Békés Megyei Hírlap. 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-13 / 264. szám

EletMód Brókerügy Kajak-kenu Miért vonható felelősségre kiadatása után Kulcsár Attila? 10. oldal Az évértékelő ünnepségen a ha­gyományok megőrzését tűzték ki célul Szentandráson. 16. oldal DIGITALIS VILÁG Mátrix: vissza a valóság sivatagába? Világszerte éppen egy hete mutatták be a Mátrix-trilógia bejező részét, a Forra­dalmakat. Bár a finálét leg­alább annyian kritizálják mint dicsérik, abban mindenki egyetért: a há­rom film alapjaiban változtatta meg a leg­újabb technikákhoz való viszonyunkat. Az első rész 1999-es premier­jekor még senki nem sejtette, hogy az ezredvég Csillagok hábo­rúját látja - a Mátrix azon­ban villám­gyorsan az új generáció kultuszfilm­je lett. A si­ker viszony­lag könnyen megérthető: a film egy olyan korban készült el, ami­kor a korábban még periférikús- nak számító digitá­lis világ (mobiltelefonnal, internet­tel, virtuális valósággal) egy csa­pásra a 'mindennapi élet részévé vált. Az a generáció, amely a multip­lex-mozik célközönségének számí­tott, már régóta várt egy olyan filmre, amely mind tartalomban, mind techni­A trilógia hatása minden szinten érezhető kai újdonságban túlmutat a tucatszámra készülő akciómozikon. A Mátrix pedig ezt nyújtotta. Újratöltés előtt Az első rész valójában egy óriási pén­zekből készült „kis költségvetésű” film: alig egy tucat szereplővel találkozunk, viszonylag kevés helyszínen, egyszerű díszletek között - leszámítva persze a forradalmian új látványelemeket. A si­ker elsősorban ennek volt köszönhető: a közönség könnyen tudott azonosulni a mondanivalóval (elkeseredett harc a mindenen uralkodó gépek ellen), a részletekben saját valóságára ismerhe­tett (mobiltelefon-őrület, teátrális ru­hák és napszemüvegek) - és nem veszett el a szereplők és az akciók özönében. A film hatása óriási volt: a technikai újítások vil­lámgyorsan elterjedtek, ma már szinte minden akciófilm­ben felismerhetjük a Mátrix nyomait. Neo, Trinity, Mor­pheus és Smith ügynök az internetnek köszönhetően ikonikus figurákká váltak: a chat-programokon például a mai napig találkozunk ilyen felhasználónevet birtokló személlyel. Az is szimboli­kus jelentőségű, hogy a Mátrix volt az el­ső film, amely DVD-verziójából többet adtak el, mint a videóka- zetta-változat­ból. Ezekután egyáltalán nem volt meg­lepő, hogy a rendezők folytatásról kezdtek beszélni. Forradalmak után A Mátrixot nem lehet folytatni, szól­tak az első bírálatok, hiszen az első rész befejezett egész. A készítők viszont eb­ben is újítottak: egyszerre két folytatást készítettek el, ezáltal újabb alapot ad­tak a profitéhséget emlegetőknek. (Köz­ben azért megjelent egy számítógépes játék, valamint egy rajzfilmsorozat, szintén a rendezők felügyelete mellett, tovább mélyítve ezzel a film körül kiala­kuló mítoszt.) Idén tehát bemutatták előbb a máso­dik részt (Újratöltve címmel), majd no­vember ötödikén világszerte egy idő­pontban a harmadikat, Forradalmak címmel. Az időzítés nem volt véletlen: a második részt ugyanis csúsztatva mu­tatták be - ennek eredményeként példá­ul a hazai bemutató előtt az interneten már megtalálható volt a film (igaz, gyenge minőségű) kópiája. Az utolsó részt óriási várakozás előzte meg - hogy az elkészült munka alul- vagy felülmúl­ta-e az elvárásokat, azt mindenkinek magának kell eldöntenie, ám hogy ez­után másként nézünk a világra, az szinte bizonyos. A TRILÓGIA: MÁTRIX - ÚJRATÖLTVE • FORRADALMAK Bemutató időpontja 1999 2003 2003 Költségvetés (millió dollár) 63 127 110 Összbevétel (millió dollár) 456 780 “ Elrajtolt a Napster 2.0 Megkezdte működését a legen­dás fájlcserélő utóda, a Napster 2.0. Az újszülött azonban csu­pán nevében azonos szolgálta­tás, mivel elődjétől eltérően egy szerű internetes zenebolttá vál­tozott át. Október 29-én kezdte meg hivata­losan működését a Napster 2.0 ne­vet viselő internetes zenebolt. Elődjét, az 1999-ben indult Napstert egy 19 éves amerikai egyete mista alkotta meg: jjg ez volt az első on 1 line fájlcserélő há­lózat, melynek hasz­nálói ingyenesen tölt­hettek le zeneszámo­kat számítógépeikre. Bár a fájlcserélő nagy népszerűségre tett szert, 2001-ben működése beszüntetésé­re kényszerült, miután szerzői jog­sértés miatt a hanglemezipar több pert is indított ellene. A Napster 2002 nyarán csődeljárást kért ma­ga ellen, s a márkanevet az elsősor­ban multimédiás szoftvereiről is­mert Roxio cég vásárolta meg. Az elődjével azonos webcímen elérhető Napster 2.0 legális zene­szolgáltatás, amelynek használói a letölthető zenefájlokon kívül on­line rádióadások hallgatására is előfizethetnek. A honlapról le­het letölteni a Nap­ster használatához szükséges kliens- programot, amely Windows operáci­ós rendszer alá telepít­hető. Az 500 ezer dara­bos zenei katalógussal rendelkező új Nap- steren egy zeneszám le­töltése 99 centbe, egy album pedig 9,95 dollárba kerül. Elindult a BSA bevallókampánya Szoftverbevallás néven a BSA Ma­gyarország november 1-jétől a hó­nap végéig tartó országos kam­pányt indított, amelynek kereté­ben segítségét kívánnak nyújtani a kis és közepes méretű vállalko­zásoknak a megfelelő szoftverke­zelési gyakorlat kialakításában és az illegális szoftverhasználatból adódó jogi és pénzügyi kockáza­tok csökkentésében. A BSA Szoftverbevallás elneve­zésű kampánya részeként a vállal­kozások segítséget és eszközöket kapnak a szoftvergazdálkodási gyakorlatuk kialakításához: a kampány elsődleges célja, hogy tudatosítsa az üzleti szoftverek üzleti célú felhasználóiban a szoftverek jogüsztaságának fon­tosságát. A kampány hosszú távú célki­tűzése a szoftvergazdálkodás és-nyilvántartás - mint üzleti folya­mat - fontosságának és előnyei­nek megismertetése az üzleti szoftverfelhasználókkal. A Szoft­verbevallást beküldő gazdasági társaságok részére a BSA Magyar- ország megküldi a BSA Szoftver­tanúsítványt, mely igazolja, hogy az adott szervezet elvégezte a 2003. évi szoftverbevallással kap­csolatos teendőit. A BSA Magyarország ország­szerte több tízezer vállalkozás és regisztrált könyvelő számára küld a napokban névre szóló levelet, amelyben tájékoztatja őket a Szoftverbevallás kampány indulá­sáról és feltételeiről. Az akció ki­mondott célja, hogy a jelenlegi 45%-os illegális szoftverfelhaszná­lást legalább 38%-osra csökkent­sék. Bosszú után, megpihenve Talán nem is kellene egyáltalán meglepődni azon, hogy egy sikeres játék folytatása alulmúlja az elődöt: elsőre ugyanis gyakran mindent elnyom az újdonság varázsa - néhány év múlva azonban már valami egé­szen extrával kellene előrukkolni, és ez bizony nem mindig sikerül. A Max Payne esetében is ez történt. A játék első része 2001-ben jelent meg, s bár a Max Payne alapvető­en klasszikus, lineáris jellegű lö­völdözős játék volt, néhány újí­tással és kitűnő megjelenítéssel gyorsan kultikussá vált. A sike­rességben persze nem kis szere­pet kapott a kizárólag felnőttek­nek szóló, durva jeleneteket tar­talmazó történet (rögtön a játék elején maffiózók ölik meg fősze­replőnk családtagjait), de az ak­ciójelenetek kidolgozottsága is messze megelőzte korát. Ebben a játékban használták például elő­ször a Mátrix című filmből ismert ún. Bullet Time technikát: egy kattintás a jobb egérgombbal, és az idő lelassul miközben hő­sünk, Max megtartja nor­mális sebes ségét - ez pedig azt je­lenti, hogy minden erőfeszítés nélkül el­hajolhat a golyók elől, majd köny- nyedén ki­lyuggathatja az ellenfe­leket. A napokban megjelenő máso­dik rész (The Fall of Max Payne) visszatér az alapokhoz, azaz a színtiszta lövöldözéshez. Hő­sünket ismét sérelem éri (ezúttal társával végeznek ismeretle­nek), kezdetét veheti tehát a bosszú. Ám ami elsőre még izgalmas volt, az másodjára már nem szögez a monitor elé: a végeláthatatlan leszá­molások ugyanis len­dületesebb kerettör­ténetért vagy leg­alább erősebb ellen­felekért kiáltottak volna. Ráadásul Max újra szerelmes lesz - ami, mint tudjuk, egy profi harcos esetében szinte egyenlő az öngyilkossággal. Közel félmilliárd mobil kelhet el Az amerikai Strategy Analytics kutatóintézet prognózisa sze­rint a digitális kamerával és színes képernyővel felszerelt mo­dern készülékek iránti kereslet, valamint az előfizetőknek a fejlődő országokban tapasztalható rohamos emelkedésének hatására 492 millió mobiltelefon találhat gazdára az év végéig. Bár már a korábbi előrejelzés is óriási forgalmat jósolt (455 millió készülék eladását), az idén 132 millióra rúgó harmadik negyed­éves értékesítési adat láttán az in- /Mk' tézet módosí­totta adata it. Az elő- m rejelzés * több mint 460 milliósra várt legfrissebb prognózisait. Amennyiben a 492 millió darabos előrejelzés valós­nak bizonyul, az 15 százalékos növekedést jelent majd a 2002-es eladásokhoz képest; tavaly 429 millió darab készülék talált gaz­dára világszerte. Az amerikai piackutató inté­zet mellett a Merrill Lynch is 30 mil­lió ké- ' szülékkel múlja felül ^legnagyobb ■gyártók átlagosan Mobilgyártók pwci részedesése (%) .......................^ 34 q Mo torola: 15,2 W 1 1 d Siemens: ff'. .................................. ................. 1 1 8, 7 ■jfr, q Sony: 5,4 Egyéb: nemrégiben tette közzé 496 mil­lió darabos értékesítési prognó­zisát. Ezen V acku- tató inté­zet rendel­kezésére álló értékesítési ada­tok alapján válto­zatlanul a finn Nokia vezeti a listát. Piaci részesedése azonban a második negyed­évi 37 százalékról a harma­dik negyedévre 34,5 száza­lékra csökkent. A Nokia a két héttel ezelőtt közzétett beszámolójában 39 százalé­kos részesedést tulajdoní­tott magának. Hírek Egyesülne a Sony és a Bertelsmann A japán Sony, illetve a német Bertelsmann AG megállapo­dott a két cég lemezki­adó leányvállala­tainak egyesíté­séről, amely- lyel a világ legnagyobb lemezkiadója születne meg. A közösen létrehozandó új cégben mindkét fél 50 száza­lékos részesedéssel rendel­kezne, az újszülött neve pe­dig Sony BMG lenne. A tár­saságok tervei szerint a Sony BMG vezetésébe azonos aránnyal kerülnének be a két lemezkiadó jelenlegi vezetői. Harcba száll a Microsoft A Microsoft vérdljat tűzött ki a vírusírók fejére: a szoft­veróriás 5 millió dolláros pénzalapot hozott létre, melyből jutalmat kínál min­den olyan információért, melynek segítségével bör­tönbe juttathatók az ártó kó­dok létrehozói. A jutalmazá­si program reményeik sze­rint kedvet csinál azoknak, akik információval rendel­keznek, valamint visszatart­ja a vírusírókat az ártó kó­dok útnak indításától. EU kontra spam Az Európai Bizottság legfris­sebb jelentése szerint csak az európai üzleti élet több mint 3 milliárd dolláros vesz­teséget könyvelhetett el az elmúlt évben a spamek, azaz a kéretlen reklámlevelek mi­att. A tervek szerint hamaro­san elkészül egy új törvény, amely szigorúbb szankciókat léptetne életbe a spamelők ellen. A büntetések mértéke a tagállamok egyéni dönté­sén alapul. Csúszik a Doom 3 A Doom 3 fejlesztői bejelen­tették, hogy a játék a vártnál később jelenhet meg. A Doom 3-at eredetileg idén karácsony-1 kor ter­vezték kiad­ni, majd a dátum 2004 első negyed­évére módosult. Most pedig azzal biztatják a rajongókat, hogy legkorábban 2004 ápri­lisában juthatnak hozzá a já­tékhoz. Gates-nek a Google kell A New York Times szerint az elmúlt két hónapban a Mic­rosoft élénken érdeklődött a világ legnépszerűbb interne­tes kereső-rendszerét mű­ködtető vállalat iránt. A szoftveróriás ugyanis szeret­ne minél nagyobb szeletet ki­hasítani az internetes kere­sők piacából, így kerülhetett képbe a Google. Bár válasz egyelőre nem érkezett a megkeresésekre, valószínű­síthető, hogy egy későbbi időpontban a Microsoft újból ajánlatot tesz. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom