Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-06 / 4. szám

4. OLDAL - 2004. JANUÁR 6., KEDD HÁT T É R Földönfutóként sincs a szívében harag Telbisz Györgyi fél évszázad után végleg hazatért Telbisz Györgyinek nem volt könnyű az élete. Országát osztály­idegen volta, szülővárosát nemze­tisége miatt kellett elhagynia. El­lehetetlenült, földönfutóvá tették. Elvesztette elsőszülött gyermekét. Telbisz Györgyit azonban nem törte meg a sors, sőt, ahogy vallja, számára a nehézségek csupán azt jelentették: le kell győzni őket. A ma már 85 éves hölgy mindig talp­ra állt. Szivében nincs harag, nincs gyűlölet, csak mérhetetlen szeretet a szülőföld iránt. Ez hozta haza ötven év után Kanadából Medgyesegyházára... ____ Midqyisbqyháza_______- Egészen kicsi gyermek, csupán há­roméves voltam, amikor el kellett jön­nünk szülővárosomból, Temesvárról. A románok a nemzetiségünk miatt ki­telepítettek bennünket. Medgyesegy­házára jöttünk, mivel a nagyszüleim- nek itt volt birtoka. Édesanyám Telbisz Márta, édesapám dr. Telbisz Imre volt. Családnevük pusztán vélet­lenül azonos, névrokonokként. Ketten voltunk testvérek. Nővérem, Márta, orvos lett, később Svájcban telepedett le - sorolta élete első szakaszát az im­már három éve ismét Medgyesegy- házán élő Telbisz Györgyi.- Kicsi koromtól kezdve nagy kedvvel jártam nagyapámmal és apámmal a birtokot. Családunknak két háza is volt Medgyesegyházán. Az egyik az öregház, ami ma már nincs meg, széthordták az emberek. A há­ború után a saját otthonuk toldozgatá- sához kellett ajtó, ablak, tégla. Bár ma­gam hasonlót nem tettem volna senki házával, megértem az embereket, nincs harag bennem. A másik házunk pedig a kastély, ami igazából egy szép villa volt. Ma is áll, az épület viszony­lag jó állapotú, 33 idős embernek ad otthont. A nyarat mindig Medgyesegy­házán töltöttem, iskolába Szegedre jártam, gimnáziumba pedig Pesten. Érettségi után Mosonmagyaróvárra mentem az egyetemre, gazdásznak ta­nultam, 100 fiú között én voltam az egyetlen lány! Az oklevél megszerzé­se után hazajöttem. Akkor már nehéz idők jártak, a gazdaságvezetőt bevit­ték katonának, nekem kellett a helyét elfoglalnom. Sohasem felejtem el az első napot. Reggel háromkor biciklivel mentem ki a parancsadás helyszínére. Már ott voltak a kocsisok és a béresek, mindannyian idősebbek nálam. Lát­szott, hogy lenéznek azért, mert lány vagyok. A szemükbe néztem, köszön­tem. „Tudom, hogy nem örülnek női létemnek, higgyék el, én sem. Édes­apám parancsát ismétlem" - mondtam nekik. Aztán arra kértem őket, hogy szép kazlakat csináljanak, mer külön­ben kikapok apukától. Jót nevettek, majd elindultak dolgozni. Olyan gyö­nyörű kazlakat, mint amiket aznap raktak, még sohasem láttam... A Telbisz család életében akkor kezdődött az igazán nehéz időszak, amikor bejöttek az oroszok. Györgyi néni ekkor már Pesten élt a férjével, babát várt. Telbisz Györgyi szerint Magyarországon kívül nincs igazi élet magyar embernek, s a múltért nem harag­szik senkire... d-potó. veress erzsi- Tudomást szereztem róla, hogy az oroszok lezárják a Tisza vonalát, három teherautóval jöttem le a szüléi­mért. Pesten volt egy házunk, előbb odajöttek, majd Tótvá- zsonyban érték meg a „felszabadulást". Mi a fér­jemmel már Szombathe­lyen voltunk, ott született meg a gyermekünk is, majd ismét visszamen­tünk Pestre. Gyermekem koraszülött lett, nem volt rendes ennivaló azokban az időkben, legyengült a szervezete, agyhártyagyul­ladást kapott. Bevittem a kórházba, de sajnos kide­rült, hogy mi nemkívána­tos elemek vagyunk, ezért nem vették fel a kisbabánkat. Ekkor odajött hoz­zánk egy orvos, egy régi táncosom, aki mégis bent fogta. Éjszaka felriad­tam, azt álmodtam, meghalt a gyer­mekünk, reggel kiderült, igaz volt a megérzésem... Mivel pénzük nem volt, a család egy aranykarkötőért váltott sírhelyet, a kisgyermeket egy vegyesízlekváros üvegesládába helyezték, Györgyi néni férje és édesapja vitték ki villamoson a temetőbe az egyhónapos csecsemőt.- Később nyitottunk egy élelmi­szerüzletet a Horthy Miklós úton. Az Györgyi néni házi feladata Telbisz Györgyi ötven év távoliét után sem töri a magyart. - Talán annak köszönhetem, hogy munka után mindig magyarul gondolkodtam. Meglepődtem azonban az itt­hon élőkön. Gyorsan és halkan beszélnek, elharapják a szó végét. Talán azért, mert beidegződött a félelem, más is meghallhatja és baj lesz belőle, még nem szokták meg a szólásszabadságot. Ez az egyik házi feladatom, hogy segítsek leküzdeni a régi beidegződéseket. A másik pe­dig: kitörölni a szótárból a viharsarok szót. Ez a vidék nem viharsarok, hanem valóságos napsugársarok. Min­dig a jóra kell gondolni, nem pedig a gondokra, bajokra! emberek szerettek hozzánk járni. Va­laki azonban feljelentett, hogy dollár­ral üzletelek. Bevittek a Markó utcára, de hazaengedtek. Másodszor is bevit­tek, majd bírói ítélettel szabadlábra helyeztek. Később tudtam meg, miért. Mint kiderült, a védő és a vádló is sze­gény sorsú diák volt, akiknek a tanulá­sát nagyapám támogatta. Ezért kap­hattam azokban az időkben igazságos ítéletet. Attól féltem, hogy újból letar­tóztatnak, ezért apukám egyetértésé­vel elhagytam az országot. Egy teher­szállító hajó fenekében Bécsig szök­tem. A férjem itthon maradt, ő nem beszélt nyelveket. Később tudomást szereztem róla, hogy újranősült. Bécs- ből Salzburgba mentem, onnan Kana­dába vitt a sorsom, azért választottam azt az országot, mert tudtam franciá­ul. Montreálban szobalány voltam, majd mezőgazdasági egyetemre jár­tam. Később egy spagettigyárban dol­goztam, majd egy csokigyárba kerül­tem. Elhatároztam, a saját lábamra ál­lok. Ekkoriban kaptam egy darab szi­vacsot Németországból. Kanadában akkoriban csak nagyon kemény sziva­csok voltak. Vettem háromezer jó mi­nőségű szivacsot és eladtam. Kiderült, nagy kereslet van rá. így született a szivacsgyár ötlete. Megvettem a gépe­ket és a technológiát is. A szivacsgyár szépen fejlődött, ma is kiválóan mű­ködő vállalkozás. Györgyi néni idő­közben férjhez ment, második gyer­mekét 41 éves korában szülte, akit fér­je három gyermekével nevelt fel. Há­zassága megromlott, elváltak. A szi­vacsgyárat ma már a fia vezeti.- Amikor átadtam a gyárat, úgy éreztem, rám már nincs szüksége Ka­nadának, de Magyarországnak annál inkább. Először 1998-ban jöttem haza látogatóba, akkor fél órát töltöttem Medgyesegyházán, két évvel később, ötven év távoliét után, végleg jöttem. Az idősebb emberek még emlékez­nek Györgyi nénire, a fiatalok pedig szüleik, nagyszüleik elbeszéléséből is­merik. Szeretettel fogadták a ma már 85 éves asszonyt, mert a Telbisz csa­lád sok jót tett a faluért. Ők építtették a katolikus templomot, munkát adtak az embereknek, segítették a szegény- sorúakat. Györgyi néni Medgyesegy­házán bérelt házban él, kölcsönbúto- rok között. Szeretné visszakapni egy­kori otthonát, a kastélyt, és a család földjeit. — Megtapasztaltam, milyen érzés földönfutóvá válni. Én nem szeretnék senkit sem ellehetetleníteni. A kas­télyt úgy szeretném vissza­kapni, ha már rendeződött a benne élő idősek sorsa. Ez az épület nem neldk va­ló, zsúfolt, kicsi. Össze­ülünk a polgármesterrel an­nak érdekében, hogyan le­hetne állami források segít­ségével egy igazi idősott­hont építeni, csak ezután kérem vissza a villát. A föl­det is szeretném visszakap­ni, de úgy, hogy ne okozzak ezzel problémát a gazdál­kodóknak. Györgyi néninek tervei vannak. Szeretne segíteni az itt élőknek, sze­retné átadni gazdálkodási tapasztala­tát. Telbisz Györgyi boldog embernek vallja magát. Boldog, mert ismét itt­hon van. Mint mondta, igaz az a mon­dás, miszerint Magyarországon kívül nincs élet, ha mégis, az nem olyan. Ezért jött haza három éve... KOVÁCS ERIKA Megkérdeztük olvasóinkat Az áremelések előtti vásárlásról Maláta Ferenc, 48 éves, békéscsa­bai vállalkozó: — Vásárolni vásároltam, de csak annyit vettem, amennyit szoktam. Nem spájzolok el élelmiszert, mert nincs is hova, meg minek. Úgyis a frisset szeretjük, ha előre bevásá­rolnék, valószínűleg az élelmiszer nagy része ránk romlana. Jó lenne, ha az árak nem változnának ilyen gyakran, és az ember mindig előre tudná, hogy amikor boltba megy, mivel szá­moljon. Ezek az újévi áremelések már nem okoz­nak meglepetést, törvényszerűvé váltak. Megszok­ni persze nem lehet, de kénytelenek vagyunk együtt élni a drágulással. Kovács Jánosáé, 56 éves, békéscsa­bai nyugdíjas:- Az áremelésekre való tekintet­tel a szokásos nagybevásárlásom alkalmával kicsit többet tettem az eltartható élelmiszerekből a kosár­ba. Fagyasztóm nincsen, a kamra is kicsi — a nyugdíjamról nem is be­szélve -, úgyhogy olyan sok mindent nem vettem. Némi mélyfagyasztott húsfélét vásároltam mielőtt felemelték az árát. Gyógyszerből nem szoktam semmit pluszba megvenni, csak azt váltom ki, amit éppen az orvos fölír. Az orvosságok többsé­gét amúgy se lehetne sokáig eltartani. Korponai Jánosáé, 66 éves, békés­csabai nyugdíjas:- Egypár dolgot vettem a január elsejei áremelések előtt pluszba. A disznóhúst ismerőstől veszem, megbízható helyről. A házi vágás­ból származó hús jóval olcsóbb, mint a boltban. Általában figyelem­mel szoktam kísérni az áremeléseket, de ettől még kivédeni nem lehet őket. Havonta egyszer szok­tam egy komolyabb bevásárlást tartani, utána már csak romlandó árút, főleg tejtermékeket, kenyeret veszek. A gyógyszeráremelés szerencsére nem érint, nem szedek semmit. Kovács László, 76 éves, békéscsabai nyugdíjas:- A kisnyugdíjasok különösen megsínylik az áremeléseket. Egy­szerre lesz drágább a víz, a villany, az alapvető élelmiszerek és a gyógyszer. Habár néhány százalék­kal emelik a nyugdíjakat is, de az áremelés mértéke nagyobb. Ebből az következik, hogy a nyugdíjból még nehezebb kijönni, mint ta­valy, romlik az életszínvonalunk. De nem csak az időseket sújtja az áremelés, azokra a kisfizetésű emberekre is ugyanez érvényes, akiknek kisebb százalékban emelkedik a bérük a bolti áraknál. (MII __________________________________D-FOTÓi VEREM ERZtl Ne héz költségvetési év Eleken Elek Város Képviselő-testülete túlteljesítette a tava­lyi tervet. A jogszabályok által előírt kötelező hat j testületi ülés helyett összesen huszonháromszor tanácskoztak - ezt Pluhár László polgármester je­lentette be az óév utolsó ülésén, december 29-én.- Nehéz költségvetési éven vagyunk túl. Mű­ködtetni tudtuk az intézményeinket, e mellett megragadtunk minden lehetőséget, ami elősegí­tette városunk fejlődését. Számos beruházást va­lósítottunk meg - fogalmazott a polgármester, majd köszönetét fejezte ki a képviselőknek, az intézmények dolgozóinak és nem utolsósorban Elek lakosságának a város fejlesztéséért tett erő­feszítéseikért. I _ _ K. E. Kishírek Békés megyéből SZAVAZÁS AZ INTERNETEN Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük Önöket: Helyesli-e, hogy szilveszter éjjel engedélyezett a petárdázás? A szavazás a következőképpen alakult: Igen, mert a rendelet szabályozott keretet ad a petárda árusításának és használatának, s ettől talán a j baleset is kevesebb lesz. Nem, mert ez még azokat is petárdázásra bátorítja, akik eddig nem robbantgattak szilveszterkor. Majd elválik, sikerül-e betartatni a rendeletben foglaltakat. 