Békés Megyei Hírlap. 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-06 / 258. szám
A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP BÉKÉS MEGYEI 0 Takarmány KNutriMax m-m. IAR Arim AH T Ä |#jjobh b#Ukf#t4#, amm* Ai ér Magéért teliéi! tápok és takarmánykiegészitők. Viszonteladókat keresünk! Már utánfutó-kölcsönzés is! DM RAKTARARUHAZ, Vésztő, Békési út 87-89. Tel.: (30) 3827-854. FVM-pályázatok nyomában Erre csörög a dió..., de mikor? Kötegyánban és környékén igen alacsony aranykorona értékű földek vannak, alig érik el a tizenhetes átlagot, ez itt azonban nem azt jelenti, hogy a terméseredmények is nagyon rosszak, sőt több esetben még a megyei átlagot is meghaladták, mint ebben az aszályos évben is. A hozzáértők azonban még több jövedelmet akarnak kicsikarni ebből a földből, mint az ott lakó Hajdú Mihály is, a valamikori mezőgazdasági szövetkezet agrármérnöke, aki már évek óta biogazdálkodást folytat, és emellett egy folyamatos ültetvénytelepítésbe kezdett.- Miből gondolja, hogy az itteni termőföld jobban hasznosítható ezen a módon: bio és dió?- Az itteni földek nagy része belvizes terület, bár az utóbbi pár év aszályos időjárása ezen némileg módosított, így elfogadhatóak lettek a terméseink, de nem biztos, hogy ez mindig így lesz. A valamikori szőlőskertek még őrzik a százéves diófák emlékét, és úgy gondolom, ezt a kultúrát is ki lehet itt próbálni. Akkor is, ha a nagyüzemi diótermesztésnek errefelé nincs hagyománya. Valamivel több mint két hektárra adtam be a pályázatot és nyertem. Ez nagy segítség volt, hiszen több mint 1 millió forint egy hektár létrehozásának költsége, ebben természetesen az ültetvény körbekerítése is benne van. De a telepítésnek még nincs vége...- Tovább bővíti a dióültetvényt?- Folytatom, de nein dióval, hanem mogyoróval.- Mikorra lesz Kötegyánban aktuális a közismert gyermekdal: ,,Erre csörög a dió, erre meg a mogyoró"? Egyáltalán, megéri ma ültetvénytelepítésbe fogni, hiszen köztudott, hogy arra éveken át csak költeni kell és türelmesen várni, amíg hoz valamit?- Bizonyosan így van, jogos a kérdés, de, ha.az ember átgondolja a lehetőségeket, megpróbál hosszú távra tervezni. Én ezt választottam, ugyanis a dióültetvény mellett lévő földbe a mogyoró mellé még bodzát is telepítek, ugyancsak pályázati pénz segítségével, még ebben az évben. Való igaz, ha csak ebből kellene megélnem, nagyon nehezen menne, hiszen nálam csak 8-10 év múlva „csörög a dió”, kicsit korábban a mogyoró. Őstermelőként már évek óta gazdálkodom: biobúzát, repcét, lucernát, kukoricát, napraforgót, szóját és héj nélküli tökmagot termelek, így ebből az ökológiai gazdálkodásból van jövedelmem. A dióültetvényem indulása nem volt könnyű, hiszen elég érzékeny növény ahhoz, hogy ne bírja a hosszan tartó, 20 fokos mínuszokat. Sajnos, szinte száz százalékban elfagyott, és ezeket a telepítéskori egy-, másfél méteres hajtásokat a tél elvonulása után, mind vissza kellett metszenem, s várni, vajon „feléled” a kétszáz- negyven diófa, vagy odaveszett a befektetett pénz, energia, munka. Szerencsére a tavasszal biztatóan megeredt, bár tíz százalékát még így is újra kell ültetnem, de a kockázat szinte minden növénynél megvan. Ez a fagykatasztrófa ugyan biztosan visszavetette egy évvel az állományt, mégis megnyugodhatok.- Aki szántóföldi biogazdálkodást folytat, hagyományos módon kezeli-e majd a gyümölcsöst, vagy része lesz az is a környezetbarát termelésnek? — Az ültetvényeimen ugyancsak bioterméket szeretnék előállítani, amire az átállási idő bőven meglesz a termőre fordulásig. SajA tavalyi tél olyan súlyosan károsította a fiatal ültetvényt, hogy valamennyi fát vissza kellett metszeni. Egy évvel visszavetette a fejlődést. Egyik helyen most kerül a földbe a búza, a másikon meg már bokáig ér. A kettő egyszerre igaz az őszi határban, ami „gazdanyelvre” fordítva annyit tesz, hogy elhúzódik az őszi kalászosok vetése. Elhúzódott, késett is, sőt volt, ahol végleg elmaradt a gabonanövényeket rendesen megelőző repce vetése. Csak éppen azt az augusztusi-szeptemberi aszályos körülmények — és az ebből adódó magágykészítési gondok — hátráltatták, ezzel szemben az októberi vetést a megkésett, de mégis hasznos esőzések. Hogy a csapadék mennyire jól jött, azt a talajelőkészítéssel küszködő traktorosok tudnák igazán megmondani, hiszen végre rendesen el lehetett munkálni a földet az őszi vetéshez, ám annak ellenére, hogy az elmúlt hónap volt február óta az első, amikor több esett a sokévi átlagnál [plusz 13 milliméter), mégis deficites a csapadékmérleg. Mint Lipták János, a megyei FM-hivatal főfelügyelője elmondta, a lehullott 70 millimé- ternyi eső ellenére még 90 milliméter hiányzik a talajból. Ennek ellenére a napjainkban is még folytatódó vetéssel jó földbe kerülnek a magok. A kérdés persze az, hogy a későbbi kelésű növény mennyire lesz ellenálló a téli fagyokkal szemben. A tavalyi tél után főleg a repce estében a leggyakoribb növényápolási eszköz a tárcsa volt - hogy ne szenvedjen tovább. E növénynek a vetésterülete az idén végül is a tavalyinak a felét sem érte el: 5500 hektár lett. Az őszi búza az eddigi jelzések alapján mintegy 130 ezer hektáron fog jövőre teremni, ami némi növekedést jelent az előzőekhez képest. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy már kénytelenek számolni a gazdák a kukoricabogár kártételével, s a búza javára növelik a vetésterületet. Lipták János ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet3 hogy a rekordgyenge, mondhatni, minden idők legrosszabb békési kukoricaterméséért nemcsak az aszály, hanem a kíméletlenül terjedő amerikai jövevény pusztítása is felelős. A végleges adatok birtokában viszont kiderült, hogy a napraforgó az aszály hőse volt, a 2,2 tonnás megyei átlag jónak mondható, az viszont nem, hogy a felvásárlási ár miatt ez a jó is rossz: nyereséget ugyanis csak a megyei átlag fölötti termésmennyiség hozott. Szépen fejlődik az időben elvetett őszi búza a dombegyházi Agrár Rt. táblájában. A múlt héten még volt olyan gazdaság, ahol javában folyt a vetés. A betakarítást már csak a ke- amelynek esetében olyan infor- vés helyen vetett - és az aszály mációt kaptunk, hogy a feldolgo- miatt gyengébb termést ígérő - zó kampány rövidebb lesz a ko- cukorrépa felszedése jelenti, rábbiaknál. ___________________■ It t most én beszélek! Sertéstartók, Dániára figyelve A sertéstenyésztésről beszélgetve, nincs olyan szakmai társaság, ahol ne vetné fel valaki, hogy „bezzeg a dánok”! Európa, sőt a világ piacának legmarkánsabb szereplőivel joggal példálóznak, akik tudják, hogy kontinensünkön velük kell versenyezni a magyar gazdáknak is. Számunkra különösen fontos a versenytársról szóló adat, az adaptálható eredmény, mert az egyetlen ország hazánk, amely ma is pozitív exportmérleggel szállít sertéshús termékeket az Európai Unióba. Addig azonban, amíg a 15 ezer tonnás többlet mellett is csak a veszteségtől való félelem a meghatározó, nehezen várható el az optimizmus. A magyar gazdát az érdekli, mennyit kap egy kiló élő sertésért. Kevesen tudják, hogy a dán termelők semmivel sem kapnak többet a disznó kilójáért, mint a magyar sertéstartók. Sőt, kevesebbet. Mégis jobban megélnek belőle! Csakhogy az északi ország termelői már régen nincsenek arra kényszerülve, Ha a két ország termelőinek tevékenységét, annak egyes mutatóit összehasonlítjuk, kiderül, a szigorúan vett versenypályán, azaz a szakmában igenis verseny- képesek vagyunk! hogy az árakat tekintsék a biztonság egyetlen és kizárólagos tényezőjének. \ Természetesen lényeges a felvásárlási ár, azonban nem mindegy, milyen egyéb dolog segíti a gazdát, hogy a kevesebből is jobban éljen. Az ott évek óta működő magasabb támogatásokon kívül olyan elemei említhetők az ágazati,, védőhálónak", mint a gazdák gondjait - termeléstől a piacig - egységes szemlélettel kezelő szakigazgatási rendszer, a terméktanács szolgáltató - és nem tűzoltó - szerepe, az ingyenes állami juttatások, és még sorolhatnám. Az ottani szaktárcánál működő sertésfőosztály léte számunkra annak példája, hogy a termékpályás termelést,,termékpályás szakigazgatás” irányítja. Aligha fordulhat elő, hogy túltermelési válság közepette állami támogatással vem- heskoca-kihelyezési akciót folytassanak. S a szakmai testület, a terméktanács sem a hirtelen támadt piaci zavarok intervenciós kezelésére költi a tagok pénzét, hanem a tenyésztés biztonságára. Ott például állatorvosokat, szakértőket foglalkoztatnak, akik ingyen látják el a szakfelügyeletet, az állam pedig gyógyszerköltségek, hatósági vizsgálatok díját vállalja át. Sok olyan kiadást, amelyet a versenyre kényszerülő magyar sertéstartónak saját zsebből kell fizetnie. Ha a két ország termelőinek tevékenységét, annak egyes mutatóit összehasonlítjuk, kiderül, a szigorúan vett versenypályán, azaz a szakmában igenis versenyképesek vagyunk! Érdemes volt Békéscsabára jönnöm a közelmúltban. A Csabai Kolbászfesztivált kísérő agrárfórumon hangzott el először a minisztérium képviselőjétől, hogy tervezi a szaktárca az említett kiadások mérséklésének lehetőségét. Gyógyszertámogatás, hatósági vizsgálatok díja, termelési körülményeket támogató pályázatok... A termelőnek mindegy lenne, mivel javul a gazdaságosság mérlege. Csak javuljon, hogy ne versenyhátránnyal érkezhessen az uniós rajtvonalhoz. ____ __ PR. ZÁPORI LÁSZLÓ, A VÁGÓÁLLAT ÉS HÚS TERMÉKTANÁCS TITKÁRA ER DŐKJOKEZEKBEN! MEZŐGAZDÁK, SZŐLÉSZEK! Különböző kertészeti kultúrák (alma, körte, uborka, paradicsom, málna, szőlő) kordonrendszerét összeállíthatja, kémiai kezelés nélkül Is ellenálló, környezetbarát AKÁC gömb és fűrészelt felezett, negyedelt oszlopok, szőlőkarók, nevelőkarók felhasználásával. Áraink az Önök számára is elérhetőek: érdeklődjön a kereskedelmi és marketing- irodánknál! I A t Határhelyzet a megyében Az esős október, csapadékdefidt, elhúzódó vetés nos, ma még Magyarországon nagyon kevesen foglalkoznak biotermeléssel, s még kevesebben vannak, akik hajlandók is megfizetni az ilyen termékeket. Márpedig van értelme ezzel az egyébként nehezebb termesztési módszerrel foglalkozni. Igenis van alternatívája a kemizációs termelésnek, hiszen Nyugat-Európa piacai folyamatosan bővülnek. Amikor szinte minden fronton értékesítési gondokkal küszködik az ország, érdemes messzebbre is látni, és a lehetőségeinkhez képest változtatni a hagyományokon. Természetesen itt is van egy időszak, amikor jóval kevesebb jövedelem képződik, hiszen három év kell ahhoz, mire kitisztul a talaj és benne biotermék állítható elő, ennek nagyon szigorú előírásai vannak, amit mindenkinek kőkeményen be kell tartani. Ezen időszak alatt még nem bio az áru, és a megtermett mennyiség is jóval kevesebb, mint a korábbi technológiával előállított, tehát erre a jövedelemkiesésre is fel kell készülni, amit azonban kompenzálhat a kormány és az Európai Unió támogatása a jövőben. _________■
