Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-02 / 230. szám
2003. OKTÓBER 2„ CSÜTÖRTÖK Békés megyei agrárhíradó VII.Vizes gondolatok aszály idején Volt egyszer egy öntözési törvény A megyei közgyűlés mezőgazdasági bizottságának májusi ülésén az egyik vízügyi szakember, dr. Goda Péter az aszálykárokat taglaló képviselőknek azzal vezette be a mondandóját, hogy akkor bölcs egy nemzet, ha aszály idején a belvízzel, az árvíz-belvíz veszélye idején pedig az aszállyal foglalkozik. A szokatlan megállapítás oka, hogys akár sok a víz, akár kevés, mindig az a végkövetkeztetés, hogy már megint lemaradtak a szakemberek valamivel. Hol gátépítést-megerő- sítést kérik rajtuk számon, hol meg az öntözővíz, vagy a csatorna hiányát. Ezen a nyáron éppen a vízhiány volt a baj. Most aztán hirtelen szembetűnő, hogy a földeket behálózó kisebb csatornákban több a gyékény, mint a víz — kit érdekel, hogy nemrég töltéserősítéseket végeztek a Kettős-Körösön, vagy hogy százmilliókat költöttek a kettős hasznosítású nagy belvízcsatornák felújítására. Ilyenkor sürgetni kezdjük az intézkedésre jogosultakat, tegyenek már valamit. „A nagy ár- és belvizek, vagy az aszályok által érintettek az aktuális problémát megoldó döntéseket kényszerítenek ki a politikusokból. De mire ezek megvalósulnak, az időjárás ellenkező előjelre vált, s a társadalomnak már más az igénye” - olvasható az öntözési törvény megszületésének 60. évfordulójára, 1997-ben rendezett gyulai emlékülés kiadványában, amelyből kiderül, hogy a Széchenyi István által megálmodott Kert-Ma- gyarország megteremtéséhez a Horthy-korszak jeles vízügyi szakemberei tették meg az első lépést a rájuk hallgató politikusok támogatásával. Az 1937-ben megalkotott — és máig ható — öntözési törvény arról tanúskodik, hogy felismerték: aszályos években öntözés nélkül nincs életképes mezőgazdaság, ám tegyük hozzá, azt is jól mérték föl, hogy ennek megalapozását állami feladatnak tekintették. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a magyar mezőgazdaság tőkeszegény, és a maga erejéből nem bírná el a sok milliós befektetést.” Ez akár ma is íródhatott volna, de bizony 1937 júniusában vetette papírra Darányi Kálmán miniszterelnök, a máig ható intézkedéseket s életbe léptető Öntözési törvény indoklásaként. Hatvan évvel később hasonló megállapítások hangzanak el. „A tulajdonváltozás és gazdasági problémái, illetve az öntözés szükségessége között feszülő ellentmondások természetesen nemcsak a meglévő kapacitások kihasználatlanságában jelentkeznek, hanem abban is, hogy ...az üzemi fejlesztések pénzügyi háttere nem biztosított.” Ezt pedig 1997-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembere, dr. Szlávik Lajos fogalmazta meg. Hat ével később, augusztusi Agrárhíradónkban a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatásából kitűnt, hogy a „meglévő kapacitások kihasználatlanságában” sincs még mindig jelentős változás, miután az öntözésre berendezett terület alig több mint felén van tényleges öntözés. Okai közt természetesen a refrénszerűen ismételhető tőkehiány mellett a berendezett területeken lévő tulajdonviszonyok kuszasága, érdekellentétek sokasága is fellelhető, másutt az engedélyek megszerzését halogatják, ismét másutt az öntözőcsatornák alkalmatlanok a feladatra. Ezzel szemben viszont jó né- hányan vannak, akik jelentkeznek: locsolnának, de nincs honnan. Szerintük nem az aszálykárok egyszeri kifizetése az igazi megoldás, hanem az öntöző- rendszer fejlesztése. Amikor a Tiszán a tiszalöki után három évtizeddel a Kiskörei Vízlépcső elkészült, s a Nagykunsági Főcsatornán át újabb Tisza-víz került a Körösökbe, már tervben volt az NK XIV. jelű csatorna északi öntözőfürtje. Harminc éve mondják a szakemberek, hogy meg is kellene azt építeni. Harminc év nem volt elég a döntéshez. A mezőgazdasági bizottság — aszály idején tartott ülésén a belvíz-védekezésre kidolgozott - állami felkérésre készített - terveket ismertette a szakember. Jó hírként közölte, „talán úgy is néz ki, hogy lesz rá (a belvízrendezésre)pénz”. Mondta ezt akkor, amikor kormány és ellenzék azon vitatkozott, hogy az aszálykárok mérséklésére sincs elegendő. Azóta fordult a világ. A közelmúltban arra kérték fel, foglalkozzon készítsen tanulmánytervet: meg lehetne-e építeni azt a hiányzó öntözőművet. Lehet hogy újabb harminc évet sem kell rá várni? Most csak az a kérdés, hogy mire az aszályelhárításra elkészített tervek kerülnek a politika asztalára, akkor nem épp egy gumicsizmás honatya emeli-e fel kérdőn az ujját a homokzsákokon szemlézve, hogy „mi is lett azzal a belvízvédelmi stratégiával?” Betakarítás paprikás hangulatban Az idei aszályban az öntözés sem volt csodaszer Kondoros egyik legjelentősebb agrárvállalkozása, a Kondorosi Gabona Rt. egyebek mellett azzal is igyekszik segíteni tagjai boldogulását, hogy részükre integrációban biztosítja a fűszer- paprika termesztését, melyhez a hozzávalóktól az agrotechnikáig, növényvédelemtől az öntözésig, a termelés minden lényeges eleméről gondoskodik, a társaság szolgáltatásait igénybe vevő tagok pedig a növényápolás, betakarítás és az értékesítés feladatait vállalják. Az sem kevés, és az sem mindig felhőtlen öröm, hiába üti pénz a markát ilyenkor a termelőnek. Kondoroson ezekben a napokban a paprikaszüret sokkal inkább paprikás hangulatban zajlik, mint máskor, amikor száz mázsákban mérték a termést. Zsindely Ferenc, a Kondorosi Gabona Rt. paprikaintegrációt szervező és felügyelő szakembere végzettsége szerint gépészmérnök, beosztása szerint pedig az rt. műszaki vezetője, maga is részese a paprikatermesztésnek, s éppúgy saját szorgalmán, kitartásán — és nem kevés költségén — múlik a vállalkozás sikere, mint az integrációba bekerült többi dolgozó igyekezetének. A jelek szerint hiába a közös munkahely, az „anyacég” komplex szolgáltatása, sőt hiába a másutt is lenesnek számító öntözés, azt az eszeveszett aszályt, ami az idén ránk szakadt, még az éltető víz sem tudta legyőzni. A 18 hektáros fűszerpaprikatábla - sok kistermelő közös reménysége —, Zsindely Ferenc megfogalmazása szerint, „minden idők leggyengébb termését” adja. Bár még a múlt hét végi ottjártunkkor javában tartott a szüret, s ezen a héten is folytatódik, nemigen várható, hogy az elkövetkező napok eredményei rácáfolnak az első tapasztalatokra. Farkas István elnök-igazgató az előrejelzés megbízhatóságát azzal illusztrálta, hogy bemutatta a korai kipusztulástól keletkezett foltokat, illetve azt, hogy a helyenként ritka, „ligetes” növény- állomány egyes példányain csak 3-4-5 termés piroslott. Máskor a Zsindely Ferenc szerint ilyen gyenge termés még nem volt Kondoroson. Máskor két-tiáromszor annyi kötést számoltak meg egy tövön, mint amennyi a kezében tartott növényeken termett. tövenkénti 15-20 sem volt ritka. Márpedig, ami nincs, az nem is nyomja a súlyt. Labáth Pál, az Rt. tagja a korábbi évekhez hasonlítva az előzetesen becsült termést — és ismerve a beművelés költségeit —, a beszélgetésbe kapcsolódva annak a félelmének adott hangot, hogy még a befektetett tőkét sem termeli ki az idén az egyébként hálás fűszernövény. Úgy véli, ha a hektáronkénti 100—120 mázsásra várható vetőmagpaprika- és a 80-100 mázsányira saccolt ipari- paprika-termés csak a szerződött áron kel el, akkor nem remélhetik, hogy megtérül a 7-800 ezer forintos hektáronkénti ráfordítás. És, ha csoda folytán megtérülne is, akkor sem kerestek még rajta egy fillért sem. Úgy vélik, a csodára várni kell, s a rendkívüli időjárás megmutatta, hogy még a korszerű technikával kijuttatott öntözővíz sem volt csodaszer. Egyrészt a nagyobb mennyiségű öntözés megnöveli a betegségek kockázatát, az pedig több— és drága — növény- védőszer-felhaszná- lást igényel, másrészt olyan sokat kellett öntözni, hogy egy hektárra százezer forintos öntözési költséget számoltak ki. A legnagyobb részt az üzemanyag-felhasználás jelentette, de a gazdák szerint már az is jelentős könnyítés lett volna, ha nem a szinte jelképes vízkészletjárulékot engedi el az állam az aszály idejére, hanem az öntözővíz árát. A szegedi fajtákat termesztő — és a gorzsai szárítóhoz szállító — kondorosiak most azt fontolgatják, ha ilyenek maradnak a körülmények, felhagynak a papri- kázással. Már így is eléggé paprikásak. Évtizedes Pioneer-kapcsolat a kísérletezés jegyében Több mint negyedszázada van jelen a hazai agrárpiacon a szántóföldi vetőmagellátásban jól ismert Pioneer cég, amely a vegyszergyártásban, növényvédelemben nagy múlttal rendelkező DuPont társasággal egyesülve immár Pioneer DuPont Company néven a vetéstől a betakarításig „gondját viseli” a kukorica- és napraforgó-termelőknek. A saját nemesítésű hibrideket és — a növényvédelmi üzletággal összehangolt — termesztéstechnológiát kínáló nagyvállalat tíz éve tart fent kapcsolatot a békéscsabai Medovarszki farmmal, ahol a kukoricahibridek összehasonlító kísérleti termesztésére elkülönített táblában ellenőrzik, az egyes hibridek értékmérő tulajdonságait, „vizsgáztatják” a környezeti adottságokhoz való alkalmazkodást és a legfontosabbat: a termőképességet. Medovarszki András házigazda és Varga Ernő területi képviselő az évtizedes együttműködés során rendezett bemutatók értékeként azt emelték ki, hogy az évről évre megjelenő résztvevők szinte már egy csapatot alkotnak — úgy is mondhatnánk — a márkahűség jegyében. Az elegancia, környezeti igényesség és technológiai fegyelmezettség együttesen tükröződik azon a mintának is tekinthető farmon, amelyet Medovarszki András hozott létre az évek során nem kevés leleménnyel és a jól elkészített pályázatoknak köszönhetően jelentős állami segítséggel. Ez a legutóbb befejeződött kétéves beruVarga Ernő területi képviselő a legújabb hibridek stressztűrő képességéi és magas hozamait méltatta bemutató előadásában. házással egy - egyszerre - ötvenezer brojlercsirkét nevelő modern, automatizált baromfitelep kiépítésében hasznosult, ami a kukoricatémával annyiban függ össze, hogy a vegyes profilú farmon a takarmányozást — a májlibatartási integrációval együtt — a saját termesztésű kukoricára alapozzák. Bevezetőjében a házigazda a fejlesztési eredményeket ismertetve arról is szólt, hogy a növénytermesztésre ható külső tényezők, mint például az idei aszály, meghatározóan befolyásolják az állattenyésztési ágazat eredményességét. Ez pedig még egy olyan modem gazdaságra is kedvezőtlenül hat, mint a Medovarszki farm. A túlnyomó részben Pioneer alapanyagra támaszkodó gazdaság kukoricatermesztési eredményeiről megtudtuk, hogy a meglehetősen kedvező adottságú bemutató parcellán rendszeresen a megyei átlag fölötti értékeket mérnek, s a gazdasági átlag — a szakmai együttműködés jótékony hozadékaként — is a jók közé sorolható. Az idén gazdasági méretűvé vált kártétellel jelentkező amerikai kukoricabogárral szemben már a vetésváltás és a PIONEER a Pioneer a termelő számára nyújtandó szervizszolgáltatásra helyezi a hangsúlyt. Mit jelent ez? Azt, hogy olyan termesztéstechnológiával kapcsolatos programokat indít a Pioneer, amelyekkel segíti a termelőt a nagyobb jövedelem elérésében. Ennek keretében többek közt folyik a kukori- cabogár-program, a tőszámreakci- ós és vetésidő-kísérlet, a takarmánykukorica toxintartalmának vizsgálata, a Pioneer silóprogram, illetve a napraforgó technológiai ajánlás kidolgozása. Varga Ernő elmondta, hogy a fenti programok, projektek eredményeit átadják a személyes találkozások során a termelőknek. Szólt arról is, hogy 3003-tól a Pioneer a szántóföldi fajta-össze- hasonlító kísérleteit az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer szigorú követelményei szerint végzi. Ez a független külső ellenőrzés a további garanciája a kísérleti eredmények megbízhatóságának. A programot szervező házigazda a jövőről elmondta, újabb területek bevonásával öntözéses gazdálkodást is tervez, a Pioneer területi képviselője pedig a további kísérleti együttműködés reményében zárta a kukoricabemutatót. Medovarszki András a termesztési Pioneer-kísérletek redményeit jól hasznosítja a nagytáblás termesztésben. vegyszeres — talajfért őtlenítéses - védekezés módszerével veszi fel a harcot a vállalkozó. A kártevő terjedéséről és a védekezés lehetőségeiről szólt mind a Pioneer területi képviselője, mind a növényvédelmi szolgálat szakembere, Vasas László növényvédelmi zoológus is, hangsúlyozva, hogy a veszedelmes jövevénnyel számolnia kell a gazdáknak a jövőben. Varga Ernő előadásából egyébként az is kitűnt, hogy a cég tudományos hátteret biztosít az ezzel kapcsolatos kutatásoknak, s már nemcsak a bevethető kemikáliák kísérletezése folyik, hanem a kártétel hatásait kivédő hibridek nemesítésében is értek el eredményeket. A szakember a genetikai műhelymunkát olyan példányok fotójával illusztrálta, amelyeknél a lárvák által elrágott támasztógyökerek regeneVARGA ERNŐ (66) 449-150 (30) 9326-246 rálódtak, illetve másodlagos gyökereket fejlesztettek. Ez amiatt fontos, hogy-a máig ismert típusok támasztógyökereinek károsodása a növény dőléséhez, ezáltal terméscsökkenéshez vezet. A bemutató parcellán a látogatók megismerhették azt a kísérleti törekvést, amely a Pioneer és a házigazda együttgondolkodása alapján a már bevált és az új hibridek együttes kipróbálását célozza meg. A Medovarszki farmon így mindegyik éréscsoportban volt olyan hibrid, amelyik a legutóbbi években nyerte el az állami minősítést, illetve még a 2004- es katalógusban is újdonságként szerepel. A 200-299-es FAO- számú — korai érésű — csoporthoz tartozó PR39D81 például 2001-ben lett elismert (vagyis vetéskor még csak egyéves volt), a 300-asok között a PR38Y09, a 400-asoknál a PR36N70 és a PR36M53, míg az 500-599 FAO- számú csoportba tartozók közül a PR34B97 képviseli a nemesítők legújabb termékeit. A rendezvényen elhangzott, hogy a jövőben A békéscsabai Medovarszky-farmon, az immár hagyománnyá vált őszi kukorica bemutatókat több éve növényvédelmi témájú előadások is színesítik, ahol természetesen a legtöbb szó a napraforgó mellett a kukoricáról esik. A Pioneer Hi-Bred Fit. vetőmagjai mellé a DuPont Magyarország Kft. növényvédelmi információi csatlakoztak. Az idei tapasztalatokról, a jövő évi ajánlatról a DuPont cég magántermelőikkel foglalkozó szaktanácsadója, Bokros Mátyás beszélt. Tehette ezt annak okán, hogy, egyrészt jól ismeri is ezeket az eljárásokat, másrészt szolgáltató növényvédő szakemberként oszthatja meg benyomásait a jelenlévőkkel. Néhány kiragadott gondolat az elhangzottakból: * „A gondos gazda a napraforgót ebben az évben is nagy odafigyeléssel kezek te, a gyommentesítést követően elvégezte a gombabetegségek elleni védekezést is, s erre Alert®-et használt. Tette ezt, azért mert így megelőző jelleggel, egy igen hatékony, kiegyensúlyozott hatóanyag-tartalmú, hosszú hatás- tartamú, s a napraforgóban messze a legnagyobb területen használt szerre alapozhatta a magas termésmennyiség elérését. Az Alert®-es kezelés mieden évben megtérül, az elmúlt 5 év átlagában átlagosan 500 kg/ha plusz termés elérését is lehetővé tette!” „A kukorica gyomirtásában a hatékony és költségtakarékos megoldást javasoljuk: a Basis®-re alapozott kukorica gyomirtás kedvező tapasztalatokat nyújtott a termelőknek. Amíg az alapgyomirtások a bemosó csapadék hiányában egyre inkább visszaszorulnak, addig a Basis® előnyeit egyre többen tapasztalhatták.” „Megújulva jelent meg egy másik kukorica gyomirtó szerünk: az ÚJ Titus® Plus. Mottó: „Egyszerűen, egyszer, egyszer!” Mit is jelent ez a termelő számára: vízoldható tasakban, 1 ha-os kiszerelési egységben, a területen meglévő összes jelentős gyom ellen hatékony összetételben, egy alkalommal kijuttatva eredményes lehet a kukorica gyomirtása. Vagyis ez az új Titus® Plus." A technológiai ismertető után a tábla mellett, ebéd közben további témák kerültek terítékre, míg egyéb informácók esetén a DuPont Területi képviselője, Fazekas Károly (Tel: 30/9702-853) és Bokros Mátyás területi szaktanács- adó (Tel: 30/263-4383) egyaránt áll a termelők rendelkezésére.
