Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-13 / 10. szám

4. OLDAL - 2004. JANUÁR 13., KEDD

HÁT TÉR

Pandúr és rabló is egy személyben?

Simay János, a múlt egyik legellentmondásosabb alakja

Simay János, a szeghalmi múlt egyik legellentmondásosabb személyisége. A hozzá fűződő emlékek híresek és hírhedtek egyaránt. Egyesek a kiváló csendbiztost, mások a megvesztegethető rendcsinálót látták benne. Simay János életében nemes lelkű adományozóként jelentős vagyont fordított települése fejlődésére. Többek között neki köszönhető, hogy már a XIX. század második felének elején kisdedóvó működhetett Szeghalmon. Állítólag ezeket az adakozásokat az élet nem értékelte kellően, s leszármazottai átokkal terhelten örökölték vagyonát, ezért akik értékeit megszerezték, azok sem élvezhették igazán.

Szeghalom- Simay János, a híres szeghalmi csendbiztos 1816-ban született Kenderesen. A család az apa halála után, 1830-ban költözött Szeghalomra, mert az anya ide ment másodszor is férjhez. Az ifjú Simay a debreceni kollégium elvégzése után 21 évesen megnősült. Feltehetően felesége, Nagy Mária hozományából kezdte meg a gazdálkodást. Már 1842-ben a szeghalmi Polgári Olvasó Egylet alapító tagjai közt találjuk. Az 1848—49-es szabadságharcban nemzetőr őrmesterként kísérte a szeghalmi önkénteseket a makói táborba. Részt vett az Arad környéki harcokban, 1849-ben a megyei védbizottmány tagja volt. Ezt követően 1849-56 között Szeghalom főbírájaként tevékenykedett - közölte Nagy László, a szeghalmi Sárréti Múzeum igazgatója, aki nagyban segített cikkünk összeállításában.

Mint a település első nagy adományozója,

Simay János 1854-ben 25 ezer aranyforintos alapítványt tett a debreceni főiskola javára, melyből a tehetséges sárréti gyermekek ottani tanulmányait kívánta támogatni. Majd 20 ezer koronát és beltelekkel együtt a rajta álló lakóházát, valamint 32 hold földet adományozott kisdedóvó létrehozására, aminek köszönhetően Békés megyében másodikként Szeghalmon alakulhatott ilyen intézmény. Simay adakozása ezzel még nem fejeződött be, 65 hold földet kórházi alapra, valamint 2 ezer koronát a szegények segélyezésére ajánlott fel. Jelentős vagyont hagyott a községre (Szeghalom akkoriban még község volt), menház építéSimay János 1859-72 között a szeghalmi kerület csendbiztosa volt. Emlékezetes életét jelzi, hogy két hazai filmben is felbukkant alakja.

sére, valamint kisebb összegeket egyházi célokra.

Simay János főbírósága idején épült fel a református templom melletti telken az új községháza.

Megépült a királyerdei, a

A hírhedt faködmön

Simay János hírhedt eszköze volt a faködmön, amely egy fából készült prés volt. Valamelyik szeghalmi asztalossal készíttethette, vastag tölgyfadeszkákból állt, egyiket a rab mellére, a másikat a hátára illesztették, a markos pandúrok pedig összébb-összébb szorították egy- egy facsavarral. Egyes, Simayhoz kötődő szóbeszéd szerint a faködmön minden csavarintá- sát meg lehetett váltani hasaá bankóval, csengő aranyakkal. Azaz az a rab, aki fizetett, az megmenekült az efféle szenvedéstől.

tekerőéri és az ördögárki híd, megkezdődött a táj átalakítását eredményező folyószabályozási munkálatok nagy része.

A legszélesebb körben ismertté mégis csendbiztosi tevékenysége révén vált. A Sárrét a Berettyó és Körös áradásai áltál táplált mocsarai, erek; fokok szabdalta szigetei, nádrengetege a korábbi időszakokban is kiváló búvóhelyként szolgáltak a szegénylegények számára. A bújdosó honvédek közül sokan húzták meg magukat a megközelíthetetlen nádasok pákászkunyhóiban, szegődtek bojtárnak az őket bújtató ridegpásztorok mellé, vagy álltak be betyárnak. Bár 1852 után a honvédek üldöztetése megszűnt, de a betyárvilág megerősödése miatt a közbiztonság olyannyira megromlott, hogy az már a kormányzatnak is komoly gondokat jelentett. Szükség volt az erőskezű, helyi adottságokat és terepet jól ismerő csendbiztosokra.

Ilyen volt többek közt a Bihar vármegye sárréti járásának leírását elkészítő híres bihari csendbiztos, Osváth Pál, aki ténykedéséről könyvet is írt, amely 1905-ben jelent meg, Közbiztonságunk múltja és pandúrkorom emlékei címmel. Simay János 1859- től látta el Békés vármegye szeghalmi kerületében ezt a feladatot. Mindkettőjük alakja már életükben népszerűvé vált, számtalan anekdota maradt fent róluk.

Talán az előbb említett Osváth Pál az egyetlen, akinek nevéhez a legkevesebb negatív emléket köt a néphagyomány. Szigorú, de emberséges voltát emlegették. Simay János megítélése viszont sokkal ellentmondásosabb. A róla szóló történetekben furfangos, a görbe úton járókkal kegyetlenül leszámoló, embertelen valla- tási módszereket alkalmazó csendbiztosként jelenik meg. Több történetben álruhába bújva jelenik meg az egyszerű nép közt, bűnesetek után kutatva. Azt is rebesgették a „rossznyelvek”, hogy összejátszott a helyi orgazdákkal. Sőt, a híresebb betyárok is nyugodtan lehetettek felőle, ha egy-egy szép marha, jó állású csikó alkalom adtán a csendbiztos istállójába vándorolt. Arról is szól a hagyomány, hogy halála után leszármazottai átokkal terhelten örökölték hatalmas vagyonát, az örökség viszályt szított, s akik megszerezték, azok sem élvezhették sokáig. Pedig az általa tett alapítványok állítólag azt szolgálták volna, hogy kegyes cselekedeteivel halála előtt megnyugtassa magát és feledtesse vétkeit.

Talán van ezeknek a történeteknek némi valóságalapja. A tény viszont az, hogy Simay a vagyonát nem csendbiztossága idején, hanem korábban, főbírósága alatt szerezte. Alapítványainak túlnyomó részét is ekkor tette, de időben a legutolsók is jóval 1881-ben bekövetkezett halála előttre tehetők. A csendbiztos intézménye 1872- ben országszerte megszűnt. Simay János ekkor visszatért a családi gazdaság irányításához, érdemeinek elismeréséül megkapta a Ferenc József- rend koronás keresztjét.

Alakját megörökítik a betyárokkal kapcsolatos népdalok és a sárréti népmondák: a háromföld néprajzkutatója, Szűcs Sándor több írásában is közreadott ilyeneket. Simay János két filmben, a Villám címűben és a Szomjas György rendezte Talpuk alatt fütyül a szél címűben is megjelent főszereplőként, mindkét alkalommal Bujtor István alakításában.

MAGYARI BARNA

Adomány az SOS-gyermekfalvaknak

A VIVA Tv december 21-22-én tizenhárom órás élő adásban foglalkozott a hazai SOS-gyermekfalvak életével. A stáb az adás ideje alatt adománygyűjtést is szervezett. Az így összegyűlt, több mint 13 millió forintot a három SOS-gyermekfalu: a battonyai, a kecskeméti és a kőszegi kapja meg.

Battonya

— December közepén a VIVA Tv stábja járt nálunk Battonyán. A gyerekek vezették körbe a tévéseket a faluban, bemutatták, ki hol lakik, hogyan élnek. Bepillantottak egy család mindennapjaiba is. A felvett anyagot az

élő adásban játszották be — tudtuk meg Mádi Istvántól, a Battonyai SOS-gyermekfalu vezetőjétől.- Az élő műsor december 21- én 10 órakor kezdődött, a stúdióba két gyermeket és engem is meghívtak, ahol Sebestyén Balázs beszélgetett velünk. A másik műsorvezető az ugyancsak népszerű Lilu volt. Az ő buzdításuknak, pozitív hozzáállásuknak fs köszönhető, hogy a két nap alatt 13,5 millió forint adomány gyűlt össze, valamint rengeteg tárgyi felajánlás is érkezett: többek között játékok és könyvek, számítógépek, CD-k és sok minden más. A kétszer 6,5 órás műsorban több mint ötven énekes, illetve együttes is fellépett — tájékoztatott a faluvezető.

K. E.

Csabacsüdön ingyen szállítják

A csabacsüdi önkormányzat az előző évekhez hasonlóan, 2004-ben is ingyenesen biztosítja a szemétszállítást a lakosság számára. Ehhez a fedezetet a helyi kommunális adó biztosítja, melynek összegét egyébként a tavalyi 6000 forintról 6800 forintra emelték. Ezen adónem esetében természetesen továbbra is igénybe vehetők a különböző kedvezmények, a 75 éven felülieknek pedig egyáltalán nem kell azt megfizetniük.

A szemétszállítást az önkormányzattal megkötött szerződés alapján ebben az esztendőben is a szarvasi KOMÉP Kft. végzi, heti egy alkalommal, pénteki napokon.

_______________________ LJ.

Meg

kérdeztük olvasóinkat

A szemenkénti gyógyszervásárlásról

Kálló Mihályné, 32 éves, mezőgyáni főállású édesanya:

— A híradásokból értesültem róla, hogy az év elejétől a vény nélkül kapható gyógyszereket akár szemenként is meg lehet vásárolni a gyógyszertárakban. Mint oly' sok dolognak,- ennek is van jó és rossz

oldala. Jó például az, ha valahol útközben fájdul meg az ember feje, nyugodtan bemehet a patikába és kér egy szem gyógyszert, hiszen tudja, hogy otthon legalább két levéllel lapul még a házi patikában. Rossz viszont, hogy amint hallottam, a szemenkénti újracsomagolás lényegesen megemeli a költségeket. Az sajnos nem kérdés, hogy a megemelkedett költségeket a páciens viseli.

Kovács László, 46 éves, mezőgyáni rokkantnyugdíjas:- Elég sok gyógyszert szedek, hiszen háromszor is műtötték hasnyálmiriggyel. Halottam a hírt, de az a gyanúm, hogy engem kevésbé érint a dolog, hiszen zömében orvosi előírásra javallott gyógyszereket vagyok kénytelen szedni. Véleményem szerint drágább lesz az újracsomagolt gyógyszer, s azt sajnos nem a patikus finanszírozza, hanem a betegnek kell kifizetnie az árkülönbözetet. A tévében, rádióban olyat is hallottam, hogy nagyobb tumultus esetén lehetséges, hogy a páciensnek később kell visszafáradnia a szemenként vásárolt gyógyszerért.

Csige Jánosné, 35 éves, mezőgyáni gyermekgondozó:

— Gesztusértékű, de ugyanakkor mélyen elgondolkodtató döntés a gyógyszerek szemenkénti vásárlási lehetőségéről született határozat. Olyan szempontból mindenképpen helyesnek találom, hogy nem kell a házi patikában gyűjtögetni, a környezetre egyébként ártalmas, lejárt szavatosságú gyógyszereket, hiszen közel pontosan kiszámítható, hogy a kúra alatt mennyi gyógyszerre van szükségünk. Viszont olyan olvasata is lehet a dolognak, hogy a döntéshozó ezáltal elismerte: vékonyodik az állampolgárok pénztárcája, gondot jelent a gyógyszerek megvásárlása is.'

Mónus Sándor, 75 éves, mezőgyáni nyugdíjas:- A kenyerem javát megettem,

de még nem kellett gyógyszert bevennem. Szerencsére most is jó egészségnek örvendek, s még a gondolataimban se fordult meg, hogy beoltassam magam akár az influenza ellen se. Hallottam a hírt, de igazából nem érint. Mit mondjak: ha drágább lesz a gyógyszer ezáltal, úgy mindenképpen rossz döntés. Sajnos, így is elég sok beteges ember van, s az élet enélkül is egyre drágább. Legalább az orvosságért ne kellene többet fizetni, hiszen már az elég baj, ha valaki orvosságra szorul. b.i.

__________________ D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Víz- és csatornadíj Kunágotán

Január 1-jétől köbméterenként 156 forint vízdíjat és 141 forint csatornadíjat kell fizetnie Kunágotán a lakosságnak, melyet az áfa és az infláció mértékéhez igazodva hagytak jóvá legutóbb a képviselők. Ezzel egy időben a közületi vízdíj 457, a csa- ' tornadíj 448 forintra változik. Az intézményi víz- fogyasztásért 398, a csatornahasználatért 390 forintot számolnak köbméterenként.

Kishírek Békés megyéből

SZAVAZÁS AZ INTERNETEN

Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük Önöket: Helyesli-e, hogy januártól szemenként is kaphatók a pirulák a patikákban?

A szavazás a következőképpen alakult:

Igen, mert a betegek ezen spórolhatnak.

Nem, mert az előírások betartása ezt az eljárást is megdrágítja.

Mivel a patikaszerek felbontása nem kötelező, a gyógyszertárak többsége elzárkózik majd a tabletták szemenként való árusításától.

Ezen a héten az alábbi témában kérdezzük véleményüket: Sikerül-e megnyugtató helyzetet teremteni a hálapénz-fronton?

Klikkeljenek a www.bmhirlap.hu-ra!

DOBOZ, (b) A vármegye legrégibb faluja 2003. évi költségvetése háromnegyed éves teljesítéséről szóló jelentéséből kiderül: az intézményi működési bevételek 73,3%-ra teljesültek. Az időarányosan befolyt 27 millió 851 ezer forintból 19 millió 575 ezret a gondnokság, 8 millió 276 ezret a polgármesteri hivatal realizált. A gépjárműadó 82,9%-át míg a helyi adók 70,3-át fizették be az első háromnegyed évben.

CSORVÁS. (cs) Az önkormányzat tulajdonában 18 komfortos lakás van, jelenleg 4 ingatlannak nincs bérlője. A lakbéreknek a piaci viszonyokhoz történő közelítése miatt a képviselő-testület 50 százalékkal megemelte a díjakat. A gazdasági bizottságot pedig megbízta, készítsen felmérést, a bérlők megvásárolnák-e szívesebben az ingatlanokat vagy továbbra is lakbért akarnak fizetni.

OROSHÁZA, (cs) A Vásárhelyi úton lévő hulladéklerakóra tavaly a háztartási, az ipari és az ingyenes lakossági hulladékból 109 ezer 777 köbméter gyűlt össze. Míg a kistérségből 38 ezer köbméter háztartási és ipari szemét került ki.

BÉKÉSCSABA, (s) Megkezdődött tegnap a budapesti Jelenkutató Intézet telefonos lakossági felmérése Békéscsabán. Mint arról korábban beszámoltunk, a szervezet mintegy 700 háztartást keres meg a megyeszékhelyen, főleg a város informatikai szolgáltatásaival kapcsolatban. Mint kiderült, a felmérés e hét csütörtökig tart, az eredményről a városvezetés rövidesen beszámol.

ÚJKÍGYÓS, (s) Sikeres véradást szervezett a Vöröskereszt helyi szervezete az újkígyósi Petőfi Sándor Művelődési Házban csütörtökön és pénteken. Összesen 113 egység, azaz 4,5 deciliterjével számolva több mint 500 liter vér gyűlt össze a két nap alatt, és hat első véradó jelentkezett a helyszínen.

MEZŐKOVÁCSHÁZA. (1) A mezőkovácsházi általános iskolában január 23-án befejeződik az első félév, és a diákok 28-án kapják meg az értesítést a féléves eredményeikről. A művészetoktatás terén január 19-én kezdődnek a félévi vizsgák a hangszeres és csoportos tanszakokon. A növendékek háromtagú vizsgabizottság előtt tesznek tanúbizonyságot az idei félévben megszerzett tudásukról.

DOMBEGYHÁZ. (1) A dombegyházi önkormányzat az útépítések és intézményi felújításokon túl többféle eszközbeszerzést is végzett a tavalyi évben,

melynek értéke 3,2 millió forint. Ide tartozott a hangosító berendezés, a fogorvosi műszer, a ravatalozóba hűtő, egy tűzbiztos iratszekrény, illetve a művelődési házba tévé, videó vásárlása, illetve a konyha HACCP- rendszerének biztosítása.

MURONY. (a) A település vezetősége olyan pályázatok kihirdetését várja, amelyből megfelelő anyagi támogatáshoz juthatnak a falu szennyvízhálózatának kiépítéséhez, valamint az orvosi rendelő felújításához és annak végleges működési engedélye megszerzéséhez.

BÉKÉS, (a) A városban működő zeneiskola épületének felújítására és a különböző fejlesztésekre 62 millió forintos igényt nyújtottak be, amelyből a városvezetés 38 milliót ismert el jogos támogatásként.

ELEK. (ke) Tavaly adták át Eleken az állami támogatás segítségével felépített 26 lakásos önkormányzati tömböt. A lakások mögött a közelmúltban 200 négyzetméter alapterületen ideiglenes parkolókat létesítettek. Az önkormányzati lakások belső udvarát ugyanis idén alakítják ki, benne természetesen — végleges helyre és formában - parkolókat is építenek.

PUSZTAOTTLAKA. (ke) Folyamatos a termelők regisztrálása Pusztaottlakán. Bánfi János falugazdász csütörtökönként 8-10 óra között várja a polgármesteri hivatalban a gazdálkodókat, akiknek segítséget nyújt a nyomtatványok kitöltésében, valamint tájékoztatja az érdeklődőket az európai uniós támogatási lehetőségekről is.

4

*1

\