Békés Megyei Hírlap. 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-06 / 258. szám

10. OLDAL - 2003. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK GYULA Budapesten is A gyulai székhelyű Erkel Ferenc Társaság a hagyományokhoz hí­ven Erkel Ferenc születésnapja alkalmából megkoszorúzza Bu­dapesten, a Kerepesi úti temető­ben Erkelnek és kortársainak sírjait. November 7-én koszorú­kat helyeznek el 14 síron, így Er­kel muzsikus fiainak, Gyulának, Eleknek, Sándornak, Lajosnak a hantjain. Megkoszorúzzák Mosonyi Mihály zeneszerző sír­ját, aki Erkel gyermekeit tanítot­ta zenére, a száz éve elhunyt Ábrányi Kornélét, a Zeneakadé­mia tanáráét, Erkel titkáráét. Fel­keresik a gyulai származású Bodoky Lajos vízügyi mérnök­nek, Budapest díszpolgárának a sírját, aki a soroksári Duna-ág megnyitásával 1876-ban meg­mentette Pestet az árvíztől. Eb­ben a temetőben nyugszik Erkel zongoratanárnő unokája, Erkel Ilona is. A neves személyiségek­re sírjaiknál dr. Bónis Ferenc ze­netörténész, az Erkel társaság elnöke és D. Nagy András, a tár­saság titkára emlékezik. Gyulán, Erkel Ferenc szülő­házánál november 8-án 14 órá­tól rendez megemlékezést az Er­kel társaság. A hagyományok­hoz híven hat percen át szól a Szent József templom harangja, majd D. Nagy András emlékezik meg a város nagy szülöttéről. A koszorúzással egybekötött visz- szaemlékezésre mindenkit sze­retettel várnak. ■ TÖBB MINT 100 ÉVE AVATTÁK. Az Erkel téren álló bronz mellszobor Kallós Ede (1866-1950) neves szobrászművész fiatalkori alkotása. A szobrot 1896. június 26-án leplezték le. ■ A zeneszerzőről szülővárosában Muzsika, film, fáklyás felvonulás, rádiós vetélkedők, folklór és fánk Első alkalommal rendezi meg Erkel Ferenc szülőváro­sában az Erkel Művészeti Napokat Gyula város önkor­mányzata. Régi adósságot törlesztenek ezzel a Him­nusz zeneszerzőjével, a ma­gyar nemzeti opera megte­remtőjével szemben. Az igé­nyes programok díjtalanul látogathatók, ezzel az a szer­vezők célja, hogy minél töb­ben ellátogassanak Gyulára. A rendezvények helyszínein urnákat helyeznek el, a fel­ajánlásokat, az anyagi segít­séget azért kérik, hogy Erkel szellemi hagyatékát méltó­képpen ápolhassa a város a későbbiekben is újabb prog­ramokkal. Az első művészeti napokat az önkormányzat fi­nanszírozza a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács pá­lyázati támogatásával — mondta Kertészné Morár Il­dikó, az önkormányzat vá­rosmarketing irodájának rendezvényszervezője. A Ki nyer ma? zenei vetélkedőt Erkel Ferenc Apor téri szülőházából egyenes adásban sugá­rozza a Kossuth Rádió. A szervezők kérik, az érdeklődők november 7-én 12.30 óráig foglal­ják el itt helyeiket. A rendezvénysorozatot 15 órakor nyitja meg az Erkel-szobornál Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Állami Opera igaz­gatója, köszöntőt mond dr. Perjési Klára, Gyu­la polgármestere. Az Erkel című verset Karcag Ferenc, a Békés Megyei Jókai Színház művé­sze mondja el, majd a gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar Erkel-műveket szólaltat meg. Az ünnepségen megkoszorúzzák Erkel Ferenc szobrát, majd a zeneszerző szülőházát. Az Er­kel Ferenc Általános Művelődési Központban Erkel a színpa­don címmel fotó- és díszletterv-ki­állítást nyit meg az Országos Szé­chényi Könyvtár anyagából Belics- ka Sholcz Hed­vig, az OSZK osz­tályvezetője. A megnyitón Czeg- lédi Katalin éne­kel. Az ugyan­csak a művelődé­si központban, 19 órakor kezdő­dő koncert házi­gazdája Selmeczi György zeneszer­ző, karmester, zongoraművész lesz, aki Erkelről szóló történetekkel is megis­merteti a hallgatóságot. November 8-án 10-től 13 óráig az Erkel Fe­renc Zeneiskolában elsőként a Calliope Diák­színpad ősbemutató előadást tart, majd Mis­kolcról, Debrecenből, Szegedről, Békéscsabáról és Gyuláról érkezett tehetséges, fiatal muzsiku­sok Erkel kortársainak műveit szólaltatják meg. A Mogyoróssy János Városi Könyvtárban, a ze­nélő családok 15 órakor kezdődő teadélutánján vendég lesz a Gyuláról elszármazott Mező Lász­ló gordonkaművész, fellép a házigazda Fellegi Ádám, aki zongorán játszik, míg fia, Fel­legi Balázs barito­nista énekel. Zenél majd a békési Fejes Antal és felesége, hegedűn játszik a gyulai Szántó Gyula és fia, s más csalá­dok is muzsikálnak. A könyvtár elől 17 órakor induló ze­nés, fáklyás felvo­nulás a gyulai Körös és a budapesti Erkel Ferenc Néptánc­együttes, illetve ko­csikon utazó zenélő családok részvételé­vel zajlik. A felvo­nulás az Erkel-szo- bor érintésével a művelődési köz­pontig tart, az úton végig Erkel-fánkkal kínálják az érdeklő­dőket. A művelődé­si központban 18.20 órakor kezdődik a Színház az egész vi­lág című vetélkedő, melyet a Kossuth Rádió egyenes adásban sugároz. A szervezők kérik, az érdeklődők 18 óráig foglalják el helyeiket. A já­tékra még várnak jelentkezőket. A színházi vi­lágról szóló tízperces játék győztesének díja 30 ezer forint és két színházjegy az Erkel művelő­dési központ előadására. A kétnapos rendez­vénysorozat a budapesti Erkel Ferenc Néptánc­együttes műsorával zárul 19 órától a művelődé­si központban. Akik családdal érkeznek az Erkel Művészeti Napokra, azokat gyermekprogramokkal várják a művelődési központban. November 8-án 10 órá­tól lesz bábelőadás, 11 órától őslénytan-foglalko­zás, melyen dinoszaurusz-csontokat is meg lehet vizsgálni, a 13 órakor kezdődő játszó- és alkotó­házban Márton-napi lampionokat készíteni, az általános- és középiskolás korúaknak video­filmét vetítenek 16 órától. A művészeti napokra érkezőknek a gyulai szállodák kedvezményes szálláslehetőséget biztosítanak. A város több vendéglőjében is főznek Erkel kedvenc ételeiből. November 7-én 14.30-tól 17 óráig, másnap 14.30- tól 18 óráig Erkel muzsikája szólal meg a városi könyvtár, a művelődési központ és az Erkel-szo- bor előtt. Korabeli felvétel, mely Erkel Ferenc idős korában készült. Nem volt válogatós az ételekben A Hunguest Erkel Hotelben Prohászka Béla executive séf dr. Havassy Péter­nek, az Erkel Ferenc Múzeum igazgatójának és Kiss Anikó főmuzeológusnak a segítségével gyűjtötte össze azokat a recepteket, hogy milyen ételeket fo­gyaszthatott akkoriban az Erkel család Németvároson. Átéli időszak jellemző étele volt az a savanyú leves, melyet főként disznótorok idején készítettek nyelvből, szívből, veséből, tüdőből, apróhúsokból, zöldségekből. Rántással sű­rítették, tejföllel dúsították, és ecettel adták meg a pikantériáját. A hotelben november 7-8-án délben és vacsorára az Erkel család korabeli ételekből készítenek még toroskáposztát, birkapörköltet sósburgonyával és szilvalekváros buktát. A Kisködmön étteremben november 8-án a napközben betérő vendégeket vár­ják Erkel-korabeli és a hozzá közel álló ételekkel - tudtuk meg Jalecz Lajostól, az étterem tulajdonos-vezetőjétől, aki a Vendéglátóipari Múzeumban kutatott, írásos emlék van arról, hogy Erkel szerette a libából készült ételeket. Vacsorá­ra hívták és azt kérte, hogy sok libaétel legyen. Erkel nem volt válogatós, a liba mellett szerette a vadételeket és különösen a hurkát, a kolbászt. Az étterem­ben így libából készült ételekkel és hurkával, kolbásszal várják a vendégeket. Művészeti Napok Gyula, 2003. november 7-8. m November 7. 12.40 óra: Ki nyer ma? A Magyar Rádió zenei vetélkedőjét rendezik meg Erkel Ferenc Apor téri szülőházában. A játékot a Kossuth Rádió egyenes adásban közvetíti. 15.00 óra: Ünnepélyes, koszorúzással egybekötött megnyitó A helyszín az Erkel-szobor, majd az Erkel-szülőház lesz. 15.00 óra: Filmvetítés Az Erkel című filmet mutatják be a Petőfi Moziban. 16.00 óra: Erkel a színpadon Kiállítás nyílik az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ aulájában az Országos Széchényi Könyvtár anyagából. 17.00 óra: Filmvetítés A Bánk bán című szuperprodukciót mutatják be a Petőfi Moziban. 19.00 óra: Erkel Művészeti Napok koncert A helyszín az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ színházterme lesz. Közreműködnek a Kolozsvári Magyar Állami Opera zenekara és a Magyar Állami Operaház művészei. Kiss B. Attila Bánk bán, Bazsinka Zsuzsa Me­linda, Wiedemann Bernadett Gertrudis szerepében hallható. Az est házi­gazdája Selmeczi György zeneszerző, karmester, zongoraművész. Erkel operáját, a Hunyadi Lászlót 1844. január 27-én mutatták be. A fiatalkori fő müvének számító, négy felvonásos opera nemcsak történelmi aktualitásával ragadta magával a reformkori Pest kö­zönségét, hanem fejlett drámai építkezésével, sokrétű jellemformálásával, zenéjének egyre szerve­sebb magyarságával is. Képünkön a Hunyadi László utolsó oldalának kottája a szerző kézírásával. November 8. 10.00-13.00 óra: Erkel kortársai, fiatal tehetségek seregszemléje A Calliope Diákszínpad is ekkor mutatja be Szőch Géza III. László című já­tékának színpadi adaptációját. Az előadás ősbemutató lesz, a helyszín az Erkel Ferenc Zeneiskola koncertterme. 15.00 óra: Zenélő családok teadélutánja A délutánon ismert és kevésbé ismert zenészdinasztiák adnak műsort a Mogyoróssy János Városi Könyvtár olvasótermében. A délután házigazdá­ja Fellegi Ádám koncert-zongoraművész. 17.00 óra: Zenés, fáklyás felvonulás A felvonulás a városi könyvtártól az Erkel-szobor érintésével a művelődési központig tart. 18.20 óra: Színház az egész világ A Magyar Rádió szervezésében vetélkedőt rendeznek a színházi világról. A műsort Csiszár Imre rendező, Jászai-díjas, érdemes művész vezeti az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban, a Kossuth Rádió egyenes adás­ban sugározza a vetélkedőt. 19.00 óra: Az Erkel Ferenc Néptáncegyüttes műsora Az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ színháztermében a buda­pesti Erkel Ferenc Néptáncegyüttes estje lesz Galambos Tibor koreográfus rendezésében. A műsorban Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán műveire készült néptánc-koreográfiákat mutatják be. Az Erkel Művészeti Napokra családdal érkező vendégeket zenés gyermek­programok várják a művelődési központban. A gyulai szállodák kedvezményeket nyújtanak a művészeti napokra érke­ző vendégeknek. A programokról részletes tájékoztatás olvasható a www.gyula.hu weboldalori és további információkat nyújtanak a (66) 362-155/316-os telefonszámon. Az Erkel Művészed Napok zenei vezetője Selmeczi György, a rendező Csiszár Imre. Az Erkel Művészeti Napok főszervezője Gyula város önkormányzata. Az oldal Gyula város önkormányzatának támogatásával készült Szerkesztette: Szőke Margit, fotók: Veress Erzsi. Erkel-városok Gyula és Kolozsvár Gyula, Erkel szülővárosához méltóan foglalkozott eddig is az Er- kel-hagyomány ápolásával. A Gyulai Várszínház évente jelent­kezett Erkel-bemutatókkal. Most helyes lépés, hogy születésnap­ja táján Erkel Művészeti Napokat rendeznek, a város szándékai szerint a későbbiekben is szeretnék az őszi hétvégét a követke­ző évi rendezvények sorába iktatni — mondta el lapunknak Selmeczi György zeneszerző, karmester, zongoraművész, a mű­vészeti napok zenei vezetője, akit Kolozsváron értünk el. Selmeczi György szerint a rendez­vénysorozat annál érdekesebb lesz, minél jobban sikerül kiszéle­síteni az Erkel-életmű körüli mű­veltségi mezőre az elgondolást. Érdekes lehet a jövőben általában Erkel korával foglalkozni, és azzal a pezsgéssel, ami a magyar szelle­miség történetében ekkor jelent­kezett, és nemcsak itthon, hanem európai kitekintésben is.- Azt hiszem, van miről be­szélni a következő években is - jelentette ki Selmeczi György. November 7-én 19 órától az Er­kel Ferenc Általános Művelődési Központ színháztermében ünnepi koncert lesz a zeneszerző születés­napján, melyen a házigazda tisztét Selmeczi György tölti be. Gyula és Kolozsvár szoros kapcsolatban áll, hiszen Erkel szülővárosában vehet­tek át kitüntetéseket a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészei az életmű ápolásáért. (A Gyulai Vár­színház és a Kolozsvári Állami Ma­gyar Opera együttműködése 1991 óta tart, Gyulán jövőre mutatják be az utolsó Erkel-operát, a Dózsa Györgyöt.) A magyar zenei élet is elismeri, hogy nagyon sokat tettek ezért az elmúlt évtizedben. A kon­cert első felében a ritkábban hallott Erkel-operákból válogattak közö­sen a kolozsvári opera társulatával, a második részben pedig a két „slágeropera”, a Hunyadi László és a Bánk bán részletei szólalnak meg. A kolozsvári művészek közül az Erkel-repertoár legjobb szerep­lői lépnek fel, míg a gála második részében a Magyar Állami Opera­ház énekesei is. Itt lesz Kiss B. Atti­la, aki filmen is Bánk bán megsze­mélyesítője, s nagy népszerűségre tett szert ebben a szerepben. Selmeczi György házigazdaként ar­ra készül, hogy történeteket mesél majd, azaz pontosabban fogalmaz­va, Erkel műveit elhelyezi a törté­nelmi környezetben, hogy érzékel­tesse, milyen jelentősége volt az életműnek az akkori magyar kultu­rális életben. Megpróbál utánajárni annak is, hogy mi foglalkoztatta ak­kor az embereket Pesten és Budán, s a Kárpát-medencében. ■ A SZÜLŐHÁZ EMLÉKHÁZ. Erkel Ferenc szülőháza Gyulán, az Apor téren. A németgyulai kántortanítói lakás és iskola 1795- ben épült, 1830-ban bővítették, ekkor nyerte el mai, klasszicista stílusú formáját. Itt született a zeneszerző 1810. november 7-én, az épü­letben emlékházat rendeztek be. A Himnusz szerzője 1893. június 15-én hunyt el Budapesten. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom