Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-20 / 16. szám
K U L TÚRA 2004. JANUÁR 20., KEDD - 7. OLDAL A színes televíziókat elnyerték A Merian Orosháza Rt. országos nyereményjátékot hirdetett az óév utolsó hónapjában az ORSI termékcsaládjára. A játékosoknak nem kellett mást tenniük, mint a vásárlás és a fogyasztást követően az ominózus termékek 3 vonalkódját beküldeniük a gyártó címére, ahol sorsolás útján színes televíziót nyerhettek a szerencsések. Az előző évek gyakorlatához hasonlóan több ezer játékos próbált szerencsét Békés megyéből is - értesült lapunk. Csak Orosházáról több mint 200 játékost regisztráltak a játék adatbázisában. Az előző években számos Békés megyei, illetve helybeli játékosnak kedvezett a szerencse, ám Fortuna 2004- ben másokat fogadott kegyeibe. A színes televíziónak Budapesten, Vácon, Nyíregyházán és Kiskunhalason örülhetnek az ORSI-t fogyasztójátékosok._______c$.l. Megújul a gyomaendrődi Kner tér Emlékparkot hoznak létre a közeljövőben Gyomaendrődön a híres gyomai nyomdászfamília, a Kner-család tiszteletére. Mint ismeretes, a település világhírű nyomdáját 1882-ben alapították. A nyomda történetét és az alapító Kner-család munkásságát ma a Kossuth utcai Kner Nyomdaipari Múzeumban követhetik nyomon a látogatók. A településen - a Fő út és a Tompa Mihály utca sarkán - régóta szobor őrzi Kner Imre és Kner Izidor emlékét. Az önkormányzat tervei szerint most ezt a szobrot áthelyezik a régi gyomai piactér területén kialakítandó Kner Emlékparkba. A város az elmúlt esztendőben a Széchenyiterv keretében négymillió forintot nyert a park kialakításához, s szeretnének további központi támogatásokhoz is hozzájutni. A munkálatok egy részét már az ősz folyamán elvégezték, lebontották például a régi árkádos üzletsort. Tavasszal a Kner-szobor átkerül a leendő emlékpark központjába, körülötte pedig pihenőteret alakítanak ki. Természetesen szép számmal ültetnek fákat is a parkba, melynek észak-keleti részén helyet kap majd egy díszes szökőkút is. A tervek szerint ez év nyarára készül el az emlékpark, amelyre pályázati, illetve helyi forrásokból összesen mintegy 18 millió forintot fordítanak. .. j. Német nyelvdiploma a Táncsicsban Német kisebbségi önkormányzatot 1998-ban választottak először Orosházán. Dr. Abonyi Lajos, a kisebbségi önkormányzat első elnöke lapunknak elmondta, alkalom adódott arra, hogy megvalósítsák a nemzetközi német nyelvdiploma megszerzéséhez a feltételeket helyben. A Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola vezetése fogékony volt az új kezdeményezés iránt. Az előkészületek már 1999-ben megkezdődtek a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának közreműködésével. Az orosházi diákok felkészítését a Mezőberényben tanító anyanyelvi lektorok végzik, a szakemberek honoráriumát pedig az Orosházi Német Kisebbségi Ön- kormányzat fizeti.- Az évek óta tartó, hosszú előkészületek után, 2003 szeptemberében érkezett meg Kölnből, a Nemzetközi Nyelvvizsga Bizottság központjából a kedvező hír, hogy a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola a mező- berényi Petőfi Sándor Gimnázium, mint vizsgaközpont „beszállítói” iskolája lett és a szóbeli vizsgák megtartására jogosult. A gimnázium iskolaszolgáltató rendszerét ez a lehetőség tovább növeli a diákság irányába, de a képzés nyitott, ebbe bárki bekapcsolódhat. Ez pedig a város munkaerőpiacának szempontjából is nagyon fontos. _ Cs. i. Olvasási verseny Battonyán A battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár második alkalommal hirdetett olvasási versenyt, melyen a helyiek mellett dombegyházi iskolások is részt vettek. Az alsósokat az úgynevezett Mackó-játék feladatlap kitöltésére várták. A13 oldalas feladatgyűjtemény kérdései az irodalom mellett a tudomány, a néprajz, a biológia és az ének témaköröket is felölelték. A battonyaiak közül Zsóri Nikolett, a dombegyháziak közül pedig Nyári Szabolcs ért el első helyezést. A felsősök 3 regény (Vük, Huckleberry Finn, Két Lotti) közül választhattak, amihez kapcsolódóan négy hét alatt nyolcvan kérdésre kellett választ adniuk. A 47 felsős diák közül Varga Zsófi (Battonya) és Vezér Gábor (Dombegyház) ért el első helyezést. ___________kj. Ho ffmann meséje, Szomor zenéje és a szeretet ereje Ha két színház összefog - Musical a Diótörőbői - Vízkereszt után is siker A nagy musicalek és a sikeres előadások sorozata folytatódik a Jókai színházban: péntektől Szomor György-Szurdi Miklós- Valla Attila Diótörő című darabját láthatja a békéscsabai közönség. A hazai teátrum a Székesfehérvári Vörösmarty Színházzal közösen alkotta a parádés ősbemutatót, amelyben Szurdi Miklós rendező hatalmas szereplőgárdát és óriási díszleteket vonultat fel. A romantikus mese, a lenyűgöző látvány és a modern, szórakoztató zene elvarázsolja a nézőt, miközben visszahozza a nemrég átélt karácsony meghitt hangulatát, amit persze cseppet sem bánunkl Ráadásul babák, gyerekek, egerek és emberek olyan sokszor és meggyőzően mondogatják, hogy a szeretetnél semmi sem lehet fontosabb, hogy el kell hinnünk nekik. Békéscsaba Hoffmann jellemzője, hogy - bár költői fantáziája határtalan, hősei varázsütésre cselekszenek, minden csupa csoda, mágia, változás, átalakulás, a tárgyak életre kelnek, az állatok emberként viselkednek, mégis - ha olvassuk, nagyon is a valóságban járunk. A meseíró ars poeticája szerint ugyanis a valóság tele van csodákkal, szépséges dolgokkal, az emberekben rengeteg a jó tulajdonság, csak mindezt észre kell venni. S éppen ehhez akar hozzásegíteni Hoffmann a képzelet, a varázslat, a költészet eszközeivel. Pontosan így van ez a Diótörő és Egérkirály című meséjében is, ami nem véletlenül ragadta meg Offenbach vagy Csajkovszkij fantáziáját, illetve ihlette modern feldolgozásra Szomor Györgyöt, Szurdi A romantikus polihisztor Emst Theodor Amadeus Hoffmann (1776-1822) a német romantika egyik kiemelkedő tehetsége volt. Eredetileg jogász, állami hivatalnok, majd karmester, komponista (a Mozart iránti rajongásból vette fel az Amadeus nevet), 1813-tól Drezdában és Lipcsében az opera zenei igazgatójaként tevékenykedett. Kiváló író, elbeszélő, mesélő, műveit világszerte ismerik, de kortársai jó muzsikusként, zeneszerzőként és rendezőként, sőt, festőművészként is tisztelték. nem élet az élet. A történet tulajdonképpen Diótörő herceg és Egérkirályfi, pontosabban a Babák birodalma és az Egerek királysága közötti küzdelemről szól, és ennek a csatának különös tétje van: mindkét tábor az emberek szeretetéért harcol. Egy ilyen nagyszabású musical bemutatása minden résztvevőtől komoly munkát, teljesítményt követel, és a társulat feltétlenül elismerést érdemel azért, hogy a nem mindennapi vállalkozást sikerre viszi. S most nézzünk néhány alakítást külön is! Sánta László a színpadon helyes kis figura, de a címszerep a színésznövendék számára kemény diónak bizonyult, nem elég határozott, helyenként gyenge. Steinkohl Erika kedves Marikát játszik és szépen énekel. A varázspálcát és az események pergetését Drosselmeyerként Vajda Károly tartja ügyesen kézben. Kiváló együtt a babák csapata, és az előadás egyik legemlékezetesebb jelenete, amikor a vitrin kinyílik, és a játékok életre kelnek. Mindenki jó, de különösen Kara Tünde babája és Ács Tibor őrmestere emelkedik ki a seregből. Egérkirálynő (Szilágyi Annamária) és Egérkirályfi (Gemer Csaba) kettőse mindig humoros és megható, az est „legszínházasabb” pillanatait adják. Egéréktől a legjobbak Kecsegér (Jónás Andrea), Sasegér (Szomor György) és Vakegér (Janklovics Péter), akik játékukkal őszinte, emberi (bocsánat, egéril) érzelmeket hoznak be a képbe hitelesen. Pírellaként Paczuk Gabi nyújt markáns, izgalmas alakítást, teremt színházi légkört maga körül. A mese tehát szép, jót tesz a lelkűnknek, A zene változatos, szórakoztató, hallhatunk a keringőtői, a tangótól a spirituáléig, a lírai daloktól a keményebb ritmusokig sokfélét, fülbe mászó, velünk maradó dallamokat is; az igazi musicalek, nagy, egységes zeneművek tipikus, vissza-visszatérő jegyeit azonban nem. Meg kell jegyezni, hogy a felcsendülő énekhangok igen különböző színvonalúak, vagyis nem mindenki tud elég jól énekelni. Szomor Györgytől például, aki a legkiválóbb énekes a színen, szívesen hallottam volna több számot. A díszlet csodálatos, káprázatos és sokféle, valóban elvarázsolja a nézőt; időnként azért látható, hogy Túri Erzsébet eredetileg nagyobb helyre álmodta városrészleteit és szobabelsőit. Fekete Mónika jelmezei is nagyon szépek, a ruhák elegánsak, az „állatbőrök" ötletesek, változatosak. Kovács Zsolt és Szakái Attila gondosan megkomponálta a koreográfiát, és a társulat teljesítménye táncban és mozgásban is elismerésre méltó. Az első felvonás helyenként lelassul, nehézkes a dlszletmoz- gatás, a színváltás, amit aztán remek, igazi színházi jelenetek feledtetnek. A második felvonás sokkal pergőbb, feszesebb, ott már a játék egyetlen percet sem hagy a nézőnek, hogy kiessen a forgatagból, netán az órájára pillantson. Összességében igényességről, gondosságról és nagyvonalúságról vall az egész produkció, szembetűnő az igyekezet, hogy a közönséget valami igazán emlékezetes (karácsonyi) ajándékkal kell meglepni. Pedig a musical, mint tudjuk, nem olcsó mulatság; a békéscsabai és a székesfehérvári színház összefogása és együttműködése a rengeteg szereplő, az igényes, hatalmas díszletek és a gazdag jelmeztár finanszírozásában és mozgatásában remek ötletnek bizonyult, praktikus. S mivel mindkét városban felváltva játsszák az előadást, a közönség még új arcokat is megkedvelhet, ami szintén nem elhanyagolható szempont ott, ahol nemcsak a színpadra, hanem a né- zőtérre is figyelnek.__________________________hiepziiukykátalin Miklóst és Valla Attilát. Igazi karácsonyi mese, a szeretet erejének hirdetése. Nem is értem, miért késett ez a premier; mondandójában, hangulatában annyira illett volna az, ünnepekhez!, Az üzenet persze Vízkereszt után is érdekes, sőt, örökérvényű: a szeretetért harcolni kell, nem szabad sosem feladni, mert szegény az, aki nem szeret és akit nem szeretnek, szeretet nélkül Szeretet, szerelem nélkül nem élet az élet. Diótörő hercegnek és Marikának a nagy érzést a karácsonyeste hozza el. Felvételünkön Sánta László és Steinkohl Erika. (További fotók Internetes oldalunk képgalériájában.) d-fotC, kovács irzsábit A Nemzeti Filharmonikusok Zenekarát a Filharmónia Kht. legutóbbi bérleti hangversenyén Kocsis Zoltán vezényelte. A karmester kísérletező kedve ezúttal két, a zeneirodalom ellentétes pólusain álló zenét próbált egy csokorba kötni. d-fotó, lehoczky péter Kocsis és a Nemzeti Filharmonikusok Ahogyan a szerzők próbálták becsalogatni a bécsi közönséget Szokványosnak semmiképpen sem nevezhető műsorral lepte meg a Nemzeti Filharmonikusok Zenekara a békéscsabai közönséget a Filharmónia Kht. legutóbbi bérleti hangversenyén. Vezető karmesterük, Kocsis Zoltán kísérletező kedve ezúttal két, a zeneirodalom ellentétes pólusain álló zenét próbált egy csokorba kötni. Békéscsaba Az „új bécsi iskola” jeles képviselőinek, Schönberg, Webern és Alban Berg újat kereső, a közönség szívéhez mindmáig nehezen utat találó muzsikájához Kocsis Johann Strauss népszerű keringő- it hívja segítségül. A kísérlet egy ilyen kulturális árukapcsolásra nem új keletű. A 20. század első harmadában maguk a szerzők próbálták ily módon becsalogatni a bécsi közönséget műveik bemutatásakor. A schönbergi zenei expresszio- nizmus első jellegzetes alkotása az Öt zenekari darab. Az emberi lélek tudatalatti folyamatainak: vízióinak és hallucinációnak saját zenei eszközökkel való kifejezése ez a mű. Ugyanezek a stílusjegyek jellemzik a későbbiekben elhangzó Hat kis zongoradarabot, valamint az Alban Berg- és Webern- opuszt is. A szokatlan hangközök és harmóniák, a határozatlan körvonalú, helyenként vázlatszerű formák különös hangzásvilágában nagyszerűen egymásra talált zenekar és karmestere. A többszólamú szerkesztésmód lehetőséget ad és ugyanakkor megköveteli egy:egy hangszer vagy hangszercsoport szólisztikusan tökéletes teljesítményét. A dinamikai hatások végtelen árnyaltságában rejlő kifejezési lehetőséggel remekül élt Kocsis Zoltán. Az arányok tökéletesek voltak, és minden hallható. A nyitó számot követő - gondolom, feloldásnak szánt Strauss-keringők csalódást okoztak. Hiányzott belőlük az elegancia, a bécsi kedélyesség. Ezek nélkül a közkedvelt fordulatok sekélyessé silányultak, az ismétlések unalmassá váltak. Az est folyamán két remek szopránt hallhattunk. Yvonne Füssel-Hams a Baudelaire versekre írt Berg-műben, A bor című hangversenyáriában, Szabóki Tünde pedig a Webern- Kantátában jeleskedett. A szerzők az énekhangot hangszerként kezelik. A váratlan hangközök, nagy ugrások pontos megszólaltatása igen nehézzé teszi az énekszólamokat, jó előadásuk valóságos bravúr. Összességében emlékezetes koncertet hallhattunk. Az pedig, hogy az „új bécsi iskola” zenei termése mintegy hetven év múltán még meddig igényel „straussi” segítséget, stílusosan szólva a jövő zenéje. FARKAS PÁL