Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-28 / 251. szám

4. OLDAL - 2003. OKTÓBER 28., KEDD M E G Y E I K Ö R K ÉP/HIRDETÉS iKF.KÉS MEOYKI HfRI.AP A tények makacs dolgok Varga Zoltán válasza a Békés Megye Fejlődéséért Egyesület felvetéseire A tenni akarás, az együtt gondolkodás példája nyomán a Bé­kés Megyei Képviselő-testület és a Békés Megyei Területfej­lesztési Tanács elnökeként örülhetnék, hogy egy év eleji be­mutatkozó sajtótájékoztatón és két, sajtóban megjelent hely­zetértékelő dolgozatban fejtette ki véleményét térségünk fel­zárkózási esélyeiről vagy lemaradási veszélyeiről a Békés Me­gye Fejlődéséért Egyesület. (Legutóbb: Békés Megyei Hírlap, 2003. október 22., 18. o.) Ezt a lehetséges örömöt azonban szertefoszlatja, hogy a sajtóban megjelent helyzetértékelésük sú­lyos ténybeli tévedéseken alap­szik, nem idegen tőle a csúszta­tás sem, ráadásul olyasmit kér számon, a helyesen és teljesen nevén Európai Pályázat Előkészí­tő Alaptól (EPEA) - jelesül térsé­günk Trianon óta tartó lemaradá­sának megállítását -, ami szak­mailag aligha korrekt alapállás. Mindehhez azt is hozzá kell ten­nem, hogy a Békés Megye Fejlő­déséért Egyesület a megalakulá­sa óta eltelt közel egy esztendő­ben semmilyen formában nem kereste a kapcsolatot a Békés Me­gyei Területfejlesztési Tanáccsal, a megyei önkormányzat terület- fejlesztésért felelős szakemberei­vel és a dél-alföldi régiós fejlesz­tési tanáccsal sem. Egymásnak nem egyszer ellentmondó sajtó- közleményeikből - egyebek mellett - az sem derül ki, hogy valójában kik alkotják az egyesü­letet, mint ahogy az sem, kik azok a szakemberek, akik elma­rasztalják a Békés megyei önkor­mányzat vezetését, hogy nem volt elég aktív az EPEA pályáza­tán. Az egyenes beszéd megköve­teli annak kimondását, ami eddig a sajtóban megjelent megnyilat­kozásaiból egyértelmű: a napi politikai viták szlogenjeit ismét­lő, önös pártérdekektől sem mentes, sőt a legnagyobb ellen­zéki párt megyei szervezete ihle­tésére alakult csoportról van szó, amely így nem biztos, hogy való­di civil szervezetként határozhat­ja meg önmagát, az pedig egé­szen bizonyos, hogy nem függet­len. És akkor jöjjenek azok a ma­kacs tények! Egy országos ter­jesztésű gazdasági napilapban néhány héttel ezelőtt a Békés Megye Fejlődéséért Egyesület azt kérte számon a megyei ön- kormányzat vezetőin, hogy a Körös-völgyből szám szerint ke­vés projektötlet érkezett be az EPEA-pályázatra. (Minderről ér­demes tudni, hogy a területfej­lesztést felügyelő Miniszterelnö­ki Hivatal segítséget nyújt első körben az önkormányzatok, ci­vil szervezetek és egyesületek számára, hogy elsajátítsák az európai uniós pályázatírás tech­nikáját, majd országosan 600- 650 projekt kidolgozását segíti. Hamarosan, a második körben a gazdasági élet szereplőinek ír ki hasonló pályázatot a kancellá­ria.) A Békés Megyei Hírlap ok­tóber 22-ei számában már saját maga korábbi kritikáját dobja félre az egyesület, amikor leszö­gezi, nem a pályázatok száma, hanem a pályázatkidolgozó-ké- pesség a döntő szempont. Mi ez­zel szemben azt mondjuk: a tényleges eredmények az irány­adók. Ám ezekkel, az értékelés időbeni csúszása miatt, még vár­ni kell. A konkrétumok közül a szá­mok sem hiányozhatnak. A dél­alföldi régióból összesen 363 pá­lyázatot adtak be az EPEA-ra, eb­ből Békés megyéből 136-ot, amely összesen 70 milliárd forint tervezett megvalósítási költség­gel számol. A Bács-Kiskun me­gyei pályázatok száma 96, míg a csongrádié 131 volt. Hasonló adottságú, településszámú és te­lepülésszerkezetű megyékről van szó, így az összehasonlítás megállja a helyét. Ellentétben Borsodéval, ahol a településszám sokszorosa a békésinek, és mivel főként önkormányzatok pályáz­tak, így a puszta összevetés nem más, mint csúsztatás. Komoly ténybeli tévedés, hogy az egyesület tudomása sze­rint 1,5 milliárd euró az a brüsz- szeli forrás, amelyre 2006-ig Ma­gyarországnak pályázni lehet. A valóság ezzel szemben az, hogy az elkövetkező három évben a strukturális és a kohéziós alap­ban számunkra rendelkezésre ál­ló pénz 3 milliárd euró. (így a szám szerinti tévedése az egye­sületnek forintban közel 400 mil­liárdos!!!) A Békés Megye Fejlődéséért Egyesület felveti, hogy nem előz­te meg a széles körű társadalmi és műhelyvita az EPEA- pályázatra beadott projektek elő­készítését. Egy tény: az idő szorí­tásában szűk két hónap állt ren­delkezésre az érintett önkor­mányzatok, civil szervezetek és egyesületek számára. Ennek elle­nére május első felében hat kis­térségi fórumot rendezett a me­gyei területfejlesztési tanács: Bé­késen, Gyulán, Szeghalmon, Dévaványán, Mezőkovácsházán és Orosházán. Ezt követően kö­zel száz szakember részvételével és minden lehetséges érintett be­vonásával - kistérségi társulá­sok, megyei munkaügyi köz­pont, regionális munkaerő-fej­lesztő és -képző központ, az MTA békéscsabai regionális ku­tató intézete, megyei közútkeze­lő, megyei földművelésügyi hiva­tal, Tessedik főiskola és még so­kan mások — tartottunk egy me­gyei projektötlet-összesítő ta­nácskozást, ahol egybegyűjtöt- tük: hol, kinek a kezdeményezé­sével milyen fejlesztési elképze­lések kidolgozása indult meg. Ezen a rendezvényen szívesen láttuk volna a Békés Megye Fejlő­déséért Egyesület képviselőit. Egyrészt az együttműködés szándékával, másrészt, hogy job­ban képbe kerüljenek, és így utó­lag ne állítsanak a tényekkel el­lenkező dolgokat. Ekként igaztalan az a kritikája is az egyesületnek, amely szerint az önkormányzatok és civil szer­veztek utólag tájékozódnak a le­hetőségekről. Viszont gyanús, hogy az egyesület maradt le - térben, időben és tartalmilag a pályázatkiírásról és a szigorú ha­táridőkről. De ez feltehetően őt minősíti. A kritika tárgya az is, hogy a jobb pályázati eredmények érde­kében hatékonyabb módszereket kell találni Békés megyei szerep­lőknek. Ezért az uniós források megszerzéséhez szükséges pá­lyázati képességek, projektme­nedzselő készség fejlesztését tű­zi ki célul. Ezzel kapcsolatban ar­ra szeretnék emlékeztetni, hogy néhány hónappal ezelőtt vállal­kozási szerződést írt alá a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács és a PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht.-val. A szerződéskötés célja, hogy az elkövetkező idő­szakban a PROMEI Kht. segítse a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácsot az EU-csatlakozással kapcsolatos fejlesztési tervei ki­dolgozásában és megvalósításá­ban. Emellett a budapesti cég közreműködik olyan pályázati technikák kialakításában, ame­lyekkel EU-kompatibilis megva­lósíthatósági tanulmányokat, és ezek révén sikeres pályázatokat lehet készíteni. A szerződéskötés további célja a PROMEI Kht. szakmai és tanácsadói közremű­ködése, amellyel segíti a megren­delő, a Békés Megyei Területfej­lesztési Tanács eligazodását az EU-források megszerzése terén. A budapesti cég szakmai taná­csot ad és segítséget nyújt a me­gyei területfejlesztési tanácsnak az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjainak keretében megvalósítható projektek beazo­nosításában és előkészítésében. A PROMEI Kht. kötelezettséget vállal arra, hogy ezen tevékeny­ség ellátása keretében elkészíti Békés Megye Gazdaságfejlesztési Programjának projektorientált változatát, amely a Strukturális Alapokból elnyerhető támogatás­sal megvalósuló projektek straté­giai alapját és referenciáját képe­zi. A budapesti cég a szerződés keretében vállalja, hogy rendsze­res konzultációkkal és képzések­kel felkészíti a Békés Megyei Te­rületfejlesztési Tanács alkalma­zásában álló, vagy az általa kije­lölt munkatársakat, helyi szakér­tőket a strukturális alapokhoz benyújtandó projektek előkészí­tésére. Ennek révén a Körös­völgyben ténykedő szakemberek elsajátíthatják mindazon szak­mai ismereteket, amelyek birto­kában a jövőben önállóan sikeres pályázatokat készíthetnek el. Ezek után azt a kérdést érdemes feltenni, hogy miről is beszé­lünk? Még néhány rövid megjegy­zés. Üdvözlendő, hogy az egye­sület az elkövetkező hónapok­ban „szakmailag és módszertani­lag előkészített kerekasztal létre­hozásában kíván közreműköd­ni”, ám ettől - állításuk ellenére - nem kerülnek a pályázók dön­tési helyzetbe, az ugyanis a pá­lyázat kiíróinak kompetenciája. Ugyanakkor erős túlzás, hogy „ennek hiányában az itt élők akaratától függetlenül fognak megszületni a fejlesztési dönté­sek”. Amint hogy az is visszauta­sítandó: az elmúlt időszak „tapasztalata megtanított ben­nünket, hogy a földrajzilag távoli döntések alapvetően földrajzilag távoli érdekeket képviselnek”. Ezt egy szélsőjobboldali párt ösz- szeesküvés-elméletben gondol­kodó vezére sem mondhatta vol­na szebben, egyszersmind figyel­men kívül hagyva a tényeket. Ha ugyanis ez igaz lenne, akkor nem funkcionálna az Európai Unió, amelynek több évtizedes műkö­dése, az integráció elmélyülése, a periférián lévő országok felzár­kózása tekintetében is sikertörté­net. Mindezt a csatlakozók és a csatlakozni kívánó országok nagy száma is jól jelzi. Végezetül, némi hiányérzetet érez az ember, amikor a Békés Megye Fejlődéséért Egyesület cikkeit olvasva nem találkozik nevekkel, csak fokozódik a hi­ányérzet, amikor a tervezett fóru­mok időpontjáról és témájáról megtud mindent, kivéve azt az apróságot, hogy ezeknek kik lesznek az előadói. A legvégső és legdöntőbb hi­ányérzet azonban az, hogy meg­tudjuk: a tényeket, adatokat és történéseket figyelmen kívül ha­gyó, de mindent bíráló egyesület, amely nevében is a térség fel- emelkedésért szeretne tenni, egyetlen pályázatot sem adott be az Európai Pályázat Előkészítő Alaphoz. Holott azt az önkor­mányzatok mellett a civil szerve­zeteknek, egyesületeknek írták ki. Bizonyára nem történt más, mint hogy megint valakik bort it­tak és vizet prédikáltak. Szomorú, de tény: a pártérde­keken felülemelkedő térségi ösz- szefogásra a Körös-völgyben minden valószínűség szerint még várni kell. Sokkal inkább ez az aggodalomra okot adó jelen­ség, mint a Békés Megye Fejlődé­séért Egyesület úgynevezett „kritikái”. VARGA ZOLTÁN, A BÉKÉS MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS ELNÖKE ______________________________I ________ Megkérdeztük olvasóinkat___________ A postások felfegyverzéséről A népegészségügyről A Johan Béla Népegészségügyi Program keretében - a Magyar Vöröskereszt Terüleü Szervezeté­nek szervezésében - ezekben a hetekben előadások hangzanak el a Körös-Sárréten. Öt sikeres elő­adást már megtartottak, az újabba­kat pedig a napokban rendezik. Október 28-án 16 órakor a füzesgyarmati családsegítőben, október 29-én 14 órakor a zsadányi könyvtárban, aznap 17 órakor a biharugrai könyvtárban, október 31-én az okányi művelődési ház­ban várják az érdeklődőket. A ren­dezvényeken a lakossági szűrő- vizsgálatokról dr. Csehi Erika, dr. Macsári Zsolt, a Pándy Kálmán megyei kórház szülészeti osztá­lyának orvosai, valamint dr. Fábi­án József tiszti főorvos és Blága Anett vezető ápoló (mindketten az ÁNTSZ szeghalmi intézetétől) tartanak tájékoztatót. ______ni SZAV AZÁS AZ INTERNETENj Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük j Önöket: Mit gondol a Deák Ferenc szülőházánál rendezett ünnepségen történt botrányról? A szavazás a következőképpen j alakult: __________ I De ák emlékéhez méltatlan volt A tojás és a krumpli is lehet a véleménynyilvánítás eszköze. A rendzavarok azt sem tudták, kicsoda Deák Ferenc. Ezen a héten alábbi témában { kérdezzük véleményüket: Megelőzhetnénk-e a fiatalok értelmetlen halálát a közutakon? I Klikkeljenek a www.bmhirlap.hiHa! Verebi Sándor, 62 éves, sarkadi nyugdíjas: — A híradás­okból értesül­tem a postatör­vény tervezett módosításáról. Úgy tudom, ha az országgyűlés elfogadja a jog­szabályt, a postások - biztonsá­guk növelése érdekében — riasz­tófegyvert viselhetnének a jövő­ben. Teljes mértékig egyetértek a tervezett változtatással, hiszen annyi postás elleni támadásról hallani mostanában, hogy az el­rettentő. Pénzért, sajnos, ma már sokan mindenre hajlandók, nem egy esetben embertársuk élete ki­oltásától sem rettennek vissza. Dávid Csaba, 22 éves, sarkadi eladó: — Hallottam a tervezett vál­toztatásról, de abszolút nem értek vele egyet. Sokkal inkább szűkíteni kellene a fegyvert vise­lők körét, mintsem a postásokra is kiterjeszteni ezen jogosultsá­got. Igaz, hogy csak riasztófegy­verről van szó, de ezzel sem ér­tek egyet. Legfeljebb a gázsprayt tudnám elképzelni, semmi egye­bet. Abban viszont nem taläok semmi kivetnivalót, hogy január­tól az ajánlott küldemények át­adásakor személyi igazolványt kellene kérniük. | Germán Sán­§§ Kovács Zol­I dór, 32 éves, Wm tán, 22 éves, I sarkadi lakos: A fjjgH fH sarkadi fodrász: 1 - Vitathatat- K * *• ■ - Messzeme­1 lan, hogy a Bá 1 nőén egyetértek 1 postások rend- uj H a postások ter­■ kívül védtele­& vezeti felfegy­1 nek, és eile- 1- f ■ vérzésével. Az nük, sajnos, utóbbi években egyre több támadást követnek el. Ennek ellenére nem a postá­sokat fegyverezném fel, hanem lényegesen szigorítanám a bün­tető törvénykönyv passzusait. A közfeladatot ellátó személy elle­ni súlyos, élet elleni bűncselek­mények elkövetőit halálbünte­téssel sújtanám. Annak minden bizonnyal inkább lenne vissza­tartó ereje, hiszen jó néhány eset után elgondolkodnának a gonosztevők. jómagam is elég sok, postások el­leni támadásról hallottam. A ri­asztófegyver, a gázspray, a gáz­pisztoly viselése mindenképpen növelhetné a postások biztonsá­gát. Természetesen szigorú erköl­csi és pszichológiai alkalmassági feltételekhez kötném még az üyen fajta fegyverviselést is. Nem vitás, hogy ajánlott küldemény kézbesí­tésekor, úgymond igazoltatási jo­got gyakorolhasson a postás, b. i. D-FOTÓi LEHOCZKY PÉTER Kedves Olvasóki Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgat­nák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békés­csaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Az évad első páholypartiján Kovács Kati énekével, megjelenésével remekelt Jó hangulatban a művésztársak és barátok (balról jobbra) Várkonyi András, Körtvélyessy Zsolt, Székely László és Konter László. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Szombaton este aggódtam színházunkért, hiszen az évad első páholypartijának napján javában szórakoztatta, elvonta a tö­megeket a csabai kolbászfesztivál. Szerencsére felesleges volt a félelmem, mert Lilian Heilman: Könyörtelenek című drámá­jának közönsége és az előadást követő Csabai Páholy partivendégei sem voltak kevesen. Békéscsaba Kemény előadás ez a színmű, de a rendezőnek, s az elmúlt előadá­sok tapasztalatának hatására a művészeknek is sikerült önma­guk tehetségéből a legtöbbet megmutatniuk. A szünetben nyílt a Vigadó Galériában Székely László Jászai-díjas, Érdemes mű­vész díszletterveiből (ő az elő­adás színterének megálmodója is) a békéscsabai előadások dísz­leteinek képi bemutatója. Bará­tok, régóta együttműködő szín­házi alkotók: Székely László és az őt méltató igazgató-főrendező, Konter László. A Vigadóban terített asztalok­nál a művészek közötti térben számos új arc, elegáns közönség jelent meg, sokan a már régóta páholyosok közül. A szokásos forgatókönyv szerint zajlottak az események. Újszerű Várkonyi András baráti pohárköszöntője volt, aki Körtvélyessy Zsolthoz szólt elsősorban, majd a színház szponzorálására, vígasságra bíz­tatta a jelenlévőket. Várkonyi Andrást is sokan ismerik a Bará­tok közt című televíziós sorozat­ból, s mellette felbukkantak még többen az igen népszerű fővárosi kollégák közül. Az előadás nézői között Bergendi tar koponyáját, sokat ünnepelt személyét is felfe­dezhettük. Palcsó Brigitta, a Magyar Televí­zió munkatársa vezette a műsort megjelenésében esztétikusán, ked­vesen, produkciójában kissé sótla- nul. Annál kellemesebb élményt jelentett a valóban örökifjú, lényé­ben természetes, mesterkéletlen modorú, széphangú Kovács Kati. Koncz Tibor (a magánéletüket szí­vesen titokban tartó pár szándéka ellenére sokan tudjuk, férje a mű­vész- és szerzőtárs) kísérte az éne­kesnőt. Egy órán át, fáradhatatla­nul énekelte régi és új dalait, idéz­te meg Louis Armstrong, Honthy Hanna, Szandi szellemét és hang­ját, kacagásra fakasztva a hallgató­sereget. Ez az 1965-ben feltűnt „leányzó” évtizedek óta az egyik legsokoldalúbb énekesnőnk, aki szereti és támogatja a fiatal tehet­ségeket, fényéből semmit nem ve­szített, hangja viszont fantaszti­kussá érlelődött és bravúrossá fej­lesztette énektechnikáját is. Szép este volt, a Fantázia zenekar ját­szott, s a Gurcsó-féle vendéglátásra sem lehetett panasz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom