Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-28 / 251. szám

2003. OKTÓBER 28., KEDD - 7. OLDAL E U R Ó P AI UNIÓ Civilek kérdései Egy közelmúltbeli, civil szervezetek számára rendezett uniós fórum kérdéseiből és a rájuk adott válaszok lényegéből szemez­gettünk az alábbiakban. A válaszok minden részletre kiterjedő­en a www.eu2004.hu honlapon, az EUvonal (a Külügyminiszté­rium EU tájékoztató szolgálata) weblapján olvashatók. Hogyan alakulnak a munkabé­rek és a nyugdijak? A csatlakozás közvetlenül nem hat sem a bérekre, sem a nyugdíjakra, mert kialakításuk az egyes tagállamok nemzeti ha­táskörébe tartozik. Ugyanakkor a csatlakozással javulni fog a ma­gyar gazdaság versenyképessége. Hogyan alakul a nők, illetve a férfiak munkavállalási lehető­sége az uniós tagországokban? A nők és férfiak azonos feltételek és lehetőségek mellett vállalhatnak munkát az uniós tagországokban. A nyugdíj megállapításánál a szolgálati időt hogyan veszik fi­gyelembe? A nyugdíjasokkal kapcsolatos szabályozások az egyes tagállam­ok nemzeti hatáskörébe tartoz­nak, azaz nincsen közösségi sza­bályozás ezen a területen. A közösségi jogszabályok a tagállamok nyugdíjasai számára mindenütt biztosítják a szociális védelmet. Ez vonatkozik az öreg­ségi, a rokkantsági és a hozzátar­tozói nyugdíjasokra és azokra is, akik migráns munkavállalóként szereztek nyugellátást, illetve nyugdíjasként más EU- tagországban telepedtek le. Az öregségi nyugdíj iránti igényét bárki, bármely tagállamban be­nyújthatja, függetlenül attól, hogy élete során hány és mely tagállamban dolgozott. A magát ellátni képtelen nyugdí­jasokról hogyan gondoskodnak? A nyugdíjasok ellátását min­den tagállamnak magának kell megoldania, nincsenek uniós előírások és pénzügyi támogatá­sok ezen a területen. Lesznek-e nyugdíjon kívüli plusz juttatások, kedvezmények? A hazai nyugdíjakon kívüli szociális juttatásokról és egyéb kedvezményekről szintén a ma­gyar államnak kell gondoskod­nia, az EU nem ír elő erre vonat­kozóan szabályokat. Hogyan biztosítják az unióban a nyugdíjak reálértékét? A nyugdíjak értékét, növekedé­sét a magyar államnak kell bizto­sítania, ebbe az Európai Unió semmilyen szinten nem szól bele. Azok az idősek, akik nem tud­ják megfizetni a költséges gyógykezelést, milyen támoga­tást kapnak az Unióban? A szociális támogatásokat a tagállamoknak kell biztosítaniuk. A közösségi társadalombiztosítási rendelkezéseket nem a tagállam­ok társadalombiztosítási rendsze­reinek harmonizálására, hanem koordinációjára hozták létre. Van-e lehetőség arra, hogy a 65 éven felüli magyar igazolvány­nyal rendelkező magyarok ve­hessék csak igénybe az ingye­nes közlekedést? Ezt a kedvezményt a magyar állam biztosítja állampolgárai ré­szére, az Európai Uniónak nin­csen erre vonatkozó előírása. ■ Az egyenlőség lassan ver gyökeret a köztudatban Noha ismeretei alapján kritikát is megfogalmazott az Európai Unió nőpolitikáját illetően Tímár Judit, az MTA Regioná­lis Kutatások Központja Békés­csabai Osztályának munkatár­sa, azért úgy kezdte mondani­valóját, hogy „EU-csatlako- zásunk felgyorsíthatná a férfi­nő társadalmi viszony kiegyen­lítését...” Mert közhely: a nők­nek még ma is nehezebb érvé­nyesülni; az egyik érvelés sze­rint ugyanolyan végzettséggel, ugyanolyan képességekkel és gyakorlattal rendelkező férfi könnyebben boldogul, többet keres a vele egyenrangú nőnél.- Sokat javíthat az EU a magyar- országi férfi-nő társadalmi viszo­nyokon. Elég, ha a jogharmonizá­cióra gondolunk, de már az is va­lami, hogy mostanában egyálta­lán foglakozunk a kérdéssel.- S a jogi szempont csak az egyik tényező...- Persze, a másik az anyagi tá­mogatás. A női egyenjogúság megvalósítása érdekében a fej­lesztési támogatások minden terü­letébe beépítették a női kérdést, azaz minden pályázatot csak úgy lehet benyújtani, ha a tervezés so­rán a fejlesztők átgondolták, ho­gyan érinti új projektjük a nőket és a férfiakat. A nemek egyenlő esélyegyenlőségének biztosítása az egyik leginkább szem előtt tar­tott feladattá lépett elő az uniós tá­mogatásban, más hasonlóan fon­tos szempontok mellett. Minden fejlesztésnél számolni kell ezután a témával, legyen szó egy ter­ményszárító építéséről vagy isko­lai beruházásról.- Ez rendkívül hatékonynak tű­nik... A női vezető, politikus ma még sokkal kevesebb, mint a férfi.- Igen ám, de - és ez nem csak a saját véleményem, nyugati tapasztalatok alapján is mondha­tom - vannak azért itt problé­mák. Az egyik gond, hogy az uni­ós szabályozás alapvetően a mun­ka világára koncentrál, nem fog­lalkozik ilyen mértékben az élet sok más fontos területével, példá­ul a nők szerepével a politikában, vagy hogy még életközelibbet mondjak, a családon belüli mun­kamegosztással. Mert ugye sok terepe van az egyenlőtlenségnek. A másik gyakori kritika a rend­szerrel kapcsolatban, hogy nem igazán veszi figyelembe a helyi sajátosságokat, például - munká­nál maradva - a dél-európai nők speciális foglalkoztatási szokása­it, a félmunkaidőt stb.- Magyarországot miként érin­ti ez a tény?- Érdekes például, hogy a női munkanélküliség férfiakéhoz vi­szonyított rátájában jobban állunk az európai adatokhoz képest. Semmilyen kutatás nem mondta még meg ennek a pontos okát saj­nos. Ha tehát, csak a munkanél­küliségi rátához kötnek bizonyos támogatásokat, akkor lehet, hogy a hazai nőtársadalom — de még inkább bizonyos falusi térségek nőtársadalma - rosszul jár.- Összességében és általában itt is kedvezőtlen azért a nők munkaerő-piaci helyzete, nem?- Sajnos így van. Békés megyei falusi kutatásaink például azt mu­tatják, hogy ahol nehezebb körül­mények között élnek az emberek, ott a családon belüli munkameg­osztás csak további terheket ró a nőkre, pontosabban a nehézségek még inkább a nőket sújtják. Ma még ott tartunk, hogy a férfiköz­pontú világ beidegződései miatt gyakran előfordul az is, hogy ha a nő az aktív kereső és a férfi mun­kanélküli, akkor is a nő végzi a há­zimunkát. Győr-Moson-Sopron és Békés megye határ menti falvait hasonlítottuk össze megélhetés szempontjából. Kiderült, hogy a „túlélésnek” három fő lehetősége van nehezebb körülmények kö­zött: pluszmunka, fogyasztáscsök­kentés és külső segítség. Bár mind­két megyében az első megoldással élnek leginkább, Békésben jóval kevesebb lehetőség kínálkozik fi­zetett pluszmunkára. Ráadásul egyértelművé vált egy olyan réteg megjelenése, aki túlélési stratégia­ként vállal harmadik gyermeket. És itt derült ki az is, hogy a fo­gyasztás csökkentése is általában a nőkre rótt többletfeladatot: vá­sárlás helyett ők elégítették ki a család különféle szükségleteit.- Mi a helyzet a politikával a megyében?- Nos, a nők részvétele a politi­kában rendkívül alulreprezentált. Csak egy példa: a megye 75 telepü­lésén mindössze 15 polgármester­nőt találunk, és őket is többnyire - két város kivételével - a szegé­nyebb és kisebb falvakban. Mindezzel együtt fontos előre­lépésnek tartom a csatlakozást ilyen szempontból is, hiszen ki hallott eddig például esélyegyen­lőségi miniszterről? Merthogy ez is az EU hozománya már. Egyre inkább elérjük, hogy a női egyen­jogúság jelen van a közbeszéd­ben, és így végre gyökeret ver a köztudatban is... ■ Negyven felett A Békés Megyei Munkaügyi Központ részt vesz a „Békés megyei nők munkaerő-piaci helyzetének javítása” elneve­zésű PHARE-projekt megvaló­sításában. A projekt konkrét célja a Békés megyében élő, a munkaerőpiacról valamely okból huzamosabb ideig távol lévő nők munkaerőpiacra tör­ténő visszatérésének elősegí­tése. A projekt közvetlen cél­csoportját a Békés megyében élő, gyermeküket, idős vagy fogyatékos hozzátartozójukat otthon gondozó, valamint 40 éven felüli inaktív nők alkot­ják. Az oldal a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával készült. Az uniós témával kapcsolatos bármilyen információt az aláb­bi elérhetőségeken lehet kérni. Békés Megye Önkormányzata, Megyeháza 5601 Békéscsaba, Derkovits sor 2., Pl. 118. Tel.: 66/441-549; Fax: 66/540-640 E-mail: istvan.nator@bekesmegye.hu *** LAPUNK SMS- ROVATÁBAN IS VÁLASZOLUNK KÉRDÉSEIKRE! KISDOMBEGYHÁZ HOZOMÁNYA. Áprilisban, az európai uniós népszavazás előtt Békés megye településeinek döntő többsége ajánlott fel szellemi, természeti, gazdasá­gi értékeiből „hozományt", amelyet térségünk visz a közös Európába. Kisdombegyház a köz­ség díszítőművész-szakkörének alkotásait ajánlotta fel. A szakkör tagjai örökséget, országos, nemzetközi hírű kultúrát teremtettek. Az 1964-ben alapított közösség mára feldolgozta szin­te az ország összes tájegységének hímzőkultúráját. Az elkészített darabok nem egyszer a külföldet is bejárták, munkásságukat 1992-ben Gránátalma-díjjal jutalmazták. ■ Sikeres nőket kérdeztünk Dr. Bodzás Júlia, a megyeszékhelyi BÁÉV Rt. elnök- vezérigazgatója:- Szerintem sokkal inkább személyiség, szüle­tés, környezet kérdése, hogy valaki hogyan érvé­nyesül az életben. Úgy ítélem meg, hogy az el­múlt 10-20 évben Magyarországon könnyebb volt nőként érvényesülni a vezetői szférában, mint a legtöbb helyen Európában. Személyes tapasztalataim is vannak ezzel kapcsolatban, egy konzervatív társadalomból érke­zett férfi partnerrel sokkal nehezebben lehet tárgyalni nőként. Hatos Istvánné, a békéscsabai Unicon vezetője:- Várjuk az uniót, a szakmában sok változást nem hoz majd, a vámok szempontjából viszont sok­kal könnyebb lesz a dolgunk. A nők helyzete nálunk nem rosszabb a férfiakénál, egyedül a munka minő­sége számít valakinek a megítélésénél. Én 15 éve va­gyok vezető, és mondhatom, egyre kevésbé számít ezen a szinten is, hogy valaki nő vagy férfi. Azt hi­szen, hamarosan el fog tűnni ilyen szempontból minden különbség. Paczuk Gabi, békéscsabai színművésznő:- Elsősorban általában kellene a fejeknek európai módon gondolkodniuk, nem a nők ügyének rendbe­tétele a kulcs a problémákra. Én nem úgy látom, hogy a nők kevésbé érvényesülnének saját területü­kön, mint a férfiak. Nem hiszem, hogy annyira ki­szolgáltatottak lennénk, mint ahogy hallani mosta­nában. Egyébként pedig ha van is ilyen emancipációs problémája a nőknek, akkor arra is gyógyír lehetne, ha a köztudat általában euró­paibban gondolkodna, és jobban elfogadná például a másságot. Ujhelyiné Mojzsis Anna, a Henkel körösladányi egy­ségének vezetője:- A Henkelnél nem nemek szerint mérjük a telje­sítményt, mindenki aszerint érvényesül, amennyit letesz az asztalra. Egyébként ez jól látszik a cég ve­zetőgarnitúráján, hiszen sok más nagy társasággal ellentétben itt sok női vezetőt foglalkoztatnak. Ilyen tekintetben ellenpéldája is lehetünk az általános képnek, amely sze­rint a nők inkább hátrányban vannak a férfiakkal szemben. így az EU már ezen a területen-sem hozhat újat számunkra. ______ ■ Szo ciálpolitika (nyugdíjasok, nők) www.europa.eu.int/esf (Európai Szociális Alap) www.europa.eu.ínt/pol/socio/index _en.htm (EU szociálpolitikája) www.europa.eu.int/comm/econom yJinance/publications/economic_pap ers/economicpapersl62_en.htm "(EU-s nyugdíjreform tervezete) www.unesco.org/uiis (nők helyzeté­vel foglalkozó angofnyelvű tanulmányok) www.wave-network.drg (nőszerveze­tek európai hálózata a nőkkel és gyerme­kekkel szembeni erőszak ellen) www.womenlobby.org (Európai Női Lobbi) www.eszcsm.hu (Egészségügyi, Szo­ciális és Családügyi Minisztérium) www.onyf.hu (Országos Nyugdíjbiz­tosítási Főigazgatóság) www.oep.hu (Országos Egészség­biztosítási Pénztár) www.euvonal.hu (Külügyminisztéri­um információs vonala) www.meh.hu (Miniszterelnöki Hivatal) Elérhetőségek; Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1139 Budapest, Váci út 73/A Tel.: 06/1-350-2001 Fax: 06/1-359-6654 www.oep.hu sajto@oep.hu Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósáf 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. Tel.: 06/1-270-8000 www.onyf.hu Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 1051 Budapest, Arany J. u. 6-8. Tel.: 06/1-332-3100 www.eszcsm.hu Dr, Lévai Katalin, esélyegyenlőségért felelős tárcanélküli miniszter Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Mi­nisztérium Esélyegyenlőség Főigazgatósága Tel.: 06/1-235-4520; Fax: 06/1-235-4505 bujdoso.eva@meh.hu (Titkárság) EUvonal 1394 Budapest, 62., Pf. 423. Tel.: 06/80-38-2004 (hétköznapokon 8-18 óra között) Fax: 06/1-458-3622 www.euvonal.hu info@eu2004.hu Ombudsnő Programiroda 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/c Tel.: 06/1-266-9833 Békés Megyei Európai Információs Pont 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 1. Tel./fax: 66/530-215 http://eupont.bmk.hu eupont@bmk.hu Az EU női és nyugdíjas témájában kérdésem a következő: A választ a) az újságban megjelenítve b) az alábbi lakcímemre c) az alábbi e-mail címemre várom: (megfelelő aláhúzandó) Címem: Az EU női és nyugdíjas témájában véleményem a következő: A szelvényt a következő címre kell eljuttatni: Békés Megye Önkormányzata, Megyeháza, 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2., Pf. 118., Nátor István ov. h.

Next

/
Oldalképek
Tartalom