Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-02 / 1. szám
MEGYEI K Ö R K É P 2004. JANUÁR 2., PÉNTEK - 7. OLDAL >BRKRS MEfíYF.I HÍRLÁP Az elnök örülne a folytatásnak Varga Zoltán Békés megye szerepéről a Megyejáróts programban Az elmúlt időszakban rendszeresen tájékoztattuk olvasóinkat a Megyejárás programról. Mint ismeretes, novemberben megyénk mutatkozhatott be Budapesten, a Nemzeti Színházban. A rendezvénysorozat — legalábbis Békés számára — lezárulta után néhány héttel kértünk rövid értékelést Varga Zoltántól, a megyei közgyűlés elnökétől (képünkön). Békés megye _____- Ú gy hírlik, több megye vonakodva kapcsolódik be a Megyejárás programba. Békés számára egyértelmű volt, hogy ott a helyünk a Nemzetiben? — Abszolút egyértelmű volt, mivel ez olyan lehetőséget jelentett, melyet vétek lett volna nem kihasználni. Később az eredményeink is bizonyították ezt, hiszen amellett, hogy megjelenhettek a megye kulturális értékei, a Nemzeti Különjárat révén hatszáz ember jutott el a Nemzeti Színház egy előadására, s részesülhetett ezáltal felejthetetlen élményben. Azt gondolom, hogy az a pénz, amit erre szántunk, nagyon jó helyre ment. — Tizenötmillió forint körül volt az összköltségvetés... — Igen, valóban ennyi volt, de ebből a megyei önkormányzatot csak ötmillió terhelte, így ha azt nézem, akkor fajlagosan ez az egyik legjobb támogatásunk. Ehhez az ötmillióhoz adott további ötöt a Nemzeti, két és félmilliót Békéscsaba, míg a fennmaradó összeget cégek, vállalkozások biztosították. — Különböző műfajokban mutatkoztunk be a fővárosban, melyeket nem igazán lehet összehasonlítani egymással. Mégis, önnek melyik volt a legkedvesebb? — Elég nehéz választani, hiszen rengeteg élmény érte az embert. A Nemzet Színészével (Kállai Ferenc - a szerk.) ott állni a színpadon, avagy Törőcsik Marinak díjat átadni, Melis Györgyöt felköszönteni, mind-mind felejthetetlen eseménynek számított. Hogy Tóth Péter zongoraestje, avagy a Jókai színház Da Vinci előadása volt a jobb, azt nem lehet megmondani, hiszen a maga műfajában mindenki kiválót alkotott. Úgy gondolom, mindenkinek köszönettel tartozunk, aki részt vett a programban.- A Nemzeti Színház vezetői közül jó néhányon megfogalmazták, hogy Békés lehet a követendő példa a többi megye számára. Érkeztek-e megkeresések, melyekben a tapasztalatokra voltak kíváncsiak? — Az utánunk következő Fejér megyeiek kifejezetten kérték a segítségünket, de a dél-alföldi régióban lévő társmegyék is megkerestek bennünket. Mindenkinek segítünk, aki erre igényt tart, mi is sok mindent ellestünk az előttünk lévő produkciókból.-Az is felmerült, elképzelhető, hogy lesz folytatás. Erről lehet-e már tudni valamit? — A program 2005-ben fejeződik be, így addig még van idő. Fekete Péternek (a Nemzeti Színház külkapcsolatokért felelős igazgatója - a szerk.), aki az egész rendezvénysorozatnak a „motorja” volt, van egy olyan elképzelése, hogy zárásként szerveznek egy gálát valamennyi megye részvételével, de ennek a részletei egyelőre nem ismertek. Mi a magunk részéről mindenesetre örülnénk annak, ha lenne folytatás. ___________POCSAJI RICHARD Em lékek a megyeházán A Megyejárás program valamelyik „szeletébe” bekapcsolódók felejthetetlen élményekkel tértek haza. Ezeknek a kedves emlékeknek egy részét gyűjtötték ösz- sze azon a fotókiállításon, mely Békéscsabán a megyeháza aulá- ■ jában látható egészen februárig. Új vállalásaikat teljesítik Nagyszénás A nagyszénási adózók fizetési moráljának, valamint a „bátrabb” késedelmi pótlék és bírság kiszabásának köszönhetően az adókat az emberek határidőre befizették. A település költségvetésének háromnegyed éves végrehajtása kapcsán, a felhalmozási és felújítási kiadásokat taglalva arról is szó volt, hogy az önkormányzat sok új célt fogalmazott meg 2003-ra, összesen 18-at. Ezek jelentős része teljesült. Várhatóan a bölcsőde tálalókonyhája és a szociális létesítmények kialakítása, az urnafal építése és részben a járdaépítések hamarosan megvalósulnak - hangzott el a napirend tárgyalásakor a képviselő-testület ülésén. cs. i. Újévi köszöntők a nagyvilágból Gécs Béla alkotta és gyűjtötte is a jókívánságok gazdag választékát Ősrégi emberi szokás, a kapcsolatok egyik kifejezési módja a jókívánság. Ki tudja, mikor, milyen formában és ki küldte el — ha maga nem mondhatta el — valamely embertársának azt az üzenetet, hogy minden jót kíván a következő esztendőre. Nem sokkal a gutenbergi könyvnyomtatás feltalálását követően — az 1459-ben nyomtatott legrégibb újévi lap elkészülte óta — megszakítás nélkül él az újesztendei jókívánságok sokszorosított közlési módja. Ember és ember, országok és kontinensek, államfők és népek között. A békéscsabai tipográfus, Gécs Béla évtizedeken keresztül nem csak alkotta, hanem gyűjtötte is az újévi üdvözlőlapokat. Békéscsaba A Külügyminisztérium 1973-ban a békéscsabai Kner Nyomdát, azon belül pedig Gécs Béla tipográfust bízta meg az újévi proto- koll-üdvözlőlapok tervezésével, megvalósításával. Gécs Béla 20 esztendőn keresztül végezte ezt a munkát. Az általa és kollégái által készített jókívánságokat diplomáciai futár vitte Japánba, de eljutottak az amerikai Fehér Házba vagy éppen a dalai lámához. A tipográfus alkotó módon, a különböző nyomtatási technikákat értékelve végezte munkáját, így kíváncsi volt arra is, milyen üdvözlőlapokat kapnak a nagyvilágból a magyar állami vezetők. — Magyarországon az volt a szokás a ‘70-es, '80-as években, hogy az állami vezetők számára érkező üdvözlőlapokról a külügyben feljegyzéseket készítettek, és ezeket adták át a címzetteknek — ecsetelte Gécs Béla. — Ezt követően a jókívánságokat raktározták, és természetesen egy fajtából több is jött, hiszen egy-egy ország vezetői a pártfőtitkárnak, az államfőnek, a miniszterelnöknek is küldtek. Amikor az általunk készített üdvözlőlapokról egyeztettünk, mindig elkuncsorogtam egy-két külföldi jókívánságot. Ebből, persze, nem lett volna csaknem ezres nagyságrendű gyűjtemény. Egyszer azonban az történt, hogy az illetékes külügyi alkalmazottnál járva, szó szerint Gécs Béla lábai elé borult az üdvözlőlaprengeteg. Az alkalmazott valami papírt keresett, közben a szekrényéből kiestek a pakkok. Már dobta is volna ki ezeket, amikor a csabai tipográfus lecsapott rájuk. — Utoljára Göncz Árpádnak és Brezsnyevtől a dalai lámáig Egy névsor, a teljesség igénye nélkül, akiknek a kézjegyét magáénak tudhatja az újévi üdvözlőlapokon Gécs Béla: Brezsnyev, Gorbacsov, Carter, Bush, Nixon, Reagen, Kohl, Honecker, Husak, Jaruzelsky, Andreotti, Mitterand, Indira Gandhi, Husszein király, XVI. Károly Gusztáv, Fidel Castro, Pérez de Cuellar, a dalai láma. Mind-mind olyan személyiségek, akik a világpolitika ütőerén tartották a kezüket. Antall Józsefnek alkottam újévi üdvözlőlapot — mondta a nyugdíjas nyomdász. - Ugyanakkor pélszegénysége. Olasz és hellén tájak finom vonalú emlékei, máshol a karácsony békességes, családi hangulata, az államfői, miniszterelnöki rezidencia látványa, a távoli Kelet teaszobás, cseresznyevirágos, legyezős, stancolt- hajtogatott megoldásai. Tökéletes harmónia kép és betű között. És az újévi üdvözlőlapok, amelyeket Gécs Béla tervezett és készített? Kiállják a próbát a legjob- bakkal is. Kifogástalan és állandó minőség, mindenféle művészeti alkotás művészi fokon való reprodukálása. A Visegrádi Vár Antall József lapjain, budapesti városkép Göncz Árpádén. Korábbról pedig többfajta megvalósítás, mert nem volt mindegy, hogy kinek ment az üdvözlőlap. Kádár János a nyugati államfőket Excellenciás Uram, a szocialista vezetőket Kedves Elvtárs megszólítással illette. — Nem tagadom, szakmai pályafutásom legszebb időszaka volt az újévi üdvözlőlapok tervezése, készítése - hangsúlyozta Gécs Béla. - Kreatív alkotó lehetett a tipográfus benne, és egyéniségét is adhatta. A legnagyobb elismerés talán mégis egy menükártyához köt. Amikor Indira Gandhi vendégeskedett nálunk, én készítettem a protokoll- és a menükártyát. A külügyesek szerint ő vacsora közben és után is többször megnézte a kártyát, és ami nem volt akkoriban divat, eltette, mert úgy tetszett neki. NYEMCSOK LÁSZLÓ Kifogásolt szemétszállítási alapdíj Gyula Lovász György kifizette a tartozást, de még 8200 forintot kértek tőle, mert kiment a munkagép. Igazságtalannak érzi, hogy rajtaütésszerűen jártak nála, minden értesítés nélkül, és a munkagép felszámolt díját is, mert munkát nem végzett. Lapunknak elmondta, a Gyulai Közüzemi Kft. a Sittye utcán 42 éve nem végezte el a főgerincvezeték szivacsos mosatását. A kft. tavaly szeptembertől úgynevezett rendelkezési alapdíjat vezetett be a szemétszállításnál, a víz- és szennyvízszolgáltatásnál, ami alkotmányellenes volt és ezért ez év augusztus 31-én megszüntette az önkormányzat. Álláspontja szerint ez a több hónapnyi törvénytelenül beszedett pénz visszajár a gyulai lakosságnak. Kneifel Ferencnek, a Gyulai Közüzemi Kft. ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint Lovász György rendszeresen vitatja a kötelezően igénybe veendő szemétszállítás jogosságát, és mivel számlájukon a víz-, szennyvíz- és szemétdíj együttesen szerepel, azokat egyszerre kérik. A szemétdíj miatt Lovász György nem rendezte a számla teljes összegét. A díjbeszedő havonta értesítette tartozásáról, utóbb kilátásba helyezte az ivóvíz-szolgáltatás szüneteltetését is. Az értesítést a postaládába dobta, ám az átvételt nem igazoltatta. Mivel a munkagép kivonulásáról szóló értesítést a közüzemi kft. hitelt érdemlően bizonyítani nem tudja, ennek díját visszatérítik. A Sittye utcában nincs főgerincvezeték. A hálózat mosatását terv szerinti ütemezésben végzik, szivaccsal csak a fő- és az irányvezetékeket tisztítják. A város nagy részén - így a Sittye utcában is - tűzcsapokon keresztül mosatják a vezetéket. A rendelkezésre állási alapdíjat mind a víz-, szenyvíz- szolgáltatásnál, mind a szemét- szállításnál az önkormányzat rendeleté alapján szedik, illetve a szemét esetében szedték. Az Alkotmánybíróság csak a szemét- szállítás alapdíját kifogásolta, de annak sem a törvénytelenségét mondta ki, csupán kötelezte az önkormányzatot rendelete mellékletének a módosítására. A Gyulai Közüzemi Kft. a szemét- szállítás alapdíját nem törvénytelenül szedte be - tájékoztatott Kneifel Ferenc. Megtudtuk, az Alkotmánybíróság kötelezte ugyan az önkormányzatot rendelete mellékletének módosítására, ugyanakkor az alapdíj visszamenőleges megfizetését nem írta elő. SZ. M. A gyulai Lovász György azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy a napokban árokásó gép jelent meg a háza előtt. Ki akarták kapcsolni a vizet nála, mivel négyezer forint díjtartozása volt, noha az szemétszállítási hátralékból adódott. Kifogásolta, hogy minden előzetes fizetési felszólítás és a kikapcsolási időpontról értesítés nélkül küldte ki a munkagépet a Gyulai Közüzemi Kft. A lakás nagyságától függően 100—150 ezer forintos óvadékot kellett letenniük Békéscsabán, az Irányi utca 4—6. szám alatti átmeneti otthonban élőknek. A 2002 májusában hozott rendeletben arra hivatkoznak a városatyák, hogy a bérlők a lakásokat rossz állapotban adják át, ráadásul sokszor úgy költöznek el, hogy a számláikat sem rendezik. A megyei közigazgatási hivatal szabálytalannak tartja a város eljárását, amelyre már a Miniszterelnöki Hivatal is felkapta a fejét. Békéscsaba Az Irányi utca 4-6. szám alatti lakásokat az önkormányzat azért tartja fent, hogy a rászorulóknak átmeneti otthont nyújtson. A bérleti szerződést minden esetben egy évre kötik, ennek ellenére van olyan lakó, aki már hét éve él „átmenetileg” a Phaedra mozi mellett.- A kérvényezők mindig hangsúlyozzák, hogy csak rövid időre A város törvénysértő vagy méltányos? Az Irányi utcai lakók három határidőt kaptak a költözésre szeretnének fedelet a fejük fölé. Többnyire arra hivatkoznak, hogy már építkeznek, és még nem készült el a házuk, vagy a lakásvásárlásig nem szeretnének drága albérletet fizetni - tájékoztatta lapunkat a polgármesteri hivatal munkatársa. Itt, ebben a házban valóban nem kell sokat fizetni: jelenleg négyzetméterenként 204 forintot. Ez az egyszobás, 34—37 négyzet- méteres lakások esetében 6936- 7548, a kétszobás, 56 négyzetméteres lakásoknál pedig 11 ezer 424 forintot jelent. A bérleti díj a belvárosi, 40-50 ezer forintos albérleti árakhoz képest valóban elenyészően alacsony. A rezsit persze mindenkinek magának kell, vagy legalábbis kellene állnia. Előfordul, hogy a lakók a közüzemi számlák rendezése nélkül, „lelakottan” hagyják el a lakást. Ilyenkor az önkormányzatnak, mint tulajdonosnak kell a néha két-háromszázezer víz-, gáz- vagy áramtartozást rendezni. Mivel az összeget többnyire nem tudják az egykori lakókon bevasalni, a többi állampolgár adójából vagy más forrásból teremtik elő a szükséges pénzt. Annak érdekében, hogy a tartozások megfizetésére legyen biztosíték, az egyszobás lakásokra 100 ezer, a kétszobásokra 150 ezer forintos óvadékot épített be a testület, amelyet a bérlő — ha nem hagy maga után tartozást és a lakás állapotát is megőrizte - költözéskor kamatostul visszakap. Az óvadékot az 51 bérlő családból csak 44 fizette ki. A fennmaradó hétnek az önkormányzat korábbi döntése szerint december 31-éig el kellett hagynia a lakást, és perre citálták őket. A bíróság egy A Miniszterelnöki Hivatal is felfigyelt Az egyik lakó, Fenyvesi Magdolna Medgyessy Péter miniszterelnökhöz fordult végső kétségbeeséséhez segítségért. Levelére egy hét alatt válasz érkezett. A Miniszterelnöki Hivatal munkatársa, dr. Kenyeres Gabriella főtanácsos megköszönte, hogy Fenyvesi Magdolna felhívta a figyelmüket a város törvénysértésére, és segítségükről biztosították a lakókat. november 17-ei tárgyaláson négy családot hallgatott meg, és kimondta, hogy a lakóknak egy hónapon belül, vagyis december 17- éig kell költözni. A lakók mégis maradtak, mert „a közgyűlés méltányosságot gyakorolt és - figyelemmel a téli fűtési moratóriumra - a novemberi közgyűlésen úgy döntött, hogy április 15-éig felfüggeszti a végrehajtást és felülbírálja a rendeletet” - tudatta lapunkkal a polgármesteri hivatal munkatársa írásban. Hogy a közgyűlés önszántából vagy a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének levele miatt változtatott a döntésén, nem tudni. Az viszont tény, hogy dr. Pataki István a közgyűlésnek is eljutatott, november 4-én írt levelében kitért rá, hogy „az Alkotmánybíróság több döntésében is megállapította, hogy törvényi felhatalmazás hiányában az önkormányzat a bérleti jogviszony létrejöttének feltételeként óvadék megfizetésének kötelezettségét rendeletében jogszerűen nem írhatja elő”. A papírból az is kiderült: arra, hogy óvadékfizetésre kötelezzék a bérlőket, a lakástörvény sem ad lehetőséget. Éppen ezért dr. Pataki István felkérte a békéscsabai közgyűlést, hogy „a törvénysértést 2004. január 30-áig szüntesse meg”. A közgyűlés nem sokkal később még egy hibát javított. Az önkormányzat lakásrendeletében ugyanis az is szerepelt, hogy azok a lakók, akik nem fizették be az óvadékot, a fizetési határidő letelte után a hetedik hónaptól háromszoros lakbért kell, hogy fizessenek. A rendelkezést már régen eltörölték, igaz a lakókat hetekig nem tájékoztatták erről. A hivatal malmai lassan őrölnek, azt mondják, csak nemrégiben jutott el az ügyintézőhöz a hivatalos irat, hogy régóta nem kell magasabb lakbért beszedni. __________________________FEKETE O. KATA ( Gécs Béla: „Az újévi üdvözlőlapok tervezése, készítése közbei kreatív alkotó lehetett a tipográfus, és egyéniségét is adhatta” ’ (ARCHÍV FELVÉTEL dául én készítettem a protokoll- és a menükártyákat, amikor Magyarországon járt az angol királynő. Gécs Béla az újévi jókívánságokat nem zárja el a nyilvánosság elől, rendszeresen kiállításokat rendez belőlük, volt már ilyen Békéscsabán és Gyulán is. — Természetesen az aláírás is fontos, de engem legalább ennyire érdekelt a jókívánság témája, nyomtatástechnikai színvonala - ecsetelte a tipográfus. - El se hinné az ember, hogy egy-egy üdvözlőlapban mennyire világosan kifejeződik egy-egy nép kultúrája, szokása, történelme, jóléte vagy
