap­ján Újhelyi István lett a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocia­listák (Fibisz) elnöke. Újjá­választották Zuschlag János elnökhelyettest; a választmány új elnöke pedig Komássy Ákos lett, aki korábban a Fibisz al- elnöke volt. mti Értékelés Második alkalommal tart ma országértékelő beszédet Medgyessy Péter miniszter- elnök az Országgyűlésben. A miniszterelnök közgazdá­szokkal, kutatókkal konzultált, közvélemény-kutatási adatokat tanulmányozott és elemzett a beszéd elkészítése során, mti Javaslat Az SZDSZ az egyházak finan­szírozására vonatkozó javaslatot nyújt be a parlamenthez, hogy a jövőben az egyházak hitéleti tevékenységét ne közpénzből, hanem a hívők felajánlásaiból finanszírozzák. A javaslat szerint a személyi jövedelem- adó felajánlható kétszer egy százalékát össze kell vonni, hogy a polgárok szabadon dönt­hessenek, milyen szervezeteket kívánnak támogatni, mti __________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom