Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-10 / 8. szám

4. OLDAL - 2004. JANUÁR 10., SZOMBAT

R I P ŐRT

Számtalan csukott ajtóval találkozott már

Megkérdeztük olvasóinkat

A hálapénz.hu honlapról

Senkinek nem kellett a Séner által felhalmozott nemzeti érték, a magán múzeum

Séner János temeti az álmait. Előtte azonban a világnak szeretné kikiabálni a bánatát, azt, hogy Békés megyében a kevés értékeink egyikét sem veszik figyelembe. Sőt, ha valaki felhívja a vezetők figyelmét arra, micsoda kincs van birtokunkban Gyula és Szabadkígyós között, a Fö- venyes pusztán, akkor sem történik semmi. Akik tehetnének érte valamit — polgármesterek, politikusok, szakemberek —, azok is becsukják szemüket. Immár tíz éve nem történik semmi a Séner-tanyán.

Szabadkígyós

Séner Jánps megszállott. Minden idejét, kevéske pénzét és egyre fogyó energiáját egy pásztormúzeumba fektette. Sokak szerint abba a pásztormúzeumba, amelyet a saját gyönyörűségére hozott létre. Történetéből inkább az tűnik ki, hogy a szükség kényszerítette erre a lépésre tíz évvel ezelőtt.

— Gépkocsivezetőként dolgoztam, amikor engem is utolért a létszámleépítés. Hogy bebizonyítsam, nem minden munkanélküli henyél, vagy néz rendszeresen a pohár fenekére, másik megélhetést kerestem. A csabai állami gazdaságtól megvásároltam egy romos házat — mutat a szépen felújított, meszelt épületre. Ma már csak úgy tudom képzeletben magam elé rajzolni a rogyadozó házat, ha megnézek egy néhány száz méterrel arrébb roskadozó tanyát, amelyet szintén a puszta ölel. Városi ember fülének szinte hallható a csend, amelyet nagy ritkán egy- egy állat bőgése zavar meg. Szemet gyönyörködtető a látvány itt, a Pejréten. Szinte látom a városi gulyát, amely a vármegye idejében még itt legelt. A jó 150 méter átmérőjű, kör alakú kőkarámot az öt méter átmérőjű gulyakúttal sem kezdte még ki az idő. Mintegy 400 méterre ott a méneskarám a méneskúttal. Megmaradt a legelső, század eleji földkarám is. Kicsit odébb a kanálisok sem tűntek még el, torkolatukban vadászlesek. Az érintetlen területen az ember vendég, ez a madarak világa: kócsag, szürke gém, bíbic, vadkacsa, vadliba él itt - tudom meg a gazdától, miközben hátat fordítunk a békéscsabai Lencsési lakótelep távoli képének és visszaindulunk a házhoz.

— Úgy látszik, az a feladatom, hogy a kacatok- ból kincset teremtsek, de a kincseket a földbe tapossák. Segítség nélkül hoztam létre a múzeumot, amelyről a japánok, osztrákok, németek, finnek és ausztrálok jobban tudják hol van, mint a megyeiek.

Azt hittem, hogy az idegenforgalmi látványosság érték, valaki majd csak felkarol. De csupán azt látom, hogy súlyos milliók vándorolnak magánemberek zsebébe, nekem meg egyetlen fillér sem jut. Jártak már itt politikusok, Pap János, Békéscsaba polgármestere is dicsérően szólt a kezdeményezésről, de szavakból nem lehet megélni - mondta Séner János.

A polgármester emlékszik a tanyán

tett látogatására - derül ki, amikor megkeressük az ügyben. Séner azonban nem várhat támogatást a megye- székhelytől, már csak azért sem, mert nincs pénz. Különben is a terület közigazgatásilag Gyulához tartozik. Pap

got. Végül egy zárt ülésen — ahova engem meg sem hívtak -, elutasították a tervet. Volt képviselő, aki felállt, mondván, ha lesz a városnak pénze, másik múzeum felé kell orientálni, mert azt a gyűjteményt hozták létre előbb...

Dr. Perjési Klára előtt sem ismereüen a téma, bár a legutolsó hivatalos papír még azelőtt érkezett a hivatalba, hogy polgármesternek nevezték volna ki.- Ez egy hatéves ügy - mondta a gyulai polgármester. - Az ötletet jónak és támogatandónak tartom, de ehpark ellopta az ötleteimet. Például rájöttek, hogy nem szabad addig kaszálni, amíg az állatok költenek. Arra még senki nem döbbent rá - pedig évek óta szajkózom -, hogy az állatvilágnak szüksége van a mocsaras, lá- pos részekre. A megye ugyanis privatizálta az árvízteret, és dinnyésekhez juttatta. Ez mindenkinek jó üzlet: ha a víztározóra szükség van, a város bérleti díjat fizet a tulajdonosoknak. De hogyan lehet egy árterületet privatizálni? S hogyan lehet a vizet leengedni? Én hordtam a vizet a madarakJános szerint Séner Jánosnak az egyetlen lehetősége a pályázatokban rejlik. Erre a gazda csak azt kérdezi: hogyan? Ő az állataiért, a múzeumáért él, különben sem a szavak embere. Egyébként pedig nem saját magának akarja a múzeumot. Még abba is belement volna, hogy átadja Gyulának a tanyát.

— Szóba került, hogy Gyula megveÁlmodjon mindenki jót

Séner János még azt is kieszközölte, hogy amikor Orbán Viktor a megyében járt, szót válthasson vele a major ügyében. A miniszterelnök akkor azt mondta, hogy ,,álmodjon mindenki jót, és a jó álmokat segítjük". Azóta sem történt semmi. Pedig minden újságcikk Séner elképzelését bizonyítja, hiszen mindenki arról beszél, hogy a nemzeti értékeket fel kell karolni.

szí a területet. Öt éve az önkormányzat embere 30—40 millióra becsülte a házat — üresen. Arra gondoltam, kiveszem a pénzem az ingatlanbóí úgy, hogy újra városi tulajdonba juttatom. Harmincéves szerződést akartam kötni a várossal, de az összes állatfajta az enyém maradjon. így nem lett volna semmi gondjuk velük. Bérleti díjat fizettem volna és gondoznám a jószáhez szükségünk lenne Séner János együttműködésére is. A területfejlesztési tanács 2000-ben kérte, hogy készítsen részletes tervet, hogyan újítaná fel a tanyát, milyen berendezés hiányzik, és mire mennyi pénzt költené. Ezek a papírok azonban tudtommal soha nem érkeztek meg. A gyulai Steigerwald-tanya is bajba került, oda is hathatós segítség kellene. Az unió felé haladva egyre nagyobb szükség és érdeklődés mutatkozik az őshonos állatok és az egykori szerszámok, eszközök iránt. Jó, hogy Séner János ezt összegyűjtötte, de gazdaságilag is kezelnie kellene a helyzetet.

Séner Jánosnak minden erejét felemésztette, hogy segítség után járjon. Számtalan csukott ajtóval találkozott már. Minap a megyei közgyűlés elnökének az ajtajával. Varga Zoltán a férfit Szatmári Imréhez, a megyei múzeumok igazgatójához irányította. Azonban Szatmári Imre sem tehet semmit. Séner járt már a Körös-Maros Nemzeti Park vezetőinél is. Ötleteket adott, kapni viszont semmit nem kapott.

— A munkámat látva, a nemzeti

Ötvös Sándomé, 52 éves, geszti rokkantnyugdíjas:

— A híradásokból értesültem a szülész-nőgyágyászok internetes „közzétételéről”, s nem értem, miért minden oldalról ez a fene nagy tiltakozás ellene. Tisztelet a ritka kivételnek, szinte valamennyi orvos elvárja, hogy borítékot csúsztasson a zsebébe a beteg. Akkor meg mi a csudát köntörfalaznak? Ennél már az is jobb lenne, ha egységesen kiszabott árak lennének, s akkor tudná az ember, hogy miért mennyivel tartozik. Én nem állítom, hogy jó a hálapénz megléte, de az biztos: a legtöbb orvos másként figyel a betegére, ha boríték van a zsebében.

Gurbai Sándor, 31 éves, geszti sírköves:- Ha van, akkor természetesen adok az orvosnak. így tettem a gyermekeim születésekor is, és az biztos, hogy a feleségem minden óhaja, sóhaja teljesítve volt. Struccpolitikára vallana tagadni a hálapénz meglétét, igenis a paraszolvencia tartja össze a magyar egészségügyi rendszert. Természetesen ezzel nem azt állítom, hogy így van ez rendjén, sőt akkor működne normálisan a rendszer, ha az ellátásra szoruló személy, a beteg - adott esetben a ráutaló magatartásból is — nem úgy érezné, hogy adósa, legfeljebb lekötelezettje az orvosnak.

Gurbai Sándomé, 29 éves, mezőgyáni főállású édesanya:- A tévében, rádióban hallottam a világhálóra felkerült összeállításról, s azt mondom, semmi kivetnivalót nem találok benne. Ha az érintett orvosok nem szégyenük, nem egy esetben náluk lényegesen

gyengébb anyagi kondícióban lévő családoktól elfogadni a hálapénzt, akkor miért tiltakoznak az ellen, hogy mindez megjelenik. Nehéz egyébként bölcsen állást foglalni ebben a kérdésben, hiszen már-már beidegződés szinte valamennyiünkben, hogyha kórházba kerülünk, elhisszük: színvonalas ellátásban, odaadó gondoskodásban csak úgy részesülhetünk, ha borítékot adunk az orvosnak.

Rab Sándor, 51 éves, geszti-rokkantnyugdíjas:

— Meggyőződésem, hogy az ellátás színvonalában mindenképpen megmutatkozik, ha pénzt adunk az orvosnak. Jómagam is, illetve a nejem is voltunk kórházban, s mindkét esetben adtunk borítékot az orvosnak. Meghiszem, hogy kínos elismerni a hálapénz tényét, de olyan esetről a legritkábban hallottam, hogy az orvos visszautasította volna az átnyújtott borítékot. Ezzel természetesen nem azt állítom, hogy valamennyi orvos kizárólag a pénzért dolgozik, hiszen közöttük is akad hivatástudattal, önzetlenül tevékenykedő. b. i.

D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Tervszerű fametszés Szarvason

A KOMÉP Városgazdálkodási Kft. szakemberei megkezdték a városban az ingatlanok előtti közterületek fáinak tervszerű metszését. Mihály István, a kft. ügyvezetője lapunknak elmondta: a metszés a városgazdálkodás feladata, s az ingatlantulajdonosokat arra kérik, hogy csak abban az esetben végezzék el a fametszést, ha szakértelemmel is rendelkeznek. Az utóbbi években ugyanis a szakértelem nélküü metszések nagy kárt okoztak a közterületek fáiban. A KOMÉP Kft. a levágott gallyakat 1-2 hétig nem szállítja el azért, hogy akinek szüksége van rá, az tüzelőként hasznosíthassa. ________________________________________u

Kis

hírek Békés megyéből

SZARVAS, (j) Vállalkozások és magánszeméíyek - összesen tizenheten - támogatták 25-300 ezer forint közötti összegekkel a szarvasi Kossuth tér közvilágításának közelmúltban befejezett korszerűsítését. A szép kivitelű kandelábereken tábla hirdeti az adakozók nevét.

MEDGYESEGYHÁZA. (ke) A házi segítségnyújtás óradíját január 1-jétől 759 forintban állapította meg Medgyesegyházán a képviselő-testület. A feladat tervezett éves kiadása 5 millió 336 ezer forint. A házi segítségnyújtásban 3 nyolcórás és egy félműszakos dolgozó vesz részt.

BÉKÉSCSABA, (y) Jelentősen, 47 százalékkal emelték Békéscsaba belvárosában, az Irányi utca 4—6. szám alatti önkormányzati lakások bérleti díját. Mint ismeretes, az épületet azért tartják fenn, hogy a rászorulóknak átmeneti

otthont nyújtsanak. Eddig az ott lakóknak havonta 204 forintot kellett fizetniük négyzetméterenként, január 1-jétől 298 forint a díj. így a 34—56 négyzetméteres lakásokért 10 132—16 688 forintot kell adni az eddigi 6936-11 424 forint helyett.

MEZŐHEGYES. (1) A városban 3 védőnői körzet van, melyben jelenleg 2 védőnő dolgozik helyettesítéses időbeosztással. A körzetek kialakítása a háziorvosi körzetekhez igazodik. A majorok ellátása miatt a körzet több mint 10 kilométert fog át. A védőnők mellérendelt munkatársként dolgoznak a gyermekorvossal, a háziorvosokkal és a nőgyógyásszal. Alapvető munkájuk a terhesgondozás, az anya- és gyermekvédelem.

DOBOZ, (b) Nem sújtotta a helypénz emelésével az agrárium szereplőit Doboz képviselő-testülete. A napi piacon mezőgazdasági

portékát kínáló őstermelők változatlanul 60 forint helypénzt fizetnek. Az állatpiac szolgáltatásait igénybevevők is változatlan áron „bérlik” a vásártér egységnyi területét, s a mérlegelési díjak sem emelkedtek.

MEZÖKOVÁCSHÁZA. (1) Viszonylag „csend” uralkodott decemberben a mezőkovácsházi tűzoltó-parancsnokság háza táján, mivel a saját körzeten belül nem volt tűzeset, csupán egy vaklármához riasztották az ügyeletet. Egyszer sem kellett adventi- koszorú- vagy karácsonyfatűzhöz kivonulni, sőt szerencsésen lezajlott az óévi petárdadurrogtatás is. Ez idő alatt mindössze négy alkalommal siettek orosházi kollégáik segítségére a mezőkovácsházi tűzoltók.

FÜZESGYARMAT, (i) A füzes gyarmati képviselő-testület nemrég tárgyalta az önkormányzat

idei költségvetésének koncepcióját. Jelenleg a település idén 895 millió 783 ezer forintból működhet. Ebből az összegből 64 millió 60 ezer forintot a fejlesztési célokra beadandó pályázatok önerejére különít el a város.

KERTÉSZSZIGET, (i) A kertész- szigeti önkormányzat pályázat útján úgynevezett számítógépes terminált nyert az Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól. Az 1 millió forint értékű berendezés nemrég érkezett meg a Körös- Sárrét legkisebb településére, így a jóval gyorsabb ISD-vonal segítségével internetezhetnek már a kertészszigetiek is.

PUSZTAOTTLAKA. (ke) A pusz taottlakai lakosoknak január 1-jétől kevesebbet kell fizetniük a vízért, mint az elmúlt esztendőben. A falu a Békés Megyei Vízművek Rt.-től kapja a vezetékes vizet, amely mintegy 10 forinttal lett olcsóbb, vagyis köbméterenként bruttó 94 forint. Az önkormányzat pedig 1 köbméter vízért 170 forintot fizet idén.

BÉKÉS, (a) A városvezetés a legutóbbi testületi ülésen úgy döntött, hogy a Békésen található Kazamata helyiséget 2004-ben nem adják bérbe, hanem a békési múzeum fogja hasznosítani és üzemeltetni, ezzel is újabb lehetőséget teremtve a különböző kulturális rendezvények és kiállítások lebonyolítására.

MAGYARBÁNHEGYES. (1) A

képviselő-testület pályázatot nyújtott be a sportpálya korszerűsítésére Magyarbánhegyesen, melynek várható költsége 22 mil- Uó forint. A tervek szerint a beruházás tartalmazná az öltözők bővítését, egy iroda kialakítását, a

2,2 hektáros terület kerítésének felépítését, a 2-es pálya megvilágítását, valamint a lődomb felszámolásával a Bozsik-programnak megfelelő - korosztályok szerinti - 3 futballpálya kialakítását.

KÉTSOPRONY. (a) Január elsejétől tizenöt csökkent munkaképességű lakosnak biztosítanak álláslehetőséget a szociális foglalkoztató program keretében Kétsopronyban. A leszázalékolt munkások a Guzsalyos Alapítvány segítségével szövést és varrást végezhetnek.

KISDOMBEGYHÁZ. (1) Idén ja nuártól nincs Kisdombegyháznak háziorvosa, ezért a képviselő-testület pályázatot írt ki az álláshelyre, melyre folyamatosan várják a jelentkezőket. Átmenetileg dr. Nyüas Ildikó dombegyházi háziorvos látja el a betegeket. A betöltendő háziorvosi szolgálat intézményvezetői megbízással is jár, valamint a leendő háziorvos részére az önkormányzat szolgálati lakást biztosít.

Az unió felé haladva egyre nagyobb szükség és érdeklődés mutatkozik az őshonos állatok és az egykori szerszámok, eszközök iránt. Séner János mindezeket összegyűjtötte, már kifogyott erejéből és a pénzéből támogatás nélkül. wotó< veress erzsi

nak a nyári hőségben, hogy valahogy életben maradjanak a szerencsétlenek.

Séner Jánosból dől a keserűség. Többször elmondja, hogy feladta, elfogyott az ereje, hogy a gyermekei néha azért nem esznek, mert az állatoknak takarmány kell. Márpedig őshonos jószág van a ház körül elég. Ilyet nem sokat látni már. A vörös szőrű mangalicák, a fehér kecskék, feketefehér rackák közé azért egy amerikai versenyló is becsúszott. A gazda egy rossz Zsigulit adott érte.- Le akarták lőni, olyan rossz állapotban volt. Lelőni, akárcsak az álmait — mondja Séner. — Amikor elfogyott minden pénzem, másfél millió forint hitelt vettem fel, hogy fejleszthessem a múzeumot, még több őshonos állatot vásárolhassak. Mivel nem tudom visszafizetni, elárverezik a majort. Kincset hoztam létre, a politikusoknak csak ki kellett volna nyújtani érte a kezüket, hogy megkapják. Helyette sárba tiporták. Ennyit a megye fejlesztéséről, a turisztikai látványosságok támogatásáról és a természetvédelemről. A csapból is ez folyik, kár hogy egy szó sem igaz belőle.

______________________FEKETE O. KATA