Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-16 / 242. szám

12. OLDAL - 2003. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK K É T E Q Y H Á Z A Együttműködnek Együttműködési megállapo­dást írt alá a Vasutas Nyugdí­jasklubok Országos Szövetsé­ge elnöke és Kétegyháza pol­gármestere a nyáron. Az együttműködés célja az idő­sek életminőségének javítása.- Az Európai Unióban - aminek 2004. május 1-jétől Magyaror­szág is tagja lesz - kiemelt szere­pet kapnak a civil szervezetek. Az unió országaiban az ifjúságot és az időseket érintő hatáskörö­ket is átadták ezen szervezetek­nek. Mi, a Vasutas Nyugdíjas­klubok Országos Szövetsége az Idősügyi Tanácsban is képvisel­jük az időseket. Tevékenységünk nem csak az ország területére irá­nyul, a határon is átnyúlik. Jó úton haladunk egy közép-euró­pai nyugdíjasszervezet létrehozá­sa felé - vázolta tevékenységüket Horváth László, a Vasutas Nyug­díjasklubok Országos Szövetsége elnöke, az Idősügyi Tanács tagja. A szövetség, a helyi Márki Sándor Nemzetiségi Nyugdíjasklub ré­vén többéves, eredményes kap­csolatot ápol Kétegyházával. Az együttműködést nyáron hivata­lossá is tették. Horváth László, a Vasutas Nyugdíjasklubok Orszá­gos Szövetsége elnöke és Gulyás György, Kétegyháza polgármeste­re együttműködési megállapo­dást írtak alá. A jövőben kölcsö­nösen segítik az idős emberek közösségeinek fejlődését. Célul tűzték ki a nyugdíjasok szociális helyzetének javítását, egészség- megőrző tevékenységük, kulturá­lis, hagyományőrző és informati­kai ismereteinek bővítését. Fej­lesztik a generációk közötti kap­csolatot is. A Vasutas Nyugdíjasklubok Országos Szövetsége az életmi­nőség javításával kapcsolatban szolgáltatásokat is nyújt, többek között szociális gyógyüdültetést, illetve a MÁV-kórházzal együtt­működve idősgyógyászatot. Gulyás György polgármester beszédében úgy fogalmazott, társadalmunk elöregedő. A ha­talmon lévő kormány is na­gyobb figyelmet fordít az idős emberekre. Ez helyi szinten is iránymutató. Egyebek mellett ezért is üdvözölte az együttmű- ködési megállapodást. ■ Az oldal a Kétegyházi Ön- kormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Ko­vács Erika. Fotó: Kovács Er­zsébet és Veress Erzsi. Hagyományteremtő falunapok Kétegyházán első alkalommal rendezték meg a Márki Sándor Falunapok rendezvénysoroza­tot október 10—12 között. Gu­lyás György polgármester az ünnepélyes megnyitón hang­súlyozta, szeretnék, ha a falu­napok hagyománnyá válna Kétegyházán. Az első napon a helyi értékeket mutatták be. Megemlékeztek az idén százötven éve született tör­ténetíróról, a település jeleséről, Márki Sándorról. Köszöntötték a legifjabb és legidősebb kétegyhá­zi lakosokat. A falu kultúrcso- portjai színes műsorral szórakoz­tatták Kétegyháza lakosságát. A Márki Sándor nevét viselő nyug­Az ünnepségen Gulyás György polgármester köszöntötte a résztvevőket. díjasklub pedig a Vasutas Nyug­díjasklubok Országos Szövetsége által útjára indított Nagyszülők az unokákért — unokák a nagyszü­lőkért rendezvényt bonyolította le. Másnap, október 11-én a szó­rakozásé volt a főszerep. Kisállat­kiállításra, bográcsos főzőver­senyre várták az érdeklődőket, akiket ezekenkívül cigányzené­szek, operetténekesek, fúvósok, mazsorettek szórakoztattak. A fa­lunapok sztárvendége a Groove- house és a Déja vu együttesek voltak. Nem maradt ki a szóra­koztató programok sorából a tű­zijáték sem. A rendezvényt vasár­nap ökumenikus istentisztelet zárta. Márki Sándorra emlékeztek Márki Sándor történetíró százötven évvel ezelőtt, 1853. márci­us 27-én született Kétegyházán. A település leghíresebb fia mindössze két évig élt a faluban, ám soha nem feledte gyöke­reit. Az utókor őrzi emlékét. A szülőháza falán lévő táblánál tavasszal, az évforduló napján helyezték el az emlékezés virá­gait, október 10-én pedig a polgármesteri hivatal előtti téren álló emlékművét koszorúzták meg. Hogy ki volt Márki Sándor? Erről Németh Csaba, a gyulai Erkel múzeum igazgatóhelyettese tar­tott előadást. — Márki Sándor sokszínű em­ber volt, szinte minden érdekelte. Foglalkozott irodalommal, költő volt és újságszerkesztő, kora egyik legismertebb tankönyvírója, kö­zépiskolai és egyetemi oktató, dé­kán, rektor és természetesen törté­netíró - fogalmazott bevezetőjé­ben Németh Csaba, aki előadásá­ban Márki Sándor életének legfon­tosabb mozzanatait villantotta fel. dalom és szabadságharc idején viszszaadta az uradalmi földeket a volt tulajdonosainak, ami miatt több évre megromlott kapcsolata a grófi családdal. Később megbo­csátottak neki, 1855-től a sarkadi uradalomba helyezték gazda­tisztnek. Márki Sándor ebben a szellemben nevelkedett, Kétegy­házán élete első két évét töltötte. Tollforgató tehetsége hamar megmutatkozott. Első történel­mi tárgyú írása tizennégy éves korában jelent meg Nagyvára­don. A következő évben egy ok­jezte be gimnáziumi tanulmá­nyait, és itt kezdte el az egyete­met is. Márki Sándor az első olyan történészgeneráció tagja volt, aki egyetemi oktatásban is részesült. Később versei jelentek meg, egy irodalmi lapot is szer­kesztett, és érdeklődött a föld­rajz iránt. A katonaidő alatt kez­dett tanítani Pesten. Az első idő­szakban sok diákja bukott meg, ami nem szegte kedvét, tanult a hibáiból, olyannyira, hogy ké­sőbb kora egyik legelismertebb tanára és tudósa lett. Márki Sán­dor szerette az életet, ami a nap­lójából is kiderül — tudtuk meg az előadásból. Márki Sándor Aradon alapított családot, egyetemi doktori címet is itt szerzett, ez a város ösztö­nözte a helytörténettel való fog­lalkozásra is. Arad vármegye tör­ténetét két kötetben foglalta öszsze. Mi­vel Arad kissé ki­esett a tudományos élvonalból, ezért Pestre költözött, a VII. kerületi gimná­ziumban tanított történelmet. Itt kez­di el nagyobb léleg­zetű történelmi mű­veinek írását is, ami Kolozsvárott telje­sedett ki. Az egye­temnek többször volt dékánja, majd rektora, nagy szere­pe volt a Trianon utáni időszakban az egyetem Szeged­re telepítésében is. Németh Csaba előadása végén Márki Sándor mun­kásságát sokszínű­nek nevezte, a tör­ténetíró pályáját pedig korszak­okon átívelőnek. Több munkáját ma is haszonnal forgatják a törté­nészek és a régészek. _______ _______ ■ Az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a polgármesteri hivatal előtt álló Márki Sándor-emlékművet.- Márki Sándor a falu szélén álló intézői házban született. Édesapja az Almássy gróf gazda­tisztje volt, a szabadságmozga­lom híve. Az 1848—49-es forra­tatásüggyel foglalkozó írása mi­att azonban kicsapták a középis­kolából. Apja ekkor Pozsonyba íratta be, ám betegsége miatt kö­zelebb az otthonhoz, Pesten fe­Ropták a táncot, énekeltek Nagy sikert aratott az ifjúsági tánccsoport, vastapssal jutalmazta őket a közönség. A Táncsics Mihály Művelődési Házban a település kulturális csoportjai is bemutatkoztak ok­tóber 10-én. Nagy sikerrel lépett fel az ifjúsági néptánccsoport, akik fergetegesen ropták a tán­Nagyszülők az unokákért Erre a kellemes estére együtt érkeztek a nagyszülők és az unokák. A Vasutas Nyugdíjasklubok Országos Szövetsége indította útjára a Nagyszülők az uno­kákért — unokák a nagyszü­lőkért programot, amit Lökös- háza után, október 11-én a kétegyházi Márki Sándor Nyugdíjasklub is megszerve­zett Békés megyében. A cél az volt, hogy a nagyszülők és unokáik együtt töltsenek el egy kellemes estét. Az idősek és a fiatalok kölcsönösen műsorral lepték meg egymást, a nagyma­mik és nagypapák pedig ajándé­kokkal kedveskedtek a gyerekek­nek. — Volt már hasonló jellegű rendezvényünk, de nem ilyen nagyszabású. Az estre meghív­tuk az eleki és a gerlai nyugdíja­sokat is. Aradról eljött Ilié Cérna, az Aradi nyugdíjasliga elnöke négy alelnöke kíséretében — tud­tuk meg Lugosi Istvántól, a klub vezetőjétől, aki azt is megemlítet­te, az unokanap mellett a rendez­vény a hatodik kétegyházi nem­zetiségi klubtalálkozó is volt egy­ben. A község „legjei” A falunap nyitórendezvé­nyén köszöntötték Kétegy­háza legfiatalabb és legidő­sebb lakosát is, akik koruk miatt még, illetve már nem tudtak részt venni a rendez­vényen. A település legfiatalabb lakó­ja még csak alig néhány na­pos. Jakab Mária október 4- én született. A legidősebb polgár pedig idén 98 eszten­dős. Özvegy Hangyái András- né Szloboda Gizella 1905-ben Mezőhegyesen született, 1927-ben házasodott össze a szintén mezőhegyesi, de már néhány éve Kétegyházán élő Hangyái Andrással, három le­ánygyermekük született. Az idős asszony ma már öt uno­kájának, hat dédunokájának és 4 ükunokájának is örülhet. Különleges galambok bemutatója Sok kisgyerek a falunapon látott először ilyen különleges galambokat. A Márki Sándor Falunapokon a kétegyházi 222-es számú Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület is nagy sikerű bemutatót tartott- Egyesületünk öt évvel ezelőtt ala­kult meg, mintegy húsz tagot tudha­tunk a sorainkban - tudtuk meg Borsos Bélától, az egyesület vezető­jétől. Míg a hasonló egyesületek álta­lában azzal a gonddá küszködnek, hogy tagságuk az idősebb korosz­tályból kerül ki, addig Kétegyházán az ifjak között is népszerű a galam- bászat és a dísztyúktenyésztés. A közelmúltban mintegy félmil­lió forintos beruházást hajtottak végre, új ketrecparkot vásároltak, amit a leállításaikon fognak hasz­nálni. A kétegyházi egyesület tagjai október 12-én, a falunapi bemutató után Monoron jártak, az országos kisállatbörzén. Karácsony előtt pe­dig nagyszabású kiállítást tervez- nek Kétegyházán. ____________B MEZŐG AZDASAGI KIÁLLÍTÁS. „Ajánljuk e munkát azok emlékének, akik a névtelenség homályából a vidék, a földművelők, a parasztság egén üstökösként jelentek meg, és az általános műveltség, a szakmai felemelkedés hirdetői, szószólói voltak" - ol­vasható a kétegyházi Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szakta­nácsadó Intézetben látható mezőgazdasági fejlődéstörténeti gyűjtemény egyik tablóján. A kiállítás része volt a falunapoknak. B cot, ugyancsak nagy tapssal is­merte el a közönség a Márki Sán­dor Nyugdíjasklub énekkara, az általános iskolások és a Viva La Musica Vegyeskórus műsorát. ________ _____1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom