Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-09 / 7. szám
2004. JANUÁR 9., PÉNTEK — 7. OLDAL a k t u Alis A nagyszénásiak februárban kezdenek Megszületett a nagyszénási képviselő-testületnek a 2004. évre vonatkozó munkaterve, amelyhez nagyon sok javaslat is érkezett. A képviselők február 2-án látnak munkához, az idei esztendő első ülésén a költségvetési rendelet elfogadása lesz a legfontosabb téma. Az éves tervben szerepel a nagyközség ünnepségeinek rendezvénynaptára, a Czabán Samu Művelődési Ház és Könyvtár közművelődési munkatervének megvitatása, a Nagyszénási Helytörténeti Munkacsoport beszámolója. Az EU-s csatlakozás Nagyszénást érintő következményeire is igyekeznek felkészülni a képviselők, tavasszal már ez a téma is napirendre kerül, ahogy a falusi szabadidős tevékenységekről szóló anyag, valamint a nagyszénásiak foglalkoztatási helyzete, a település közbiztonságának állapota. Az év második felében a köztemető üzemeltetéséről, a 2004. évi vagyongazdálkodásról, az intézmények működéséről szóló beszámolókat vitatják meg a képviselők.______________________ ml A battonyai romák felzárkóztatásáért Felmérés készült Battonyán 2003 novemberében a romák körében arról, hogy kiknek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettségük. Mint Rádainé Rácz Róza roma foglalkoztatási menedzsertől megtudtuk, azok a romák, akik nem végezték el a nyolcadikat, hátrányt élveznek a munkaerőpiacon, alapvégzettség hiányában tanfolyamokra sem járhatnak.- A felmérés szerint Battonyán 36 romának nincs meg a nyolc általánosa. Vannak, akik egyetlen osztályt sem végeztek el, vannak, akiknek csak 1-2 osztályuk hiányzik. Szeretnénk őket felzárkóztatni. Az önkormányzattal közösen keressük ennek lehetőségét, feítételrendsze- rét - nyilatkozta. _____________________kj. Vé gegyházi környezetvédelem A jogszabályi előírások szerint Végegyháza ön- kormányzata elkészíttette, majd megvitatta és elfogadta a település környezetvédelmi programját. Mivel pályázaton nem sikerült támogatást kapni a tervezőmunkára, így ennek költségét saját erőforrásból kellett felvállalnia a községnek. A felmérésre, helyzetelemzésre és a program elkészítésére Szelekovszky László megyei szakfőtanácsost kérték fel, aki sok évtizedes környezet- és természetvédelmi tapasztalatokkal rendelkezik, így Végegyháza vonatkozásában is sok hasznos tanáccsal tudott szolgálni. Az önkormányzat egy helyi rendeletet is alkotott Környezetvédelmi Alap címmel, mely szerves része az említett programnak, és a júniustól bevezetésre kerülő környezetterhelési díj természetvédelmi célokra törté- nő hasznosítását célozza._________________iy Ta rtóoszlopok cseréje Medgyesegyházán A Démász Rt. a működési területén folyamatosan végzi a még több településen is megtalálható, régi faoszlopos kisfeszültségi hálózat felülvizsgálatát. Medgyesegyházán 2003. utolsó negyedében többek között a piactéri transzformátor körzetét ellenőrizték. Több vezetéktartó oszlop meghibásodásáról fogyasztói bejelentés alapján értesült az áramszolgáltató részvénytársaság. így került sor a Dózsa és a Deák utca kereszteződésében, valamint a Gárdonyi és a Báthory utca kereszteződésében lévő sérült tartóoszlopok cseréjére. A Rákóczi és az Arany János utca találkozásánál lévő oszlopon pedig megigazították a ferdén felhelyezett transzformátort. K. I. Tarhonyaérlelő melegben, Dupsiék műhelyében A Magyar Kézműves Remek címet orosházi tésztakészítők kapták Az orosházi Dupsi család neve közismert a háziasszonyok körében. Ha jó levestésztából szeretne valaki finom ebédet készíteni, akkor kizárólag Dupsi-tésztát emel le a boltok polcairól. Elmentünk a gyártókhoz, bepillantottunk parányi műhelyükbe. Látogatásunkat azonban nem csak a kíváncsiság vezérelte, hanem egy remek díj is, amit csütörtökön vettek át a tésztakészítők az országban elsőként. Orosháza Egy hosszadalmas betegség, egy váratlanul jött jó gondolat, egy baráti beszélgetés nyomán készítette el Dupsi József ezermester, mezőgazdasági gépszerelő azt a száraztészta-készítő gépet, amivel két orosházi család próbálta meghódítani a piacokat.- Ha belegondolok, ennek éppen 20 éve, mert 1984 végén határoztuk el, belevágunk a vállalkozók világába. Akkoriban nem volt munkám, a férjem arany keze nyomán a gép elkészült, olyan szerencsénk volt, hogy a régi, „átkos” rendszer ellenére semmilyen akadályba nem ütköztünk, így indíthattuk el családi vállalkozásunkat - sorolta az előzményeket Dupsi József- né Ilike, akivel az új esztendő első napjaiban ültünk le beszélgetni.- Minden előképzettség nélkül láttak munkához?- Én egy szakácskodó famíliából származom. Anyukám nagy értője még ma is a tésztakészítésnek, tőle nagyon sokat tanultam. Egyébként 1985-ben nem volt nehéz a piacon megragadni, hiszen jó minőséggel, tiszta tojásból, vizet nem használva gyártottuk a tésztaféléket. A vásárlók gyorsan megszerették.- Az elmúlt évek konkurenciájával szemben hogyan tudták felvenni a versenyt?- Továbbra is a minőségi szempontokat tartjuk szem előtt. Miközben megjelent az olasz préstechnológia, a tömegtermelésre szakosodott eljárás, mi maradtunk a hagyományos, nyújtott tésztából készített termékeknél. Az olaszok tésztája nem ad magyaros ízt, mi viszont a hagyományos eljárásokra esküszünk, így szeretnénk az EU-s elvárásoknak is megfelelni. Egyébként a vevők igényt tartanak a mi módszerünkre, ennek köszönhetjük, hogy családi vállalkozásunk húsz éve sikeres. Stratégiai célkitűzésünk mi is lenne más, mint megőrizve a minőséget, az általunk jól beközül a cérnametéltet, az eperkockát, az epercslkot, a csigát és a kiskockát, a kifőzéshez használatos tészták közül a lebbencset, a szélesmetéltet és a nagyvált, egyedi gyártás- technológiával folytatni a munkát.- Milyen tésztákat készítenek ebben a parányi műhelyben?- Valóban, egy takaros melléképületben dolgozunk, az 55 négyzetméteres műhelyünket 14 éve építettük, itt készül a „remek” is. A levestészták Tarhonyatörténelem A tarhonyát az oszmán-török hódoltság idején ismerte meg Magyarország, egy XVI. századi szakácskönyvben említik először. Akkor még nem tészta, hanem „főtt hús törmeléke" jelentésben. Az alföldi tarhonyát a XVIII. században írták le, hogy rendszerint nem kézzel, hanem időtakarékosabb módon, rostán átmorzsolva gömbölygetik. Ettől kezdve folyamatosan készítették és fogyasztották elsősorban az Alföldön. A messzi határban dolgozók, a szegények és a tanyákon egyedül élő férfiak leggyakrabban használt tésztaféléje volt. Később is vidéki specialitás maradt, mert hosszabb időre is tárolhatták. A paraszti táplálkozásban önálló ételnek számított az úgynevezett öregtarhonya, a keménytarhonya, a sűrütarhonya és a pirított tarhonya. A XIX. század polgári háztartásaiban is elterjedt, felhasználása az egész országban azóta is népszerű. kockát gyártjuk. No és a tarhonyánk az, amire nagyon büszkék vagyunk.- Messze földön híres az alföldi tarhonyájuk, olyannyira, hogy a Magyar Kézmüves Remek címet is elnyerték a termékkel...- Az Iparművészeti Múzeumban tegnap vettük át a kitüntető címet, az országban elsőként mi, orosházi tésztakészítők. Nagyon büszkék vagyunk a sikerre. Valójában egy pályázatot adtunk be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, pályázati „remekünknek” az alföldi tarhonyát jelöltük meg, mivel ezt is hagyományos, kézi eljárással készítjük.- Mitől más ez a rostált tarhonya a többi tésztakészítő portékájához képest?- Napjainkban az előállítás technológiája alaposan megváltozott. A gépi tarhonyát extrudálással készítik, sokkal termelékenyebben, mint a kézit, de az alföldi ember szemében ez nem vált egyenértékűvé az ősi eledellel. Ezért ajánlottuk a mi hagyományos eljárással készült, magyaros, tájjellegű, az ősi ízeket idéző tarhonyánkat a zsűri figyelmébe.- Avasson be, kérem, hogyan készül ,,manufakturális” körülmények között a príma, alföldi tarhonya?- A megfelelő állagú tésztát dagasz- tás után nyerjük minőségi tyúktojás és minőségi alföldi liszt (mi a komlósi lisztre esküszünk) felhasználásával. Negyedóra pihentetés után gömbölyítő gépen átengedjük a tésztát, ezt követi a kézi rostálás, ami a tészta végső formáját adja. A szárítás megfelelő szárítószekrényben és páratartalom mellett végezzük, hiszen nagyanyáink is a tarhonyaérlelő melegben, nyáron készítették el a télire való étket és tárolták vászon zsákokban. ____________________ ________ CSETE ILONA Mi kor írják ki a pályázatot? A telekgerendást szántóterületről a Parlamentben Egy évvel ezelőtt kérdezte meg a Parlamentben a földművelés- ügyi tárca vezetőitől Erdős Norbert, a békési választókerület képviselője, hogy mi lesz annak a szántóterületnek a sorsa, amiről a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. lemondott Telekgerendás község javára. Az ügy a közelmúltban ismét napirenden volt az országgyűlésben. Telekgerendás Az eldobott szerelem Kubai táncosok a várszínházban Erdős Norbert elmondta, hogy a birtokhasznosítási bizottság még tavaly április 15-én megalakult, de azóta, ígéreteken kívül, semmilyen információt nem kapott a Nemzeti Földalaptól.- Dr. Németh Imre miniszter írásban, Benedek Fülöp államtitkár pedig szóban ígérte meg a telekgerendási birtokhasznosítási bizottságnak, hogy szeptember 30-áig kiírják a szántóföld hasznosítására vonatkozó pályázatot. Ez a pályázat a mai napig sem jelent meg - hangsúlyozta. A honatya meglátása szerint az a kérdés, hogy milyen jogcímen adták ki művelésre ezt a földterületet és kinek, valamint mikor kerül végre kiírásra a pályázat? Dr. Szanyi Tibor, az FVM államtitkára válaszában kiemelte: a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt., illetve a magyar állam között jelenleg is érvényben lévő haszonbérleti szerződés van, azt senki nem módosította, következésképpen azok művelik ezt a területet, akik eddig.- Ha a cég úgy látja, hogy a gazdálkodásához ez bármilyen oknál fogva már nem szükséges, akkor az új, vagy újszerű hasznosítás dolgában nyilvánvalóan a helybéli birtokhasznosítási bizottság, de legfőképpen a helyi gazdák bevonásával fogunk dönteni. Egy dolog biztos: az ottani gazdák mindenképpen nagyon komoly preferenciát fognak élvezni - jelentette ki az államtitkár. Erdős Norbert szerint ugyanakkor továbbra is az a kérdés, hogy mikor fogják végre kiírni azt a pályázatot, aminek — minisztériumi ígéretek szerint - 2003. szeptember 30-án meg kellett volna jelennie? ___________________ POCSAJI RICHARD Ar zénmentesítés Zsadányban az egészséges ivóvízellátást az önkormányzat biztosítja. A zsadányi víz az egyik legjobb minőségű a térségben, s a helybéliek is kedvelik ivóvizüket. Zsadány Az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt most mégis kritika éri a zsadányi ivóvizet. Ugyanis annak arzéntartalma magasabb, mint az uniós országokban megengedett adat.- A zsadányi ivóvíz arzén- tartalma emberi egészségre ártalmatlan. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy községünkben sokan érik meg a 80-90 évet. Az EU-előírást viszont nekünk is be kell tartanunk. Ezért a következő esztendőkben arzénmentesítő programban fog részt venni településünk - mondotta Dudás Árpád polgár- mester. __________________________ü! A Gyulai Várszínház kamaratermében az új évben is színvonalas rendezvényekkel várják a kultúra barátait. A kamaragalériában januárban látható az a fotókiállítás, amely neves művészeket mutat be otthonaikban. Január 16-án első alkalommal kubai táncosok lépnek fel a várszínházban — tájékoztatott Gedeon József igazgató. Gyula A kamaragalériában Darabos Györgynek, a Lakáskultúra című folyóirat vezető fotóriporterének képein többek között látható Kulka János, Gubás Gabi, Lang Györgyi, Gulyás Dénes, Rost Andrea, Gregor Bernadett és Cseke Péter. Január 16-án 19 órától a nemzeti estek sorozatban első alkalommal lépnek fel kubai táncosok a várszínházban. A Salsa Tropical táncegyüttes karibi táncokat ad elő, melyet tánctanítás követ. Az érdeklődők megtanulhatják a salsa- és a merengue- táncok alaplépéseit. Fellép az esten a békéscsabai La Bamba együttes is Hevesi Imre vezetésével. Január 22- én 19 órától pótolják a decemberben betegség miatt elmaradt Margarida asszony című előadást, a rendhagyó biológiaórát az életről, Schubert Éva főszereplésével. Az IBS vendégjátékát csak 16 éven felülieknek ajánlják. Január 26-án 19 órától Az eldobott szerelem címmel Fráter Zoltán dokumentumjátékát mutatják be, melyet Ady Endre Boncza Bertához és Dénes Zsófiához írt leveleiből állított össze a szerző. A költőt Máté Gábor alakítja, Dénes Zsófia és Boncza Berta szerepét Ráckevei Anna és Tóth Ildikó formálja meg. Zongorán közreműködik Balog Zsolt. SZ. M. Az orosházi Dupsi Józsefék családi vállalkozásában a mai napig is kézi eljárással készül a tájjellegű „remek", az alföldi tarhonya. d-fotö, kovács Erzsébet
