Békés Megyei Hírlap. 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-15 / 266. szám

4. OLDAL - 2003. NOVEMBER 15., SZOMBAT HÁT TÉR Gimnáziumok kívül és belül az első százon A rangsornak sokféle az olvasata a megyénk iskolái szemében Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) kutatói évről évre értékelik a középiskolák teljesítményét. A sok közül egyik beszédes szempont a felvételi arány, amely alapján az utóbbi öt vizsgált esztendőt alapul véve három Békés megyei tanintézet került a legjobb száz közé. A rangsor nemcsak szakmai körökben érdekes, a továbbtanuló diákok szülei is számon tartják. Összeállításunkban hat megyei tanintézet vezetője nyilatkozik arról, mit jelent a százon belül és kívül lenni. Békéscsaba—Békés—Gyula— Mezőberény—Szarvas A beiskolázásra felkészülés őszi idő­szakában egyik napilapunk közzétette az OKI legutóbbi felmérését, amely a felsőoktatásba felvettek száma és az osztálylétszám alapján az 1997., 1998., 1999., 2000. és 2002. évi adatokra tá­maszkodva számította ki az öt eszten­zunk. A legbüszkébbek arra vagyunk, hogy a hozzáadott érték szerint is ki­váló a teljesítményünk. Ebben nagy érdeme van a stabil tantestületnek. A pedagógusok sokoldalú, jó szakembe­rek, erős bennük a folyamatos fejlődés igénye. Az iskola jó eredményéhez a nyitott pedagógiai légkör, s a bizalom­teli tanár-diák kapcsolat is hozzájá­rul. olyan szakokra jelentkeznek, ahol fontos az idegen nyelvek szerepe, gondolok itt a közgazdaságtudomá­nyi, külkereskedelmi irányra - fogal­mazott diákjaik jövőjével kapcsolat­ban Tóth Julianna. A békési Szegedi Kis István Refor­mátus Gimnázium igazgatóhelyettesé­től, dr. Soósné dr. Héjjá Gyöngyitől megtudtuk, mit gondol a középisko­lák rangsorolásáról. — Iskolánk sajnos nem jutott be a száz legjobb intézmény közé, de iga­zából nem érezzük, hogy ez bármiféle hátrányt jelentene a tanulóinkra vagy a gimnáziumunkra nézve. Évek óta jó felvételi eredményeink vannak, és a diákjaink a különböző tanulmányi A Rózsa Ferenc Gimnázium igazgatója büszke rá, hogy a diákjaik a felsőoktatási intézményekben is kiválóan teljesítenek. dő felvételi arányát. Az intézet hagyo­mányosan más jellemzőket is követ, többek között a középfokú nyelvvizs­gák számát és a felvételi dolgozatok pontszámát, s ezek alapján külön-kü- lön sorrendet állít. Ismert az a törek­vés, hogy a bizottság a hozzáadott ér­téket, így a tanulmányukat megkezdő diákok felkészültségét, szociális kör­nyezetét is vegye figyelembe. Már a startnál előre jelezhető az érettségikor várható eredmény. Az iskola akkor dolgozik jól, ha a várt eredményhez képest jobban teljesít. A jelenlegi szempontrendszert ezzel is gazdagít­va, még reálisabb kép alakulhat ki a középiskolákról. A nyolcszáz hazai középiskola kö­zül a békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium az előkelő hu­szonnyolcadik helyen szerepelt.- Az elődeink által megfogalmazott iskolakép ma is korszerű. A célunk, hogy segítsük a változatos továbbta­nulási igények megvalósulását, magas szintű idegennyelv-ismeretet és infor­matikai jártasságot nyújtsunk — kezd­te Zátonyiné Fazekas Erzsébet igazga­tó. — A kutatási szempontok mind­egyike alapján a legjobbak közé tarto­Tóth Julianna, a mezőberényi Pető­fi Sándor Gimnázium igazgatóhelyet­tese a következőképp értékelte intéz­ményük 97. helyét az országos rangso­rolásban: — Úgy gondo­lom, mindenképp számít a helyezés, hiszen a számok az adott középis­kola erősségét tük­rözik. A felmérés­ben bizonyára sze­repet játszik az is, hogy az intéz­ményből hányán nyernek felvételt egyetemekre, főis­kolákra. A rangsor akkor lenne igazán hiteles, ha azt is felmérnék, hogy a sikeres felvételi vizsgák után há­nyán szereznek diplomát, mivel sok olyan hallgató van, aki egy-két félév után, különböző okok miatt, otthagyja a választott egyetemet, főiskolát. Mivel iskolánk két tannyelvű, diákjaink általában versenyeken is megállják a helyüket. A továbbtanulásnál leginkább a pon­tok és a nyelvismeret számít. Az emlí­tett rangsoroláshoz iskolánktól nem Tudást a tarisznyába A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban hatszáz diák tanul. Az al­ma mater 1999 óta ott van az első száz középiskola között. Legutóbb nyolcvankettedikek voltak. Kovács János iskolaigazgató a beszélgetés­kor előrebocsátotta, a nagyvárosi tanintézeteknek a beiskolázás tekin­tetében előnyösebb a helyzete, ugyanakkor a jó színvonalú tudással érkező diákok és szüleik nagy várakozással vannak az intézmény iránt. Ez komoly felelősséget ró a vezetésre és a nevelőkre egyaránt.- Minél képzettebbek a tanulók, annál igényesebbek, s jó értelem­be véve, annál önérzetesebbek is. Ez a körülmény a tanároktól folya­matosan alapos felkészültséget és fejlődést kíván. Jómagam mind az öt tizenegyedik évfolyamon tanítok pszichológiát, így a tanári gyakor­latban is érzékelem ezt a helyzetet — mondta az igazgató. Hozzátet­te, arra törekednek, hogy a tanulóknak hosszú távon jól hasznosítha­tó szellemi muníciót adjanak. Ez a kimagasló felvételi eredmények mellett abban mutatkozik meg, hogy a diákoknak figyelemreméltóak a főiskolákon és az egyetemeken való bentmaradási mutatói. kértek adatokat, igazából nem is tu­dom, mi alapján döntenek az országos sorrendről — mondta a témával kap­csolatban dr. Soósné dr. Héjjá Gyön­gyi­Dr. Kutas Ferenc, a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója úgy véli, objektív okai van­nak annak, hogy az intézmény az utóbbi években már nem ért el olyan jó eredményeket a felvételi mutatók tekintetében, mint például a '70-es évek végén. Egyrészt azóta jelentősen, mintegy 90 százalékkal megnöve­kedett a tanulók létszáma (ma 770-en vannak), ezenbelül nőtt a szakközép- iskolások aránya. Utóbbiak pedig első­sorban szakmát szeretnének tanulni, s nem a felvételire koncentrálnak. Má­sik objektív okként említette az igaz­gató, hogy - s ezt a megyei szakta­nácsadók matematikai és magyar iro­dalmi felmérési eredményei is igazol­ják - sok esetben ala­csony a szarvasi gimná­ziumba jelentkezők fel- készültségi szintje. Ma már nagy jelentő­sége van annak is, hogy a diákok szülei meg tud- ják-e fizetni a drága fel­vételi előkészítő tanfo­lyamokat. Szarvason er­re nem sok szülőnek van lehetősége — mondta dr. Kutas Ferenc. Hozzáté­ve, ezzel együtt a nyelvi, illetve a matematika ta­gozat 80 százalékot meg­haladó felvételi rátáját igen jó eredménynek tartja. Noha ezen a listán a 119. a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium, a felvételi adatsor nem mutatja, hogy egy iskolából hová jelentkeztek a diákok. Vannak olyan egyete­mek, ahol megemelték az alacsony felvételi pontszámokat, de példá­ul a közgazdaságtudo­mányi egyetem külkereskedelmi sza­kára 114 pont volt a bejutás alsó kü­szöbe. Ezért többféle mutatót vesznek alapul, így a felvételi írásbeli dolgoza­tok pontértékei na­gyobb pontossággal kö­zelítik meg a képzés színvonalát. Ezen a ranglistán az Erkel a mezőberényi Petőfi gimnáziummal szinte azonos, a 90—91. he­lyen áll. Történelemből a legnehezebbek a fel­vételik az országban, ezen a listán az Erkel a 47. Az Erkelből a diákok nagyobb része egyete­mekre megy továbbta­nulni. A legtöbben tör­ténelemből felvételiz­nek, majd magyarból. Száz diákból mintegy 45 a két tárgyból vagy valamelyikéből felvéte­lizik. Valószínűleg Gyulán humán műveltségű a szülői háttér, ez lehet a választás oka — mondta dr. Keres- kényi Miklós gimnáziumigazgató. CS. R.-H. CS.-L. J.-SZ. M. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Megkérdeztük olvasóinkat Fél-e fogorvostól? Sipos Ilona, 39 éves, rokkantnyug­díjas, kétegyházi lakos: — Félek. Már nagyon régen vol­tam utoljára fogorvosnál, akkor ép­pen ki kellett húzni az egyik foga­mat. Kicsit fájt a húzás. Most jók a fogaim, de mindent megteszek, hogy azok is maradjanak. Minden reggel és este megmosom. Azért is vigyázok, hogy nem kelljen fogorvoshoz mennem. Gyermekko­romban elég sokszor kellett szakrendelőbe jár­nom, nagyon rosszak az emlékeim. Egyszer külö­nösen „megkínoztak”, biztosan ezért félek még most, felnőttként is. Szelezsán István, 50 éves, a helyi kábel-tv dolgozója, kétegyházi la­kos:- Hogy félek-e a fogorvostól? Persze, méghozzá nagyon. Szerin­tem ez gyermekkori beidegződés. Talán egy éve jártam utoljára a fo­gászaton, előtte már napokig poko­lian fájt a fogam, amit ki kellett húzni. Tudom, hogy az lenne a helyes, ha rendszeresen járna az ember ellenőrzésre is, mert meg lehetne előzni a nagyobb bajt. Most is mennem kellene „csináltat­ni” több fogamat is. A félelem mellett azonban a pénz is visszatart... Plavecz Anita, 17 éves, tanuló, kétegyházi lakos: — Félek a fogorvostól, de hogy miért, azt nem tudom megmonda­ni. Talán mert olyan kiszolgálta­tottnak érzem ott magam. Legutol­jára tavalyelőtt jártam a fogorvos­nál, egyrészt azért, mert fájt a fo­gam, másrészt, mert iskolafogászatra is menni kel­lett. Fájdalmas volt a kezelés, rossz rá visszagon­dolni. Reggel, délben, este mosom a fogam, sajnos mégis elromlik. El kellene járni ellenőrzésre, de nem megyek, mert félek. Az osztálytársaim is va­lahogy így vannak vele. Farkas István, 24 éves, vendéglátós, kétegyházi lakos: — Igen, félek. Talán a légkör mi­att, vagy a fogászati rendelő hangu­lata miatt? Nem is tudom. Az em­ber már kiskorában „megszokja”, hogy a fogorvosnál félni kell, ez va­lahogy „belenevelődik” az ember­be. Az iskolafogászaton mindenki félt, így rám is rám tört a félelem. Sajnos, elég gyakran kell fogor­voshoz járnom. Legutóbb kihúzta az orvos az egyik fogamat. Fájni ugyan nem fájt, mégis féltem, elég volt a tudat, hogy fogorvosnál vagyok... k. e. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Utcakeresztelő Gyomaendrődön Hajnal utca, Szilvás út és Varjú sor. Valószínűleg ez lesz annak az eleddig névtelen három utcának, il­letve házsornak a neve, mely Gyomaendrőd kocsorhegyi részén fekszik. A településrész lakói a közelmúltban kérték az önkormányzatot: adjon nevet ezeknek az utcáknak. A helyrajzi számok szerinti elnevezés ugyanis időnként gondokat okoz. Például a postai kézbesítéseknél. A kocsor- hegyiek javaslatokat is tettek az elnevezésekre, ezek közül választotta a képviselő-testület a három nevet. Amennyiben az ottlakók igent mondanak a döntésre, ezek a közterületi változások január 1-jé- től életbe lépnek. Gyomaendrőd önkormányzati beruházás kere­tében új utcanévtáblák kihelyezésére is készül. Ki­cserélik az ingatlanok házszámtábláit is, ezt azon- ban már a tulajdonosok költségéin __________LJ. Mé ltó helyen a civilek Hamarosan megoldódik Szarvason a civil szer­vezetek és a pártok méltó elhelyezésének kérdé­se, amely évek óta gondot jelentett a településen. ___________Szarvas__________________ A V ajda Péter Gimnázium felújításával megüresedett az egykori úttörőház, a középiskolások most már egyetlen épülettömbben tanulhatnak. A régi úttörő­házat a helyi civil szervezetek és a pártok kapják használatba. A szervezeteknek négyzetméterenként száz forint bérleti díjat és a közüzemi költségeket kell fizetniük. Az épületrész (merthogy csak az egyik részről van szó, a másikba a Mitrovszky-kastély felújí­tásának kezdetekor a városi könyvtár költözött) hasz­nosításának koordinálásával a Vajda Péter Művelődé­si Központot bízták meg. A mostani megoldás azonban még nem tekinthe­tő hosszú távúnak, mivel az egykori úttörőház épü­lete hamarosan felújításra szorul. Szintén szépséghi­bája a dolognak, hogy a házban nincs olyan terem, melyben nagyobb közösségi rendezvényeket tart­hatnának a civil szervezetek és a pártok. Átmeneti megoldásként a polgármesteri hivatal élelmezési egységének (közismert nevén napközis konyhának) ebédlőjét használják majd ilyen célokra. L j. Töretlen az adózók kedve A nagyszénási helyi adózók gépjárműveik után 2003. január elseje óta minden megkez­dett 100 kilogrammra 800 forintot fizetnek gépjárműadó címén. __ Nagyszénás Am ikor 1992-ben bevezették a magánszemélyek kommunális adóját, az intézkedés nem váltott ki je­lentős visszhangot a község lakosaiból. 2001 január­jában a mértékét megemelték, évenként és ingatla­nonként azóta is kétezer forintot kell fizetniük a nagyszénásiaknak. Ez az adónem érinti egyébként a lakosság legszélesebb körét. Az idei év első felében 2287 adóköteles élt a faluban, a 70 év felettiek, 617- en adómentességet élveztek. A helyi iparűzési adót 1996-ban vezette be az önkormányzat a bevételek növelése érdekében. Kevesen fizetik (2003-ban 225- en érintettek ennél az adónemnél), de jelentős tételt képvisel a befizetés, ráadásul az idén iparűzési adó törlésére, elengedésére irányuló kérelmet egyetlen adózó sem adott be. Az adó mértéke január óta egy­ségesen az adóalap 1,2 százaléka, ami jóval alacso­nyabb, mint a környéken alkalmazott adómérték - hangzott el a legutóbbi ülésen, ahol az adócsoport is beszámolt eddigi munkájáról. Cs. i. Korszerűsítik a világítást Az önkormányzatok számára nem kis terhet jelent az intézmények áremelés miatti, egyre növekvő áramszámlájának finanszírozása, így van ez Kétegyházán is. Kétegyháza A települési képviselők éppen ezért az intéz­mények világításkorszerűsítése mellett döntöt­tek a legutóbbi ülésükön. A korszerűsítéshez az önkormányzatnak saját forrást nem kell biz­tosítania, a havi megtakarítás 10 év alatti fu­tamidőben fedezi a bekerülési költséget. Az energiatakarékos lámpatestek ugyanis 43,2 százalékos megtakarítást eredményeznek majd - hangzott el az ülésen. Az ajánlattevő cég a szerződéskötést követő két hétben vállal­ná a munkálatok elvégzését. Az energiaracio­nalizálási program végrehajtása az áramfel­használás csökkenése mellett nagyobb fény­erőt is eredményezne. Képviselői javaslatra a testület megszavazta, hogy a lecserélésre kerü­lő fénycsöveket, armatúrákat a lakosság köré­ben kedvezményesen árusítják majd ki. K. E. Koncert három templomban A Battonyai Művészeti Iskola legjobb hang­szeres növendékei — felekezeti hovatartozá­suktól függetlenül — az utóbbi két hétben há­rom templomban is muzsikáltak — tudtuk meg Holló Lászlótól, a művészeti iskola igaz­gatójától. Battonya — Először október 28-án, a dombegyházi kato­likus templomban játszottak növendékeink a helyi általános iskolásoknak. Mivel a szerény képességű orgona neves művészek fellépésére nem alkalmas, így iskolánk segítségével hall­hattak világi zenét a helyi diákok. Battonyán, a református templomban az orgona felújításáért jótékonysági hangversenyt rendeztek október 31-én, szintén a mi diákjaink közreműködésé­vel. Legutóbb, november 7-én pedig a katoli­kus templomban a kilencedikesek részére ren­deztünk nyílt órát. A művészek által is jónak tartott orgonán barokk műveket mutattak be a diákok. A műsoron gitárduó, illetve orgonakí­sérettel furulya-, hegedű- és trombitaszóló is szerepelt - tájékoztatott az igazgató. K. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom