Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-20 / 16. szám

K U L TÚRA 2004. JANUÁR 20., KEDD - 7. OLDAL A színes televíziókat elnyerték A Merian Orosháza Rt. országos nyereményjátékot hirdetett az óév utolsó hónapjában az ORSI ter­mékcsaládjára. A játékosoknak nem kellett mást tenniük, mint a vásárlás és a fogyasztást követően az ominózus termékek 3 vonal­kódját beküldeniük a gyártó címé­re, ahol sorsolás útján színes tele­víziót nyerhettek a szerencsések. Az előző évek gyakorlatához ha­sonlóan több ezer játékos próbált szerencsét Békés megyéből is - értesült lapunk. Csak Orosházáról több mint 200 játékost regisztrál­tak a játék adatbázisában. Az elő­ző években számos Békés megyei, illetve helybeli játékosnak kedve­zett a szerencse, ám Fortuna 2004- ben másokat fogadott kegyeibe. A színes televíziónak Budapesten, Vácon, Nyíregyházán és Kiskun­halason örülhetnek az ORSI-t fo­gyasztójátékosok._______c$.l. Megújul a gyomaendrődi Kner tér Emlékparkot hoznak létre a kö­zeljövőben Gyomaendrődön a hí­res gyomai nyomdászfamília, a Kner-család tiszteletére. Mint is­meretes, a település világhírű nyomdáját 1882-ben alapították. A nyomda történetét és az alapító Kner-család munkásságát ma a Kossuth utcai Kner Nyomdaipari Múzeumban követhetik nyomon a látogatók. A településen - a Fő út és a Tompa Mihály utca sarkán - régóta szobor őrzi Kner Imre és Kner Izidor emlékét. Az önkor­mányzat tervei szerint most ezt a szobrot áthelyezik a régi gyomai piactér területén kialakítandó Kner Emlékparkba. A város az el­múlt esztendőben a Széchenyi­terv keretében négymillió forintot nyert a park kialakításához, s sze­retnének további központi támo­gatásokhoz is hozzájutni. A munkálatok egy részét már az ősz folyamán elvégezték, le­bontották például a régi árkádos üzletsort. Tavasszal a Kner-szobor átkerül a leendő emlékpark köz­pontjába, körülötte pedig pihenő­teret alakítanak ki. Természetesen szép számmal ültetnek fákat is a parkba, melynek észak-keleti ré­szén helyet kap majd egy díszes szökőkút is. A tervek szerint ez év nyarára készül el az emlékpark, amelyre pályázati, illetve helyi forrásokból összesen mintegy 18 millió forintot fordítanak. .. j. Német nyelvdiploma a Táncsicsban Német kisebbségi önkormány­zatot 1998-ban választottak elő­ször Orosházán. Dr. Abonyi La­jos, a kisebbségi önkormányzat első elnöke lapunknak elmondta, alkalom adódott arra, hogy meg­valósítsák a nemzetközi német nyelvdiploma megszerzéséhez a feltételeket helyben. A Táncsics Mihály Gimnázium és Szakkö­zépiskola vezetése fogékony volt az új kezdeményezés iránt. Az előkészületek már 1999-ben meg­kezdődtek a Magyarországi Né­metek Országos Önkormányzatá­nak közreműködésével. Az orosházi diákok felkészíté­sét a Mezőberényben tanító anya­nyelvi lektorok végzik, a szakem­berek honoráriumát pedig az Orosházi Német Kisebbségi Ön- kormányzat fizeti.- Az évek óta tartó, hosszú elő­készületek után, 2003 szeptembe­rében érkezett meg Kölnből, a Nemzetközi Nyelvvizsga Bizott­ság központjából a kedvező hír, hogy a Táncsics Mihály Gimnázi­um és Szakközépiskola a mező- berényi Petőfi Sándor Gimnázi­um, mint vizsgaközpont „beszállí­tói” iskolája lett és a szóbeli vizs­gák megtartására jogosult. A gimnázium iskolaszolgáltató rendszerét ez a lehetőség tovább növeli a diákság irányába, de a képzés nyitott, ebbe bárki bekap­csolódhat. Ez pedig a város mun­kaerőpiacának szempontjából is nagyon fontos. _ Cs. i. Olvasási verseny Battonyán A battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyv­tár második alkalommal hirdetett olvasási versenyt, melyen a helyi­ek mellett dombegyházi iskolá­sok is részt vettek. Az alsósokat az úgynevezett Mackó-játék feladatlap kitöltésére várták. A13 oldalas feladatgyűjte­mény kérdései az irodalom mel­lett a tudomány, a néprajz, a bio­lógia és az ének témaköröket is felölelték. A battonyaiak közül Zsóri Nikolett, a dombegyháziak közül pedig Nyári Szabolcs ért el első helyezést. A felsősök 3 regény (Vük, Huck­leberry Finn, Két Lotti) közül vá­laszthattak, amihez kapcsolódóan négy hét alatt nyolcvan kérdésre kellett választ adniuk. A 47 felsős diák közül Varga Zsófi (Battonya) és Vezér Gábor (Dombegyház) ért el első helyezést. ___________kj. Ho ffmann meséje, Szomor zenéje és a szeretet ereje Ha két színház összefog - Musical a Diótörőbői - Vízkereszt után is siker A nagy musicalek és a sikeres előadások sorozata folytatódik a Jókai színházban: péntektől Szomor György-Szurdi Miklós- Valla Attila Diótörő című darabját láthatja a békéscsabai közön­ség. A hazai teátrum a Székesfehérvári Vörösmarty Színházzal közösen alkotta a parádés ősbemutatót, amelyben Szurdi Miklós rendező hatalmas szereplőgárdát és óriási díszleteket vonultat fel. A romantikus mese, a lenyűgöző látvány és a modern, szóra­koztató zene elvarázsolja a nézőt, miközben visszahozza a nem­rég átélt karácsony meghitt hangulatát, amit persze cseppet sem bánunkl Ráadásul babák, gyerekek, egerek és emberek olyan sokszor és meggyőzően mondogatják, hogy a szeretetnél semmi sem lehet fontosabb, hogy el kell hinnünk nekik. Békéscsaba Hoffmann jellemzője, hogy - bár költői fantáziája határ­talan, hősei varázsütésre cselekszenek, minden csupa csoda, mágia, változás, átala­kulás, a tárgyak életre kel­nek, az állatok emberként vi­selkednek, mégis - ha olvas­suk, nagyon is a valóságban járunk. A meseíró ars poeti­cája szerint ugyanis a való­ság tele van csodákkal, szép­séges dolgokkal, az embe­rekben rengeteg a jó tulaj­donság, csak mindezt észre kell venni. S éppen ehhez akar hozzásegíteni Hoff­mann a képzelet, a varázslat, a költészet eszközeivel. Pontosan így van ez a Diótörő és Egérkirály című meséjében is, ami nem vé­letlenül ragadta meg Offenbach vagy Csajkovsz­kij fantáziáját, illetve ihlette modern feldolgozásra Szomor Györgyöt, Szurdi A romantikus polihisztor Emst Theodor Amadeus Hoffmann (1776-1822) a német romanti­ka egyik kiemelkedő tehetsége volt. Eredetileg jogász, állami hiva­talnok, majd karmester, komponista (a Mozart iránti rajongásból vet­te fel az Amadeus nevet), 1813-tól Drezdában és Lipcsében az opera zenei igazgatójaként tevékenykedett. Kiváló író, elbeszélő, mesélő, műveit világszerte ismerik, de kortársai jó muzsikusként, zeneszerzőként és rendezőként, sőt, festőművészként is tisztelték. nem élet az élet. A történet tulajdonképpen Diótörő herceg és Egér­királyfi, pontosabban a Babák birodalma és az Egerek királysága közötti küzdelemről szól, és ennek a csatának különös tétje van: mindkét tábor az emberek szeretetéért harcol. Egy ilyen nagyszabású musical bemutatása minden résztvevő­től komoly munkát, teljesítményt követel, és a társulat feltétlenül elismerést érdemel azért, hogy a nem mindennapi vállalkozást si­kerre viszi. S most nézzünk néhány alakítást külön is! Sánta Lász­ló a színpadon helyes kis figura, de a címszerep a színésznövendék számára kemény diónak bizonyult, nem elég határozott, helyen­ként gyenge. Steinkohl Erika kedves Marikát játszik és szépen éne­kel. A varázspálcát és az események pergetését Drosselmeyerként Vajda Károly tartja ügyesen kézben. Kiváló együtt a babák csapa­ta, és az előadás egyik legemlékezetesebb jelenete, amikor a vitrin kinyílik, és a játékok életre kelnek. Mindenki jó, de különösen Ka­ra Tünde babája és Ács Tibor őrmestere emelkedik ki a seregből. Egérkirálynő (Szilágyi Annamária) és Egérkirályfi (Gemer Csaba) kettőse mindig humoros és megható, az est „legszínházasabb” pil­lanatait adják. Egéréktől a legjobbak Kecsegér (Jónás Andrea), Sasegér (Szomor György) és Vakegér (Janklovics Péter), akik játékukkal őszinte, em­beri (bocsánat, egéril) érzel­meket hoznak be a képbe hi­telesen. Pírellaként Paczuk Gabi nyújt markáns, izgal­mas alakítást, teremt színhá­zi légkört maga körül. A mese tehát szép, jót tesz a lelkűnknek, A zene válto­zatos, szórakoztató, hallha­tunk a keringőtői, a tangótól a spirituáléig, a lírai daloktól a keményebb ritmusokig sokfélét, fülbe mászó, ve­lünk maradó dallamokat is; az igazi musicalek, nagy, egységes zeneművek tipi­kus, vissza-visszatérő jegyeit azonban nem. Meg kell je­gyezni, hogy a felcsendülő énekhangok igen különböző színvonalúak, vagyis nem mindenki tud elég jól énekel­ni. Szomor Györgytől példá­ul, aki a legkiválóbb énekes a színen, szívesen hallottam volna több számot. A díszlet csodálatos, káprázatos és sokféle, valóban elvarázsolja a nézőt; időnként azért lát­ható, hogy Túri Erzsébet ere­detileg nagyobb helyre ál­modta városrészleteit és szo­babelsőit. Fekete Mónika jel­mezei is nagyon szépek, a ruhák elegánsak, az „állat­bőrök" ötletesek, változato­sak. Kovács Zsolt és Szakái Attila gondosan megkompo­nálta a koreográfiát, és a tár­sulat teljesítménye táncban és mozgásban is elismerésre méltó. Az első felvonás helyenként lelassul, nehézkes a dlszletmoz- gatás, a színváltás, amit aztán remek, igazi színházi jelenetek feled­tetnek. A második felvonás sokkal pergőbb, feszesebb, ott már a já­ték egyetlen percet sem hagy a nézőnek, hogy kiessen a forgatag­ból, netán az órájára pillantson. Összességében igényességről, gon­dosságról és nagyvonalúságról vall az egész produkció, szembetű­nő az igyekezet, hogy a közönséget valami igazán emlékezetes (ka­rácsonyi) ajándékkal kell meglepni. Pedig a musical, mint tudjuk, nem olcsó mulatság; a békéscsabai és a székesfehérvári színház összefogása és együttműködése a ren­geteg szereplő, az igényes, hatalmas díszletek és a gazdag jelmez­tár finanszírozásában és mozgatásában remek ötletnek bizonyult, praktikus. S mivel mindkét városban felváltva játsszák az előadást, a közönség még új arcokat is megkedvelhet, ami szintén nem elha­nyagolható szempont ott, ahol nemcsak a színpadra, hanem a né- zőtérre is figyelnek.__________________________hiepziiukykátalin Miklóst és Valla Attilát. Iga­zi karácsonyi mese, a szere­tet erejének hirdetése. Nem is értem, miért késett ez a premier; mondandójában, hangulatában annyira illett volna az, ünnepekhez!, Az üzenet persze Vízkereszt után is érdekes, sőt, örökér­vényű: a szeretetért harcol­ni kell, nem szabad sosem feladni, mert szegény az, aki nem szeret és akit nem szeretnek, szeretet nélkül Szeretet, szerelem nélkül nem élet az élet. Diótörő hercegnek és Marikának a nagy érzést a kará­csonyeste hozza el. Felvételünkön Sánta László és Steinkohl Erika. (További fotók Internetes olda­lunk képgalériájában.) d-fotC, kovács irzsábit A Nemzeti Filharmonikusok Zenekarát a Filharmónia Kht. legutóbbi bérleti hangversenyén Kocsis Zoltán vezényelte. A karmester kísérle­tező kedve ezúttal két, a zeneirodalom ellentétes pólusain álló zenét próbált egy csokorba kötni. d-fotó, lehoczky péter Kocsis és a Nemzeti Filharmonikusok Ahogyan a szerzők próbálták becsalogatni a bécsi közönséget Szokványosnak semmiképpen sem nevezhető műsorral lepte meg a Nemzeti Filharmonikusok Zenekara a békéscsabai közönséget a Filharmónia Kht. legutóbbi bérleti hangversenyén. Vezető kar­mesterük, Kocsis Zoltán kísérletező kedve ezúttal két, a zeneiro­dalom ellentétes pólusain álló zenét próbált egy csokorba kötni. Békéscsaba Az „új bécsi iskola” jeles képvise­lőinek, Schönberg, Webern és Alban Berg újat kereső, a közön­ség szívéhez mindmáig nehezen utat találó muzsikájához Kocsis Johann Strauss népszerű keringő- it hívja segítségül. A kísérlet egy ilyen kulturális árukapcsolásra nem új keletű. A 20. század első harmadában maguk a szerzők próbálták ily módon becsalogatni a bécsi közönséget műveik bemu­tatásakor. A schönbergi zenei expresszio- nizmus első jellegzetes alkotása az Öt zenekari darab. Az emberi lé­lek tudatalatti folyamatainak: vízi­óinak és hallucinációnak saját ze­nei eszközökkel való kifejezése ez a mű. Ugyanezek a stílusjegyek jellemzik a későbbiekben elhang­zó Hat kis zongoradarabot, vala­mint az Alban Berg- és Webern- opuszt is. A szokatlan hangközök és har­móniák, a határozatlan körvona­lú, helyenként vázlatszerű for­mák különös hangzásvilágában nagyszerűen egymásra talált ze­nekar és karmestere. A többszó­lamú szerkesztésmód lehetősé­get ad és ugyanakkor megkövete­li egy:egy hangszer vagy hang­szercsoport szólisztikusan töké­letes teljesítményét. A dinamikai hatások végtelen árnyaltságában rejlő kifejezési lehetőséggel re­mekül élt Kocsis Zoltán. Az ará­nyok tökéletesek voltak, és min­den hallható. A nyitó számot követő - gondolom, feloldásnak szánt ­Strauss-keringők csalódást okoztak. Hiányzott belőlük az elegancia, a bécsi kedélyesség. Ezek nélkül a közkedvelt for­dulatok sekélyessé silányultak, az ismétlések unalmassá vál­tak. Az est folyamán két remek szopránt hallhattunk. Yvonne Füssel-Hams a Baudelaire versek­re írt Berg-műben, A bor című hangversenyáriában, Szabóki Tünde pedig a Webern- Kantátában jeleskedett. A szerzők az énekhangot hangszerként ke­zelik. A váratlan hangközök, nagy ugrások pontos megszólaltatása igen nehézzé teszi az énekszóla­mokat, jó előadásuk valóságos bravúr. Összességében emlékezetes koncertet hallhattunk. Az pedig, hogy az „új bécsi iskola” zenei ter­mése mintegy hetven év múltán még meddig igényel „straussi” se­gítséget, stílusosan szólva a jövő zenéje. FARKAS PÁL

Next

/
Oldalképek
Tartalom