Békés Megyei Hírlap, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-18 / 294. szám
A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE A Békés Megyei Hírlap AGRÁRHÍRADÓVAL legközelebb 2004. január 15-én, csütörtökön jelentkezik. Bővebb információ kérhető a (66) 527-214-es. telefonszámon. ? FVM-pdlyázatok nyomában Itt most én beszélek! Ki a ludas libacsődben? A nyár közepén már foglalkoztunk a libatartók helyzetével, amikor érződött az a fe- \ szültség, ami a termelők és felvásárlók között kialakult. Az akkor megkérdezett integ- ■**> rátör még nyugtatgatta a gazdákat, hogy Ki nem lesz itt olyan nagy probíéma, „csupán” Hb ML a felvásárlási árban lesz némi változás. Nos, azóta kiderült, ennél azért nagyobb a gond. * Pályázatfigyelő sorozatunkban olyan terme- JH löt kerestünk fel, aki az állam által kínált lehetőségekkel élve alakította ki több ezres létszámú lúdállomá- nyát. Dr. Ping József (képünkön) Újkígyóson már 15 éve foglalkozik libatartással, s az utóbbi években több alkalommal pályázati pénzek segítségével is folyamatosan bővítette állat- tenyésztő vállalkozását. A tekintélyes méretűre növekedett törzslúdtenyészet tulajdonosától arról érdeklődtünk, hogy az FVM-támogatással létrejött gazdaság hogyan áll helyt a jelenlegi piaci viszonyok között. — Hogyan érzi magát most a libatartó?- Jelenleg mélyponton van a baromfiágazat, ezen belül is úgy érzem, a libatartók helyzete a legrosszabb. Ennek nagyon sok öszszetevője van, talán elsőként említeném, hogy a kormány megvonta a libaszülőpárokra a normatív támogatást. Korábban egy tojólibára kaptunk 1000 forintot, most viszont semmit. Ezzel tönkretették A törzslúdtenyészet legfontosabb jellemzője az ellenőrizhető származási bizonyítvány. A zugtörzsek veszélyeztethetik a genetikai biztonságot. a nehezen kialakult legalizált törzsállományokat, megindult az ellenőrizetlen eredetű „zugtörzsek” beállítása. A másik pedig az, hogy a felosztható torta ugyanakkora maradt, nagyon nehéz növelni a hús-, és a májliba mennyiségét, hiszen a fogyasztók adottak. Sőt, mondhatni, hogy inkább csökkentek, miközben a libatartók tábora megnövekedett. Közel egymillió libával több volt az országban, mint amennyi kellene, aminek oka talán az is, hogy tavaly az élő-alapanyag hiánya miatt az átvételi áraknál az üzemeknek egymásra kellett licitálniuk, ami meglehetősen magas értékeket eredményezett a nem szerződött libáknál. Harmadik problémaként említeném, hogy több felvásárló cég jelentős csúszással fizet. Nem ritka a féléves várakozás sem, hogy a termelő hozzájusson az őt megillető pénzhez. Ebből eredően a folytatás is „megroggyan”, bár én ezen a téren viszonylag szerencsésebb vagyok, mert az orosházi Merian 60 napon túl általában fizet. Végül hab a tortán a megnövekedett takarmányár, amire sajnos mindenki számíthatott, mert a rendkívüli aszály miatt jóval kevesebb gabona termett. A takarmánykeverő üzemek már szeptemberben 10—20 százalékos árnövekedést jeleztek, ma pedig én 4000 forintért nem kapok kukoricát, és 5000 forintért nem találok búzát.- Ilyen állapotok mellett mit vár az Európai Uniótól? — Az elkövetkezendő 10 évben nem sok jót. Olyan dolog ez, mintha egy Trabantnak kellene versenyeznie egy Mercedessel, esélyeinket talán így jellemezhetném a legjobban. Azoknak a követelményeknek, hatósági előírásoknak megfelelni, amiket a környezetvédelem megkövetel, nem könnyű, sőt van egy olyan érzésem, hogy esetenként egy kicsit túllihegjük ezt a dolgot. Lassan már magasabb mércét állítunk saját magunknak, mint amit az unió elvár a tagországaitól. Akik kellőképpen megerősödtek, azok igyekeznek bent maradni, de valószínű, hogy a kisebbek, a gyengébbek kihullanak. Sajnos á rendszerváltás óta úgy igazából egyetlen kormánynak sem volt átfogó, hosszú távú mezőgazdasági koncepciója, az ágazaton belül sem működnek a szabályzó mechanizmusok, ezért ha az előző év jó volt, a következőben megnövekedett a darabszám. Most ez egy nagyon rossz év: állnak a szerződések, és nekem hetente 2000 kislibát kell lefojtanom, mivel nem vállalkoznak a termelők libanevelésre, azt hiszem, ez mindent megmagyaráz.- Akkor mi lesz jövőre? Nem tartanak libát? — Aki már ennyit belefektetett, az természetesen nem válthat egyik évről a másikra. Az év elején nem lesz elegendő libamáj, félgőzzel fog üzemelni a gyár, mert nem jut alapanyaghoz. Ha viszont nincs friss alapanyag, akkor nem kell a fagyasztott libamáj sem.- Ön szerint mi lenne a megoldás? __ — Úgy gondolom, most az uniós csatlakozás előtt a három legfontosabb dolog az összefogás, az önkorlátozás és a piacvédelem. Legyen végre normális létszám, s ne egymillióval több, mint amit a piac elbír. ___________________■ Mi t viszünk az unióba? Az utolsó karácsonyt töltjük a régóta áhított Európai Unión kívül, s utoljára fogadtuk a saját, külön bejáratú Agrármikulásunkat, akinek most éppen - uniós - regisztrációs adatlapokkal volt tele a puttonya. S ha ezt a rakományt idén letesszük a mi karácsonyfánk alá, tudjuk, ajándék csak jövőre lesz belőle. Mégis fontos csomag, mert e nélkül még egy csillagszóróra sem leszünk jogosultak. De nézzünk bele abba a hátizsákba, mit is viszünk még ,,odaátra"? Nos, mindenekelőtt egy sajátos birtokszerkezetet, amelyre - öt hónappal a kapunyitás előtt - az jellemző, hogy nyugati ésszel felfoghatatlanul nagy a föld- tulajdonosok száma és - ebből következően - kicsi az egy tulajra jutó parcella átlagmérete. Amíg egy 5000 hektárnyi településen egy héthektáros földtu,,Ahol hajdanában nyolc-tíz nagygép elvégezte az egész környék földmunkáit, most ötven-hatvan kisteljesítményű, múzeumi traktor eszi a gázolajat. ” lajdon 5 helyen van kimérve, s ebben az elmúlt tíz évben nem is volt változás, addig csak az állapítható meg, hogy rendezettségnek nyoma sincs, rendezési szándéknak vannak már törvényi keretei, ám a valódi birtokegyesítések nem indultak meg. Az unióban az számít gazdának, aki a földet műveli, függetlenül attól, kié az a birtok, amelyen (bérlőként) termel, nálunk meg még a fogalmak sem tisztázottak. Aki az elmúlt bő évtizedben nem tudott vagy nem akart valódi gazdája lenni a földvagyonnak, csupán tulajdonos maradt, az is gazda, gazdálkodó, aki tőkehiányosán, egyedül gyürkőzik neki, de az erők egyesítésének, a szövetségesek keresésének hajlandósága nélkül. így aztán ott, ahol hajdanában nyolc-tíz nagygép elvégezte az egész környék földmunkáit, most ötven-hatvan kisteljesítményű, múzeumi traktor eszi a gázolajat, néhány szerencsésebb, állami támogatást, hitelt szerzett termelőnél pedig nagyüzemi csúcsmodellek száguldoznak 60-70 százalékos kihasználtsággal. S amíg korábban a környék - mainál nagyobb - szemtermését feldolgozta egyetlen szárító, addig most négy-öt támogatott szárító marakodik a megrendelőkért, fele kapacitással. Nem tudom, hogyan és mikor érvényesül nálunk az unióban már működő - és érdekek alapján hatni tudó - ésszerűsítési folyamat, de azt hiszem, hogy anélkül nem tudunk igazán,, megérkezni”, befogadottá válni. Ott is szükség van az itteni józan paraszti észre, amely, reményeim szerint, egyszer újra helyére teszi a dolgokat. És akkor érvényesülhet az a gazdálkodási forma, amelyben megéri nem szétaprózva küszködni, hanem egy osztatlan közös vetésforgóban hagyva, piacképes árut előállító technológiát alkalmazva, a közös értékesítés előnyeit kihasználva kamatoztatni az értékes magyar földtulajdont. Ezt nemcsak támogatja, el is várja az új közösség. _____ _____ TÓTH MÁTYÁS, KUNÁGOTA Határhely zet a megyében Kedvezett az időjárás a talaj munkáknak Az aszályos tavaszi-nyári időszak után némi kárpótlással szolgált az enyhe ősz és a kevés hideg nappal ránk köszöntött másfél téli hónap (legalábbis ide sorolhatjuk a lapzártánkig nem nagyon „keménykedő” decemberi időszakot is), ami a szokásos határszemlénk összeállításában segítő Nagy László — a megyei földművelésügyi hivatal osztályvezetője — szerint kedvezően hatott az őszi talajmunkákra. Ezt azzal az adattal is érzékeltette, amely szerint a mélyszántás a megye földjeinek 98 százalékán még ebben az év végi szakaszban megtörtént. Az őszi talajelőkészítést követő vetések túlnyomó részben szerencsésen alakultak, aminek nyomán a földbe került magok még a rosz- szabb adottságú területeken is kicsíráztak, s a lakelt növények megfelelően fejlődésnek indultak. Nagy László úgy fogalmazott, hogy a határképre jellemzők a dús vegetációjú kultúrnövénytáblák, azokon a helyeken pedig, ahol vagy a talajviszonyok, vagy a korábbi hetekben - még a szárazság utolsó napjaiban - elvégzett gyengébb magágykészítés kevésbé ideális viszonyokat teremtett, a későbbi időjárás sokat korrigált, így a satnyább állomány is úgynevezett szegállapotban várja az igazi telet. Ezt persze sem a hivatali tisztségviselő, sem a gazdák nem sürgetik - jön az magától is -, mert a tavalyi elrettentő példák bizonyítják, hogy önmagában még nem sok bizakodásra adhat okot, ha egy őszi vetésű növényállomány szépen fejlett. Akkor ugyanis a novemberi melegben meglódult vegetációs fejlődés megbosszulta magát, mert a szinte túlburjánzott őszi árpa és repce — ez utóbbi különösen - majdhogynem befulladt a hosszan tartó és lassan jégpáncéllá keménye- dő hótakaró alatt. Ami most — a szakemberek reményei szerint - a tavalyinál jobb esélyekkel átvészelheti a telet, az őszi árpából megközelíü a 19 ezer hektárt, őszi búzából több mint 25 ezer hektárnyi, a takarmánynak való tritikálé és rozs vetésterülete pedig 3700-3800 hektár körül alakult. A kedvezőtlen tapasztalatok megmutatkoztak a taA megye termőföldjeinek 98 százalékán elvégezték a talajmunkákat. valyi tél legnagyobb vesztese, az őszi káposztarepce esetében, amely közel felényi lett a tavalyinak, amikor is ki kellett nagy réévi napokban az ünneplés mellett nem marad más hátra, mint reménykedni, minél később legyen igaz: „majd ha fagy”... BékésChemol Békéscsaba, Szarvasi út 79/1. Tel.: (66) 527-527. Fax: (66) 527-525. ISaldagulástÍvelünk;! Kellemes ünnepeket és boldog új esztendőt kívánunk, megköszönve az egész éves együttműködést! A Békés Chemol kft. kollektívája szét tárcsázni. Az olajnövény ezen az őszön alig 5500 hektáros területen került a földbe. A gazdáknak a karácsonyi-új
