Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-16 / 13. szám

4. OLDAL ^ 2004. JANUÁR 16., PÉNTEK A K T U Á L I S ibémmmei hírlap Az új esztendő Békéssel és Gyulával bővítette a kört Egy kormányrendelet értelmében az eddigi hat helyett nyolc kistérsége van megyénknek Életképes, komplex feladatok megoldására alkalmas kistérségek megszü­letése — ez a legfontosabb célja annak a tavaly decemberi kormányrende­letnek, mely értelmében a korábbi hat helyett — a békésivel és a gyulaival - nyolc kistérség jött létre megyénkben. Az alábbiakban az idáig vezető folyamat legfontosabb fázisairól olvashatnak, de az is kiderül írásunkból, hogy közel sem volt egyszerű az érintett szakembereknek egy, minden le­hetséges szempontot figyelembe vevő besorolást elkészíteni. megoldására alkalmas kistérségeket tartalmazzon. Az egyeztetési folyamat zárásaként májusban kistérségenként tanácsko­zásokat tartottak a polgármesterek ré­szére. A területfejlesztési tanács júni­us elején tárgyalta a szóban forgó na­pirendet, majd egyhangú döntést ho­Békés megye Magyarországon évszázadokon át a járások töltötték be a megye és a tele­pülések közötti területi szint szerepét. Ezek 1971 után már nem rendelkeztek választott képviselő-testülettel — ta­náccsal —, csupán az akkori megyei tanács területi szakigazgatási szerve­ként, járási hivatalként működtek. 1983. december 31-ével ezek a hivata­lok is megszűntek, ezáltal a közigaz­gatás számára 1984-től nem létezett területi egység a megye és a települé­sek között. A területi beosztást az 1990-es köz- igazgatási reform sem élesztette újjá. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény korlátozás nél­küli társulási lehetőséget biztosított az önkormányzatoknak. A fokozatosan kialakuló társulások' a legváltozato­sabb összetételben jöttek létre, ennek megfelelően működési területük is változatosan, más társulásokra tekin­tet nélkül alakult ki. Egyes államigazgatási szervezetek (például adóügyi, földhivatali, köz­egészségügyi és járványügyi) is kiala­kítottak kistérségi kirendeltségeket, ezekhez azonban szintén saját műkö­dési, illetékességi területek kapcsolód­tak. E körülmények hatására nehezen áttekinthető, egységes kritériumrend­szer nélküli területi egységek jöttek létre. Ugyanakkor szükség volt a statiszti­kai folyamatok mérésére szolgáló te­rületi egységekre is. Ezért 1994-ben bevezették a statisztikai körzet kate­góriáját. Az 1994-es, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke által jegyzett közlemény 138 körzetet alakított ki, ezt módosították 1998. január 1-jével 150-re. A kistérségek az 1996. évi XXI. törvény hatására területfejlesztési szempontból is fontossá váltak. A sza­bályozás következményeként tovább bonyolódtak a kistérségi szint területi viszonyai, mivel az önkormányzatok teljesen szabad szándéka szerint létre­jövő területfejlesztési társulások mű­ködési területe a legritkább esetben esett egybe a statisztikai kistérségek­kel. A vázolt folyamatok szükségessé tették a statisztikai körzetek rendsze­rének felülvizsgálatát, a munka 2002- 2003-ban a 2001. évi népszámlálás adatbázisára épülve valósult meg. A Békés Megyei Területfejlesztési Ta­nács elnöke — Varga Zoltán — tavaly márciusban levélben kereste meg me­gyénk valamennyi településének pol­gármesterét azzal, hogy a kistérségi rendszer kialakításával kapcsolatosan küldjék meg véleményüket. Ezt köve­tően a KSH Békés Megyei Igazgatósá­ga, a területfejlesztési tanács és a köz­A tavaly decemberi kormányrendelet értelmében a korábbi hat helyett - a békésivel és a gyulaival - nyolc kistérség jött létre megyénkben. Az új felosztás Békési: Békés, Bélmegyer, Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Hunya, Kamut, Köröstarcsa, Mezöberény, Murony, Tarhos. Békéscsabai: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, Telekgerendás. Gyulai: Elek, Gyula, Kétegyháza, Lökösháza, Szabadkí­gyós, Újkígyós. Mezőkovácsházi: Almáskamarás, Battonya, Dombegy­ház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Végegyháza. Orosházi: Békéssámson, Csanádapáca, Csorvás, Gá­doros, Gerendás, Kardoskút, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós. Sarkadi: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Újszalonta, Zsadány. Szarvasi: Békésszentandrás, Csabacsüd, Kardos, Kon­doros, Örménykút, Szarvas. Szeghalmi: Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösladány, Körösújfalu, Szeghalom, Vésztő. zott a kistérségi lehatárolásról. Ennek értelmében 7 kistérség kialakítását tá­mogatták: a korábban meglévő 6 mel­lé egy táj, a békési megszületését meg­célozva. Tekintettel arra, hogy ez a döntés nem esett egybe Gyula város új kistér­ség kialakítására vonatkozó szándéká­val, ők közvetlenül a Belügyminiszté­riumhoz nyújtották be ez irányú ké­relmüket. A tárca által tavaly szeptem­berben elküldött tervezet már tartal­mazta a gyulai kistérség létrehozását is. A kormány végül 244/2003 (XII. 18.) számú rendeletében állapította meg az ország kistérségi beosztását, mely idén január 1-jén lépett hatályba, s Békés vonatkozásában 8 kistérséget - békési, békéscsabai, gyulai, me­zőkovácsházi, orosházi, sarkadi, szar­vasi, szeghalmi — foglalt magában. — Míg idáig eljutottunk, ütközések, s sértődések is történtek egyes önkor­mányzatok részéről. Nem volt egysze­rű minden szempontnak megfelelően kimunkálni a rendszert - ismerte el dr. Simonné dr. Hack Erzsébet. A megyei közigazgatási hivatal koordinációs és szervezési főosztályvezetője békési sa­játosságként említette, hogy míg orszá­gosan az a jellemző, hogy sok alacsony lélekszámú és kis teljesítőképességű te­lepülés van egy-egy jól működő von­záskörzetben, nálunk nagy lélekszámú településekről beszélhetünk, kevésbé meghatározó agglomerációval. Dr. Simonné dr. Hack Erzsébet a tá­mogatások megszerzésén túl az ön­kormányzati-közszolgálati, a terület- fejlesztési és az államigazgatási funk­ciót tekinti a legfontosabbnak egy-egy kistérség életében. A beosztás elkészítésekor rengeteg szemszögből vizsgálták a kérdést. Az egyik legfontosabb rendező elv az volt, hogy egy-egy kistérség arányos népességet szolgáljon ki, valamint az, hogy a vonzáskörzettel rendelkező központtól egyetlen település se le­gyen 15—20 kilométernél távolabb. Egy jól működő kistérség magasabb szakmai színvona­lat és a benne résztvevők számára a korábbiaknál elvi­selhetőbb anyagi terheket biztosít. Együtt kell dolgozni­uk a településeknek a kistér­ségekben például olyan szfé­rákban, mint a környezetvé­delem, a hulladékgazdálko­dás, a szakosított szociális in­tézményi ellátás, a gyermek- védelem, a pedagógiai szak- szolgálatok, az alapfokú mű­vészeti oktatás, a civil ügyek. Munkatársunk azon kér­désére, Közép-Békésnek mit jelenthet az, hogy tulajdon­képpen rendkívül közel egy­máshoz három kistérségi központ is elhelyezkedik — Békés, Békéscsaba, Gyula — a főosztályvezető úgy véleke­dett, valószínűleg előny lesz, de mindez majd csak a gya­korlatban derül ki. POCSAJI RICHÁRD Megkérdeztük olvasóinkat Félnek-e az influenzajárványtól? Kiszely Lajos, gyomaendrődi nyug­díjas: — A járványnak nem lehet határt szabni, de lehet ellene tenni. Több mint öt éve, ősztől tavaszig, a Bé- res-cseppből naponta egyszer húsz cseppet fogyasztok, rendszeresen szedem a C-vitamin tablettát, s eb­ben az időszakban több gyümölcsöt, zöldséget, valamint hordóskáposztát és citromot eszem. Jó­magam erre a megelőzési módszerre esküszöm, s talán ennek tudható be, hogy utoljára hat eszten­deje voltam influenzás. Szűcsné Balogh Irén, gyomaend­rődi, gyesen lévő kismama: — Három gyermekem van, a leg­idősebb 17, a középső 11 éves, a legkisebb 18 hónapos. Eddig, védő­oltás nélkül megúsztuk az influen­zát, ami nem jelenti azt, hogy nem söpör majd végig a családon, mert a gyerekek hazahozzák az iskolából. Vitamindús táplálkozással igyekszünk megelőzni a járványt. Hiába védekezünk az influenza ellen, ha elkap bennünket, akkor, azt hiszem, kinyithatjuk a pénz­tárcát, ugyanis az antibiotikumok sokba kerülnek. Hajdú Józsefné, a csárdaszállási polgármesteri hivatal dolgozója: — Nem tartok a járványtól, annak ellenére, hogy nem szoktam influ­enza ellen beoltatni magamat. Leg­utoljára 3-4 éve voltam influenzás, de azt is lábon hordtam ki. Táppén­zen 14 éve voltam, akkor, amikor a gyerekek betegek voltak. Téli időszakban az étren­dünkben sok vitamindús gyümölcs szerepel. Az ember hiába védekezik a fertőzés ellen, a hivatal­ban minden nap sokan megfordulnak, olyanok is, akik betegen jönnek ügyes-bajos dolgukat intézni. Kiss László, muronyi őstermelő:- Már több esztendeje, hogy min­den ősszel beoltatom magamat influ­enza ellen, így volt ez novemberben is. Szerintem van hatása, eredménye a védőoltásnak, mert én idestova tíz éve nem voltam influenzás. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy sokat moz­gok a szabad levegőn, tanyán élek, viszonylag keve­set vagyok emberek között, s talán a szervezetem erősebb, mint a városi embereké. Úgy gondolom, hogy a vitamindús ételekkel, gyümölcs fogyasztásá­val is elejét vehetjük a betegségnek. (szekeres) ______________________________________________A SZERZŐ FELVÉTELEI Kukákat kaptak a kardosiak A közelmúltban Kardos valamennyi belterületi, burkolt út mellett fekvő ingatlanának tulajdonosai megkapták azokat a 120 literes szemétgyűjtő edé­nyeket, melyeknek megvásárlásához 50 százalé­kos pályázati támogatást nyert a helyi önkormány­zat. A községnek erre 1 millió 352 ezer forint saját erőt kellett fordítania. A könnyen kezelhető, kere­keken guruló kukákat a 252 ingatlan tulajdonosai három évre, térítésmentesen kapták meg, a későb­biekben pedig maradékértéken megvásárolhatják majd azokat (felvetődött az ingyenes tulajdonba adás lehetősége is). Összesen 389 darab 120 literes gyűjtőedényt vá­sároltak, így jutott azokból a közintézményeknek is, s néhány darabot, megrongálódás esetére, pót­lásként tartalékoltak. A külterületeken a kövesút melletti, forgalmasabb helyekre is elhelyeztek gyűjtőedényeket, melyeket — a belterülethez ha­sonlóan - kéthetente, pénteken ürítenek a Gyoma- szolg Kft. szakemberei. A kukák mellett ezentúl is elhelyezhető a zsákos szemét. Az önkormányzat a továbbiakban is átvállalja a lakosságtól a kötelező szemétszállítás költségeit. ____________ Lj. Kis hírek Békés megyéből SZARVAS, (j) A KOMÉP Város­gazdálkodási Kft. a korábbi évek­hez hasonlóan 2004-ben is ked­vezményes szemétszállítási akci­ót hirdetett. Aki az idei szemét- szállítási díjat január 31-éig egy összegben befizeti, annak a 12 havi szolgáltatásért csak 11 havi díjat kell fizetnie. BÉKÉSCSABA, (o) Az elmúlt években igencsak megszaporod­tak a vízi balesetek szerte a világ­ban, így hazánkban is. Ez a tény késztette a Magyar Vöröskeresz­tet arra, hogy foglalkozzanak vízi mentők képzésével. A tanfolya­mot idén is megrendezik a békési megyeszékhelyen az év elején. DOBOZ, (b) A dobozi testület legutóbbi ülésén a képviselők Szatmári János polgármester il­letményét havi bruttó 458 ezer 100 forintra emelték. A polgár- mester ezentúl költségátalányban részesül. Debreceni Lajos társa­dalmi megbízatású alpolgármes­ter tiszteletdíját havi bruttó 120 ezer forintra, költségátalányát 24 ezer forintra emelte a testület. OROSHÁZA, (cs) Kifejezetten kezdőknek szánja a Justh Zsig- mond Városi Könyvtár azt a kép­zést, amelynek keretében az internetes alapismereteket sajátít­hatják el az érdeklődők. Január­tól ismét lehet jelentkezni az ok­tatásra. A képzés helyszíne a könyvtár KözPont Információs Szobája, ahol 7 számítógép áll a tanulók rendelkezésére. BÉKÉSCSABA, (s) Egyelőre csak az okmányirodát érintően üzemel hétfő óta a február elsejé­től az adócsoporthoz és a szociá­lis irodához is sorszámot szolgál­tató fogadófülke, a békéscsabai városháza Szabadság téri épüle­tének előterében. A díszes kivite­lű „recepció” fogadja az okmány­irodái bejelentkezésre irányuló telefonhívásokat is, a (66) 523- 868-as telefonszámon. GÁDOROS, (cs) A község kike­rült a társadalmilag, gazdasági­lag és infrastrukturálisan elma­radott települések köréből. 2004-ben ezért 7,3 millió forin­tos támogatással kevesebb bevé­tellel kell számolniuk a gádorosiaknak. A 301 millió fo­rintos normatív támogatás több mint 11 millió forinttal lesz ke­vesebb a 2003. évi költségvetés­hez képest. PUSZTAOTTLAKA. (ke) Az ön kormányzat nyolcvan adagos fő­zőkonyhát működtet Pusztaott- lakán, ami 100 százalékban ki­használt. Az étkezési díj ára ja­nuártól még nem változott, ma­radt a tavalyi áron. A képviselő- testület várhatóan a februári ülé­sen dönt az idei díjakról, ame­lyek március 1-jétől lépnek majd életbe. BÉKÉSCSABA, (s) A békéscsa­bai FEK-ben ma 10-től 20 óráig tartják a nevezést, a holnap kez­dődő országos makettkiállításra és -versenyre. A békéscsabai Helyőr­ségi Klub Kit Makettklubja ugyan­is nyolcadik alkalommal rendezi meg székhelyén január 17-étől 25- éig a rangos hazai jelentőségű eseményt, amelyre országos hírű pilótákat is meghívtak. GYULA, (ö) Felújították a gyulai városháza ovális termét és annak előterét, melyet bővítettek is. Az önkormányzati intézményeknek új levélládákat készíttettek. A be­ruházás mintegy négymillió fo­rintba került a polgármesteri hi­vatal költségvetéséből. OROSHÁZA, (cs) A Kábítószer­ügyi Egyeztető Fórum (KEF) Orosházán 2001. január 18. óta működik. Felmérést készítenek a kábítószer fogyasztásával kapcso­latban az iskolákban tanulók és a fiatalok körében. A fórum szorgal­mazza a térfigyelő rendszerek ki­építését az oktatási intézmények és a szórakozóhelyek környékén. BÉKÉSCSABA, (o) Lezárták a ta­valyi esztendőt a Magyar Vöröske­reszt megyei, s békéscsabai szerve­zeténél. Ezekben a hetekben már ismét a megszokott rend szerint várják a segítségre szorulókat a Bajza utca 15. szám alatt: hétfőtől csütörtökig 8-tól 16.30-ig, pénte­kenként 8-tól 14 óráig. Székházuk a dr. Becsey Oszkár utcából nyílik. OROSHÁZA, (cs) Először for­dult elő, hogy a város két, jelen­tős összegű, címzett állami támo­gatáshoz jutott 2003-ban. Az egyik a közel 400 millió forintos, amiből a csapadékvíz elvezetését oldhatják meg. A kivitelezési ter­vek már elkészültek, az ered­ményhirdetést követően elkezdő­dik a zárt és a félig zárt hálózat kiépítése a városban. DOMBEGYHÁZ. (1) Az elmúlt napokban rendezték meg a dombegyházi általános iskolá­ban a felmenő rendszerű mate­matikaversenyt. A legtöbb pon­tot elért diákok továbbjutottak a megyei vetélkedőbe. Az ötödik osztályból Magyar Dalma, a ha­todikból Magyar Enikő, a hete­dikből Mag Tibor és a nyolcadik­ból Szilasi Csaba vehet részt a megmérettetésen. MEZŐKOVÁCSHÁZA. (1) Mezőkovácsházán 2003-ban 47 újszülöttet regisztráltak, vala­mint 119 elhalálozás történt. A születések száma csökkenő ten­denciát mutat, az elhunytak kö­zött pedig sajnálatosan nőtt a munkaképes korúak aránya. Há­zasságot 23-an kötöttek, ami az előző évekhez képest mélypon­tot jelent, és jelzi, hogy a házas­ság intézményesítése helyett in­kább az együttélés mellett dön­tenek a fiatalok. igazgatási hivatal közö­sen készítette el a vonat­kozó tervezetet. Utóbbi intézmény ve­zetője, dr. Pataki István szerint igyekeztek érvé­nyesíteni mindazokat a véleményeket és kezde­ményezéseket, melyek az önkormányzatoktól érkeztek. Ugyanakkor tö­rekedtek arra, hogy a te­rületfejlesztést és az in­tézmény fenntartását cél­zó kistérség határvona­lán belül maradjanak az okmányirodák illetékes­ségi területei. Figyelem­be vették azt is, hogy a lakosság miként tudja könnyebben megközelí­teni az okmányirodát. A tervezet kialakítása so­rán mindazonáltal a leg­lényegesebb szempont az volt, hogy az életké­pes, komplex feladatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom