Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-13 / 10. szám
2004. JANUÁR 13., KEDD ÁRA: 79 FORINT LIX. ÉVFOLYAM 10. SZÁM Kerülik a közeli határszakaszt A „kalauzok”próbálkoznak, a cigarettacsempészek lebuknak Nyelvi nehézségeik szinte alig vannak, ezért a magyar határőröknek nagyon nehéz eldönteniük, hogy román vagy moldáv állampolgárokkal van-e dolguk. E két nemzet atyafiainak ugyanis mostanság komoly „együttműködési hajlandóságuk” van: a moldávok körében kapós lett a román útlevél, hiszen a szomszédos ország polgárai vízummentességet kaptak az EU-ban. Orosháza- Ha sikerül egy „felértékelődött” román okmányt hamisítaniuk a moldávoknak, akkor bizony minden igyekezetükkel azon vannak, hogy azzal próbáljanak hazánkba bejutni - hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón, amit az Orosházi Határőr Igazgatóságon Dávid Károly határőr dandártábornok (képünkön) tartott.- Ellentmondásokkal és küzdelmekkel teli, érdekes évet hagytunk magunk mögött. Feszített gazdálkodás mellett folytattuk fejlesztéseinket, a határrendészeti szakiskolákból 80 fiatalt állítottunk sorainkba, hogy ezzel is fokozzuk a határellenőrzés biztonságát, átkelőhelyeinken a tisztességes szándékú utasok gyors átlépését - mondta bevezetőjében Dávid Károly, aki a határrendészeti tevékenységüket értékelve kiemelte, hogy a felderített jogsértések száma 25 százalékkal emelkedett 2003-ban, miközben a migrációs cselekmények egyharmadával csökkentek. Az embercsempészettel kapcsolatban a dandártábornok lapunknak elárulta, akik abból igyekeznek megélni, keresik az új megoldásokat. A „kalauzok” egyébként tavaly a 313 tiltott határátlépőből 148-nak nyújtottak segítséget. Mint megtudtuk, a bűnügyi munka területén sokat javult az orosháziaknak a románokkal való együttműködése. Sikeresen felszámoltak egy török embercsempész hálózatot. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy bűnözői körökben kevésbé népszerű a magyar—román határ- szakasz. S hogy miért?- A megerősödött határőrizeti rendszernek köszönhetően. Ki- rendeltségeink technikai felszereltsége, képzett munkatársaink jelenléte komoly visszatartó erőt jelent, miközben a román—szerb határon aktivizálják magukat a bűnözők. De nem lehetünk teljesen nyugodtak, mert uniós tagságunk után Magyarország újra célország lesz - summázta meglátásait Dávid Károly. A tavalyi adatok ismeretében el lehet mondani, hogy az orosházi igazgatóság által felügyelt közel 300 kilométeres határszakaszon hatszorosára nőtt a jövedéki termékekkel kapcsolatos jogellenes cselekmények száma. 2003 a rekordok évének tekinthető, ekkor ugyanis 504 esetben 588 elkövetőt vontak a határőrök eljárás alá, több mint 45 millió forint értékű jövedéki termék felfedése kapcsán. CSETE ILONA Tizenegymillió utas Az Orosházi Határőr Igazgatóság határátkelőin 2003-ban 11,1 millió utas lépte át a magyar—román határt. A közel 10 százalékos forgalomnövekedést a még mindig népszerű benzinturizmus, valamint a románok Nyugat-Európa országaiba elnyert vízummentessége okozta. Műszaki ügyintézőt foglalkoztatnak Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E-mail: szerk.bekes@axels.hu Háttér Simay Jánosról a szeghalmiaknak híres és hírhedt emlékek egyaránt eszükbe jutnak. (4. oldal) VÉLEMÉNY Jegyzetírónk, Szőke Margit szerint túlsúly ellen legfontosabb a helyes válasz(5? oldal) Testvértelepülések? Karácsony előtt a romániai Facsádon járt az eleki Román Hagyományőrző Táncegyesület. Az elekiek a karácsonyi népszokásokat bemutató fesztivál díszvendégei voltak. A látogatás során felmerült a két település testvérvárossá válása is. Elek—Facsád — Facsád tízezer lakosú, intenzíven fejlődő település. Városunk táncegyüttesét kitüntető figyelemmel fogadták. Találkoztunk Dorel Kovács polgár- mesterrel is. Mint kiderült, Facsád vezetői szeretnék, ha Facsád és Elek testvértelepüléssé válna - tudtuk meg az eleki delegációt vezető dr. Heim Lajosné alpolgármestertől. Az eleki küldöttség meghívta a facsádiakat az augusztusi Elekiek Világtalálkozójára is. A romániai település vezetői elfogadták az invitálást. Rocskár Jánosné, az eleki román táncegyüttes alelnöke az Országos Román Kisebbségi Önkormányzatnak és az eleki önkormányzatnak köszönte meg, hogy anyagi támogatásukkal a tánccsoport részt vehetett a facsádi fesztiválon. K.E. Kímélnék az őstermelőket Megyeszerte kedvezményt vagy adómentességet kapnak A mezőgazdasági őstermelők egyike azon társadalmi csoportoknak, akiknek férfiéit — soványka bevételük okán — az ön- kormányzatok többsége igyekszik mérsékelni. Körképünkben az adókedvezmények mellett találtunk olyan önkormányzatot is, ahol adómentességet élveznek. Gyomaendrőd—Körösújfalu— Medgyesegyháza— Szarvas A körösújfalui Rábai Imre 1981 óta foglalkozik libatartással. Jelenleg 3500 májlibát nevel. A pár napos szárnyasok 9 hetes korukig maradnak Rábai Imrénél, majd azokat továbbtar- tásra máshová szállítják. d-fotó: lehoczky péter Körösújfalut csakúgy, mint a többi körös-sárréti települést — magas munkanélküliség sújtja. Sokan kényszerűségből választják a mezőgazdasági termelést, hiszen az agrárágazat manapság mostoha körülmények között tengődik. Az önkormányzat szerény lehetőségei szerint minden segítséget megad a helyi termelőknek. így például bizonyos jövedelemhatárig minden helyi vállalkozó iparűzési adókedvezményben részesül. — Körösújfaluban az önkormányzat úgy segíti a helyi vállalkozásokat, hogy az éves szinten 600 ezer forintnál kevesebb jövedelmet (és nem árbevételt!) elérő valamennyi vállalkozót és vállalkozást helyi rendelet alapján mentesíti az iparűzési adó megfizetése alól. A mi őstermelőink nagyon kevés jövedelemmel rendelkeznek, így több mint 90 százalékuk iparűzési adómentességet élvez. Akik viszont mégis fizetnek, azok csekély összeget utalnak számlánkra, mivel náluk is nagyon szerény haszon érhető el mezőgazdasági termelésből — közölte Ilyés Lajos, Körösújfalu községjegyzője. Körösújfaluban a gazdajegyzői feladatokat a dobozi Nagy László látja el. A gazdajegyző elmondta: a körös-sárréti ídstelepülésen jelenleg 75 őstermelőt tartanak nyilván, akik főleg növénytermesztéssel foglalkoznak. A többség alig néhány hektárt művel. A növénytermesztéshez kétféle állattartás is kötődik: a kisebb földterületet művelők főleg sertéseket, a nagyobb területtel és épületekkel rendelkezők pedig libát nevelnek. Medgyesegyházán mintegy kétezer őstermelőt tartanak nyilván, a többségük dinnyetermesztéssel foglalkozik. Jelentős a számuk a primőrzöldség-termesztők- nek, illetve az állattartóknak is. — A törvény szerint idén 600 ezer forint árbevételig mentességet élveznek az őstermelők a személyi jövedelemadó fizetése alól. Képviselő-testületünk is ezt a gyakorlatot követi a helyi iparűzési adó kivetésével kapcsolatban, vagyis eddig a határig iparűzési adót sem kell fizetniük. Mivel Medgyesegyházán egyetlen őstermelő sem éri el a 600 ezer forintos határt, így az önkormányzati kasszában egyetlen fillér bevétel sem származik ebből a tételből - tudtuk meg Nagy Bélától, Medgyesegyháza polgármesterétől. Medgyesegyházán nemcsak az őstermelők, a vállalkozók számára is kedvezményt biztosítottak az iparűzési adó fizetésére. Kétmillió forint árbevétel alatt a vállalkozóknak nem kell a helyi adó ezen formáját fizetniük. (Folytatás az 5. oldalon) Másfél ezren gazdálkodnak Gyomaendrődön a kereskedelmi és ipari vállalkozásokhoz hasonlóan a mezőgazdasági őstermelők is az iparűzési adó hatálya alá tartoznak. Az adó mértéke azonban nem magas, csupán másfél százalék, a törvény által megengedett kétszázalékos maximummal szemben. Idén maradt a tavalyi mérték, nem emelték az iparűzési adót. A településen egyébként mintegy másfél ezerre becsülik az őstermelők számát, az általuk befizetett iparűzési adó igen kis részt képvisel a beszedett helyi adókon belül. Üzem létesül Körösnagyharsányban A két műszakban összesen hatvanan dolgoznak majd Üzem létesül Körösnagyharsányban. A régi iskola épületében egy gyulai vállalkozó több mint félszáz harsányit foglalkoztat majd. A mintegy 60 százalékos munkanélküliséggel sújtott, Makra Tibor polgármester (képünkön) által irányított észak-békési kis faluban ez óriási eredmények számít. Körösnagyharsány Körösnagyharsány többszörösen hátrányos helyzetű település. Az ezer lélekszám alatti kisközséget magas munkanélküliségi arány sújtja, 35-40 kilométerre található a városoktól, s ráadásul a falu zsáktelepülés. A harsányi munkanélküliségi ráta 63 százalékos, ami nagyon magas. így érthető, hogy a költségvetés jelentős részét szociális célokra kénytelen költeni az önkormányzat. Amennyiben nőnének a foglalkoztatási lehetőségek, akkor ezek a kiadások jelentősen csökkenhetnének, s az így felszabaduló összegből több jutna fejlesztésre is. A község vezetése lehetőségeihez mérten orvosolni próbálja a foglalkoztatási gondokat, s mindent megtesz azért, hogy munkahelyteremtő vállalkozások települjenek Harsányba. Most úgy tűnik: ezen erőfeszítéseket siker koronázza.- Kiss János, gyulai vállalkozó a régi iskola épületében egy kis üzemet létesít, ahol 60 megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatására nyílik lehetőség. Az üzem várhatóan februárban kezdi meg tevékenységét. Egyelőre Harsányban műanyag- termékeket fognak válogatni az alkalmazottak, akik később már ecsetgyártást is végeznek. Az alkalmazottakat két műszakban (műszakonként harminc-harmincat) foglalkoztatják majd - mondotta Makra Tibor polgár- mester. Az új üzem iránt nagy az érdeklődés: már csaknem 100 körösnagyharsányi jelezte, hogy szívesen dolgozna az említett termelőegységben. M. B. t * )* \ Három település, Dombiratos, Pusztaottlaka és Almáskamarás január elsejétől társulásban közös műszaki ügyintézőt foglalkoztat. Czapár Pál egyebek mellett bontási és építési engedélyek intézésével foglalkozik, tartja a kapcsolatot a közmunkásokkal adta hírül Róka Rudolfné, Dombiratos polgármestere. Czapár Pált a dombiratosiak hétfőnként kereshetik a polgármesteri hivatalban. A műszaki ügyintéző munkabérét a három település lélek- számarányosan finanszírozza. _________________________K.E.