1 SS______________________ Ezen a héten alábbi témában kérdezzük véleményüket: Helyesli- j e, hogy januártól szemenként is \ kaphatók a pirulák a patikákban? Klikkelienek a www.bmhirlap.hiHa! CSANÁDAPÁCA. l es) Az idősek klubja 2002 januárja óta műkö­dik a településen. A szolgáltatást naponta tíz idős ember veszi igénybe. Elsősorban azok járnak a klubba, akik viszonylag egész­ségesebbek, de közösségi létre vágynak. Főként kulturális és szórakoztató programok szerve­zésére van igényük. GYOMAENDRÖD. (j) Pályázatot írt ki a helyi önkormányzat a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda igazgatói állására. A jelenlegi igazgató, Fülöp Istvánná megbí­zatása ugyanis ez év augusztus 31-én lejár. A leendő új igazgató megbízása öt tanévre, azaz 2009. augusztus 15-éig szól majd. GYULA, (ö) Lányi István, a pol­gármesteri hivatal főtanácsadója az önkormányzati intézmények vezetőit tájékoztatta a napokban a strukturális alapok pályázati lehetőségeiről. Ezzel megkezdő­dött az a fél éven át tartó tájé­koztatási program, melyet ha­vonta egyszer rendez a hivatal, hogy segítse intézményeit a pá­lyázati lehetőségekre felkészü­lésben. KASZAPER. (1) A helyi Általá­nos Iskola és Álapfokú Művészet- oktatási Intézmény december­ben, a szeretet ünnepére és az óév búcsúztatására több ünnepi programot szervezett a tanulók és a szülők részvételével. Ezen rendezvényeket végül a művé­szeti iskolások hangszeres bemu­tatója tette még emlékezeteseb­bé, melyet a katolikus templom­ban tartottak. MEZÖKOVÁCSHÁZA. (1) Az önkormányzat a falugazdász közreműködésével felmérést végzett a földtulajdonosok köré­ben a mezőőri szolgálat létreho­zásáról. Feltétel volt, hogy a gazdák kétharmada vállalja az évi hektáronkénti 400 forint já­rulék megfizetését. A regisztrá­ciókor 218-an töltötték ki a kér­dőívet, akik 76,58 százaléka nem igényelte a mezőőri szolgá­latot. MEZŐHEGYES. (1) Az önkor­mányzat évek óta támogatást nyújt a rászoruló gyermekek napközbeni étkeztetéséhez. A népjóléti bizottság beszámolója szerint a 2002/2003-as tanévre 55 család kapott étkezési támo­gatást, mely 168 gyermeket érintett. A hozzájárulás 2000- 9000 forintot jelent havi rend­szerességgel, melyek aránya a 2004-es tanévben is hasonlóan alakul. GÁDOROS, (cs) Az év végi számvetését ha elkészítené a fa­lu, akkor kiderülne, hogy ünne­pek idején a gádorosi idősek, a nagycsaládosok, a faluban magá­nyosan élő emberek és a rászoru­lók körében összesen 1300 élel­miszer- és ajándékcsomagot osz­tottak szét. így a karácsonyt, az új esztendőt emlékezetesebbé va­rázsolták számukra. OROSHÁZA, (cs) Az Orosházi Városüzemeltetési Rt. a szemét- szállításnál használatos gyűjtő- edényzetet szükség szerint, de legfeljebb évi 4 alkalommal fer­tőtleníti, és gondoskodik a fo­lyamatos tisztántartásról. Kivé­tel ez alól természetesen a ker­tes házak, társasházak eseté­ben, ahol a lakók végzik el a tennivalót. ECSEGFALVA. (i) Ecsegfalván a település szilárd hulladékának összegyűjtését, elszállítását a Bé­kés Manifest Köztisztasági Kht. végzi. Az elmúlt évben a lakos­ságnak a kukák ürítéséért alkal­manként 100 forintot kellett fizet­nie. Ez az összeg január elsejétől 108 forintra változott. LÖKÖSHÁZA. (ke) Az önkor­mányzati lakásokban élőknek Lökösházán január 1-jétől a tava­lyihoz képest tíz százalékkal töb­bet kell fizetniük a lakhatásért. A településnek összesen 17 bérla­kása van. Az összkomfortos ott­honok bérleti díja az emelés után négyzetméterenként havi 138 fo­rint, a komfortosoké 112 forint, a félkomfortosoké pedig 88 forint. KARDOSKÚT. (cs) A polgár- mesteri hivatalban az adóigazga­tás területén dolgozó köztisztvi­selő munkatárs az elmúlt évben 29 alkalommal szabott ki helyszí­ni bírságot, 84 felszólítást postá­zott, 9 vagyonigazolást és 34 da­rab adó- és értékbizonyítványt adott ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom