Békés Megyei Hírlap. 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-22 / 272. szám

2003. NOVEMBER 22., SZOMBAT - 11. OLDAL Mihály Gábor a hitről, Teréz anyáról és a szülőföld vonzásáról „Az alkotás gyönyörűsége fontos számomra!” Műterein a nagyhírű Százados úton, amely a legtöbb fővárosi számára inkább kenyérgyáráról ismert, mint művésztelepéről. Pedig a nemzet szobrászainak leg­nagyobbjai dolgoztak itt, egy kőhajításnyira a metró Népstadion úti megállójától. Mihály Gábor műtermének fehérre meszelt főfalán a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság lausanne-i székháza előtti parkban álló biciklisták, a szobrászművész alkotásának fotója. Oldalt, szintén a falon, kerékpármakettek, a lausanne-i gondolat alapjai. Középen, szemben a hozzá csatlakozó öntőműhely ajtajával, törékeny asszony agyagba gyúrt alakja. Hajlott hátával, homlokára húzott kendővel, lábát takaró száriban, kezében zöld ággal olyan, mintha az életből lépett volna elénk. Teréz anya, Isten nemrég boldoggá avatott földi adománya. Bielek Gábor békéscsaba-jaminai apátplébános rendelte meg a templomába. Ott áll holnaptól Teréz anya első magyarországi szobra.- Miért válkdta a szobor elkészítését ? Mert megkeresték, ami egy művész számára jó érzés, vagy közrejátszottak más motívu­mok is? - fordulunk Mihály Gáborhoz, immár a műteremhez közeli lakás nappa­lijában, egy csésze kávé mellett.- Két okom volt rá. Az egyik, hogy Bielek Gábor apátplébános - aki felkért a szobor megmintázására —, kedves bará­tom. Régen tanítóm volt, mert egy pap az ember gyerekének a tanítója. Újbóli találko­zásunk élmény volt számomra. Örültem, hogy megkeresett, s felkérése inkább gátlá­sokat okozott bennem, hogy meg tudok-e fe­lelni az elvárásoknak.- Talán a hely méltó­sága is szerepet játszott ebben. Készített már templomba szobrot?- A mezőhegyesi te­metőbe egy feszületet.- Mi a másik ok?- Hosszabb ideje gondolkodom olyan szobrok készítésén, amelyek visszaidézik gyerekkorom vallásos világát. Egyre több emlék tolul fel ben­nem abból az időből, s terveztem, hogy meg­csinálom az én angya­li üdvözletemet, az én korpuszomat. Teréz anya megmintázása bevezetés ennek az el­határozásnak a megvalósításához.- Vallásos embernek tartja magát, vagy csak a kor divatját követi, amikor a saját korpusz megfogalmazásán töpreng.- Igen, vallásos ember lehetek. Ez kérdés is, mert nem gyakorolom a vallá­somat abban a formában, ahogy gyerek­koromban elkezdtem.- Mit értsünk ezalatt?- Tulajdonképpen a templomban nőt­tem fel, tehát mély vallásos nevelésben részesültem, mert abban a kis vidéki fa­luban, ahol éltünk, apám elvárta, hogy ministráns legyek. Ő nevelt erre, de ma­gam is megszerettem, mert saját akara­tomból, szívesen jártam templomba, és szinte hivatásnak tekintettem a minist­ráns „mesterséget”, s a papok oldalán részt vettem mindenféle egyházi szertar­tásban. A házszenteléstől a hajnali misé­ken át a temetésekig mindenütt ott vol­tam, még a pap szövegét is kívülről tud­tam, természetesen latinul. Ilyen előzmény után nagy változás,- Lehet, hogy az életkor előrehaladtá­val egyre inkább előtörnek a gyerekkori emlékek, és az ember ilyenkor valamiféle adósságot érez akkori magával szemben?- Biztosan így van, visszatérünk a gyerekkorunkhoz, mert úgy gondoljuk, s egyre inkább úgy gondoljuk, hogy adó­sok vagyunk. Önmagam megtalálásában is fontos szerepe volt annak, hogy előka­partam a gyerekkorom, a fiatal korom él­ményeit. Ez volt az a kapaszkodó, amivel megtaláltam önmagamat. Ez nagyon ne­héz, de meghatározó folyamat az ember életében: beleszületik valamilyen kör­nyezetbe, ahol millió élmény és környe­zeti változás éri, s ebben a sokféleségben alakul ki az egyénisége. Jó útravalót kap­tam, s mindig nagy segítség számomra, ha visszaidézem a gyerekkoromat.- Mondjuk ki az útra bocsátó falu ne­vét! Csanádapácáról van szó, ahol szob­ra is áll, de a megye más településein is, a legfontosabbak Szarvason, Vésztőn, Tótkomlóson. Egy megbízásnál jelent-e többet, ha a tágabb szülőföldről szólít­ják? — Igen, ha a szülőföld hív, azt más­ként fogadja az ember. így voltam a mos­tani felkéréssel is. Nagyon sokat jelent, s jelentett korábban, amikor a megyéből kerestek. A családunkat ötvenhat után elüldözték onnan, ezért nagy elégtétel és öröm volt számomra, hogy megtaláltak és meghívtak pályázatokra a megyébe, főleg a millenniumi ünnepségek idején. Igazán jólesett, hogy mint szobrászt megkerestek, és megcsinálhattam azokat a munkákat, amelyek ma az említett tele­püléseken állnak. Ugyanilyen fontos volt Bielek apát úr mostani felkérése is, aminek - mint utal­tam rá - lehetetlen volt ellenállni. A szobor elkészült, s úgy látom, nem csak a szakmai zsűri, de apát úr is elégedett a munkám­mal. Úgy érzem, tisztességesen sikerült megmintáznom Teréz anya alakját. váratlan meglepetésként egy szép virág­szálat kapott valakitől. Nagyon bájos, kedves nőiesség tükröződik a lényéből, ami feledteti ráncos, öregasszonyos vo­násait. Ebbe az ábrázolásba próbáltam kapaszkodni, s talán sikerült megmin­táznom ezt a rögzült pillanatot. Végül is, nagyon jó érzéssel mintáz­tam az alakját, mindig jó kedvvel fogtam hozzá, ami azt jelentette, hogy viszony­lag könnyedén készítettem el a szobrot. Örülök, hogy Bielek apát úrnak is tet­szett, jóllehet voltak aggályai.- Milyen természetűek?- Még többet szeretett volna láttatni, azt akarta, hogy a szobor még többet mondjon Teréz anyáról. Szívesen vette volna például, ha kétalakos, épp átkarol egy elesett embert, akihez hasonlókat egész életen át gyámolított.- Miért nem csinálta meg?- Azért, mert az már egy másik alko­Kezében zöld ággal olyan, mintha az életből lépett volna elénk. (Teréz anya szobra előtt a kép bal oldalán Bielek Gábor apátplébános, jobb oldalán Mihály Gábor szobrászművész.)- A közelmúltban boldoggá avatott, albán származású Teréz anyáról renge­teg kép készült, szinte kivétel nélkül vala­mennyi kendőben, száriban, görnyedt testtartással ábrázolja. Egy ilyen, megle­hetősen egysíkú ábrázolásból hogyan tu­dott „kihozni” karakterisztikus, de még­is modem szobrot?- Nagyon nyomasztott, hogy Teréz anya nem volt szép arcú, sőt idős korá­ban — amikor a világ felfigyelt rá —, rán­cos öregasszonyként jelent meg előt­tünk, kifejezetten csúnya vonásokkal. Egyre azon töprengtem, hogyan tudok olyan példaképet állítani a szobrommal, aki nem arról válik ismertté, hogy csú­nya öregasszony. Rengeteg fényképet megnéztem, s hál' istennek találtam kö­zöttük olyan csodálatos felvételt, amely ugyan visszatükrözte említett arcvonása­it, a fotóról mégis fantasztikus kedvesség sugárzik, ami széppé teszi a karakterét. Derűs mosoly ül az arcán, még a fogai is látszanak. Valószínű azért, mert számára tás lenne, más koncepcióval. Úgy érzem, így is sokat mond a szobor.- Úgy tudom, felvetődöd, hogy Teréz anya keresztet tartson a kezében, ne zöld ágat. Mennyivel erőteljesebb jelkép a zöld ág, mint a keresztény attribútum, a kereszt?- Teréz anya említett mosolya miatt alkalmaztam új attribútumot, s mert a katolikus egyház új szentjéről van szó. Úgy éreztem, puritán, egyszerű egyéni­ségéhez, mindennapi jótéteményeihez és jóságához a virágszál vagy zöld ág — ami az egyházi ábrázolásban nem tipi­kus, bár találunk rá példát - jobban illik.-Ha a szobor mellé a laikusok számúm egy táblára felírhatná, mit szeretne kifejez­ni Teréz anya ábrázolásával, mit vésne rá?- Őszinte, tiszta élet, mély lelkiség, em­berek iránti szeretet, mindennapos, szaka­datlan, állhatatos munka a betegekért és az elesettekért. A szobrász feladata, hogy mindezeket megörökítse, és az utánunk következő nemzedékeknek átadja. Árpási Zoltán Másfél oldal A casus belli, a háborús ok mindössze másfél oldal. Ekkora terjedelmű beszá­molót vitt a kétegyházi általános iskola igazgatónője az önkormányzat elé. Az előterjesztést nem fogadták el, az iskola gazdálkodásának vizsgálatára ad hoc bizottságot állítottak fel, majd jelentésüket meghallgatva, 8:5 ará­nyú szavazattal me­nesztették a 2005 nya­ráig kinevezett igazga­tó asszonyt. Arra hi­vatkoztak, hogy nem hajlandó együttmű­ködni velük. Az intéz­mény átmeneti irányításával a román iskola igazgatónőjét és a leváltott igaz­gatónő helyettesét bízták meg, de ezt egyikük sem vállalta. Időközben festék­kel leöntötték a román iskola igazgató­nőjének házát és tüntetést rendeztek a faluban a leváltott igazgató visszahelye­zéséért. Egy háború ritkán szokott másfél ol­dal miatt kitömi. Hosszú háborús ké­szülődés előzi meg ezeket a casus bellis másfél oldalakat. Kétegyházán sem tör­tént másként........................ .. Cs ak a vak nem látta, hogy az igaz­gató asszonyt előbb vagy utóbb me­Kétegyhúzán a háború folytatódik. nesztik. Ugyanis nagy bűnt követett el: augusztus elején lemondott képviselői mandátumáról, s a velejáró tiszteletdíj­ról, mert szerinte a testület csak asz- szisztál a polgármester döntéseihez, s az önkormányzat egyre inkább úgy vi­selkedik, mintha a település lenne érte és nem fordítva. Az igazgató asszony - aki mellesleg az oktatási bizottság elnö­ke is volt - távozásával hideg levegőt engedett a képviselő-testület akolmele- gébe. Bár lemondásakor azt nyilatkozta, „Nincs mitől félnem!”, a polgármester pedig, hogy „Nincs mitől félnie!", mára kiderült, egyik kijelentés sem volt igaz. Az igazgató asszony, aki egy éve a falu bizalmából képviselő lett, s három hó­nappal ezelőtt még alkalmasnak látszott az oktatási bizottság vezetésére, mára érdemtelenné vált az általános iskola igazgatására is. Hogy valami nincs rend­jén, azt bizonyítja a nem túl meggyőző ítélet: a 13 képviselőből - a polgármes­terrel együtt - mindössze nyolcán törtek pákát felette. Kétegyházán a háború folytatódik. Az egyébként nyugodt településen egymás­nak feszültek az indulatok. A román is­kola igazgatónője jól érzékelte: átmeneti kinevezése a másik iskola élére, nemze­tiségi feszültséghez vezethet, ami soha nem volt jellemző a falura. A képviselő-testület hibát hibára hal­mozott, személyi döntései a legnagyobb jóindulattal sem mondhatók körültekin­tőnek és előkészítettnek. Ha egy iskola- igazgatót leváltással kell büntetni azért, mert másfél oldalas jelentést vitt a testü­let elé, mi jár azoknak, akik elhintik a gyűlölködés magját a településen? Mini­mum önvizsgálat, egy ív papír és toll. Másfél oldal sok a lemondó nyilatkozat szövegéhez. Árpási Zoltán arpasiz@axels.hu Jóra nevel a Móra Mindjárt áruljunk el egy kulisszatitkot az olvasóknak. Ennek az írásnak a főcíme eredetileg az lett volna, „A Móra jóra nevel”. Aztán ízlelgetve a sza­vakat, hangosan is kiejtve a mondatot, rá kellett jönnünk: mivel a neves ki­adó téli könyvvásári kínálatáról lesz szó, a kiadón kell lennie a hangsúly­nak, jobb tehát az eredeti gondolat... Manapság kevés fontosabb fogalom le­het életünkben, mint a jó, a jóra való törekvés. Nem véletlen, hogy dr. Cs. Tóth Jánossal, a kiadó vezérigazgatójával erről is beszélgettünk.- Közhely, hogy a gyerekek nem olvas­nak, helyette számítógépeznek. Ilyen kö­rülmények között miben látja egy gye­rekkönyvkiadó felelősségét és feladatát?- A számítógép elterjedésével egyi­dejűleg megkongatták a vészharangot a Gutenberg-galaxis felett. Az idő a biza­kodókat igazolta. A számítógép is meg­találta a helyét a mindennapjainkban, a könyv is visszanyerte korábbi rangját. A kiadónak feladata, hogy alternatívát kí­náljon. A könyvhöz nem kell technikai háttér, nem helyhez kötött a „használa­ta”. Bárhol a kezünkbe vehetjük, min­denkor magunkkal vihetjük. Könyv és olvasó között meghitt kapcsolat alakul ki. Különleges viszony, amely sok önfe­ledt órával ajándékozza meg azokat, akik képesek e viszony megteremtésére.- Létezik-e egységes üzenet, amit a gyerekekhez kívánnak eljuttatni? Mi alapján választják ki, mely könyveket jelentetik meg? Milyen a Móra helyzete a gyermekkönyvpiacon?- Gyerekkönyvnél fontos a pozitív kisugárzás, hogy jót és szépet közvetít­sen, kivitelében is. A kiadó szlogenje „Jóra nevel a Móra”, ezt fejezi ki. Ezt a tendenciát erősíte­ni látszik, hogy a Móra Ki­adó visszaszerezte korábbi könyvpiaci pozícióját és az első három között szere­pel. Ha itt tartunk, talán azzal is dicsekedhetünk, hogy rangos elismeréseket kaptunk mostanában. A fi­atal gyulai költő, Kiss Ottó Csillagszedő Márió című munkáját az év gyermekkönyvének választotta az írószövetség, Franciaországban pedig nemzetközi elismerést kapott, Oktogon díjat nyert Rériyi Krisztina Feuer Mária kötetéhez készített illusztrációja.-Mi a titka a jó gyerekkönyvnek? Mi­vel magyarázhatók a nagy könyvsike­rek, mit akar a Harry Potter vagy a ma­gyar Gergő és az álomfogók? Miben más egy jó gyerekkönyv, mint mondjuk 20- 30 évvel ezelőtt? — Hogy milyen mű lehet sikeres? Amelyik borzonga­tó kalandot kínál, a szere­lemről beszél - erre legin­kább a lányok fogékonyak - , arra válaszol, ki vagyok én, mi az élet és mi a halál. És persze, ami ismeretterjesz­tés. Idevágó fejlemény, hogy rögtön sikerlistákra kerül­nek azok a művek, amelyek a szülők, nagyszülők gyer­mekkorában voltak közked­veltek. Ez utóbbiak 20-30-40 évvel is jó könyvek voltak. Minden könyvnek van titka. Mindegyiknek más. Személyre szóló. Ezek felfejtése izgalmas kaland. Visszatért az olvasás, mint szórakozási forma. A történtek magyarázata egy név: Harry Potter, aki Tolkien után teli­be találta azokat, akikről úgy tudtuk, nem szeretnek, talán nem is tudnak ol­vasni.- Lássuk végül a szűkebb tényeket! Mit kínálnak a Téli Könyvvásárra? — Az idén 120 címet jelentetettünk meg, ebből közel két tucatot karácsony­ra időzítettük, a Téli Könyvvásárra. Ez nem véletlen, hisz az elmúlt évek ta­pasztalata azt mutatja, az éves forgalom igen jelentős részét ekkor bonyolítja a könyvkereskedelem. A legkisebbekhez szólnak a Vakond könyvek, a Vük (képünkön), a Babar so­rozat legújabb kötetei, a Magyarországon most először megjelenő Benjámin, az ele­fánt történetei és a német könyvpiac egyik sikerkönyve, a Kistigris és Kismackó Pa­namában. A klasszikusok közül Arany László Szép magyar népmesék, Móra Fe­renc Körtemuzsika című könyvét emel­ném ki. A pöttyös könyvek, valamint a na­gyobb kamaszokhoz szóló Móra X Soro­zat is kínál kalandot, izgalmat, s persze sok-sok titkot. A regék-mondák sorozat új tagja, a Keleti szláv regék és mondák, amely különlegesen gazdag kincsből me­rít. Bőséges könyvkínálatunkban min­denki megtalálja a kedvére valót. Fábián István hogy ritkán járok templomba, de ettől ugyanolyan maradtam, mint voltam, ami a lelkemet és a hitemet illeti. Csak vala­hogy megváltozott a világ, s benne az éle­tem. Tele vagyok munkával, ami nem fel­tétlenül megrendelést jelent, hanem meg­szállottságot. Akkor is folyamatosan csiná­lom, amikor nincs megrendelés, mert az alkotás gyönyörűsége fontos számomra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom