Békés Megyei Hírlap, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-13 / 290. szám

2003. DECEMBER 13., SZOMBAT - 11. OLDAL Elkészült Gyula első átfogó idegenforgalmi közvélemény-kutatása A turisták jövőre inkább olcsóbb helyre, a tengerre mennek? Gyula idegenforgalmi marketingtervében kiemelten fogalmazták meg az idelátogató vendégek és a helybeliek véleményének megismerését. A köz­vélemény-kutatással dr. Szigeti Zoltán szociológust bízta meg a gyulai ön- kormányzat. Az adatfelvétel a turisták körében augusztus 8-ától szeptem­ber 30-áig, a helybeliek között szeptember 8-ától október 8-áig tartott. Az elkészült tanulmányt elemezte a napokban a gyulai önkormányzat idegen- forgalmi és nemzetközi kapcsolatok bizottsága. Baranyó Géza, a bizottság elnöke (képünkön) elmondta, a zárótanulmányt kiválónak értékelték, ha­tározatban köszönték meg a szerzőnek, s javasolták, hogy a várfürdő felügyelőbizottsága és a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület tűzze napirendjé­re. Felkérték dr. Szigeti Zoltánt, hogy készítse el a jövő évi kutatási prog­ram tervezetét, mivel a mostani sok nyitott kérdést hozott felszínre és a vál­tozásokról is szeretnének képet kapni. akadtak. A kereskedelem és a szolgálta- a börtönszerű, ízléstelen „művár- tás színvonaláról a megkérdezettek zö- bejárat”. Az öltözők szűkek, a szekré- mének pozitív a véleménye, viszont nyék kicsik, a medencék vízhőmérsékle- mintegy 15 százalék nem talált olyan te nem egyezik a kiírtakkal. Nincs olyan szolgáltatást, amit keresett. Hiányolták langyosvizű medence, ahol a szülők a például a várfürdő környékén a pénzvál- gyermekekkel együtt fürödhetnének. Ki­tó automatát, az internetezési lehetősé- fogásolták, hogy szeptemberben is get, a bowling-, a fallabdapályát, a régi teljesárú belépőjegyet kellett venniük, gyulai konflist, a szervezett kirándulást amikor már több medence le volt zárva. Aradra, Nagyváradra, a Körösökhöz, a Arra a kérdésre, hogy a jövőben vissza- közeli erdőkbe, városnézést turistabusz- térnek-e Gyulára, a megkérdezett külföl- szal, szabadtéri és multiplexmozit, nyári diek 82, a belföldiek 85 százaléka vála- térzenét, türelmi zónát. szolt igennel. A nemmel válaszolók kö­zül volt aki azt mondta: „Nem jövünk, jövőre ol­csóbb helyre, a tengerhez megyünk!” A megkérdezett gyulaiak 76 százaléka szerint a város életében meghatározó jelen­tőségű a turizmus, lehetősé­get ad jövedelemkiegé­szítésre, ennek köszönhető a várfürdő intenzív fejlesztése, nőnek az adóbevételek, az idegenforgalom munkahe­lyeket teremt. Az idegenfor­galom húzóerő, ehhez a vá­ros jó adottságokkal rendel­kezik. A turisták jelenléte po­zitív hatású a város életére. A gyulaiak 15 százaléka csak részben ért ezzel egyet, sze­rintük több lábon kell állni, mert az idegenforgalom fej­lesztése bizonytalan, kevese­ket tud foglalkoztatni, ezért más munkahelyeket kell te­remteni. Az idegenforgalmat úgy célszerű fejleszteni, hogy annak előnyeit az össz­lakosság élvezze. A város idegenforgalmát a megkérdezettek 31 százaléka látja fejlődőnek, 42 százalék szerint stagnál, 27 százalék visszaesést tapasztal. A helyiek szerint is a legna­gyobb vonzerő a Gyulai Várfürdő, máso­dik helyre a város hangulatát, küllemét sorolták, a harmadik helyen a kulturális programok, fesztiválok állnak, a negyé- diken pedig a Gyulai Várszínház. A tu­risták jelenlétének előnyét 37 százalék, hátrányát 40 százalék látja. Az utóbbiak szerint a várfürdő belépőjegyárait a jobb módú turistákhoz igazították és nem a gyulai átlagpolgár jövedelméhez. A tu­rizmusnak árfelhajtó szerepet tulajdoní­tanak, a helyi komfortérzet romlott, az utak zsúfoltak, benzingőzös a város, na­gyobb a zaj. A gyulaiak azokat a szolgáltatásokat, beruházásokat támogatnák, amelyek színvonalasak és a helybelieknek is hasznos: a vár helyreállítását, a belváro­si rekonstrukció folytatását, a sétálóutca kialakítását, az utak, járdák, kerékpár­utak rendbetételét, a vizek gondozását, a Körös-parti sétány kialakítását. Nem támogatnák az adóbevételekből a bóvli rendezvényeket, a pénz elaprózását úgy, hogy a programok nincsenek összehan­golva, s egyes bennfentesek meggazda­godását közpénzekből. Nem támogat­nák az olyan rendezvényeket, melyek nem kötődnek a hagyományokhoz, a pazarló vendéglátást, a külföldi „jutalomutakat”. Szőke Margit — Az adatokból óvatos következteté­seket lehet levonni a város turisztikai helyzetéről, mivel a 900 személyt meg­szólaltató reprezentatív felmérés egy­mástól igen távol eső válaszokat is tük­röz - mondta Baranyó Géza. Gyulára változatlanul Németországból érkezett a legtöbb külföldi vendég, bár csökkenés tapasztalható. Míg két éve az összes kül­földi 50 százaléka, az idén 40 százaléka volt német turista. Jelentősen nőtt a Szerbia-Montenegróból ér­kezett vendégek aránya, ami betudható annak is, hogy idén ott két jelentős kiállításon mutatkozott be Gyula. A belföldi vendégek az ország minden tájáról ér­keztek, a legtöbben — 16 százalék - Pest megyéből. A külföldi turisták száma csökkenésének legfőbb oka a megkérdezettek szerint: az euró bevezetése, az áremel­kedések, az utak zsúfoltsá­ga, a nagy távolság. Gyulát változatlanul a közép- és idősebb korosz­tály látogatja, a külföldieknél az arány 73, a belföldieknél 63 százalék. A válaszolók szerint a városban kevés - az adatfelvétel időpontjában rendkívül kevés - a rendez­vény. A külföldiek 54, a belföldiek 68 szá­zaléka a várfürdőt tartja a legfőbb vonz­erőnek. Visszatérően szóvá tették a múze­umok, boltok rugalmatlan nyitvatartását, a vendégek a fürdő zárása után szívesen vásárolnának, látogatnának kiállítást. A várfürdőt felkeresők több mint harmada gyógyulni vágyik. Egyre többen jelölték meg, hogy az internetről szereztek tudomást Gyuláról, de a többség továbbra is hallomás alap­ján döntött az utazás mellett: külföldiek esetében 52, belföldieknél 42 százalék. A határon túlról érkező vendégek 41 százaléka magánszálláshelyen szállt meg, a kereskedelmi szálláshelyeket 33 A turisták és a gyulaiak a várfürdőről (osztályzat egytől ötig) Fogadás, vendégszeretet Belföldiek: 4,5 külföldiek: 4,2 gyulaiak: 3,3 A JEGYÁRAK ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZHANGJA Belföldiek: 3,4 külföldiek: 3,2 gyulaiak: 2,4 Vízminőség, víztisztaság Belföldiek: 4,4 külföldiek: 4,4 gyulaiak: 3,6 A termálvíz gyógyító hatása Belföldiek: 4,7 külföldiek: 4,7 gyulaiak: 4,4 százalékuk vette igénybe. A belföldi ven­dégek 60 százaléka hotelekben, panziók­ban szállt meg. A magánházakat csupán 14 százalékuk választotta. Magas azok aránya, akik elégedetlenek a szálláshely­ükkel, a megkérdezettek 13 százaléka (tavaly négy százalék). Szerintük drágák a szobák, nincsenek összhangban az ár­ral a szolgáltatások, nem azt kapták, amit hirdettek, elszámolási problémák A Gyulai Várfürdőröl és szolgáltatása­iról a vendégek kedvező véleményt al­kottak. A belföldiek az egytől ötig terje­dő skálán összességében 4,2-re, a külföl­diek 4,1-re, míg a gyulaiak 3,3-ra osztá­lyozták. Mindenki nagyra értékelte a ter­málvíz gyógyító hatását, a parkosítást, a parkápolást. Jelentős a véleménykü­lönbség a várfürdőben a csendről és nyugalomról, az öltözők, zuhanyozók, mellékhelyiségek színvonaláról, az épü­letek, terek, medencék külső megjelenéséről, a sportolási lehetőségekről, a közbiztonságról. Gyen­ge osztályzatot adtak vi­szont a belépőjegyek árai­nak és a szolgáltatások színvonalának összhang­ját és a várfürdő környéki parkolási lehetőségeket firtató kérdésre. A turisták 88 százaléka rendszere­sen látogatta a fürdőt, a .................., külföldiek 50, a belföldiek 32 százaléka mondta ked­venc medencéjének a gyógyvizűt. Kifo­gásolták viszont egyes munkatársak ma­gatartását, segítőkészségének hiányát, hogy nem tudtak válaszolni a kérdéseik­re, hogy nem beszélnek idegen nyelven. Hiányoltak szórólapszerű tájékoztatást a fürdőjegy mellé, amely belső térképen tünteti fel a medencék és a szolgáltatá­sok helyét. Véleményük szerint a törté­nelmi gyógyhelyi környezetbe nem illik A Gyulai Várfürdőről és szolgálta­tásairól a vendégek kedvező véleményt alkottak. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Bátran vágjuk a kormány szemébe! Hitelkamat Na, akkor most vegyünk egy jó nagy lé­legzetet és félelem nélkül, bátran vág­juk a kormány szemébe: jól döntöttek, amikor ,,nehéz szívvel, de tiszta fejjel” felemelték a lakáshitelek kamatát. Azért döntöttek jól, mert nem tehettek mást. A gazdaság padlón van, a forint árfolyamát ide-oda ráncigálták, nyugaton lényegében elfogyott a Magyarország iránti bizalmi tőke. A kor­mány hónapok óta a zsebünkben kotorász, nyilván az utolsó tar­talékok egyikét, a lakáshitelkamatokat kellett lenyesni, ha az ellenzék által oly­annyira szorgalmazott pótköltségvetést el akarták kerülni. Hogy a kialakult helyzetért milyen arányban felelős az előző kormány, mekkora részben a nemzeti bank elnö­ke és a jelenlegi kabinet, ennek eldön­tését talán a közgazdászokra bíznám. (Irigylem azokat, akik teljes meggyőző­déssel állást tudnak foglalni gazdasági kérdésekben, miközben 32 közgazdász hittel állítja, ,»•»»»***.**..* hogy az egyik oldalnak, ugyanannyi közgazdász ugyanakkora hittel, hogy a másik oldal­nak van iga­za.) A felelősség szétosztásába tehát nem mennék bele. Nem lehet viszont szó nélkül hagyni a mostani döntés közvetlen előzményeit és következmé­nyeit. Kezdjük a legfontosabbal. Ha a la­kásvásárlásra felvett hitelekhez az ál­lam kamattámogatást ad, akkor ezt csak az adófizetők pénzéből teheti. Ad­dig nincs baj - legalábbis megmagya­rázható és elfogadható -, amíg az első lakáshoz jutást vagy a minőségi lakás­cserét segítik. A baj akkor kezdődik, amikor a sokadik és a luxuslakások vá­sárlását támogatják a pénzünkből, mert a szegényekkel és közepes szinten élőkkel fizettetik meg a gazdagok gya­rapodását. A kormánydöntésnek tehát örülni kellene, mert logikus és elfogad­ható lépés. A történtekre azonban ár­nyékot vet a közelmúlt: az ember nem tud szabadulni a gondolattól, hogy most nyújtják be a társadalomnak a vá­lasztási győzelem utáni nagy-nagy osz­togatás számláját. Tisztességesebb lett volna fordítva csinálni: előbb csökken­teni a kamattámogatást, majd az így megmaradt pénzből valóra váltani a választási ígéreteket. Végül ne feledjük: a mostani döntést egy magát szociálisan érzékenynek tar­tó, jóléti rendszerváltást hirdető kor­mány hozta. Másfél éves gazdasági bukdácsolásának árát azonban nem csak a gazdagokkal, hanem a szegé­nyekkel és a középrétegekkel is megfi­zetteti: ugyanakkora kamat fizetésére kényszeríti az első és a nagyobb lakás­ba költözőket, mint a spekulációs céllal ingatlant szerzőket. Ami ugyebár nem tükröz valami nagy szociális érzékeny­séget. Árpási Zoltán arpasiz@ axels, hu A Borsodi Sörgyár ftt. önálló munkavégzésre képes, kiváló kommunikációs készséggel, nagy munkabírással rendelkező munkatársat keres Békés megye térségébe, kiskereskedelmi üzletek rendszeres látogatását végző értékesítési képviselő munkakör ellátására. Alkalmazási feltételek: • Szakirányú középfokú iskolai végzettség (kereskedelmi, vendéglátó-ipari érettségi) ■ Tiszta hatósági erkölcsi bizonyítvány ■ Számítógépes felhasználói szintű ismeretek ■ B kategóriás jogosítvány • Ideális lakóhely: a munkavégzéssel azonos terület Az elbírálásnál előnyt jelent: ° Néhány éves szakmai gyakorlat ° Elsősorban gazdasági jellegű, felsőfokú állami iskolai végzettség, angol nyelvtudással Munkatársunk részére az alapbér mellett prémiumot, szakmai képzést, további juttatásokat biztosítunk. A munkavégzéshez vállalati gépkocsi, kézi számítógép és rádiótelefon áll rendelkezésre. Fényképpel is ellátott szakmai bemutatkozását 4 >Békés < megjelöléssel 2003. december 5 18. napjáig várjuk személyzeti osztályunkra. (3574 Bocs, Pf. 6.) fi Az esélyes pályázók meghallgatására cégünk központjában. Bőcsön kérd sor. rendez Békéscsabán a Városi Sportcsarnokban. Jegyek: 600 Ft (14 éves korig), 800 Ft a helyszínen válthatók. Sztárvendég: Magyari Róbert-Wolf Nanda 2003. Köztársaság Kupa tulajdonosai, . a magyar latin ranglista I. helyezett párosa. ; MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK. ^8S8S8S§S8S8S8SSSSSSS8S8SSS8S8SSSS8SS8S I. KNER KUPA 2003. december 14-én 10 órakor A KNER TÁNC-SPORT EGYESÜLET KLUBKÖZI AJÁNLATI FELHÍVÁS 1. A beruházó Kötegyán Község Önkormányzata [cím: 5725 Kötegyán, Kos­suth u. 33., telefon/fax: (66) 278-422] nyílt ajánlatkérést hirdet a Köte­gyán, Bacsó utcai útszélesítés és burkolatmegerősítés kivitelezési munkáira. 2. Főbb műszaki adatok: Az épülő út hossza: 525 fm. A burkolat szélessége: 4,00 m. Koronaszélesség: 7,00 m. Burkolatszerkezet meglévő útalapnál:- 4 cm AB-12 aszfalt kopóréteg- 6 cm JU-20 aszfalt kötőréteg. Szélesítésben, sárrázóknál:- 4 cm aszfalt kopóréteg- 6 cm JU-20 aszfalt kötőréteg- 20 cm kohósalak alap kiékeléssel- 10 cm homokágyazat- tömörített altalaj. 3. Az ajánlatok kiváltásának időpontja, helye, feltétele: A részletes ajánlati ki­írást és mellékleteit a napilapban történő megjelenést követő naptól szá­mítottan munkanapokon 2003. december 19-éig 9-14 óra között lehet át­venni a Thermál-BER Kft., cím: 5600 Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 10-12. sz. alatti irodában. Tel.: (66) 452-452, ügyintéző: Duna Andrásné, a helyszínen 25 000 Ft + áfa vissza nem térítendő összeg egyidejű befize­tésével. 4. Az ajánlatok beadásának helye és időpontja: Kötegyán Község Önkor­mányzata, 5725 Kötegyán, Kossuth u. 33., 2004. január 13., 11 óra. 5. Az ajánlatok bontásának helye és időpontja: Kötegyán Község Önkor­mányzata, 5725 Kötegyán, Kossuth u. 33., 2004. január 13., 11 óra. •78661­________________Thermál-BER Kft, az önkormányzat megbízásából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom