Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-25 / 249. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2003. Október 25., szombat Ismét gyilkolt a Hamász Gáza Három izraeli meghalt, kettő megsebesült, amikor palesz­tin fegyveresek behatoltak Necarim zsidó telepre, és tü­zet nyitottak. A támadás a telepen belüli kato­nai bázis ellen irányult, s mind a halottak, mind a sebesültek kato­nák voltak. Az izraeliek üldözőbe vették a két palesztint, és az egyi­ket megölték. A Hamász és az Isz­lám Dzsihád együtt vállalta az akciót, hangszórón adva hírül a dzsaballjai menekülttáborban, hogy a két szélsőséges szervezet egy-egy tagja hajtotta végre. A merénylet után nagyszámú izrae­li katona érkezett Necarimba, fel­szólítva lakóit, hogy ne hagyják el házaikat. A Gáza városától dél­nyugatra lévő, elszigetelt zsidó telepre többször próbáltak már behatolni palesztin szélsősége­sek, ezért a katonák szigorúan őr­zik. A közel-keleti békétlenség to­vábbi tegnapi eseményei: izraeli­ek agyonlőttek egy palesztin kis­fiút a Gáza-övezetben. A tizenegy éves gyereket mellkasán találta el a halálos lövés. A Kfar Darom zsi­dó települést őrző katonák egy­előre tisztázatlan körülmények között lőttek rá egy gyerekcso­portra. Hírek Adományozók Madridban 77 adományozó or­szág és a nemzetközi szervezet megnevezte felajánlásaik össze­gét Irak helyreállítására, amely­nek nagyságát a Világbank 56 milliárd dollárra becsüli 2007-ig. Aknavetőtűzben életét vesztette két amerikai katona, négy másik pedig megsebesült az iraki Szamarrában. mti Rendőrtüntetés Mintegy háromezer rendőr tün­tetett Belgrádban, követelve a hágai Nemzetközi Törvény­széktől, hogy vizsgálja felül a Sreten Lukic országos rendőr­főnök elleni vádiratot. A rokon- szenvtüntetésre a belügymi­nisztérium beleegyezésével ke­rült sor, s támogatásáról biztosí­totta a gyűlést Zoran Zivkovic szerb miniszterelnök is. mti Visszaigénylés A pozsonyi parlament szente­sítette azt a törvényt, melynek alapján jövőre visszaigényelhe­tő a kommunista rezsim évtize­dei alatt elkobzott földvagyon- nak máig vissza nem adott része. Azokról az úgynevezett nem nevesített földekről van szó, amelyeknek eredeti tulaj­donosai, károsultjai a rendszer- váltást követő visszaszolgál­tatási folyamat lezárásának határidejéig, 1992 végéig nem érvényesítették a tulajdonosi jogaikat, mti Lopott vagyon Auschwitzban megölt német zsidók lopott vagyonát próbálta meg értékesíteni nemrégiben a világ egyik legpatinásabb auk­ciós háza, és amikor kiderült a műtárgy eredete, akkor sem értesítette a szakmát, de az örö­kösöket sem a történtekről, mti Utolsó repülés Tegnap véget ért a polgári repü­lés csaknem három évtizedig tartó szuperszonikus korszaka: ‘ a londoni Heathrow repülőté­ren leszállt az utolsó, menet­rendszerűen közlekedő Con­corde. Péntek délután összesen három Concorde szállt le egy­más után; kettő hazai ingyen repülésre vitt összesen kétszáz szerencsés kiválasztottat, a har­madik az utolsó menetrend sze­rinti, New York-i gép volt. mti Palesztin erődemonstráció a Gáza-övezetben Pénteken három, korábbi iz­raeli támadások során megsebe­sült palesztin belehalt sérülései­be. Ketten a nuszeirati mene­külttáborban sebesültek meg, amikor a hét elején egy izraeli helikopter rakétát lőtt ki egy sze­mélygépkocsira; a harmadik fér­fi pedig kedden egy rafahi be­hatolás során. Vélhetően pokolgép miatt rob­bant fel tegnap egy izraeli arab parlamenti képviselő gépkocsija. A detonáció akkor következett be, FOTÓ! IUROPRIM/IPA amikor a politikus felesége elindí­totta a gépkocsit Haifa kikötő­városban. A robbanás következ­tében senki sem sérült meg. A merénylet idején a képviselő nem tartózkodott a helyszínen. A pap, aki megmentett egy falut A háború sújtotta Szerbiában ma nem könnyű magyarnak lenni. A nagyvárosokban is kevés a munka, a falvakban azon­ban még rosszabb a helyzet. Nem kapnak állami támogatást, gyárak, üzemek nincsenek. A fiatalok menekülnek a váro­sokba, vagy Magyarországra. így volt ez Tótfalun is. A lakos­ság elöregedett, a családok elköltöztek. Úgy tetszett, néhány év múlva a falu eltűnik a térképről. Aztán a település papja, Utassy Jenő atya munkához látott: pénzért kilincselt, majd mosodát épített, nyomdát hozott létre, könyvkiadót, hetilapot alapított. Most iskolát épít és otthont az időseknek. Tótfalura visszaköltöztek a fiatalok, a kisgyermekes családok. Tótpalu A település néhány házból áll, szí­vében templom, körülette új épü­letek. A. legújabb építményben fo­gadott minket Utassy Jenő, a falu katolikus papja.- 1975-ben szenteltek pappá, 1977-ben helyeztek ide. Tótfalu mellett egyébként Orom egyház- községet is ellátom. Akkoriban szinte semmi nem volt itt, egy na­gyon régi, omladozó épületben volt a plébánia, fürdőszoba nél­kül. Az elődöm új plébánia építé­sébe fogott, ezt nekem kellett be­fejeznem. A régi épületet azonban sajnáltam lebontani, ezért kitalál­tam, hogy átalakítom közösségi házzá. Nyáron háromszázan is megfordultak itt. A gond a szállás- lehetőséggel volt, hiszen fürdő­szoba továbbra sem épült. Össze­fogtak a közösség tagjai, jöttek a hívő szakemberek, ácsok, kőmű­vesek és három hónap alatt fel­húzták az új szárnyat, így már komfort is volt, ráadásul 40 em­bernek tudtunk fekhelyet adni.- Mikor került a település a mélypontra?- A '80-as évek vége felé vált si­ralmassá a helyzet. Nem volt munkalehetőség, sem üzletek. Az egyetlen kulturális intézmény a négyelemis iskola volt, amely ma is működik az egykori csend­őrlaktanya lóistállójában. Monda­nom sem kell, ha ellenőrizné valaki, azonnal bezáratná. A falu a kiöregedés szélén állt, a fiatalok beköltöztek a városba, csak a nyugdíjasok maradtak. Éreztem, tennem kell valamit. Pályázatokat írtam, alapítványoknál kilincsel­tem, jótékonysági rendezvénye­ket szerveztem Összejött a pénz, belevágtunk egy új iskola és egy kollégium építésébe. Utóbbi 2000-ben készült el, az Orbán- kormány adta a pénz nagy részét. Az iskola alapozása még az idén elkezdődik, már az udvaron áll a százezer tégla. Az intézményben 9 osztályos, 180 gyereket befoga­dó általános iskola lesz. Az egész Vajdaságból várjuk a gyerekeket, a kollégiumban 80 helyet alakí­tunk ki. A kollégium ma közös­ségi ház: szakköröket, kulturális rendezvényeket, szakmai találko­zókat tartanak benne. A konyha most is üzemel, a rendezvények résztvevőinek és a nyomdászok­nak 4 alkalmazott főz. Csináltunk egy mosodát is. Működik, persze az iskola beindulásáig csak fél gőzzel.- Nyomdát és hetilapot is ala­pított.- A könyvek szeretete kisgyer­mekkoromtól elkísért, ráadásul ki akartam törni abból a beszűkült papi feladatkörből, amit a szocia­lista hatalom ránk erőszakolt. Be voltunk zárva a templomba, és ha valaki megpróbált valamit alkotni a kapukon kívül, azonnal zsák­utcába került. 1989-ben aztán - amint lehetett - nekiláttam a nyomda létrehozásának. 1991-ben indult be a nyomda 5 alkalmazot­tal. Jelenleg 22-en dolgoznak ott. A helyiséget én adtam, a nyomda­gépeibe pedig néhány paptól van a pénz, akik lemondtak a tulaj­donjogukról. Mindent nyomta­tunk, ami az itteni magyarságot érinti, de a megrendeléseknek is eleget teszünk. Hat könyvünk tá­mogatást kapott a magyar kor­mánytól. Szeretnénk az anyaor­szágban is terjeszteni a kiadványa­inkat, de ezt egyelőre a rengeteg papírmunka és a magas vámkölt­ségek szinte leheteüenné teszik. A legizgalmasabb az volt, amikor Ju­goszlávia NATO-bombázása után három héttel kiadtunk egy hábo­rús naplót, amely egy civil szemé­vel láttatta a borzalmakat.- A hetilap megalapításán rá­gódtam a legtovább, hiszen na­gyon nehéz egy újságot héttől hét­re megtölteni. Katolikus hetilap, minden kulturális, vallási, szóra­koztató eseményről hírt adunk. Egy szerkesztőnk és egy tördelőnk van a központban, 30 helyi tudósí­tó dolgozik a tartományban. A lap Utassy Jenő atya FOTÓI IUROPRSM/FARKAS MILINDA minden héten 3500 példányban jelenik meg, és az egész Vajdaság­ban terjesztik. Ma a nyomdában, az újságnál, a konyhán és a moso­dában összesen 34 alkalmazott dolgozik és rengeteg külső mun­katársat is foglalkoztatunk. Ha fel­épül az iskola és sikerül átalakíta­nom a régi plébániát idősek ottho­nává, jóval magasabb lesz az al­kalmazottak száma.- Soha nem vágyott magasabb pozícióba? A képességei alapján megérdemelné.- Én már soha nem akarok in­nen elmenni. A helybeliek bíznak bennem. Nem hagyhatom cser­ben őket, ha már egyszer elin­dítottam itt valamit. Az egyetlen félelmem az utódlás kérdése. 49 éves vagyok. Nem mondható öregnek, de az egészségem nem szolgál valami jól. Félek, ha velem történik valami, egy tapasztalat­lan képtelen ennyi mindent irá­nyítani egyszerre, és közben ellát­ni a hagyományos papi feladato­kat is. Aki nincs erre alaposan fel­készülve, az összeroppanhat a terhek súlya alatt. Az lenne a jó, ha már most kijelölnék az utódo­mat, hogy én magam adhassam át neki a tapasztalatomat, a tudáso­mat. Úgy szeretnék meghalni, hogy biztosan tudjam: lesz, aki folytatja a munkámat, és nem megy veszendőbe, amit eddig létrehoztam. FARKAS MELINDA ÁLLÁSPONT RÉNES MARCELL Tojást Le Perinek! Az Európai Unióhoz való csatlakozás vsszélyslrs figyel­meztette a magyar népet Jean-Marie Le Pen, a francia Nem­zeti Front elnöke pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten. A politikus a MIÉP meghívására érkezett a magyar fővárosba. Szerinte Magyarország 2013-ra elveszíti gazdáinak, kisterme­lőinek java részét, amint az náluk is történt. Franciaország­ban húsz év óta minden tizenötödik percben tönkremegy egy mezőgazdasági vállalkozás, hiszen az EU szabadkereskedel­mi megállapodásai miatt nem állják a versenyt az olcsóbban termelő csendes-óceániai, ázsiai térséggel - mondta. Vélemé­nye szerint ez ellen elsősorban úgy lehet tenni, ha a nemzeti érdekek védelmében az Európai Parlamentben beavatkozha­tunk a döntéshozatalba. Ezért a Nemzeti Front politikai és er­kölcsi jellegű támogatást nyújt a MIÉP-nek az EP-választások idején - jelentette ki Le Pen. Tekintettel az élet kérdéseire adott radikál-nacionalista vála­szok nulla igazságtartalmára, rugaszkodjunk el a földtől, s emelkedjünk az ideák világába! Csurka testvér, tojásdobáló elnök, ébresztő! Hit ml folyik Itt? Idejön egy francia és megmondja nekünk, mi a jó? Mióta hi­szünk mi a franciáknak? Kiket szerettek ők a történelem fo­lyamán, bennünket vagy a magyar föld egy részének elszakí- tóit? Hol van a gyalázatos Trianon? Talán csak nem Párizs mellett? Ott szaggatták szét darabjaira Magyarországot, ép­pen hogy a franciák tevékeny közreműködésével... Es a kis- antant, a Csonka-Magyarországot kettészelő szláv folyosó ötlete - honnan bátoríttattak ezek az elképzelések? Szóvali miért éppon most állítana Igazat ez a Le Pen nevű hírhedt francia? Nem egyszerűen csak arról van szó, hogy az olcsóbban - és minőségi árut - termelő magyarországi gazdáktól félti a francia parasztot? EGYETÉRTEK] 0640-330403 MÁS A VÉLEMÉNYEM] 0640430404 MÉSZÁROS ATTILA Földfeletti mozgalom Büntetésül közmunkát javasol a rajtakapott graffitiseknek egy fővárosi politikus. Reálisnak tekintené, hogy a BRFK-n belül létrehozzanak egy akciócsoportot, amelynek feladatává tennék, hogy lefülelje a festékszórás utcai bajnokait. A képvi­selő megfontolandónak tartja továbbá a szórófejes festékek árusításának tilalmát 18 éven aluliak számára. Az erélyes fel­lépést arra alapozza, hogy több százmillió forintos kárt okoz a földfeletti művészmozgalom, már ami az alkotásaik levaka- rásával járó költségeket illeti. De hol vannak a graffitlsek? Mert hogy hol voltak, azt jól látni, bár nehéz lenne számba venni, Soprontól Békéscsabáig, Egertől Pécsig. Lázas mun­kálkodásuk nyomán tarka színek takarnak hídpilléreket és vagonokat, meszelt téglakerítéseket és szobrokat. Mozga­lommá vált, oly szélessé, hogy nem érteni, miért nem lehet tetten érni őket, hiszen az országban felfestett felület alapján csak arra gondolhatunk, mindenütt és szünet nélkül dolgoz­nak a falak mellett. Mégis csak a nyomaikat látjuk. Az eszté­tika szemüvegén át nézve nem ritkán akár némi elégedett­séggel is. Mert mára valóságos stílussá nőtte ki magát a graf­fiti, a falfestők fejlődnek, mint annak idején a szürrealisták. A különbség, hogy ifjú művészeink a néha még oly izgalmas alkotásaikkal is kárt okoznak. Bezzeg Szegedenl Nem hinném, hogy esztétikai, pláne mű- vészetpártolási hajlamoktól vezérelve, de ott szóba elegyed­tek az addig láthatatlan graffitisekkel. Szabályos tárgyalás folyt, a földfelettiek között szállt a hír, hogy a hivatalos hata­lom egyezkedni kíván velük. Ez már eredmény, gondolták, s megnézték azt a hatalmas falfelületet, amit a város felkínált neldk festésre. Jó ötlet. Ha nem is tülekednek ott a graffitisek, azért jóval kevesebb a falfirka a Tisza partján, mint például a fővárosban, a Déli pályaudvar környékén. EGYETÉRTEK! 064043W22 MÁS A VÉLEMÉNYEM) 064043M23 TELEFONÁLJON! Ma egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolásl díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Elhúzódó határviszály Moszkva - Kijev Csaknem a katonai össze­ütközés küszöbére sodorta Oroszországot és Ukrajnát a Tuzla földnyelvnél épülő orosz védőgát ügye. Moszkva és Kijev megegyezett, hogy Tuzla sorsáról közösen döntenek. A Kreml vállalta, hogy egyelőre nem újítják fel a gát épí­tését, az ukránok pedig kötele­zettséget vállaltak arra, hogy ki­vonják a határőrcsapatokat a vi­tatott hovatartozású szigetről. Az oroszok a munkálatokat eredeti­leg azzal a környezetvédelmi in­dokokkal támasztották alá, hogy a tenger rombolja a Tamani-fél- sziget partját. A problémát főként az okozza, hogy különböző térképek más­képpen mutatják a földnyelv ho­vatartozását, Oroszország ugyan­akkor nem is tekinti szigetnek a tengeri földnyúlványt. Jelenleg nincsenek kijelölve tengeri határok, ezért az egyolda­lú lépések nem járhatnak ered­ménnyel. Moszkvában elképzel­hetőnek tartják, hogy ökológiai okokból a töltést egészen Tuzláig kiépítik. A Kreml illetékesei min­denesetre elismerik a „hibát”: a krasznodari hatóságok az ukrán fél értesítése nélkül fogtak hozzá a töltés építéséhez. Oroszországnak az az állás­pontja, hogy csak a tengerfeneket osszák fel egymás között, a víz­felszín maradjon közös. Az orosz miniszterelnök szerint a tengerfe­nék felosztása az ott található olaj­kincs kiaknázása miatt szükséges. Ukrajna viszont az alkotmány szellemében kívánja rendezni Tuzla problémáját. _______________■ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom