Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-12 / 36. szám

4. OLDAL — 2004. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK HÁT TÉR Keveset időznek megyénkben a turisták Megkérdeztük olvasóinkat Érdemes-e politikusnak lenni? Tavaly 110 ezren jöttek — A vendégek a hoszszú hétvégés programokat kedvelik Az elemzők szerint az iraki háborúnak, a SARS-vírusnak és a világ- gazdaság gyengeségének egyaránt része van abban, hogy tavaly visz- szaesett a világ idegenforgalma. Kíváncsiak voltunk, megyénk turiz­musa teljesítette-e a várakozásokat. Munkatársaink Békéscsabán, Gyulán és Szarvason érdeklődtek. Békéscsaba—Gyula—Szarvas A Központi Statisztikai Hivatal elő­zetes adatai szerint tavaly 110 ezer turista látogatott Békés megyébe. A vendégek 11 százaléka volt külföldi. turista fordult meg — tájékoztatott Kotroczó Henrietta, a Békéscsabai Tourinform Iroda vezetője. A KSH megyei előzetes adataiból az is kiol­vasható, hogy bár a vendégforga­lom jelentősen nőtt, a turisták nem budapesti kiállításon kívül további négy nagyvárosban meghirdetett kiál­lításon vesz részt. * Gyulán a kereskedelmi szálláshelyek 2003. évi adatai hasonlóan alakultak, mint a megyében. A fürdővárosban is jelentősen csökkent a külföldi vendé­gek és vendégéjszakák száma. A KSH- adatok szerint emelkedett ugyan, de nem olyan mértékben, mint a megyé­ben a belföldiek száma. A vendég­Békéscsabán tavaly, a korábbi évhez képest, 23,4 százalékkal több turista fordult meg. Az egyik legvonzóbb hely a.felújított Árpád fürdő. A cél, hogy vonzó programokkal a vendége­ket minél hosszabb ideig itt tartsák. A szomszédos Gyula és Békés hasonló célon fáradozik. A térségi összefogás mindhárom város javára válna. (Archív felvétel) Bár a vendégforgalom a 2002-es esz­tendőhöz képest 14,2 százalékkal növekedett, a vendégéjszakák szá­ma csupán 3,4 százalékkal emelke­dett, ami azt mutatja, a turisták az előző évhez képest egyenként keve­sebb ideig időztek nálunk. A turis­ták csaknem hatvan százaléka vala­melyik szállodában foglalt szobát, közülük is mintegy 40 százalék gyógyszállóban. 18,3 százalék vá­lasztott panziót, 14 százalék turista- szállót, a többi vendég az üdülőhá­zakban, illetve a kempingekben szállt meg. Békéscsabán tavaly, a korábbi év­hez képest, 23,4 százalékkal több KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK KAPACITÁSA BÉKÉS MEGTÉBEN Szálláshelyek száma Szálloda 21 Ágyszám 2 291 Panzió 29 733 Turistaszálló 18 1 935 Ifjúsági szálló 1 80 Üdülőház 9 472 Kemping 7 1 195 időznek hosszan a megyeszékhe­lyen.- A tapasztalatok azt mutatják, Bé­késcsaba a kulturális és rendezvény- turizmusban lehet sikeres. Ehhez jó hátteret teremt a város pezsgő kulturális élete. Az irodánkba betérők többsé­ge jelenleg az egynapos programok után érdeklő­dik. A kolbászfesztivál si­kerére építve, a páratlan Munkácsy-gyűjteményre alapozva a városnak az a célja, hogy a vonzó prog­ramokból egész évre jus­son és sikerüljön hosz- szabb maradásra bírni a vendégeket — mondotta az irodavezető. A szomszédos Gyula és Békés hasonló célon fáradozik. A tér­ségi összefogás mindhárom város ja­vára válna. A tourinform irodák sokat tehetnek azért, hogy az utazást kedve­lőknek a megyénkről vonzó kép ala­kuljon ki. A térség népszerűsítésére jó alkalmat adnak az utazási kiállítások. A békéscsabai iroda az Utazás 2004 szám 2,7 százalékkal alakult maga­sabban, mint 2002-ben, a vendég­éjszakaszám pedig 3,3 százalékkal ke­vesebb volt. Mindez jelzi, hogy a ke­reskedelmi szálláshelyeken a megyé­Olcsóbban, jobbat A gyulai önkormányzat adócsoportjának kimutatása a 2003-as adóbevételek alakulásában is alátámasztja, hogy a magánszálláshelyek igénybevétele növekszik. Gyulán több mint 6 millió forinttal nőtt az adóbevétel a 2002. évihez képest. Az iroda tapasztalata, hogy egyre többen veszik igénybe a magánszálláshelyeket, melyek általában az olcsóbb árakat jelentik, ám színvonaluk sok­szor felülmúlja a kereskedelmi szálláshelyekét. Tapaszta­lat, hogy sokan rendelkeznek üdülési csekkel, amit in­kább a kereskedelmi szálláshelyek fogadnak el. ben és a városban egyaránt csökkent a tartózkodási idő - tudtuk meg Gyula­vári Andreától, a gyulai székhelyű Bé­kés Megyei Tourinform Iroda vezető­jétől. A megyei tourinform irodában is ta­pasztalták, hogy sokan keresik a rövi- debb, a hossziihétvégés pihenéseket. Gyulán a külföldi vendégek száma megközelítően 10 százalékkal csök­kent, a vendégéjszakaszám pedig több mint 15 százalékkal. A belföldi vendégek száma mintegy 5 százalék­kal nőtt, a vendégéjszakaszám hason­lóan alakult a 2002. évihez. Szarvas az idegenforgalom szempont­jából igen jó évet zárt tavaly, bár to­vábbra is jellemző az erőteljes szezonalitás. Nagyon rövid az az idő­szak — júniustól szeptember közepéig tart —, amikor a turisták elláto­gatnak a város­ba - tudtuk meg Glózik Klá­rától, a Szarvasi Tourinform Iro­da vezetőjétől. Tavaly összesen 5 ezer 863 bel­földi és 772 kül­földi turista ke­reste fel a Kö­rös-parti telepü­lést, s 12 ezer 476 éjszakát töl­töttek itt el. Az egy turistára ju­tó vendégéjsza­kák száma tehát még a kettőt sem éri el. Kér­dés azonban, hogy - tekintet­tel az idegenfor­galmi adóköte­lezettségre - vajon minden vendégéjszakát bevallanak-e a szállásadók? A város ön- kormányzata hosszú idő óta kitörési pont­nak tekinti az idegenforgal­mat, amit jól mutat a tourinform iroda létrehozása, illetve az is, hogy 1998. óta idegenforgalmi bizottság is műkö­dik. Új utak, kerékpárutak, szállás­adóhelyek épültek, a Körös-Maros Nemzeti Parkban pedig megnyílt a Körös-völgyi Lá­togatóközpont. A legfonto­sabb turisztikai beruházás jelenleg a Kossuth utcai für­dő átépítése, gyógyfürdővé történő alakítása, ami vár­hatóan idén őszre fejeződik be. A gyógyfürdő megnyi­tásától az idegenforgalmi szezonalitás kiküszöbölé­sét reméli a városvezetés. Jelentősen bővültek ta­valy a szálláshelyek is, elké­szült például a 16 apartmanos Arany- szarvas Apartmanház, s bővült a Liget Panzió és Kemping is. Napjainkban a panziókban 211, faházakban 88, kem­pingben száz, ifjúsági szálláshelyen 1008, magánszálláshelyeken pedig 130 férőhely várja a Szarvasra érkező turistákat. CSATH RÓZA—LIPTÁK JUDIT—SZŐKE MARGIT Pallagi Sándomé, 70 éves, vállalko­zó, medgyesegyházi lakos:- A politikusoknak megéri ezt a pályát választani, hiszen jó fizetést kapnak. Próbálnának megélni abból a pénzből, amiből az átlagemberek! Azt hiszem, akkor nem beszélnének arról, hogy ilyen, meg olyan jól áll az ország. Én semmiképpen sem mennék politikus­nak, mert állandóan szidják őket, tegyük hozzá, a többségüket nem is hiába. Persze, vannak becsülete­sen dolgozó politikusok is, akik nem szolgálnak rá. Kozák László, 21 éves, állattartó, medgyesegyházi lakos: — Még szép, hogy érdemes! Okosan csinálják. Nekik ebből a foglalkozásból szép kis bevételük van, jól megélnek belőle, jobban, mint mi otthon a jószágtartásból. Ráadásul a parlamentben ülni nem fárasztó dolog. Ahogy látom, sokan oda sem fi­gyelnek a felszólalásokra, olvasnak, beszélnek, vannak, akik el sem mennek az ülésre. Nem bán­nám a jó fizetésüket, ha végre tényleg azt érez- ném, hogy értünk vannak, értünk dolgoznak! Kiss László, 50 éves, gazdálkodó, medgyesegyházi lakos:- Érdemes bizony. A semmiért kapják a fizetésüket. Jószerével fe­lelősség nélkül irányítják mások életét. Mi, egyszerű emberek nem kérhetjük őket számon, azt csinál­nak, amit akarnak. Nagy bajnak tartom, hogy nem lehet őket visszahívni, ha elége­detlenek vagyunk a munkájukkal. Egyébként, ahogy látom, jól megélnek a fizetésükből! Ennek ellenére nem lennék politikus, arra születni kell! Kociszki Györgyné, 43 éves, dajka, medgyesegyházi lakos: — Nem érdemes politikusnak len­ni, az nagyon hálátlan feladat akkor, ha valaki lelkiismeretesen és becsüle­tesen dolgozik. Jó döntéseket, olya­nokat, amelyek mindenki kedvére valók, nagyon nehéz hozni. A rossz döntések pedig büntetlenek maradnak. A politikuso­kat nagyon sokszor szidják, bár ez „belefér” a magas jövedelembe. Semmiképpen nem vállalnék politikusi szerepet, az inkább a gazdagok kiváltsága. k. e. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják ie, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Bé­kés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A leve­lezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Három út Nagyszénáson A nagyszénási képviselők a 2004. évi költségvetést megalapozó döntésüket még az elmúlt év végén meghozták. Az idén úgy határoztak, kétfordulós vita után fogadják el a település idei gazdálkodásá­ról szóló rendeletüket. Az első fordulóban a képvi­selő-testület meggyőződhetett arról, hogy a költ­ségvetési előterjesztés három irányba fejleszthető. Egyrészt át kell tekinteni, hogy a bevételek a priva­tizáció területén milyen mértékben tervezhetők, az értékesítésre szánt vagyon tételes megjelölésé­vel. A másik irányban meg kell vizsgálni, az önkor­mányzat jogosult-e az önhibájukon kívül hátrá­nyos helyzetbe került helyi önkormányzatok tá­mogatására, s ha igen, ebből a forrásból bevétel tervezhető-e. A harmadik járható út pedig a műkö­dési kiadások további szűkítését szolgálja, elsősor- ban a személyi juttatások területén. cj.,. Kishírek Békés megyéből BATTONYA. (ke) A Békés megyében működő városi ügyészségek közül a Battonyai Városi Ügyészség helyzete a legnehezebb a létszámgazdálkodás tekintetében. Battonyán 2 ügyész, 1 fogalmazó, 2 leíró és egy félállásban alkalmazott takarítónő dolgozik az ügyészségen. A napokban kinevezett Baíoghné dr. Deth Ibolya városi veze­tő ügyésztől megtudtuk, még egy ügyészre lenne szükség az ideálisabb létszám érdekében. BÉKÉS, (a) Elfogadták Békés kör­nyezetvédelmi programját, majd az önkormányzat által, 2003-ban be­nyújtott pályázatok eredményessé­géről szóló tájékoztatót. Utóbbiból kiderült, hogy csaknem 300 millió forintot nyert a város, amely saját forrással kiegészülve mintegy fél- milliárd forint plusz forrást jelent 2004-ben a beruházások, fejleszté­sek területén. BÉKÉSCSABA, (yj A Tessedik Sá­muel Főiskola békéscsabai, gazdasági főiskolai karán korábban kezdődött a szorgalmi időszak, mint az ország né­hány egyetemén. A megyeszékhelyi karon négy szakon több mint 3 ezer hallgató tanul. A diákok február 2-án ültek be az iskolapadba újra. A tava­szi vizsgaidőszak május 17-én kezdő­dik. BÉKÉSCSABA, (o) A Közösségfej­lesztők Békés Megyei Egyesülete iro­dájában (megyei művelődési köz­pont, Luther utca 6.) szaktanács- adók várják a megyében működő ci­vil szervezeteket. A pénzügyi és pá­lyázati tanácsadást minden hónap első két hetének szerdai napján 10- től 14 óráig vehetik igénybe az ér­deklődők, míg jogi tanácsadás tele­fonon történő egyeztetés alapján kérhető. Az iroda a (66) 442-122, vagy a civil@bekes-mmk.hu e-mail címen érhető el. BÉKÉSCSABA, (c) A Csaba Center aulájában Valentin-nap alkalmából csóklabirintust állítottak fel, mely feb­ruár 14-éig igazi oázisa lesz a bevásár­lóközpontnak, illetve az idelátogató szerelmespároknak. A csóklabirintus­ban üzenőfalat is létesítettek, ezen té­rítésmentesen üzenhetnek kedvesük­nek a szerelmesek. BÉKÉSCSABA, (o) Új szolgáltatás­sal bővült a megyei művelődési köz­pont honlapja, mely a www.bekes- mmk.hu címen érhető el. A kultúrjog menüpontra kattintva kulturális vo­natkozású jogszabályokból tájékozód­hatunk, olyan kategóriákban, mint könyvtár, közművelődés és sajtó. BÉKÉSSZENTANDRÁS. (j) Duplá­jára emelkedett a vízfogyasztásért fi­zetendő alapdíj, a tényleges fogyasz­tás után fizetendő lakossági vízdíjak viszont csökkentek Békésszentand- ráson. A most hozott döntés szerint március 1-jétől 500 forintos alapdíjat kell fizetni, ugyanakkor egy köbméter vízért az eddigi 156 helyett csupán 120 forintot számláznak majd. CSANÁDAPÁCA. (cs) A csanádapá- cai általános iskola végzős tanulóinak 90 százaléka Békés megyében folytat­ta középiskolai tanulmányait az el­múlt négy tanévben. Ez a megyei fej­lesztési terv figyelembevételével a megyei intézményrendszerhez való szoros kapcsolódás szükségességét támasztja alá. Az arány a korábbi évekhez viszonyítva növekvő. CSORVÁS. (cs) A csorvási önkor­mányzat 2004-es évre áthúzódó be­ruházásai: az István király utcai út­építés (15 millió 347 ezer forint), az AMK színháztermének felújítása (10 millió 857 ezer forint). A település- rendezési terv készíttetése (3 millió forint) és az iskola-felújítás, amely csaknem egymillió forint. Az ÁMK eszközfejlesztésére az idén 1 millió 725 ezer forintot kellene fordítani Csorváson. DÉVAVÁNYA. (i) A dévaványai ön- kormányzat kiemelten kezeli a foglal­koztatás kérdését. Az elmúlt évben az önkormányzat havonta átlagosan mintegy 65 munkanélkülit foglalkoz­tatott közhasznú és közcélú munká­kon. DOMBEGYHÁZ. (1) Dombegyházon, a Napsugár Nyugdíjasklub Bedő Sándorné vezetésével minden évben sok tartalmas és kikapcsolódásra ér­demes programot szervez tagjainak. Az év most is farsangi mulatsággal, a névnapok, a nőnap és az anyák napja megünneplésével kezdődik. Több vi­déki klubbal tartanak kapcsolatot, ta­lálkozókat szerveznek, míg a prog­ramból nem maradhatnak el a nyári kirándulások sem. ECSEGFALVA. (i) Az ecsegfalvi képviselő-testület elkészítette első fél­évi munkatervét. Eszerint az első hat hónapban összesen hat alkalommal üléseznek a község vezetői. A több­nyire a hónapok utolsó hétfőin tar­tandó üléseken többek között olyan fontos témákról esik szó, mint a költ­ségvetés-készítés, a helyi közrend, közbiztonság helyzete vagy az iskola pedagógiai programjának felülvizsgá­lata. ELEK. (ke) Elek képviselő-testülete jóváhagyta a dr. Mester György általá­nos iskola, a román általános iskola és a napköziotthonos óvodák kötele­ző eszköz- és felszerelési jegyzéké­ben foglaltak végrehajtásához szüksé­ges ütemtervet 2004-től 2008. augusz­tus 31-éig, évenkénti bontásban. A testület egyben felhatalmazta a pol­gármestert, hogy a határidő meghosz- szabbítása érdekében nyújtson be ké­relmet az Országos Közoktatás Érté­kelési Vizsgaközponthoz. FÜZESGYARMAT, (i) A füzesgyar­mati önkormányzat folytatni kívánja a város szennyvízcsatorna-hálózatának építését. Az új öblözetek tervezési, en­gedélyezési eljárásait még idén szeret­né lefolytatni a város, hogy már 2005- ben ténylegesen kezdődhessen ez az újabb, nagy horderejű beruházás. GÁDOROS, (cs) A munkaerőpiac lehe­tőségeit kihasználva, a gádorosi önkor­mányzat és intézményei közcélú, vala­mint közhasznú munkatapasztalatos és polgári szolgálatosokat alkalmaztak ta­valy. így a regisztrált munkanélküliek száma Gádoroson a 9,8 százalékról 4,6 százalékra csökkent. Ezáltal az önkor­mányzat kiesett az infrastrukturálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő települések kategóriájából. GYOMAENDRŐD. (j) A gyomaend- rődi gondozási központ fogyatékoso­kat ellátó klubjában jelenleg harminc, felnőttkorú fogyatékos ellátásáról gon­doskodnak. A mozgáskorlátozottak, si­ketek és nagyothallók, vakok, illetve gyengénlátók számára a hagyományos alapszolgáltatások mellett kiscsoportos foglalkozásokat is szerveznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom