Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-14 / 240. szám
HUB 2003. Október 14., kedd HÁZ A I T Ü K Ö R 3. OLDAL Bérgondok az oktatásban Az el nem mondott interpelláció Budapest Akár sztrájkolni is hajlandók az oktatási szakszervezetek, ha a kormány nem változtat a költségvetés-tervezeten - amely az érdekvédelmi szervezetek szerint a pedagógusbérek elértéktelenedését hozza. Az oktatási szféra összesen 5 százalékkal nagyobb büdzséből gazdálkodhat 2004-ben, de ez még a tervezett 5,5-6 százalékos infláció ellensúlyozására sem elég - áll a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kimutatásában, amely kitér arra is, hogy a költségvetési tervezet szerint nem nő az ön- kormányzatoknak járó normatíva, így a fenntartó gazdasági pozíciói tovább romlanak, a pedagógusbérek „befagyasztása” pedig azok elértéktelenedését vonja maga után. Árok Antal, a PSZ alelnöke elismeri, hogy a kormány több új forrást is beépített a javaslatba, ám ezek főként a szociális intézkedésekre - tankönyvtámogatás, ingyenes étkeztetés - vonatkoznak; így a költségvetés-tervezet nem növeli az önkormányzatok tényleges működési költségekre fordítandó büdzséjét és a béremelések mértéke sem lépi túl az inflációt. A Felsőoktatási Dolgozók Szak- szervezete ennél is túlmutatóbb összefüggéseket vizsgál, ami abból derült ki, hogy a szervezet elPluszmunkdért pótlék jár 2003 volt az általános, minden pedagógusra és felsőoktatási dolgozóra vonatkozó fizetésemelés éve - derül ki az Oktatási Minisztérium közleményéből. Az ötvenszázalékos alapbéremelés és a diplomás minimálbér bevezetése után második lépcsőben jövőre differenciáltan, a teljesítmény alapján növekednek tovább a bérek. 2004-ben azok a pótlékok növekednek, amelyekhez többletteljesítmény köthető. nőké, Kis Papp László így fogalmaz: a költségvetés ebben a formában nem alap az EU-ban elvárt minőségi képzéshez. A felsőoktatásban tervezett hatszázalékos béremelést szerinte csak a létszámleépítéssel lehet megvalósítani, mondván, nincs anyagi tartaléka a felsőoktatási intézményeknek, amelyből fedezhetnék a bér- korrekciót. Kis Papp számítása szerint a béremeléshez 2,2 milliárd forintra lenne szükség. A szakszervezetek egyelőre tárgyalásokat terveznek az Oktatási Minisztériummal, de ha azok nem vezetnek eredményre, a közös demonstrációtól sem riadnak vissza. STEINER Építhetnek a városok Budapest Budapest XIII. kerülete, Miskolc és Székesfehérvár kapta a legtöbb támogatást a Belügyminisztérium bérlakásépítési programján, amelyen 26 települési önkormányzat 3.6 milliárd forint állami támogatást kap a Széchenyi- terv keretében. Az állami támogatású bérlakásprogramban a belügyminiszter döntése alapján 731 hely- hatósági bérlakás, garzonház, nyugdíjasház vagy idősek otthona épülhet fel 30-50 százalékos önkormányzati önerő megléte mellett - olvasható a Belügyminisztérium közleményében. Ebből kiderül, hogy Lamperth Mónika belügyminiszter ismertette a pályázaton nyertes 30 ön- kormányzati pályázatot: 441 lakással a „kiemelten rászoruló családok, idősek és fiatalok lakhatási körülményeit tudják javítani”. Az önkormányzatok bérlakás-építési programjaikhoz 1.7 milliárd forint saját forrást, valamint 437 millió forint értékű ingatlant biztosítanak. A BM pályázatán a legtöbb támogatást, 747 millió forintot a XIII. kerületi önkormányzat kapta két pályázatára, 175 lakás építésére. Miskolc önkormányzata másodikként 306 millió forintot nyert egy 38 személyes nyugdíjasházra, illetve 24 fős „szociális célú” beruházásra. A harmadik legmagasabb támogatást, 297 millió forintot Székes- fehérvár önkormányzata kapta 98 szociális célú ingatlan megépítésére. Százmillió forint feletti, vissza nem térítendő állami segítséget kapott beruházásaihoz még Cegléd, Kerekegyháza, Mezőberény, Mórahalom, Nyíregyháza, Siklós, Szekszárd, Szombathely és Orosháza önkormányzata. Az állami bérlakás-építési program megindítása, 2001. július 1-je óta a helyhatóságok és az egyházak 54 milliárd forint visz- sza nem térítendő támogatást nyertek el. A program során eddig 11165 lakás készült el. Az állami támogatás mintegy háromnegyede a szociálisan hátrányos helyzetűek lakhatásának megoldását segítette. További 56 támogatási igény érkezett a tárcához, ezekről a következő határidő lejárta, október 31-e után döntenek. Az idén még ötmüliárd forint állami támogatás kiosztása várható. MTI/EUROPRESS Nem járult hozzá Szili Katalin házelnök Szij- jártó Péter fideszes képviselő miniszterelnökhöz címzett interpellációjához a parlament plenáris ülésén. A házelnök szerint az interpelláció megválaszolása nem Medgyessy Péter feladata. Szijjártó szerint Szili házszabályellenesen járt el. Budapest Gyurcsány Ferenc ingatlanügyeivel kapcsolatban szeretett volna interpellációt intézni Medgyessy Péter miniszterelnökhöz Szijjártó Péter fideszes képviselő. Erre azonban nem került sor, mert Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jogkörénél fogva nem engedélyezte az interpellációt. A házelnök arra hivatkozott: a kérdések megválaszolása nem tartozik a kormányfő hatáskörébe. A fideszes képviselő később újságírók előtt olvasta fel az ominózus interpellációt, amelyben Gyurcsány ingatlanvásárlásai kapcsán szerepel az a kérdés is: hogyan értelmezi a miniszterelnök azon korábbi kijelentését, hogy a jog és erkölcs közül mindig a szigorúbbat kell választani. Szijjártó szerint Medgyessynek is kellemetlen lett volna a három kérdés. Szili Katalin a Házszabályra hivatkozva közölte: a ház elnöke minden esetben visszautasíthat olyan interpellációt, amelynek megválaszolása nem az adott miniszter hatáskörébe tartozik. Az, hogy mi tartozik a hatáskörébe, azt az alkotmány határozza meg - fűzte hozzá. Szili emlékeztetett: ezt a gyakorlatot az előző ciklus alatt vezették be. A parlamentben is szóba került Rejtő E. Tibor, a K&H Bank előzetes letartóztatásban lévő volt vezetőjének fogva tartása, tanúvallomása. A szocialisták a gyanúsított ügyészi kihallgatását kifogásolták, a Fidesz képviselői viszont arról beszéltek, hogy az MSZP-nek félnivalója van a volt vezérigazgató vallomásától. Juhász Gábor (MSZP) megismételte vasárnapi kijelentését: Rejtő E. Tibort a kihallgatását megelőzően, a rendőrség tudta nélkül az ügyészség előbb a Fővárosi Főügyészségre, majd egy büntetés-végrehajtási intézetbe szállította csütörtökön. Pál Tibor, a Belügyminisztérium poliükai államtitkára „nem szokványos esetnek” minősítette, hogy valakit az ügyészi felügyelet mellett zajló kihallgatása előtt elvisznek a rendőrségi fogdából és máshol hallgatják ki. „Úgy látszik, a szocialista pártnak komoly félnivalója van Rejtő E. Tibor volt K&H Bank-vezérigazgató vallomásától, csak ezzel magyarázható, hogy most már napi szinten kíván beavatkozni az ügyészség munkájába” - mondta Demeter Ervin a kormányfőnek feltett azonnali kérdésében. Demeter szerint az MSZP egyik vezetője kétségbe vonta, hogy az ügyészség a bankbotrány vizsgálata során kizárólag a törvény előírásainak és nem a szocialisták elvárásainak akar megfelelni. Kiss Péter kancelláriaminiszter szerint Demeter Ervin eltévesztette a kérdés célját, mert sem az ügyészség, sem a frakciók nem kormány alá rendelt szervek. Ugyanakkor arra is kitért, hogy az ügyészség nem független hatalmi ág, ezért a parlamenti képviselőknek jogukban áll véleményt formálni tevékenységéről és álláspontjukat a nyilvánosság elé tárni. BARANYA RÓBERT Kötelező szavazás Az MSZP-frakció úgy döntött: ezentúl kötelező lesz részt venniük a frakciótagoknak az interpellációs szavazásokon. Lendvai Ildikó frakcióvezető lapunknak azt mondta: nem kell a szabályokon változtatni, csak alkalmazni kell őket. A szocialistáknál eddig csak a határozathozatalokon volt kötelező a jelenlét az ülésteremben. Szili Katalin élt a jogával fotó: europress/kallus györgy Területfejlesztési elvek Az erősödő magyar régiók és kistérségek évének ígérkezik 2004 - mondta Nagy Sándor területfejlesztésekért felelős politikai államtitkár. Nagy Sándor közölte: jövőre 100 milliárd forint fordítható közvetlenül területfejlesztésre magyar és uniós forrásokból. Az Európai Unió 39,2 millió forintos támogatásához a költségvetés 12,6 milliárddal járul hozzá, a központi költségvetés emellett várhatóan 51 milliárd forintot biztosít majd közvetlenül területfejlesztésre. A Nemzeti Területfejlesztési Hivatal kezdeményezi, hogy jövőre a minisztérium további 40-70 milliárd forintot csoportosítson át a régiókhoz - közölte Nagy Sándor. Az államtitkár azt is mondta: a hátrányos helyzetű hét megye hároméves felzárkózató programjának folytatására 7,7 milliárd forintot szán az állam. Ismét nemet mondtak Polt Péter válaszára Ismét leszavazták a legfőbb ügyész egy interpellációra adott válaszát. Világosi Gábor (SZDSZ) a Millenáris Kht. ügyeiről kérdezte Polt Pétert. A kormánypárti oldalon Hiller István kultuszminiszter és Baráth Etele MeH-államtitkár elfogadta Polt válaszát, bár Hiller úgy nyilatkozott: tévedésből nyomott igent. Az olvasót is büntetik az áfaemeléssel Példátlan nyomásgyakorlás a magyar sajtóval szemben a lapok 12 százalékos áfakulcsának 15 százalékra emelése - mondta Balogh László, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, a Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának tagja a sajtótermékek jövő évre tervezett adóemeléséről. Hozzátette: az MDF módosító indítványában az emelés helyett 5 százalékra csökkentené a lapok áfáját. Budapest- A tervezett áfaemelést az írott média élénk tiltakozása fogadta. Ön hogyan ítéli meg a kormány lapkiadással kapcsolatos adópolitikáját?- A Medgyessy-kormány nem tudja, hogy mit cselekszik. A Magyar Demokrata Fórum ezt mélyen elítéli, így a lapkiadással kapcsolatos adópolitikával sem ért egyet. Kultúránkból és történetünkből adódik a nyomtatott betű iránti tisztelet. Ezért példátlan nyomásgyakorlásnak tartjuk a tervezett lépést. Az MDF benyújtott egy módosító indítványt, amely köszönő viszonyban sincsen a kormány terveivel. Mi úgy tartanánk jónak, ha 12 százalék helyett 5 százalékos lenne ez az adó.- Az Európai Unió tizenöt tagországa közül tízben 5 százalék, vagy ez alatti a lapok áfája. A csatlakozó országok közül a lengyeleknél 7 százalék, a cseheknél 5 százalék, míg Észtországban előfizetés esetén nincs áfa. Mindennek tükrében mi indokolhatja a hazai emelési szándékot?- A kormány mumusnak használja az Uniót és negatív döntéseket hoz a társadalom különböző rétegei számára. Az áfakulcsokkal való játszadozást a kormány egyik piszkos trükkjének tartjuk. A könyveknél is magasnak tartom az 5 százalékot. A könyvkiadást egyáltalán nem szabadna megadóztatni. Nem feltételezem a magyar kulturális vezetésről azt, hogy nem akarja az olvasás kultúráját terjeszteni, de ha akarja, akkor ne állítson elé akadályokat.- A lapkiadás forgalmi adójának emelése az újságárak emelkedéséhez vezethet.- Az általános forgalmi adót mindig a végfelhasználó fizeti ki. Ebben az esetben az állampolgár, aki megveszi a kedvenc lapját. Úgy gondolom, az emberek előbb mondják vissza a lapjukat, mint hogy lemondjanak egyéb alapvető szükségletükről. Ezáltal nagyobb szerep juthat a kereskedelmi tévécsatornáknak, egy- síkúbb lehet a közvélemény formálása.- Hogyan tudna az állam nagyobb szerepet vállalni a nyomtatott betű védelmében?- Ez a feladat csak a nemzeti értékek megőrzésének tudatával teljesíthető. Ma már ott tartunk, hogy a gyerekeket is alig lehet rávenni az olvasásra, pedig a lényeg épp az volna, hogy megérintse őket a betű varázsa. Jelen körülmények között tudomásul kell venni, hogy a legtöbb embernél az olvasás nem egyéb, mint egy országos, vagy még inkább egy megyei napilap kézbevétele Balogh László fotó: kallus györgy naponta egyszer. Az elmúlt időszakban az országos lapok olvasottsága csökkent, a megyei lapok azonban megtartották bázisukat. Ennek, az általam pozitívnak tartott folyamatnak is véget vethet a tervezett áfaemelés. TAKÁCS ZOLTÁN Kilencről az ötre Sopron A Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság nem ért egyet azzal a tervvel, amelynek értelmében a Magyar Turizmus Rt. a jelenlegi kilencről ötre akarja csökkenteni a turisztikai régiók számát - közölte Patyi Elemér bizottsági elnök. Patyi Elemér hangsúlyozta: szakmailag több okból hibásnak tartják ezt az elgondolást. A területfejlesztés és az idegenforgalom együttműködését megzavarja, ha a tervezési-statisztikai régiók és az idegenforgalmi régiók jelenlegi összhangja megbomlik, ugyanis a mostani felállásban szinte teljes mértékben fedik egymást. A turisztikai régiók száma azért nagyobb kettővel, mert a Balatont és a Tisza-tavat idegenforgalmi szempontból önálló régiónak tekintik - tette hozzá az elnök. «m Hírek Pénz a titokra Biztosított a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok működése és megvalósulhatnak a szükséges fejlesztések a 2004-es költségvetés tervezete alapján - mondta Tóth András politikai államtitkár. A költségvetés tervezete alapján 30,8 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, azaz a Nemzet- biztonsági Hivatal, a Nemzet- biztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal, mti Egyházi hitvallás „Szabad egyház szabad államban” címmel műhelytanulmány készült az állam és az egyházak kapcsolatának irányelveiről a Miniszterelnöki Hivatalban. Buda Péter egyházpolitikai szakértő, Gábor György vallásfilozófus és Wildmann János teológus Kiss Péter kancelláriaminiszter megbízásából készítette el a műhelytanulmányt. A kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a vallásszabadság biztosításának, valamint az állam és egyház elválasztásának - áll a dokumentumban, mti ’56-os könyvek Három kötetet jelentetett meg az 1956-os forradalom közelgő évfordulója előtt az 1956-os Intézet Közalapítvány, amely Göncz Árpád volt köztársasági elnök jelenlétében mutatta be újdonságait. Az Ötvenhat után címmel Rainer M. János történész írt könyvet, Tischler János „Hogy megcsendüljön minden gyáva fül” címmel írt könyvet, a Múlt századi hétköznapok című tanulmánykötet a Kádárrendszer kialakulásának éveit tekinti át. mti Leletmentés Levéltárral és műtárgyraktárral gazdagodott a Magyar Képző- művészeti Egyetem, valamint megújult az intézmény könyvtára. A gyűjteményt - több ezer fotográfiát, plakátot, próbanyomatot, rajzot, japán metszetet - eddig méltatlan körülmények között őrizték - mondta Farkas Ádám rektor. Az értékmentés a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Oktatási Minisztérium támogatásával valósult meg. mti Civil program A Nemzeti Civil Alapprogram irányító testületének megválasztásában részt venni kívánó civil szervezetek november 12-ig jelezhetik jelöltállítási szándékukat. Elektort a törvény szerinti országos - legalább hét megyére kiterjedő - hatókörű, valamint regionális - legalább egy megyében működő - civil szervezetek állíthatnak - olvasható Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter felhívásában, mti
