Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-11 / 238. szám
8. OLDAL TÜKÖR G A Z D A S A G I 2003. Október 11., szombat Húsbavágó adósságok ' A német és a francia eladósodás nyomán összeomolhat az euró Hamburg ____________ Az e urót használó kisebb EU-tagországok nagy bosszúságára a két „nagy” - Francia- ország és Németország - teljesen figyelmen kívül hagyja a stabilizációs paktumot; újabb adósságtömeget tornyoznak fel, és halogatják a döntő fontosságú reformok bevezetését. Szélsőséges esetben a valutaunió akár össze is omolhat - figyelmeztet elemzésében a Der Spiegel című német hírmagazin. Egyáltalán nem véletlen, hogy Svédország szeptember 14-én egyértelmű „nej’Vjel, azaz „nem”- mel szavazott a korona megtartása mellett, az euró bevezetése ellen. A közös európai valuta hihetetlen gondokkal küzd. Francia- ország és a mind ez ideig a stabilitás élharcosának, egyszersmind garanciájának számító Németország újabbkeletű eladósodásának következményeként ugyanis a két „nagy” három éven belül jócskán túllépi a Maastrichti Szerződésben megállapított felső határokat. A szakértők előrejelzése szerint jövőre egy további fontos euró-nemzetgazdaság - Olaszország - államháztartási deficitje is meghaladja a nemzeti össztermék (GDP) 3 százalékát. Különösen elgondolkodtató, hogy mindez kevéssel két esztendő elteltével történik, azt követően, hogy Athéntól Helsinkiig tűziEURÓORSZÁGOK HÁTRÁNYOS HELYZETBEN Átlagos fejlődés 1999 és 2003* között (százalékban) * előrejelzés ** államháztartási többlet/deficit *** Dánia, Nagy-Brftannla, Svédország kiiliség ütem ----------- Euróövezet A legfontosabb gazdasági adatoknál az euróbán nem részes országok szembetűnően jobban teljesítenek, mint a közös fizetőeszközt használók. I államháztartás** munkánál- növekedési -5 küliség ütem '------- Magyarország — f ál lamházjátékokkal tűzdelten, hatalmas eufóriával üdvözölték az eurót. A szakértők elemzései és az európai gazdasági napilapok szalagcímei azt kérdezik, megfordítva Willy Brandt egykori német kancellárnak a német újraegyesüléskor mondott híres szavait („Most összenő, ami összetartozik”): néhány esztendőn belül szétválik-e, ami valójában soha nem is tartozott össze? Az egységes valutának és azonos kamatlábainak szűk fűzője ugyanúgy árt a gyöngélkedő gazdasági óriásoknak, mint a dinamikus eurórégióknak. „Az Európai Központi Bank kamatpolitikája az olyan erős fejlődéssel rendelkezők számára, mint Spanyol- ország vagy Görögország, túlságosan expanzív hatással járhat, miközben a csekély növekedést elkönyvelők, mint Németország vagy Franciaország úgy érezhetik, a bank kevésbé testhezálló programot követ. Az Európai Unió azon tagországaiban, amelyek nem vezették be az eurót - Nagy-Britanniában, Svédországban és Dániában -, alacsonyabb a munkanélküliség, magasabb a gazdaság növekedési üteme és az államháztartás adatai is kedvezőbbek. Jövő május 1-jén újabb tíz tagországgal - köztük hazánkkal - bővül az Európai Unió, belépésük azonban nem jelenti az automatikus csatlakozást a Maastrichti Szerződéshez, az európai pénzügyi unióhoz is. Mindenesetre amilyen gyorsan csak lehet, szeretnének az euró részesei lenni. A Der Spiegel elemzése szerint a sietségben Magyarország jár az élen: 2002. évi 9,1 százalékos államháztartási deficitjével az új tagok között a szupereladósodott kétes címét birtokolja, miközben óriási lendülettel azon dolgozik, hogy legkésőbb 2008-ig bevezethesse a forint helyett az eurót. A szakértők egyetértenek abban, hogy jóllehet az amerikai háborús kiadások nyomán a dollár gyengélkedik, s ez átmenetileg haszonnal jár az euró számára, ugyanakkor egyre többen úgy látják, hogy az alacsony kamatlábak ellenére van alap az aggódásra, mivel a hosszú távon elgyengülő euró leértékeli a megtakarításokat. „Ez a folyamat árt az EU és a pénzügyi unió szavahihetőségének és azoknak az országoknak is, amelyek megszegik a szabályokat” - mondott ítéletet „Mister Euró”, azaz Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank holland elnöke. GYULAY ZOLTÁN Devizaárfolyamok Cseh korona 7,90 Euró 253,66 Japán jen (100) 199,21 Lengyel zloty 55,91 Svájci frank 163,90 Szlovák korona 6,15 Dán korona 34,14 Kanadai dollár 161,82 Norvég korona 30,82 Svéd korona 28,24 Angol font 359,44 USA-dollár 216,32 Pénzalap A mónetáris bázis szeptemberben 0,5 milliárd forinttal csökkent. A forgalomban lévő készpénzt, a monetáris intézmények MNB-nél elhelyezett tartalék- és egyéb forintszámláit, valamint a monetáris intézmények jegybanknál egy napra elhelyezett betéteit tartalmazó monetáris bázis trendadatokból számított évesített növekedési indexe szeptemberben 110 % volt, mm SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 40. HÉT (FORINT) I. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 251,17 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 255,70 2. szövetkezeti átlagár: 257,75 3. egyéni vállalkozói átlagár: 230,85 II. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, 258 Jász-Nagykun-Szolnok): • 258 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 243 4. Központ (Budapest, Pest megye): 263 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 261 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 259 7. Ny-Dunántúl (Györ-Moson-Sopron, Vas, Zala): 255 Hl. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 319,30; U: 316,90; R: 289,45; O: 247,80; F >: 232,99 Forrás: HÚSCÉH Az EU ÉS A MUNKA VILÁGA Hírek Munkaerőhiány, munkanélküliség Kockázatosnak ítélik a vállalatok új foglalkoztatási helyek létrehozását Brüsszel Nem számíthat állásteremtő programok tömeges megjelenésére az eurózóna 12,5 millió munkanélkülije, az átlagos munka- nélküliség a jelenlegi közel 9-ről 2008-ra csak 7,5 százalékra mérséklődhet - áll az OECD elemzésében. Európában költséges és kockázatos az új munkahelyek létSzakmakereső A belga foglalkoztatási hivatal (Onem) minden iskolaév kezdete előtt közzéteszi azoknak a szakmáknak és képzettségeknek a jegyzékét, amelyekben országos hiány tapasztalható. A sajtóban is közölt lista szerint szükség van többek között fa- és építőipari szakmunkásokra, gépkezelőkre, villany- és autószerelőkre, hegesztőkre, hentesekre, pékekre, cukrászokra. A Belgiumban tapasztalt hiány többé-kevésbé jellemző az uniós országok gazdaságának többségére. rehozása, a vállalatok továbbra is szkeptikusak a gazdasági fellendüléssel szemben. A magas munkanélküliséggel ágazati munkaerőhiány is párosul. Európának tehát egyre nagyobb szüksége lesz a szakképzett munkaerő bevándorlására, az egyes szakmákban és képzettségekben tapasztalt hiányosságok pótlására. Az Európai Bizottság fel is szólította a tagállamokat: tegyenek erőfeszítéseket a szabályozott bevándorlás érdekében. A jelenlegi tagállamokban a munkaerő mobilitása túlságosan alacsony ahhoz, hogy ezeket a hiányokat betöltené. Adatok szerint a munkavállalók alig 5 százaléka dolgozik tartósan másik tagországban, holott a személyek szabad mozgása erre régóta jogot ad. Ennek ellenére a csatlakozási tárgyalásokon épp a munkaerő szabad áramlásának korlátozása volt az egyik legkényesebb fejezet. Az idegen munkaerő boldogulásának a központi korlátozáson túl ráadásul sok más akadálya is van, a nyelvtudástól kezdve a szak- képzettségek elismeréséig. Ami a számadatokat illeti, nincs sok ok az optimizmusra: a 15 tagú EU-ban a munkanélküliek aránya júliusban 8,1 százalékot tett ki, ez 0,1 százalékponttal magasabb a júniusi szintnél, és 0,4-del haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Az eurózóna országaiban az előző hónaphoz képest változatlan (8,9 százalék) a mutató értéke, tartva a három és fél éves negatív csúcsot. Továbbra is Luxemburgban a legalacsonyabb, míg Spanyolországban a legmagasabb az állástalanok aránya, a legmarkánsabb relatív növekedés Portugália esetében tapasztalható. A belépésre váró 10 országban - az Eurostat összehasonlító becslése szerint - 14,5 százalék volt júliusban az átlagos munkanélküliség, ami 0,3-del alacsonyabb az előző évhez képest. Lengyelországban a legmagasabb (20,0 százalék), míg Cipruson a legalacsonyabb (4,4 százalék) a szezonálisan kiigazított mérőszám. Magyarországon a csatlakozók közül - jóval az uniós átlag alatt - a harmadik legalacsonyabb rátát mérték júliusban. Az OECD szerint elsősorban Németországban korlátozottak az állásteremtes esélyei. Ebben közrejátszik az is, hogy az európai stabilitási és növekedési egyezmény értelmében a költségvetési hiány GDP-hez viszonyított értékét 3 százalék alatt kell tartani. A munkanélküliség magas szintje miatt a térség legerősebb gazdaságában nem lehet majd olyan fogyasztási fellendülésre számítani, amely kiránthatná az országot a három éve tartó recesszióból. Augusztusban 4,4 millió ember volt munka nélkül az országban, ami közel 300 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. 1997 óta még soha nem voltak ilyen sokan állás nélkül. Rekordszintet ért el augusztusban a munkanélküliség Ausztriában is. Az utóbbi tíz esztendőben a legmagasabb, 205 ezer volt az állástalanok száma a 8,15 millió lakosú országban. Tavaly augusztushoz viszonyítva 2,7 százalékos a növekedés. A fiatalabb korosztályokhoz tartozók körében az átlagosnál gyorsabban (6,7 százalékkal) nőtt a munkanélküliség, jelenleg 35 ezren állástalanok. Mindezek ellenére némileg csökken a feszültség az osztrák munkaerőpiacon, ugyanis az év második negyedében nőtt a foglalkoztatottak száma is, például a nem vállalkozóként dolgozók körében, a megelőző évhez viszonyítva több mint 25 ezerrel. Franciaországban is nőtt a munkanélküliség: júliusban 2,615 millióan voltak állás nélkül, ami 0,8 százalékos éves növekedést jelent. Ennek magyarázata a francia gazdaság további gyengélkedése, a GDP 0,3 százalékkal csökkent a második negyedévben az elsőhöz képest. Az idén márciusban ismertette a Raffarin- kormány új foglalkoztatási csomagját, amelynek intézkedéseit az európai foglalkoztatási stratégiával összhangban dolgozták ki. A jövőben támogatni kívánják azokat a vállalatokat, akik tartós munka- nélkülieknek kínálnak álláslehetőséget. A vállalatok átalánytámogatásban részesülnek, amelynek időtartama akár az 5 évet is elérheti az 50. életévüket betöltött dolgozók esetében. A kormány reményei szerint 2003-ban közel 80 ezer munkavállalót sikerül majd így munkához juttatni. Megszűnt az ún. „Delalande” hozzájárulás, amelyet a vállalatok minden 50 év feletti dolgozójuk elbocsátásakor kötelesek voltak fizetni. Az intézkedés eredeti szándéka az időskorúak munkaerő-piaci megtartása volt. A gyakorlatban azonban ellentétes hatást váltott ki, mivel a vállalatokat inkább elriasztotta a nyugdíjkorhatárhoz közeledők alkalmazásától. A gazdasági visszaesés Írországban is érezteti hatását, ahol hosszú idő óta először jegyeztek fel növekedést a munka- nélküliségben. A bizonytalanságot csak fokozza, hogy mindez olyan időszak után következett be, amely a foglalkoztatás szintjének stabil növekedését ígérte. Az ír gazdaság helyzetéről negyedévente készített jelentés legfrissebb prognózisa szerint 2003 második felében és jövőre tovább esik majd a foglalkoztatottság szintje, a munkanélküliség mértéke még az idén elérheti a kritikus határnak tekintett 5 százalékot. A foglalkoztatás várt növekedésének elmaradása az állami szektort érintő korlátozott munkaerő-felvétellel magyarázható. A gazdasági visszaesés ellenére Olaszország munkaerő-piaci helyzete kedvezően alakulhat az elkövetkező hónapokban. Az olasz statisztikai hivatal által készített negyedéves felmérés (a referencia-időszak április első hete volt) szerint az aktív foglalkoztatás 1,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi adatot. Ez leginkább annak tulajdonítható, hogy közel 150 ezerrel nőtt az 50-59 éves munkaválMUNKANELKULISEGI RAT A (egyes országokban, százalék) 2003. júl. 2002. júl. Belgium 8,1 7,4 Dánia 5,3 4,6 Németország 9,4 8,6 Spanyolország 11,4 11,3 Franciaország 9,4 8,8 Írország 4,7 4,4 Luxemburg 3,7 2,9 Ausztria 4,5 4,3 Portugália 6,9 5,0 Eurózóna 8,9 8,4 EU 15 8,1 7,7 Csehország 6,9 7,3 Ciprus 4,4 3,7 Lengyelország 20,0 19,9 Magyarország 5,8 5,6 Szlovákia 16,1 18,6 Leendő tagok 14,5 14,8 Forrás: Eurostat lalók aktív tagjainak létszáma. A foglalkoztatottság növekedése különösen a nők körében volt szignifikáns. Esetükben 2,3 százalékkal többen vállaltak munkát az elmúlt évhez képest, a férfiaknál a növekedés mértéke nem haladta meg a 0,8 százalékot. Javult a munkapiaci helyzet Nagy-Bri- tanniában az idei második negyedévben. A foglalkoztatási ráta kismértékben (0,1 százalék) emelkedett az első negyedévhez képest. A teljes munkaidőben dolgozók létszáma 47 ezer, a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 16 ezer fővel nőtt. A munkanélküliek száma 42 ezerrel csökkent, jelenleg 1,46 millióra tehető a számuk. A munkanélküliségi ráta jelenleg 5,0 százalék. A szigetország központjában magasabb a munkanélküliség. Bár egyre több ország fogalmazza meg az idős korú dolgozók megtartásának szükségességét, a dán munkaerőpiacon ellentétes tendenciát figyelhetünk meg. A munkanélküliségi ráta júliusban 5,3 százalék volt, az 50-66 év közötti lakosság körében azonban már elérte a 6,5 százalékok ___________ MAJOROS ANDRÁS A melléklet megjelenését a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatja Agrártárgyalás Magyarország és Franciaország lényegében ugyanúgy értékeli a mezőgazdasági kérdéseket: az agráriumban minőségi termékeket kell előállítani, továbbá az árukat eredetmegjelöléssel, azonosítható módon kell a fogyasztóhoz eljuttatni - mondta Hervé Gaymard francia mezőgazdasági, halászati, élelmezésügyi és vidékfejlesztési miniszter, miután találkozott magyar kollégájával. Németh Imre földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter közölte, hogy a megbeszéléseken megállapodtak a kétoldalú együttműködés bővítéséről a magyar gazdák uniós felkészítése terén, az eredetvédelmi programok megvalósításában és egyes birtokrendezési kérdésekben, mti Szállodaszámok Szeptemberben javult a szállodák szobakihasználtsága és nőtt a vendégéjszakák száma, a szállodák bruttó szobaárbevétele azonban jelentősen mérséklődött. A hotelek szeptemberben átlagosan 73,4 százalékos, míg január-szeptemberben 56 százalékos szoba- kapacitás-kihasználtsággal működtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal, mti Kötvénykibocsátás A Diákhitel Központ Rt. a 69,5 milliárd forint össznévértékű kötvényprogramjának keretében újabb 10 milliárd forint névértékű kötvényt értékesített. Az október 7-ei aukcióra 32,84 milliárd forintot meghaladó értékben érkeztek jegyzések, mti Bevételcsökkenés Az Elender Üzleti Kommunikáció Rt. az idén várhatóan 5 milliárd forint nettó árbevételt ér el, míg kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 430450 millió forint lesz - közölte Kóka János, a társaság vezérigazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. Az Elender árbevétele az elmúlt évben 5,3 milliárd forint volt. mti ■
